Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban, szeptember 10-én Zalatárnokon vehettünk részt egy eseményen, kedves képviselőtársammal egy ottani meghívásnak eleget téve. Több mint száz polgármester, jegyző, illetve képviselő osztotta meg velünk problémáikat, azaz Zala panaszát. A legfontosabb megállapításaikat sorrendbe szedve, csak a legfontosabbakat szeretném most az önök számára itt felidézni.

Legelsősorban a közbiztonság hiányát említették, mint a vidéki élet nehézségét, de ezt rögtön követte a közösségi közlekedés elsorvasztása, illetve annak lehetetlensége, hogy időben megközelíthessék távoli munkahelyeiket. De ugyanilyen panaszként említették még a közszolgáltatások hiányát is, nincs helyben ugyanis elég óvoda, iskola, hivatal, rendelő, de nincs természetesen gyógyszertár, posta és más egyéb sem, ami az élhetőségét a vidéknek nagyban rontja. És a legfőbb panaszuk a munkahely, a munkalehetőség hiánya volt.

Most kérem, engedjék meg, hogy röviden idézzem azokat a gondolatokat, amelyeket ők maguk szedtek össze számunkra, és egy-két mondatban jól illusztrálják, hogy milyen nehézségekkel küszködnek. Itt most elsősorban a hivatalokkal kapcsolatos nehézségekre szeretnék utalni, illetve emlékeztetni. Így írnak: a problémák ott kezdődtek, hogy a járási hivatalok kialakításával dolgozókat, illetve dolgozói létszámot vittek el az addig jól működő hivatalokból. A járási hivatalokba elvitt munka minimális volt. A munka az önkormányzatoknál a létszám - ese­tünkben három fő, egy konkrét helyszínt említve ‑ csökkenése mellett nagyon megnőtt; mármint hogy a munka nőtt meg. Ezt tetézte az államháztartás számvitelének teljes megváltoztatása. A gyakorlati munkában való segítség elmaradt a MÁK részéről. A jogszabályok felolvasása ugyanis nem segítség. Gyakorlati útmutatásra volna szükség. Túl sok az elvárás, folytatódik a panaszos levél, illetve beszámoló. Kevés a létszám. A zömében középfokú végzettségű dolgozók bére a törvényi besorolás alapján a garantált minimálbért sem éri el. Két emberre jutó munkának egy nem tud megfelelni. Az önkormányzatok nem tudnak a közös hivatalokhoz létszámot finanszírozni, hogy a munkába besegíthessenek. Az ügyintézők közül, aki tehette, felmondott. Sokan kimerültek, és egészségügyi problémákkal küzdenek. Az új dolgozókat nincs, aki be-, illetve megtanítsa. A problémák jelzése a feladatok megoldása érdekében megtörtént, igyekszünk kitartani, de ha nincs változás, bármikor összeomolhat a rendszer.

Így beszéltek tehát ottani dolgozók, polgármesterek és jegyzők, és a megoldásokat is próbálták volna említeni, többek között az önkormányzati finanszírozás megerősítését szerették volna szorgalmazni. Nagyon sajnálom, hogy pont most távozott Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium állam­titkára, talán ő is megfontolhatta volna ezeket a szavakat. Továbbá az értelmes és igazságos pályázati rendszert szorgalmazták, és annak a hiányát említették, és itt a kulcsszó az igazságosságon van, hogy ne legyenek, ne lehessenek kis kedvenc települések, ne legyen részrehajlás a döntéshozatalban, melyik pályázat nyer, vagy melyik nem. Mert jelenleg igen, kommunizmusba oltott feudalizmus mérgezi meg a vidék Magyarországát, tartományurak uralkodnak, és a vazallusaikat megfelelő módon jutalmazzák.

És ha már az igazságosságnál tartottam, az is egy nagyon fontos előrelépés lenne, amit pont ma az Igazságügyi bizottság egyébként leszavazott, hogy a polgármesteri fizetéseket rendezzük végre. Tehát kistelepülési polgármesterek társadalmi megbízatás esetén ne keressenek alig kevesebbet, mint egy közfoglalkoztatott, hiszen ez rendkívül kiszolgáltatott és méltatlan helyzetbe taszítja a kistelepülésen egyébként 0-24 órás szolgálatot végző polgármestereket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)