Felszólalás adatai

Összességében számunkra a benyújtott költségvetés nem fogadható el. Megalapozatlan bázison számolnak, nem elégíti ki ez a benyújtott költségvetés a Költségvetési Tanács által felvetett problémákra adott választ sem, és a mai vitában is érzékelhető volt, a Költségvetési Tanács elnöke világosan elmondta, hogy miért és milyen kérdésekre vártak még választ a kormánytól, és az is világosan elhangzott a miniszter úr expozéjában, hogy a kormány nem kívánja ezekben a pontokban a Költségvetési Tanács véleményét figyelembe venni, nem kíván nyilvános választ adni a Költségvetési Tanács aggályaira, és nem kívánja sem az ország számára, sem a parlamenti képviselők, de még a Költségvetési Tanács tagjai számára sem világossá tenni, hogy milyen érzékenységvizsgálatokat végzett el a tanács véleményének megismerését követően, és miért gondolja úgy a kormány, hogy a benyújtott költségvetés ilyen tartalékokkal és ilyen kockázatokkal a parlamentben elfogadható lesz.

Ezért tehát, miután a makrogazdasági megalapozottsága nem megfelelő ennek a költségvetésnek, nem gondoljuk, hogy a költségvetési vitában ezt a költségvetést el lehetne fogadni. Ennek a költségvetésnek már csak a következő számok is igazolják a megalapozatlanságát.

Az előterjesztésben a 2013. évi kiinduló számként 77,4 százalék GDP-arányos államháztartási hiány szerepel, amelyet 2014-re 76,9 százalékra kívánnak csökkenteni. Ezzel szemben a Költségvetési Tanács anyagában az szerepel, hogy a tanácshoz benyújtott költségvetésben 76,8 százalékos arányt kívánnak 2014-re 76,4 százalékra csökkenteni. Nem adott magyarázatot arra a kormány képviselője sem ma, sem a bizottsági ülésen, hogy vajon miért más előterjesztést kapott meg a Költségvetési Tanács, és miért más előterjesztést kapott meg az Országgyűlés. Láthatóan nem egy kottából beszéltek, és nem egy kottából értékelték a benyújtott költségvetési javaslatot a tanács tagjai, illetve értékelhetik az országgyűlési képviselők, illetve a nyilvánosság. Ez azt is jelenti, hogy ez a költségvetés már formailag sem felel meg annak a követelménynek, aminek a törvények alapján meg kellene hogy feleljen.

A költségvetésből látható az, hogy a kormány próbál osztogatni, a legtöbbet ugyanakkor a számára kedves célokra - úgymint stadionok építésére, felújítására és különböző presztízsberuházásokra - kívánja fordítani. Nem foglalkozik azzal, hogy az elmúlt három év megszorításai során olyan társadalmi csoportok vannak Magyarországon, amelyeket egy percig sem és egy forinttal sem kíván kompenzálni ebben a benyújtott költségvetésben. Miközben presztízsberuházásokra százmilliárdok állnak rendelkezésre a költségvetésben, eközben ezen lakossági rétegeket még véletlenül sem kívánja kárpótolni a benyújtott javaslat alapján. Néhány területen próbál bizonyos pénzeket királyi kegyként visszajuttatni a lakosság bizonyos csoportjainak, azonban nem arról van szó, hogy valóságosan, arányosan és megfontoltan történne mindennek a felhasználása a következő évi költségvetési javaslatban.

Az Orbán-kormány nem törődik azzal, hogy a jóléti intézkedések egyébként automatikus stabilizátorként is funkcionálnának a makrogazdasági számításokban, mérsékelhetnék a gazdasági válságok hatásait, azonban így a következő évi költségvetésben ilyen célokra kevesebb forrást kívánnak felhasználni. Egy negatív újraelosztás zajlik le, amelyben a jóléti juttatásoknak egy jelentős része a felső és felső középosztályhoz kerül juttatásra, miközben a szegények egyre kevesebbet élvezhetnek ebből, egyre kevesebbet kaphatnak. Oly büszkék arra, amit három éve kritikaként elmondott a Szocialista Párt, miszerint az alacsony jövedelmű rétegek nem tudják igénybe venni alacsony jövedelmük adótartalmából a gyermekek utáni adókedvezményt; most büszkék arra, hogy megteremtik az egyik számítás szerint 240 ezer, vagy ahogy ma hallottuk a miniszter úrtól, 260 ezer személy számára a visszaigénylés lehetőségét. Azonban gondolják végig, hogy az egykeresős minimálbérből élő család három gyerek esetén nem tudja igénybe venni ezt a bizonyos kedvezményt. Ezért azt gondoljuk, hogy ezzel a bizonyos javaslattal elmélyültebben kellett volna foglalkozni, elmélyültebben kellett volna ezt végiggondolni. Próbálnak kárpótlást nyújtani bizonyos személyeknek ebben az esetben, azonban nem mindenkinek tudnak adni, nem mindenkinek adnak ezzel a javaslattal, amelyre oly büszkék.

