A felszólalás szövege:
DR. FENYVESI MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen terveik vannak a parlagföldek hasznosítására? Ugyanis Bács-Kiskun megyében, de különösen a 10. választókerületben a kevésbé jövedelmező szőlőültetvényeket nem művelik, értékesítik belőle, amit lehet, karót, drótot, felszerelést, a többit pedig ott hagyják az enyészetnek, lassan az egész elbozótosodik, elértéktelenedik.
Ezeken a területeken, térségekben a munkanélküliség a legmagasabb, azonkívül a települések elnéptelenednek, munkalehetőség nincs. Ezért kérdezem az államtitkár urat, hogy belátható időn belül a nem művelt területek tulajdonosait lehetne-e kényszeríteni arra, hogy bérbe adják azokat, illetve az önkormányzatok forráshiányát ezekből a hasznosításokból meg lehetne-e oldani. Kérdezem az államtitkár urat, hogy milyen terveik vannak erre vonatkozóan a jövőben.
Várom tisztelettel a válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
DR. FENYVESI MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A nyugdíjasok régóta várják azt, hogy a munkabérekkel arányosan emelkedjenek a nyugdíjak, különösen az EU-val való kapcsolódásunk folytán. A munkabérek nőni fognak, tehát abban az arányban kellene, és azt várják, hogy a nyugdíjak is abban az arányban növekedjenek. Ugyanis a szocialista rendszerben annak idején sok kisnyugdíjas keletkezett abból az apropóból, hogy a borravalót, meg a téesz-kisnyugdíjasok a háztájit nem számolták be, és emiatt - meg mondhatnám az állatorvosokat is - ők nem kaptak olyan nyugdíjat, ami megillette volna őket, mert ők az egyéb keresetük után nem is fizethettek nyugdíjjárulékot, illetve alapot.
Ezért azt szeretnék, ha az EU-ba megyünk, ott nagyobbak lesznek a keresetek, a kategóriájuknak megfelelően ők is emelkedjenek arra a szintre, 70 százalék, 25, ki milyen időt töltött el, mert itt most van egy olyan nagy probléma is, hogy különösen azok, akik hosszú időt töltöttek el a munka világában, és 30-38 éveket dolgoztak és kisnyugdíjasok, bár a miniszter asszony erre ígéretet tett, hogy ezeknek lesz először rendezve a nyugdíjuk, de jó lenne a befizetésnek megfelelően, tehát az abba a kategóriába tartozók nyugdíját a béreknek megfelelően emeljék.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
DR. FENYVESI MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Csatlakozva az elmondottakhoz: az egyszeri nyugdíjemelés, ez a 10 ezer forint azt szolgálná, hogy a differencia ne nőjön a nagyobb összegű nyugdíjjal rendelkezők és a kisnyugdíjasok között. Tehát ez egyszer lenne időszerű, és akkor a differencia nem nőne, amit a nyugdíjasok elértek a munkaidőben eltöltött idő arányában. Így a kisnyugdíjasnak is 20 forinttal emelik a kenyeret meg a nagynak is, a differencia meg óriási, egyre nő. Tehát ez nem nőne, mert már mindenki megszerezte a differenciát tulajdonképpen a nyugdíjában; hogy ne nőjön, erre szolgálna az, amit az MDF képviselőcsoportja benyújtott.
Köszönöm szépen.
DR. FENYVESI MÁTÉ, az egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Az egészségügyi bizottság szeptember 23-án tárgyalta az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvény módosításáról szóló T/5478. számú törvényjavaslatot.
Általános formai problémák vetődtek fel a bizottságban ellenzéki részről, ugyanis ezeket az adótörvényeket ismételten csomagban terjesztette elő a kormány. Ez azért furcsa, mert annak idején a Fidesz-kormány is ilyen formában terjesztette elő, és akkor nagy, élénk tiltakozás volt ellene, illetve kifogásolta az ellenzék.
