Felszólalás adatai

DR. VILÁGOSI GÁBOR, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleménye szerint a törvény módosítása elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan ugyanis a törvénymódosításnak a célja, mégpedig azon célja, amely szerint a jelenleg korrekt módon meghatározható államtitokkört olyan adatokkal kívánja bővíteni, amelyek az állami szervek tevékenysége körében merülnek fel, s a titokgazda, jelen esetben a kormányzati szervek megítélésétől függne, hogy adott adat nyilvánosságra kerülhet-e, vagy sem, azaz adott adat sértené-e, a nyilvánosságot sértené-e az állami szervek zavartalan működését, vagy sem.

Elfogadhatatlan ugyanakkor az előttünk álló törvényjavaslat azért is, mert ezáltal az információszabadság alkotmányellenes korlátozására kerülne sor. A titokká nyilvánítás feltételeit gyakorlatilag a magyar és a nemzetközi jog nagyon hasonlóképpen fogalmazza meg és szabályozza. Utalnék itt az európai emberi jogi egyezményre is, hiszen a többségi véleménnyel ellentétben, azt hiszem, azért nem annyira szubjektívek ezek a feltételek, ezek a kritériumok, hanem igenis az objektivitás felé haladnak. Ilyen ok lehet például a nemzetbiztonsági ok, bűnüldözési, bűnmegelőzési ok, devizapolitikai ok, és még sorolhatnám, de az előttünk álló törvénymódosítási javaslat egyetlenegy kategóriába sem sorolható be, hiszen adott esetben hogy ki volt jelen a kormányülésen, vagy ott megfogalmazódott-e ellenvélemény, ezekbe a körökbe egyszerűen nem sorolható be.

Felhívnám a figyelmet, és felhívnánk a figyelmet a kisebbségben maradók véleménye szerint a 32/1992. (V. 29) számú alkotmánybírósági határozatra is, amely többek között rögzíti, hogy a nyilvánosság a közhatalom demokratikus működésének próbája. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ez egy korlátlan jog lenne, a nyilvánosság, illetve az információszabadság joga, de azt állítjuk, hogy szükséges mértékben lehet csak az információs szabadságot korlátozni, és arányosan, azaz a védett érdekkel arányban állónak kell lenni. Sem a szükségesség, sem az arányosság elvének nem tesz eleget a törvényjavaslat.

Elfogadhatatlan tehát már csak azért is, mert az államtitokká minősítés kormányszervek mérlegelésétől függne, ezáltal parttalan lenne, és a parttalanság következtében megszaporodó államtitoksértés miatt induló esetleges büntetőeljárásokban a felelősség megállapításának alapjául megint csak kormányzati szerv mérlegelése szolgálna, ami, azt hiszem, jogállami keretek között egyszerűen megengedhetetlen.

Ugyanakkor arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szolgálati titok, amely a szervezetek belső érdekeinek védelmét szolgálja, fogalmilag megkülönbözhetetlen lesz, ha ezt a törvénymódosítást a parlament elfogadja, magától az államtitoktól, s így a szervezeti érdek aránytalanul súlyos következményekkel járó büntetőjogi védelmet kapna.

Ezen indokok alapján, bár kisebbségben maradtunk, de osztjuk az adatvédelmi biztos véleményét, aki elég komoly indokolással támasztja alá azon véleményét, hogy az előttünk álló törvénymódosítás elfogadása alkotmányellenes lenne és szükségtelen lenne.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)