Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénytervezet tekintetében az adókedvezmények közép-magyarországi régióban történő fejlesztések utáni dolgáról beszélünk. Nem ezzel van baj.

A baj valójában azzal van, amiről Hollik képvi­selőtársam és Tuzson képviselőtársam beszél, hogy mondanak valamit, és valójában valami egészen más történik. Arról beszélnek, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezményezetté válása igen fontos dolog.

Igen, az lenne, csak tudják, ez az intézkedés, ami ennek a törvénytervezetnek a keretei között megfogalmazódik, pontosan nem őket érinti. Azt is elmondom önöknek címszavakban, hogy miért nem őket érinti. Azért nem őket érinti, mert a feltételrendszer tekintetében a fejlesztéseket követően gyakorlatilag olyan peremfeltételek megrajzolására kerül sor az azt követő négy esztendőben, ami gyakorlatilag az átlagos állományi létszám minimum 50 fővel történő emelkedésével párosul.

A mikrovállalkozások köztudottan 1 és 10 fő közöttiek, a kisvállalkozások 11 és 50 fő közötti fog­lal­koztatotti létszámmal bíróak. A fejlesztéseket egy mikrovállalkozás olyan nagyságrendben, mint ami itt több mint 6 milliárd forint értékű beruházások esetében hívódhat életre vagy több mint 3 milliárd forintot meghaladó munkahelyteremtéssel párosuló beruházásokat érint, nem tudom, hogy hányat tudnak mutatni az országban, mondjuk, hogy mik­rovállalkozás vagy éppen kisvállalkozás, ilyen fejlesztésekbe tud belevágni. Ilyen értelemben tehát pontosan a mikro- és a kisvállalkozások azok, akik kizáródnak, egyszerűen helyzetükből fakadóan ebből a történetből. De van más parametrizálás is, ami gyakorlatilag kizárja őket, az az, hogy a bérköltség tekintetében a minimálbér adóévre számított összegének a háromszorosával kell hogy nőjön a bér nagyságrendje.

Megint, ha logikailag elkezdjük a gondolkodást, akkor világossá válik, hogy a mikro- és a kisvállalkozások ezen parametrizálás tekintetében a peremfeltételeknek nem tudnak megfelelni. Ilyen értelemben az az adókedvezmény, ami a társaságiadó-, oszta­lék­adótörvény-módosítási kezdeményezéssel összefügg, az gyakorlatilag a multikat, a nagyvállalatokat érinti. Ugyanúgy, amit Ikotity képviselőtársam egy mondattal említett, hogy a társasági nyereségadó tekintetében 19-ről 9 százalékra, azaz 10 százalékkal csökkentették a nagyok esetében ezt a mértéket, miközben ez a mikro-, kisvállalkozások esetén gyakorlatilag 10 százalékról 9 százalékra történő csökkentéssel, azaz 1 százalékos mértékű csökkentéssel párosul.

Nem ragozva tovább ezt a kérdéskört, csak azt szeretném mondani és arra szeretném felhívni Tuzson, Hollik képviselőtársaim figyelmét, hogy ez nem a mikro- és nem a kisvállalkozásokról, nem a Magyarországon döntő többségében jelen lévő vállalkozások sokaságáról szól, hanem azokról a nagyvállalatokról, multikról, akik tényszerűen, sok tekintetben igazolható módon önöknek valamiért kedvesek. Köszönöm szépen, elnök úr.