Felszólalás adatai

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mondandómat egy témakör köré szeretném csoportosítani, ez pedig a költségvetésnek a bevételi oldalon nyilvánvalóan egyik legfontosabb része, az adók, illetékek, illetve az értékpapír mellett a vagyoni bevétel.

A számvevőszéki jelentés elég egyértelműen foglalkozik a témával, külön fejezetként, külön vizsgálatként. Én azt gondolom, hogy ezeket a megállapításokat el kell fogadjuk, annál is inkább, mert két képviselő is szólt előttem arról, hogy megfelel a valódiság elvének, illetve a világosság és a következetesség elvét ők cserélték.

Én azt gondolom, hogy valóban, az elvnek megfelel, a gyakorlatnak nem. Akkor, amikor azt vetem föl, hogy 2001-ben mindent lehetett, közel járok az igazsághoz, mert százmilliárdokban mérhető az a kár, amit ennek az országnak az előző kormány, illetve a vagyonkezelő szervezetek okoztak. Azt kell mondjam, hogy amikor a pénzügyminiszter úr az expozéját azzal kezdte, hogy paradoxon a helyzet, valóban el fogunk fogadni egy olyan törvény-előterjesztést, amellyel nagyon sok vonatkozásban tartalmilag nem értünk egyet. De ahhoz, hogy továbbmenjen az élet, ezt meg kell tenni. Nagy valószínűséggel azzal kell foglalkozzunk, hogy hogyan lehet megváltoztatni ezt a kérdést.

Az Állami Számvevőszék elnöke elmondta azt, hogy milyen hiányosságok vannak az állami számvitel, az állami információs rendszer, illetve az állami vagyon nyilvántartása, ennek követése, értékelése vonatkozásában. Olyan pici részletekért, amelyek itt milliárdos nagyságrendűek, bíróságok döntenek, azon bíróságok, amelyek föl vannak újítva, így Békés megyében is, ahonnan én jöttem. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehet szabályozni az állami vagyon nyilvántartását. Önkormányzati szinten a vagyonkataszter vonatkozásában ilyen-olyan nyilvántartások vannak. Ezeknek a nyilvántartásoknak, illetve az átértékeléseknek a folyamatossága azonban nem biztosított. Erre szintén törvényi rendelkezés van.

Az állam működésének bevételét jelentős mértékben adja azon vagyon hasznosítása, amely vagyon bizonyos szervezetekre van rábízva. Én úgy gondolom, hogy ez is egy picit talányos, mert milyen vagyon, és milyen szervezetre van rábízva. A ’95. évi privatizációs törvény döntően az ideiglenesen állami tulajdonban lévő vagyon vonatkozásában rendelkezik. A tartós állami tulajdonban lévő vagyon és az önkormányzati vagyon a vagyoni törvény keretében rendezett, de nem ennek megfelelően történik ezen vagyontárgyak működtetése, üzemeltetése.

Az ÁPV Rt.-nek a saját vagyoni köre, tehát a saját vagyon működése külön rendszerben kellene hogy történjen, a hozzáadott vagyoni működtetés, amely egy úgynevezett vagyonkezelői tevékenység és az értékesítés, tehát a magánosítás előkészítése, szintén külön kellene hogy történjék. Pontosabban, pontosan kimutathatónak kellene lenni annak az eredménynek, amely eredményt produkál az úgynevezett vagyonhasznosító. Ez a vagyonhasznosító nettó 36 milliárd befizetése helyett 80 milliárdot kapott az elmúlt évben. Megkérdőjelezem mellette azt, hogy az értékesítés vonatkozásában az egyébként nem a saját vagyonnal szemben elszámolt költségei, ráfordításai miért maradnak, ha úgy teszik, figyelmen kívül. A számvevőszéki jelentés erre utal egy mondatban.

Én azt gondolom, hogy ezeket az úgynevezett vagyoni körrel foglalkozó területeket pont emiatt kellene szabályozni. Én azt hiszem, hogy akkor, amikor a számviteli törvény - a 2000. évi új számviteli törvényről beszélek - valódiságelve megelőzi az összes többit jószerivel, és mi nem tudjuk, hogy Magyarországon a nemzeti vagyon mekkora érték akkor, amikor az Európai Unióhoz akarunk csatlakozni, akkor bizony ez fölveti azok felelősségét, akik ez idáig ezzel a területtel foglalkoztak. Nevesítem is abban az értelemben, hogy jelzem, 2001-ben a részvényrendelkezési jogot a Miniszterelnöki Hivatal minisztere gyakorolta. Itt jelenik meg az a bizonyos 12 állami gazdaság, amely állami gazdaság nem kellő módon lett gyakorlatilag értékesítve; kormányhatározattal történt, nem jogszabály által, ahogy az ÁSZ-jelentés is írja.

(14.30)

Meg kell azt mondani, hogy a jó gazda gondossága a vagyon hasznosításakor egy alap polgári elv. Én nem azt mondom, hogy itt a szándékosság, de hogy a vétkesség valamilyen szintje személyeknél is megtörtént, egészen biztos. Akkor, amikor az állam, a kormányzat az adófizetők pénzének gyarapításán, újraosztásán, a rendszer működtetésén dolgozik, egy olyan ÁSZ-jelentés részletét szeretném beolvasni, hogy azért a jövőre vonatkozóan ne legyenek kétségeink a tekintetben, hogy az elmúlt évben - a 2001. évben pontosabban - nem volt minden helyén a működés folyamán. Idézet: “Az ÁPV Rt. teljes működése, minden tevékenysége a privatizáció, illetve a vagyonkezelés körében merül fel, ami részletes és egyértelmű előírások, számlatükör belső tartalmának a számlarendben való egyértelmű azonosítása hiányában azt eredményezheti, hogy egyes költségek nem a megfelelő helyen, illetve nem mindig ugyanott kerülnek elszámolásra.ö

A következő mondat: “Ugyanakkor az ÁPV Rt. számviteli politikája, illetve számlarendje nem tartalmazza az adott főkönyvi számlákra elszámolható kiadások konkrét meghatározását, ami könyvelési hibákat…ö - és a többi, és a többi.

Ezek olyan tételek, amiért kevesebbért is feljelentések történnek a magánszférában. Nekem az a felvetésem - természetesen a szakbizottságban is meg fogom ezt tenni -, hogy az állami vagyon működésével kapcsolatos idevonatkozó, tehát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az ÁPV Rt., a Fejlesztési Bank és jó néhány, ágazathoz tartozó úgynevezett ingatlanműködtető szervezet tevékenységét át kellene vizsgálni. Meg kell nézni azt, hogy a következő évben, években hogyan lehet az állam számvitelrendjét zárttá tenni ebben az értelemben - nyilván ez nem egy-két napos történet -, és végiggondolni azt, hogy lehetséges-e több központú vagyongazdálkodás Magyarországon, amelynek keretében úgy folynak el a pénzek, ahogy egy jó áradáskor sajnos a Dunán.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)