Felszólalás adatai

DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Írásban is megkaptam az interpelláció anyagát, és az ön által feltett kérdésekre - ami itt nem hangzott el - is válaszolok. (Derültség.) Köszönöm a lehetőséget.

Első kérdésére a válasz: a képviselő úr által hivatkozott, a kormány által benyújtott jelentésben a régiók és a megyék fejlődési pályájának vizsgálatánál az egy lakosra jutó GDP országos átlaghoz hasonlított alakulása alapján végeztük el az osztályozást. A hosszú távú pozícióváltozáshoz alapul vett 1975-ös bázis választását az indokolja, hogy ez a legkorábbi év, ami rendelkezésre állt megbízható területi GDP-adat. Az 1994. évi adat kiválasztásának indoka egyrészt az, hogy 1994-től jelentősen megváltozott a GDP számításának módja, másrészt a rendszerváltozás utáni időszak rövid távon érvényesülő gazdasági folyamatainak bemutatását szükségesnek tartottuk.

Második kérdésére a válasz: az egyes térségek közötti és a térségeken belüli infrastrukturális kapcsolatok elemzésében kiemelt szerepet a közvetlen térszervező infrastruktúrának, a közlekedésnek tulajdonítottunk. A vizsgálat során alkalmazott elérhetőségi modell súlyoz az egyes eltérő funkciót betöltő központok elérhetőségében, így megfelelően árnyalja a területi egységek közötti különbséget. A műszaki infrastruktúra többi elemének elemzésével kapcsolatban úgy ítéljük meg, hogy a vízellátás és szennyvízkezelés feladatai csak a vízgyűjtő területek lehatárolásaival összefüggésben értelmezhetők, az energetika ágazatainál pedig a gyakorlatilag teljes lefedettség miatt nem lehet területi különbözőségeket elemezni. Ide tartozik még az informatika és a telekommunikáció is, azonban fizikai adottságainál fogva a közlekedés egyértelműbb térszervező erő.

Harmadik kérdésére a válasz: a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény 1999. évi módosítása után az országos területfejlesztési koncepció lehatárolásának megfelelően létrejöttek a tervezési-statisztikai régiók. A regionális fejlesztési tanácsok megalakulásakor a törvény a tagmegyék önálló döntésére bízta munkaszervezeteik székhelyének kiválasztását. Miután az előírt 60 napos határidőn belül minden tanács önállóan kijelölte munkaszervezetének székhelyét, nem volt szükség a kormány törvény által feljogosított beavatkozására.

Negyedik, el nem hangzott kérdése úgy hangzott volna, hogy kíván-e a kormány vagy a miniszter úr mint a településfejlesztés gazdája, olyan elemzést is végezni, hogy a megalakult térségi tanácsok által felvállalt feladatok, amennyiben azok a regionális tanácsok feladatait képeznék, a jelenlegi regionális lehatárolási határokat nem kérdőjeleznék-e meg - a képviselő úr legalábbis ezt tette föl. A regionális fejlesztési tanácsok az országos területfejlesztési koncepcióban lehatárolt területi egységekre kötelező jelleggel jöttek létre. A területfejlesztési törvény részletesen meghatározza feladataikat. A térségi fejlesztési tanácsokat regionális fejlesztési, illetve megyei területfejlesztési tanácsok önkéntes elhatározásuk alapján hozhatják létre a régió, illetve a megye határon átnyúló kiemelt feladatainak ellátása érdekében. Megalakulásakor a tagok megállapodnak a közösen végrehajtandó feladataikról.

Tehát a regionális fejlesztési tanácsok és a térségi fejlesztési tanácsok szervezetüket, funkciójukat és feladatukat tekintve is elkülönülnek. Mivel a régiók lehatárolásáról az országos területfejlesztési koncepciót elfogadó országgyűlési határozat döntött, a kormánynak nincs lehetősége (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a régiólehatárolások átalakítására.

Köszönöm a lehetőséget. (Taps az FKGP soraiban.)