Készült: 2024.09.22.23:19:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

42. ülésnap (1998.12.14.), 255. felszólalás
Felszólaló Szabados Tamás (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:43


Felszólalások:  Előző  255  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABADOS TAMÁS (MSZP): Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Ehhez a fejezethez néhány módosító indítványt adtunk be Csige József képviselőtársammal együtt, néhány olyan módosító indítványt, amelyek a normatívaemelésekről szólnak. Tudomásul vettük képviselőtársammal együtt, hogy a bizottságban ezeket leszavazták.

Egyet azonban szeretnék megjegyezni ezekkel a módosító indítványokkal kapcsolatban. Ezek a módosító indítványok az 1998. évi költségvetéskor Pokorni Zoltán tollából születtek meg, és úgy gondoltuk - mivel most Pokorni Zoltán olyan posztra került, amelyben ezt az akaratot meg tudja valósítani -, hogy kutya kötelességünk nekünk ezeket a módosító indítványokat újraélesztenünk, és beadtuk. Tudtuk azt, hogy a sorsa az lesz, mint ami egy ellenzéki képviselő módosító indítványaival, a kormánytöbbség leszavazza a parlamentben, de azt viszont nem tudtuk, hogy a bizottságban az ottani kormánypárti képviselők is leszavazzák, ugyanis megmondhatói az elmúlt ciklusban az itt ülő képviselők - Pokorni Zoltán is tanú erre -, hogy működött egyfajta szolidaritás, szakmai szolidaritás volt akkor a szakmai bizottságban, és azokat a módosító javaslatokat, amelyeket vállalni kellett és vállalni lehetett, közösen vállaltuk. Ezeket a módosító indítványokat, Pokorni Zoltán javaslatait egyszer már a bizottságokban 1998-ban elfogadtuk, az akkori kormánytöbbség képviselői. Most, sajnos, arra a sorsra jutottak ezek a módosító indítványok, mintha ellenzéki képviselő adta volna be őket, és ezt külön sajnálom.

Nem is ezért kértem szót, hanem inkább azért a módosító indítványért, amely látszólag technikai jellegű, de nagyon is lényegbe vágó. Mielőtt erre rátérek, szeretném néhány szóval újra megvilágítani a sokat beharangozott és nagy propagandával előre beharangozott pedagógusbér-emeléseket. Arról van szó, hogy az oktatási normatívák nagyon helyesen, 16 százalékkal növekedtek ebben az évben. Ezt örömmel üdvözölni lehet, azt hiszem, nincs józan ember, aki ezt ne üdvözölné, viszont van ennek egy szépséghibája, kedves képviselőtársaim. Ha megnézzük az önkormányzatok finanszírozását, akkor látható, hogy az önkormányzatok finanszírozásának emelkedése nem éri el a 10 százalékot, mintegy 9,6 százalékos. Itt van az én problémám, és a költségvetési vita egyik legnagyobb port felverő vitapontja, pontosan a pedagógusbér-emelésekkel kapcsolatos viták. Mindenki kereste azt a forrást, amellyel ezeket a béreket meg lehet adni, és az önkormányzatok meg tudják majd finanszírozni. Keresni kellett, mert a 9,6 százalék és a 16 százalék nincs korrelációban egymással, és valahol keresni kellett ott még néhány százalékot.

 

 

(20.10)

 

Volt, aki azt mondta, hogy az egészségügytől fogják elvenni, volt aki azt mondta, hogy a fejlesztésektől - magam is így gondoltam még az általános vitában -, vagy a szociális szférától. Aztán Csige József képviselőtársammal tettünk egy olyan gondolatkísérletet, hogy hátha nem is onnan veszik el, hanem hátha magától a közoktatástól fogják megvonni azokat a pénzeket, amelyeket béremelésre fognak fordítani. És itt fogok mindjárt rátérni arra a módosító indítványomra, amely fellelni véli azokat a forrásokat, amelyeket erre fognak fordítani.