A másik ilyen formai probléma, hogy nagyon kevés felkészülési időt adott a kormány, mivel szeptember 20-án kaptuk meg futárpostával, és 23-án már tárgyaltuk ezt az elég terjedelmes anyagot. Ezenkívül kifogásoltuk, hogy nincs hatástanulmány. Ezért nem tudta támogatni, nem javasolta az ellenzéki oldal az általános vitára való alkalmasságát.
Ami a tervezett módosítások közül a mi egészségügyi területünket érinti, itt emelkednek az egészségügyi járulékok 3 százalékról 4 százalékra. Ezt nehezményeztük, mivel egyéb területen ezek a pénzek befolynak a kormány kasszájába, tehát fölöslegesnek tartottuk még az egészségügyi járulékokat is emelni.
A második az áfa átsorolása, a 12 százalékos kulcsból a 25 százalékosba kerülése. Így jelentősen emelkedik a gyógyszeralapanyagok ára, ami magával vonja a gyógyszerek áremelkedését is, ami szintén az ország nagy betegállományát érinti.
A harmadik: a 0 százalékos áfa eltörlése miatt 5 százalékkal drágulnak a gyógyszerek. Ezek úgyszintén sajnálatos módon a beteganyagot érintik.
A negyedik pedig: a 12 százalékos áfakulcs 15 százalékosra emelése miatt 2,6 százalékkal többe kerülnek januártól a gyógyászati segédeszközök, amelyeknek a minősége eddig is erősen kifogásolt volt a használók részéről. Ez most még nehezebbé teszi a használatukat.
Ezért és ezen indokok alapján az egészségügyi bizottság kisebbségi véleménye az volt, hogy ezt a törvényjavaslatot nem javasolja általános vitára.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
DR. FENYVESI MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A népegészségügy és a sport kapcsolata és a sport hatása az egészségre, ezt szeretném kidomborítani ebben a korai időszakban, ugyanis a statisztikák nemigen foglalkoznak azzal, hogy például a rendszeresen sportoló egyének mennyivel fogyasztanak kevesebb gyógyszert, mint azok, akik ezt nem teszik, és így a sport és az egészségügy kapcsolata is olyan felületesen érződik, ahogyan kezelve van.
Tehát azt szeretnénk ezzel elérni, hogy valószínű, ha a lakosság egy kicsit rendszeresebben sportolna, és ehhez lehetősége is lenne gazdasági téren, tehát támogatottságot kapna, akkor egy csomó gyógyszer fölöslegessé válna, illetve nem kerülne felhasználásra, mert a gyógyszeren élők nem tudnak olyan teljesítményt nyújtani a termelésben sem, pedig az egészségük miatt ezért előbb-utóbb eltartóból eltartottak lesznek. Véleményem szerint a sport egy csomó gyógyszert kiváltana, és így a gyógyszerkassza is elviselhetőbb lenne az állam számára.
Most a sport nem eléggé támogatottsága és szervezése folytán vidéken nagyon sok kistelepülésen megszűnnek a sporttevékenységek, tehát üresek maradnak a pályák, a gaz felüti őket. A fiatalság otthagyja a falut, ha ott is lakik a településen, szórakozni a nagyobb városokba jár el, és ebből azután sok esetben családok bomlanak föl, a fiatalok elszélednek, csellengővé válnak, valamint ezáltal nagyobb lehetőségük van a drogra is rászokni. Tehát nagyobb támogatottságot és szervezettséget kellene biztosítani a sportot űző vidéki embereknek, úgy a felnőtteknek, mind pedig a fiatalságnak.
Erre lenne-e az egészségügy keretén belül olyan lehetőség, hogy a sportot egy kicsit jobban támogassuk az emberek egészsége érdekében?
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
DR. FENYVESI MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetést most már eléggé kivesézte a két oldal. A jobbító részét az ellenzéki oldal próbálta hangsúlyozni. Én is pár morzsát szeretnék itt fölvetni a problémákból.
