Készült: 2024.05.08.00:43:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

316. ülésnap (2013.10.25.), 156. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:23


Felszólalások:  Előző  156  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A 2014. éves költségvetésben örömmel látom, örömmel tapasztaltam, hogy a kormány stratégiai fontosságú ágazatként tekint a mezőgazdaságra. 2014-ben is kiemelt céljának tartja a fenntartható és versenyképes agrárgazdálkodást, az élhető vidék megteremtéséhez szükséges alapok létrehozását és azok támogatását. GDP-arányosan a magyar mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentősége meghaladja az EU-s átlagot. 2012 első félévében a magyar mezőgazdaság 3,1 százalékkal járult hozzá a GDP teljesítményéhez, 2013 első felében pedig még ennél is magasabb mértékben, 3,7 százalékkal tette mindezt. Jelentősen nő a magyar élelmiszer-készítmények kivitele, a magyar mezőgazdaság minden idők legjobb exportteljesítményét produkálta 2012-ben, hiszen a kivitel értéke meghaladta a 8 milliárd eurót. Emelkedik a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, három év alatt 30 ezer új munkahely létesült az agráriumban. Összességében a mezőgazdaság jövedelmezősége, a magyar gazdák gazdasági, pénzügyi ereje egyaránt nőtt az elmúlt években. Magyarországnak elemi érdeke, hogy ezek a kimagasló eredmények megmaradjanak, sőt lehetőség szerint tovább javuljanak. Magyarország természeti és éghajlati adottságai magas színvonalú és változatos élelmiszer-termelésre ösztönzik a magyar gazdálkodókat. Hazánk még számottevő mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, amit ki kell használni.

Engedjék meg, hogy egy 2,9 milliárd forintos tételt érintsek az idei költségvetésben, két programot, amit nagyon nagy örömmel láttam, hogy továbbra is fenntartunk, ennek fontosságára szeretném felhívni először a figyelmet. Az egyik ilyen program az iskolatej-, a másik pedig az iskolagyümölcs-program végrehajtása. Azt szeretném javasolni, és azt kérem, azon túl, hogy általános iskolai keretek között tejhez és gyümölcshöz juttatjuk a gyerekeket, fontolja meg a költségvetés azt, hogy terjessze ki ezt az ellátást az óvodai szintre is, hiszen ennek egészségügyi hozzájárulása, hozadéka óriási. Tudjuk jól, hogy óvodáskorban van az, amikor a gyerekek szokásai kialakulnak, amikor megszoknak bizonyos dolgokat. Ennek a kihasználása, ennek a felismerése nagyon fontos a jövő szempontjából. Nem nagy pénz, nem nagy tétel egy költségvetésben, mégis a jövő szempontjából, az egészség és a felnövekvő generációk szempontjából kiemelkedően fontos dolog.

Engedjék meg, hogy egy másik ágazatról is szóljak, ami nem költségvetési összegmódosítást jelent, csupán a sorok közötti átrendezést segítené, és egy egész ágazat működését tenné gördülékenyebbé Magyarországon, ezek pedig a méhészek. Jómagam is az lennék. Összességében Magyarországon mintegy 1 088 590 méhcsalád van és 20 410 méhész. Az általuk megtermelt 15-20 ezer tonna méz 20-30 milliárd forint értékű, amelynek 25 százaléka kerül belföldi fogyasztásra, míg 75 százaléka exportra, az EU más tagállamainak ellátására. Tudjuk jól, hogy a méhek szerepe felbecsülhetetlen a biológiai sokféleség fenntartásában. Becslések szerint közvetve a méhek megporzó tevékenységükkel több százmilliárd forint hasznot hajtanak a mezőgazdaságban. Ezt a világon is elismert munkát, termelési szintet a méhállományok 40-50 százalékának többszöri vándoroltatásával érjük el. A vándorlások elősegíthetik a fertőző méhbetegségek terjedését is. Ennek megakadályozására működik egy 975 főből álló méhegészségügyi felelősi hálózat. A hálózat tagjai közfeladatot ellátó méhészek, kinevezésük az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, azaz az OMME helyi, területi szerveinek javaslatára történik. Munkájukat a 70/2003. FVM rendelet alapján a NÉBIH szakmai irányításával végzik.

A méhegészségügyi felelősök a rendelet alapján kötelezően június 1-je és szeptember 30-a között megvizsgálják az ország minden egyes méhcsaládját, illetve a vándoroltatott méhcsaládokat a méhész kérésére a vándorlások előtt is. A felelősök végzik az ország méhállományának szúrópróba szerinti vizsgálatát is. A hálózat felelősségteljes munkáját jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben 15 448 darab nyúlós költésrothadással fertőzött méhcsaládot derítettek fel, ez a hazai méhállomány éves átlagában 0,3 százalék. Európában a második legnagyobb méhsűrűséggel rendelkezik Magyarország, ehhez képest a 0,3 százalék nagyon szép eredmény. A betegségek korai felderítése és felszámolása költségvetést érintő érdek is, hiszen a nyúlós költésrothadás miatt fertőző méhcsaládok felszámolása állami kártérítés mellett történik. Munkájukért a rendelet mellékletét képező nyilvántartás alapján méhcsaládonként bruttó 100 forint díjazásban részesülnek, amelynek fedezetét az élelmiszerlánc-felügyeleti díj képezi. A NÉBIH átszervezése, illetve a kormányhivatalok létrehozása óta az évtizedek óta jól működő hálózat működésében problémák mutatkoznak.

(14.00)

A szakmai irányítás továbbra is a NÉBIH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság feladata, díjazásuk pedig részben a NÉBIH, részben a megyei kormányhivatalok által történik. Tavasszal a NÉBIH kezdeményezésére tárgyalások kezdődtek a hálózat átadásáról a Méhészeti Egyesület, azaz az OMME számára. Ezen tárgyalások az idő rövidsége miatt félbeszakadtak, indult a méhészeti szezon, vele együtt természetesen a vándorlások, de szakmailag és gazdaságilag továbbra is indokoltak lennének. Célszerű lenne az elvégzett vizsgálatok költségeit, mintegy 250 millió forintot nevesítve, külön költségvetési soron elkülöníteni, a felelősi hálózat működtetését pedig az országos szakmai érdekképviseletre bízni. A méhegészségügyi felelősök továbbra is közfeladatot ellátó személyek maradnának, hatósági irányításukat pedig továbbra is a NÉBIH látná el. A javaslatnak költségvetést befolyásoló, azt növelő hatása nincs. A finanszírozás egyszerűsödne, átláthatóvá válna, a kifizetések ügyintézése lerövidülne, egy helyre kerülhetne. Megoldódna a felelősi hálózat szakmai továbbképzése, amelyet szintén az érdekképviselet látna el részben saját erőforrásból, részben a magyar méhészeti nemzeti program által biztosított keretből.

Arra szeretném kérni az illetékeseket, hogy fontolják meg mindazt, ami e sorok közötti átcsoportosításról szól, hiszen nagy pénzváltozást nem jelentene, sőt teljesen változatlanul hagyhatná a költségvetés számait, viszont egy egész ágazat szakmai hitelét, szakmai becsületét tudnánk ezáltal segíteni. Bármennyire is kis ágazat, bármennyire is csak húszezer-egynéhány méhészt érintő kérdés, fontolják meg Einstein szavait: ha a méhek kihalnak, a világnak négy éve van hátra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  156  Következő    Ülésnap adatai