Köztudomású, hogy az elmúlt kormányzatban mi, legalábbis a mostani ellenzéki oldal, az akkori kormányoldal nagyon komoly vívmánynak tekintettük a pedagógusok minőségi bérezésének bevezetését, mert úgy gondoltuk, hogy jó munkáért nagyobb elismerés jár, aki többet tesz az asztalra, többet dolgozik, vagy minőségileg jobb munkát végez, az nagyobb elismerésben részesüljön. Ez a rendszer jelen pillanatban is működik, és egészen 1999. szeptember 1-jéig fog működni, hiszen akkor a mostani kormányzat döntése alapján a mostani formájában a minőségi bérezés meg fog szűnni. Igen ám, de a pedagógusok mintegy egyharmada részesült ebben a minőségi bérezésben, és ennek minimuma 5400 forint volt, így szólt a miniszteri rendelet, ennek többszörösét is lehetett adni, természetesen a többiek rovására.

Én azt állítom - és senki nem cáfolt még meg a kormányoldalról, és örülök, hogy az államtitkár úr itt van -, hogy a minőségi bérezés megszüntetése, illetve a pedagógusfizetés-emelésnek a kormány által javasolt módja egy nivelláló, teljesítményellenes, a béreket újra összenyomó fizetésemelés, amely nem díjazza a teljesítményeket. De hogy ne beszéljek a levegőbe, szeretnék néhány adatot elmondani az államtitkár úrnak, remélem, hogy önök is tudomást szereztek már ezekről, hiszen mi, akik vidéken élünk, járjuk a vidéket, és én járom magát Fejér megyét is, de elsősorban a választókerületemet is. Kezemben van két konkrét iskolának a modellezett, előre várható fizetésemelési táblázata, egy 36 tanerős általános iskoláé és egy 52 tanerős gimnáziumé, ahol mindenfajta számítással megpróbáltuk azt modellezni, hogy a 16 plusz 3 százalék végül is hány százalékos jövedelememelkedés lesz egy-egy adott iskolában, és nem utolsósorban az egyénnek.

A rövidség kedvéért az általános iskolát mondom el. Itt - mondom - 36 pedagógus dolgozik, a legalacsonyabb alapbér 37 600 forint jelen pillanatban, a legmagasabb 70 600 forint - ennyi az alapbér. Közte nagy szórások vannak, attól függően, hogy ki hány éves, milyen végzettséggel rendelkezik. A pótlékok pedig 2370-től egészen 32 400 forintig terjednek, ez utóbbi az igazgatóé. Kapnak pedagógus-továbbképzésre egészen 1890 forinttól 7060-ig, aztán a kötelező óraszámra, amit felemelték tavaly - emlékeznek rá, akik a szakmában dolgoznak -, szintén kaptak egy meghatározott kiegészítést a pedagógusok, egyszeri kiegészítést, hangsúlyozom, ez 1540-től egészen 5570-ig terjed, a minőségi bérpótlék pedig 5400-tól 12 000-ig. Így a szóródás ebben a tantestületben 37 600, valamint 110 910 forint között van jelen pillanatban.

Most '99. január 1-jével lesz egy béremelés, és még lesz két változás ebben a következő évben szeptember 1-jével, a minőségi bérpótlék megszűnik, illetve az a bizonyos 1500 forint - én ezt nem ennek tekintem, mert azért az már tényleg inkább ne lenne, mint lenne, szóval, azt én ennek nem tudom nevezni, de legyen az az 1500 forint/személy -, és lesz még egy 3 százalékos alapbéremelés, ha jól emlékszem, ez lesz a változás. Természetesen utána odaadom az államtitkár úrnak, nehogy azt higgye, hogy valótlanságokat állítok.

Így az év végére, tehát az '99. év végére a 19 százalékból, tehát nettó 17 százalékból a következő jönne ki: a legalacsonyabb, akit érint, annak valóban 23 százalékkal fog emelkedni a jövedelme, mivel semmi pótléka nem volt, a jövedelme is ezzel nő. És most lássanak csodát: a legjobb pedagógus, aki a legtöbbet teszi az iskolájáért, aki a legtöbb minőségi pótlékot kapta, az 5 százalékon áll. 5 százalékon! Ugye fel tetszett jegyezni? Ez a 105 százalék annyit jelent, hogy ha az önök által prognosztizált infláció 10 százalék vagy 11 százalék lesz, akkor 6 százalékkal csökken a jövedelme.