Például a népegészségügyet erősen befolyásoló tényező az élelmiszeripar. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrtól hallottuk a minap, hogy bizony, elég kevés pénzt biztosít a költségvetés neki az állategészségügyre, illetve az állategészségügynek az élelmiszereket ellenőrző részére. Az Unióban különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy rendben legyen az élelmiszerek minősége és azok szavatosságának lejárata, és hogy azok az egészségre a legkevésbé legyenek károsak. Erre nem kap megfelelő mennyiségű pénzt a tárca, ezért megtörténhetett és megtörtént a nyáron több helyütt, nagyobb, élelmezést végző cégeknél, hogy ételmérgezés fordult elő, ami maga után vonta azt, hogy ezeket drága és elég sok gyógyszerrel lehetett gyógyítani. Meg lehetett volna ezt előzni azzal, ha megfelelőek az élelmiszereket ellenőrző hálózatok, és rendesen működnek, tehát nem hagyják a polcokon a lejárt élelmiszereket, valamint nem kerülnek a közétkeztetésbe olyan állati eredetű élelmiszerek, amelyek már nem használhatók föl. Ezért úgy vélem, hogy egy kicsit több pénzt és felszereltséget igényelne ez a terület, amire az élelmiszeriparnak nincs módja, a költségvetésből nem kap erre pénzt.
A másik morzsa pedig a környezetvédelem területén van. Ez a magán-szemétlerakók témája, amelyek úgyszintén pénzhiányban szenvednek, nem tudják ezeket fölszámolni, és a talajt szennyezik. Köszönöm szépen - idő hiányában. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
DR. FENYVESI MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! A népegészségügyi program sporttal kapcsolatos részéhez szeretnék hozzászólni, ugyanis a múlt vitanapon keveselltem a pénzt, amit a kormányzat a sportra mint az egészségmegőrző tevékenységre szánt. Ahogy ön is mondta válaszában, hogy ez több tárcánál van, ez így is van. De sajnos az Ifjúsági és Sportminisztériumnál, amelyik most Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, tapasztaltam azt, hogy sokkal kevesebb a sportra szánt pénz, nincs annyi pályázati lehetőség, mint korábban volt, és így valószínű, hogy ez a szép elképzelés, amely a programban megfogalmazódott, nem tud megvalósulni, vagy nagyon késve, holott a sportnak - mint tudjuk - a fiatalságnál az erőgyűjtésben, a testépítésben, valamint az egészségmegőrzésben nagy szerepe van. Nem tudnak azok az intézmények, azok a klubok, civil klubok létezni, különösen vidéken, amelyek az utazási költséget sem tudják fizetni, ahol az ifi csapatok sorra szűnnek meg, mivel nincs pénz az ellátmányukra.
Mint az egészségügy és az emberi egészség megőrzése fő őrének, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak oda kellene hatnia, hogy ezek a pénzek, amelyek más tárcáknál is rendelkezésre állnak, igénybe vehetők legyenek, felhasználhatók legyenek, és ne kerüljenek olyan felhasználásra, amely nem szolgálja a célt, az egészséges ember egészségének a megőrzését. Én kérném a tárcát, hogy nagyobb gonddal és odaadással figyelje és koordinálja ezeket a lehetőségeket, mert más ilyen sérelmek is érhetik az emberi egészséget, amelyeket már jeleznek is a sajtó hasábjain, például a nem várt és megjelent HIV ártalma, amely tulajdonképpen az egészséget nemcsak károsítja, hanem a dolgozó emberek, a vállalkozók, a munkavállalók számát csökkenti erősen, és növeli az ellátottak számát.