Úgy gondoljuk, hogy a nyugdíjasok esetében is egy furcsa játék zajlik le a költségvetés során is. Elhangzott a mai expozéban, de le van írva a költségvetésben is, hogy úgymond 1 százalékát ennek a bizonyos szolidaritási hozzájárulásnak átirányítják - így szerepel a szövegben - a társadalombiztosítási alapba a továbbiakban, az egészségügyi alapba irányítják át, lényegében úgy válik nullszaldóssá a nyugdíjalap, hogy bizonyos bevételét másra fordítják ennek az alapnak. Természetesen ilyen esetben ezt a bevételt nem a nyugdíjasok fogják kapni, nem a nyugdíjjellegű ellátásban részesülők fogják kapni, és ilyen módon is a kárukra történik átcsoportosítás a következő évben, mint ahogyan nem változtatják meg a méltányossági nyugellátásra biztosított, nagyon-nagyon alacsony összegű, 200 millió forintos tételt sem, ami az ez évi költségvetésben is szerepelt.

Nem emelik a családi pótlékot, immár hűen önmagukhoz, konzekvensek ebben is, és a közszférában dolgozók illetményének a változtatására sem gondolnak a költségvetésben, nem gondolják, hogy ebben a kérdésben javítani kellene a közszférában dolgozóknak az élethelyzetén és jövedelmi viszonyain.

(11.10)

Az egészségügy területén nagyon büszkék itt bizonyos számokra, de ha megnézik, a költségvetés benyújtott változatában az összevont szakellátás vesztese ennek a költségvetésnek, hiszen a kiadási előirányzat 614 milliárd forinttal szerepel, ami 16 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2013. évi előirányzat. Ez azt jelenti, hogy nem kívánnak többet fordítani erre a célra. Ebből következően úgy gondoljuk, hogy az egészségügyi intézmények adóssága várhatóan tovább fog növekedni a következő évben. Természetesen az eddigi gyakorlatnak megfelelően majd kegygyakorlással próbálják ezeknek az intézményeknek az adósságnövekedését kezelni a későbbiek során.

Külön problémaként jelenik meg a benyújtott költségvetésnél két olyan terület, amely a jövővel kapcsolatban komoly aggályokat vet fel. Nincs a költségvetésben semmifajta olyan biztosíték, hogy a rendkívül alacsony mértékűre süllyedt beruházási hajlandóság Magyarországon növekedne. Azaz nincs a költségvetésnek olyan tétele, amely biztosítaná, hogy növekedjen és egyértelműen magasabb legyen a GDP-arányos beruházási mérték a következő évben, megalapozva ezzel az elkövetkező évek gazdasági növekedését is. Ha nincs bizalom, márpedig nincs bizalom a gazdasági szereplők részéről a kormány iránt, ha nincs megfelelő forrás arra, hogy a későbbiek során lehetőség legyen a következő években megvalósítandó beruházásokkal foglalkoztatást növelni, magasabb adóbevételt és magasabb gazdasági teljesítményt Magyarországon elérni, ezért azt gondoljuk, hogy a költségvetés egyik legnagyobb hiányossága az, hogy ezen a területen semmifajta előremutató intézkedés és javaslat nem szerepel benne.

Az európai uniós források felhasználása kapcsán a költségvetés egy nagyon nagy bizonytalanságot tartalmaz. Több mint egyharmaddal tervez nagyobb forrást felhasználni, mint amit az előző évi költségvetésben terveztek, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalata alapján azt lehet mondani, hogy a tervezetnek mintegy egyharmadát nem sikerült felhasználni egyik évben sem. Ez azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel a 2014-es költségvetésben sem tudja majd felhasználni a tervezett mértéket a következő évben az ország az európai uniós forrásokból, márpedig ez mind a beruházásoknál, mind egyéb területen nagyon fog hiányozni a következő időszakban.

A Költségvetési Tanács megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy a várhatóan elmaradó felhasználás a költségvetési egyenlegre pozitív hatást gyakorol, ugyanakkor kifejezetten negatív hatást gyakorol az ország jövőjére, a gazdasági növekedésre, az új munkahelyekre és egyéb tényekre. A legnagyobb kockázata ennek a költségvetésnek az, amit az Állami Számvevőszék is nagyon óvatos jelentésében bár, de megállapított, hogy a forgalmi adó bevételeinek 47 százaléka nem megfelelően megalapozottan került megtervezésre, azaz kockázatosnak ítél az Állami Számvevőszék is az általános forgalmiadó-bevételekből több mint 150 milliárd forintot; több mint 150 milliárd forint kockázatát úgy, hogy eközben a tartalékok mértékét kevesebb mint a felére csökkentették a benyújtott költségvetésben.

Ezek azok a körülmények, amelyek mind-mind azt mutatják, hogy megalapozott: bizonytalan, az országot nem jó irányba vivő költségvetést terjesztettek elő az Országgyűlésben, éppen ezért számunkra ez elfogadhatatlan. Vonják vissza!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)