Tehát abból a bizonyos csodálatos 17 százalékos nettó bérnövekedésből ez lett. Tehát bejött az, amit elmondtam az általános vitában is, és nem kekeckedésképpen mondtam el, nem azért, hogy bosszantsam a tanügyi kormányzatot, magam is pedagógus vagyok, és az egész életemet pedagógusok között éltem le, hanem azért, hogy vigyázzunk, hogy mit mondunk el. Vigyázzunk, hogy mit mondunk el a nyilvánosságnak, mert nagyobb lesz a csalódottság, mint a sikerélmény. Tehát azok járnak a legrosszabbul, akik a legtöbbet teszik, és relatíve jól járnak a csak alapbérből élő, mondjuk, kezdők, akik semmifajta minőségi pótlékot eddig nem kaptak. És hogy legyen még egy dolog ez ügyben - de ezt majd inkább odaadom. Egy konkrét személyen is modelleztük ezt, ezt most már nem mondom el, mert látom, hogy az elnök asszony szigorúan rám nézett, és esetleg problémák lesznek, túllépem a saját magam által kijelölt időt.

Hogyan kerül ez az én módosító indítványomhoz? Ezt szeretném most elmondani. Hol is van a béremelés forrása? Én azt állítom, hogy csak az oktatásból és csakis az oktatásból veszi el majd a kormányzat ezt a pénzt. Én két helyen látom igazándiból, az egyik a minőségi bérezés gyakorlati megszüntetése. Ezzel - mint elmondtam, még egyszer és újra ismétlem - egy nivelláló, teljesítményt nem ösztönző bérezéshez fogunk visszatérni, pontosan annak ellenére, hogy Pokorni Zoltán, akit régóta ismerek, és tudom, hogy mi a szakmai meggyőződése, ezt a legjobb szakmai meggyőződése ellenére tette. Igaz, hogy nyilatkozott már ebben az évben olyanokat is, hogy nincs még itt az ideje a minőségi bérezésnek, de hát mit tehetett volna.

A második, ami ennél még fontosabb: van még jelen pillanatban az oktatási törvénynek az a bizonyos - sajnos már leszavazott és módosított - része, az a bizonyos 3+2+2 százalék, ami a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését szolgálja, ez 3 százalék; a pedagógus szakvizsga, továbbképzés, átképzés szervezésére 2 százalék; az országos fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenységére, a pedagógiai szakszolgálatok megszervezésére és a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételére szintén 2 százalék. Ez papíron megmarad, csak egy lényeges különbséggel, ami gyakorlatilag számomra az eltörléssel egyenlő.

A 3+2+2 százalékból most egy nagy kalapban 7 százalék lesz, amit én vitatok, hogy 7 százalék, mert elmondtam az oktatási bizottság ülésén, hogy ez nem több mint 5,5 százalék, már nominálisan sem, de ezt most hagyjuk, mert ott mondták, hogy még innen, meg onnan meg a járulékfizetés s a többi, higgyük el, hogy 7 százalék, bár én nem hiszem el, de jó, legyen 7 százalék. A bajom nem ezzel van, hanem azzal - tetszettek figyelni, felolvastam -, hogy minden egyes pedagógus tudta, mennyit kap pedagógus-továbbképzésre, minden egyes iskola pontosan tudta, hogy mennyit kap számítógépes fejlesztésre, minden egyes megyei és fővárosi közalapítvány tudta, hogy mennyi pénzt kap a kasszájába. Magam is egy megyei közalapítványnak vagyok még december 31-éig kuratóriumi elnöke, nagyon fontos, amit akkor csináltunk, és remélem, hogy a Fidesz vezette kuratórium is majd ugyanígy fog működni.

 

 

(20.20)

 

Tehát azt állítom, azzal, hogy egy kalapba tettük a 7 százalékot, az önkormányzatok - nem azért, mert szőrösszívűek meg iskolaellenesek - nem fogják odaadni, mert nem lesz rá pénzük, azért nem fogják odaadni az iskoláknak, és így fogja elnyelni a pedagógusbérezés a legjobb pedagógiai irányokat. És ettől kezdve a bűnbak ki lesz? A pedagógustársadalom. Miért kellett nektek fizetésemelés? Én azt mondom, hogy a fizetésemelést ennek ellenére meg kell tenni, de nagyon jó lett volna, tisztelt kormánypárti képviselő hölgyek és urak, illetve kormány, ha ehhez megteremtik a megfelelő fedezetet és ez a fedezet benne lenne napnál világosabban a költségvetésben, és az önkormányzatok ne ilyen bűvészmutatványokra legyenek kárhoztatva, amikor ezeket megteszik.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  255  Következő    Ülésnap adatai