Én kérném az államtitkár asszonyt, hassanak oda, hogy mivel az egészségügyben - amint már az előttem szólók is mondták - nem is annyira a takaróval van a baj, hanem az elhelyezésével, hogy az megfelelőképpen legyen elhelyezve.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
DR. FENYVESI MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség fő célja, hogy a betegek gyógyszerköltségei csökkenjenek. Mi azonban egy olyan javaslatot tudnánk támogatni, amely valódi és hosszú távú megoldást jelent az árak megfékezésében. Ez a most benyújtott törvényjavaslat nem ilyen, ráadásul más aggályokat is felvet. Emlékezhetünk: három évvel ezelőtt a polgári kormány olyan megállapodást kötött a gyógyszergyártókkal, amelynek értelmében a tb által támogatott készítmények ára legfeljebb az infláció kétharmadával emelkedett, a nem támogatott gyógyszerek esetében pedig a gyártók vállalták, hogy önmérsékletet tanúsítanak az árak képzésében. Ez tehát egy tartós, a betegek érdekeit szem előtt tartó megállapodás volt. Ha ez most is érvényben lenne, az idén legfeljebb 4-5 százalékkal emelkedtek volna a gyógyszerárak. Sajnos, a kormány felrúgta ezt a jó megállapodást, és azóta sem tudott jobbat kötni, az árak pedig elszabadultak, csak az idén januárban átlagosan 16 százalékkal drágultak a készítmények.
A polgári kormánynak a törvény által biztosított hat hónap elegendő volt ahhoz, hogy az árakat befagyassza és megkösse a megállapodást. Tudomásul vesszük, hogy a szocialista kormány ezt nem tudta megtenni, és a hat hónapos árbefagyasztás meghosszabbítását kéri. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Sajnos azonban ezt a benyújtott indítványt nem tudjuk támogatni.
DR. FENYVESI MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány úgy takarékoskodik, hogy becsapja közben az állattartókat, állattenyésztőket. A Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint az agrármegállapodás érvényét veszítette azzal, hogy a sertéstermelőktől már megint elvett egy jogosan járó pénzt a szakminisztérium.
Sákán Antal az MTI-nek a múlt hét kedden elmondta: “Az elnökség felháborítónak tartja, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter október 15-ével felfüggeszti az állatjóléti és haszonállat-tartási szabályok okozta többletköltségek támogatására kiírt pályázatok befogadását. Az év eleji agrárdemonstrációt követő megállapodás ugyanis úgy szólt, hogy 3,6 millió vágósertés után darabonként 2 ezer forint támogatást ígért a sertéstartóknak, amelyhez a pénzt a központi költségvetés biztosította.ö - mondta Sákán Antal. Hozzátette továbbá: “A számításaink szerint még csak 2,93 millió sertés után fizették ki a támogatást a termelőknek, amely szerint még 1,32 milliárd forint nem került kifizetésre.ö Ez bent maradt a kasszában.
A Magyar Sertéstartók Szövetségét magánszemélyek, gazdasági társaságok és szövetkezetek hozták létre, akik 650-700 ezer hússertést, a hazai állomány közel 20 százalékát állítják elő ebben az évben.
(15.00)
Az elnök kiemelte, hogy a támogatások csökkenése olyankor következik be, amikor az európai piacon ismét nagy léptékű árcsökkenés történt, mert kilogrammonként 25 forintot csökkent a hús ára akkor, amikor a magyar forint nagyon erős, amely az importot támogatja, tönkretéve ezzel a hazai termelőket. Sákán Antal szerint egy kilogramm hasított sertéshús ára 1,3 euró alatt van az Európai Unió piacán, tehát nem mindegy, hogy 246 vagy 280 forintos euróval számolunk, amelyek közül az utóbbi lenne a reális. A kormány és a jegybank a mi bőrünkre veszekedik, mi meg ebbe belerokkanunk - fogalmazott az elnök.
Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter október 11-én közleményben tudatta, hogy a nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) számú FVM-rendelet alapján igényelhető állatjóléti és haszonállat-tartási szabályok okozta többletköltségek támogatására kiírt pályázatok befogadását október 15-ével felfüggeszti. Ez azt jelenti, hogy a sertéstartók és a baromfitenyésztők sem nyújthatnak be pályázatot a sertésenként 2 ezer forint, baromfinként pedig 9,5 forint jelentős támogatás elnyeréséét.
Az MTI megkeresésére az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kommunikációs osztályának vezetője elmondta, hogy az erre a célra biztosított pénzügyi keret elfogyott, ezért kellett felfüggeszteni a pályázatok befogadását. Tehát a kormány megtakarítja a támogatások egy részét, az állattartók rovására. Ez is növeli ezek szerint a nemzet jólétét.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
DR. FENYVESI MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány úgy akarja gyarapítani az ország kasszáját, hogy a komoly bevételeket hozó szervezeteit létszámilag leépíti. Gondolok itt a pénzügyőrségre, amely a közelmúltban tetemes létszámleépítést szenvedett el. Tapasztaljuk a szürke- és a feketegazdaság fellendülését, mert a pénzügyőrség létszámilag nem tud mindenütt ott lenni; igaz, hogy a határokra kevesebb kell, de annál több kellene a belterületekre, illetve az ország belsejében működő fekete- és szürkegazdaság leleplezésére. Valamint az utóbbi hónapokban különböző importélelmiszer-botrányoktól, a paprikaügytől, csirke-, sajtproblémáktól volt hangos a sajtó. Napjaink híre, hogy ez évben újabb 30 százalékkal emelkedett az élelmiszerimport. Tapasztalható a társadalom türelmetlensége ennek folytán. Válaszként a politikusok az ellenőrzés szigorítását, újabb ellenőrző hivatal létrehozását követelik.
A válasz azért nem ilyen egyszerű, mert mindenekelőtt figyelemmel kell lenni a jogi, szervezeti és szakmai felkészültség kérdéseire, az uniós csatlakozás utáni várakozásokra. Az élelmiszertörvénynek az uniós csatlakozáskor bekövetkezett módosításával törlésre került a hamisítás és a fogyasztók megtévesztésének fogalomköre, valamint az ezekhez kapcsolódó kényszerintézkedések.
A csatlakozás előtt Magyarországon hagyományosan működött két szakmai ellenőrző szervezet, az egészségügy részéről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az FVM részéről az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Állomás, mindkettő megfelelő infrastruktúrával és felhatalmazással, hosszú ideig megfelelően együttműködve oldotta meg feladatait. Működésük koordinációja minisztériumi, megyei, városi, kerületi szinteken egyaránt megvalósult, az élelmiszer-termelés, -előállítás és -forgalmazás, valamint az élelmiszerimport területe lefedésre került ezáltal.
Az EU-csatlakozáskor, 2004-ben létrehívott Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal nem hatósági, igazgatási szervezet, így ellenőrzési jog- és hatáskörrel nem rendelkezik, de erre nincs és nem is volt szükség, hiszen felesleges párhuzamosság keletkezett volna. Ma már kijelenthető, hogy a létrehozott önálló adminisztratív, koordinációs feladatokat ellátó országos szervezet, az Élelmiszer-biztonsági Hivatal helyét kell megtalálni, nem annak működését bővíteni.
A közelmúltban élelmiszer-ellenőrző laboratóriumok felszámolásáról - ideértve az ÁNTSZ-t is -, ellenőrző személyek elbocsátásáról kaptunk hírt korszerűsítés címén. Kétségtelen, hogy ma még nem áll rendelkezésre egy nemzetközileg akkreditált laboratóriumi hálózat, mégis amíg ennek nem leszünk birtokában, addig szükség van a jelenleg meglévő laboratóriumok működtetésére. Az élelmiszer-ellenőrzés feladatainak ellátására kellő szaklétszámra, orvosokra, állatorvosokra, élelmiszer-ellenőrző mérnökökre van szükség. Az uniós csatlakozáskor bekövetkezett feladatokat Magyarország érdekeinek megfelelően felül kellett vizsgálni. Hibás lenne az ellenőrző szervezetek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) versenyeztetése, és nincs szükség újabb hivatalok létrehozására ahhoz, hogy az élelmiszer-ellenőrzés a helyén működjön és megfeleljen a várakozásoknak.
Köszönöm szépen.
DR. FENYVESI MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. A miniszter úr jelezte, hogy nem tud jelen lenni, ezért írásban fog majd nekem választ adni a feltett kérdésemre. Ugyanis a költöző és vonuló madarak a korábbi években is… - majdnem 10-12 éve annak, hogy Magyarországon komoly járványos betegség nem ütötte fel a fejét, nem kapott teret. Ez köszönhető annak is, hogy az állategészségügy a vonuló madarakra odafigyelve és azok pihenőhelyeit úgy karbantartotta, hogy nem tudtak a kóranyaggal, a fertőző anyaggal érintkezni, illetve nem tudtak olyan járványokat előidézni, amelyet korábban megtettek.
Csáky képviselőtársam a napirend előtti felszólalásában részletesen felvázolta, hogy tulajdonképpen a kormány eltúlozza a madárinfluenza-vírus megbetegítőképességét. Más betegségekkel összehasonlítva is egy olyan statisztikai eredmény jön ki, hogy tulajdonképpen ez a vírus csak egy legyengült emberi szervezetet tud megbetegíteni, de komolyabb, ha odafigyelnek és időben észlelik, ezt meg lehet előzni és ki lehet védeni. Ezért fölösleges az emberek riogatása, és egy olcsóbb védekezési forma van, ha a költöző madarakra odafigyelünk, és azok pihenőhelyeit úgy tartjuk karban, hogy azok nem tudják a környezetüket fertőzni, az ott lévő állatok nem férnek hozzá, amik közvetítenék az emberek felé, akkor ez a betegség nem üti fel a fejét, illetve csak esetleg gócos megbetegedéseket tud képezni.
A miniszter úrtól arra szerettem volna választ kérni, hogy a jelen helyzetben, hogy Ázsiából Görögországba került a vírus, itt a költöző madaraknak van-e szerepe, mert a médiákból ezt nem lehet kihámozni. Erre a kérdésemre szeretnék választ kapni, mert nekem is az a véleményem, hogy a költöző madarak, ha odafigyelnek rájuk… - márpedig a Madártani Intézet jól ismeri a pihenőhelyeiket, és karban tudja azt tartani, ezáltal a megbetegedések nem tudnak létrejönni.
Köszönöm szépen. (Taps.)
DR. FENYVESI MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Többek szájából elhangzott ennek a törvénynek az értékelése. Az átszervezés mindig veszteségekkel jár, és majd később jön a hozadéka, ha azt jól hajtják végre az illetékesek. A magyar állatorvosi törvényben is, különösen az alsó régiókban, ahol kimondottan az állatorvosi munkát végzik, ott vannak súrlódások és ott vannak elégedetlenségek. Sajnos, hogy ilyen gyors ütemben lett ez beterjesztve, nem volt idő az érintetteket megkérdezni, és így persze nagyobb az elégedetlenség, de ha jól sikerül a törvény, gondolom, ezt mindenki elfelejti majd.
De itt van egy másik nagy probléma. Annak idején mondták, hogy mi kell a háborúhoz; itt is a járványelfojtáshoz, az állatorvosi tevékenységhez is pénz kell, holott ez bizonyos szempontból pénzt is hoz az államkasszának, ha ez úgy van szervezve. Szerintem ebbe a rendszerbe talán bele lehet még vinni azt a lehetőséget, hogy egy kicsit gazdaságosabb legyen, és az alsóbb régiókban dolgozó állatorvosok, a jogosult állatorvosra és a magánállatorvosra gondolok, hogy mind a kettő egymás mellett, egymással összefogva tudjon dolgozni, ahhoz bizony ténylegesen, ahogy Ódor kollégám is említette, pénzt kell szerezni, és pénz kell; és ezt a pénzt valószínűleg, sőt több mint valószínűleg, ha jól működik a rendszer, ezt meg is fogja hozni, és vissza is hozza az államnak.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
(14.00)