Felszólalás adatai

BÁSTHY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását a kormány több mint egyéves előkészítő munka után nyújtotta be a parlamenthez. A módosító javaslatot úgy szakmai, mint társadalompolitikai szempontból korszakalkotó változtatásnak lehet tekinteni. Úgy gondoljuk, hogy az európai uniós csatlakozás küszöbén a törvényjavaslat tervezett intézkedéseivel hozzájárul a közszolgálati munka presztízsének, színvonalának, szakmaiságának erősítéséhez, miközben az európai uniós államok tendenciáinak megfelelően növeli nemcsak a szakmaisággal, hanem a közszolgálattal szemben támasztott követelményeket és az ehhez kapcsolódó egyéb társadalmi igények kielégítését is.

A mostani intézkedések nagy része hosszú évek hiányát kívánja pótolni. Igaz ugyan, hogy több lépcsőben, de jelentős változást hoz az illetménytáblák helyzetében, melynek következtében 2004. január 1-jéig mintegy 70 százalékos illetményemelkedésre kerül sor. Ez azért is alapvető kérdés, mert közismert tény, hogy a versenyszféra elszívó hatása a közszolgálati és a piaci szféra között egyre nagyobb feszültségeket okoz, miután a piaci szféra folyamatosan megelőzte és egyre növekvő mértékben megelőzi a közszolgálatot. Jóllehet ez a folyamat más fejlett államokban is ismert, Magyarországon ez a tendencia kezd elviselhetetlen méreteket ölteni. Éppen ezért felettébb fontos, hogy a felzárkóztatás tudatos, hathatós intézkedésekkel megkezdődjön.

(18.40)

Ennek nélkülözhetetlen, fontos eleme a céltudatosság és átláthatóság, a hivatásépítés, amely a pályaválasztástól a munkába álláson keresztül, a gyakorlati időktől egészen a közszolgálati alkalmazott nyugdíjazásáig láthatóvá, tervezhetővé teszi a karriert. Érdemi előmenetelt állít a köztisztviselő elé, amely még a nyugállományba vonulást követően is tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek valóban egy hivatásszerű életpálya garanciáit nyújtják. Ezt a törekvést kiegészíti egy juttatási rendszer, amely olyan költségvetési források bevonását jelenti, amely érdemi és jelentős előrelépéseket tesz már rövid távon is e területen, ugyanakkor a célkitűzések megvalósításának időbeni korlátját is jelentik a korlátozott mértékben rendelkezésre álló költségvetési források.

A törvényjavaslat kiemelt feladatnak tekinti a harmonizáció biztosítását, miután nemcsak a köztisztviselőkről, a közigazgatás személyi állományáról rendelkezik, hanem a rendvédelmi személyi állományról is, amely a 110 ezres köztisztviselői kar mellett további 60-70 ezres létszámban működő és feladatait ellátó állami alkalmazott helyzetét erősíti és stabilizálja. Emellett az igazságügyi, bírósági és ügyészségi alkalmazásban álló alkalmazottak helyzetére vonatkozóan is tartalmaz pozitív intézkedéseket. Bár nem tárgya a törvényjavaslatnak a közalkalmazottak helyzetének rendezése, hiszen egyszerre nem lehet a 800 ezres személyi állomány helyzetét rendezni, mégis az egész közszolgálati rendszerre egységesítő, harmonizáló hatással lesz annak elfogadása. A további átfogó, még szélesebb körű harmonizációhoz végre kell hajtani a szükséges profiltisztításokat a különböző ágazatokban, amelyek a nem közjogi területeken kívánatosak. Ez a tevékenység egyébként jelenleg is folyamatban van.

Az etikai követelmények rendszerét és követhetőségét segíti a bevezetésre kerülő vagyonnyilatkozat, amely szintén az Európában jól bevált gyakorlatot kívánja követni. Az OECD 21 tagállamában már alkalmazott követelmény a köztisztviselői vagyonnyilatkozat. Különféle megoldások ismertek, van, ahol általánosabb, van, ahol aprólékosabb ennek a mértéke. Országosan eltérő, de alapjában véve nélkülözhetetlen a vagyoni helyzet alakulásának átláthatósága. Természetesen a hazai viszonyokra is tekintettel lévő hatásvizsgálatok készültek, a megfelelő módszer kiválasztása és elfogadtatása érdekében. Az etikai rendszer erősítése azonban nélkülözhetetlen pillére a korszerű közigazgatásnak.

Ugyancsak lényegi, új elem a tervezetben a főtisztviselői rendszer bevezetése. Az európai uniós tagállamokban természetes gyakorlat a főtisztviselői rendszer alkalmazása. Mindenütt van a főtisztviselőknek, a felsőbb szintű köztisztviselőknek olyan köre, akik stratégiában és nem ágazati érdekekben gondolkodnak. Nagyon sok államban a miniszterelnök - a közszolgálat vezetőjeként és első számú tisztviselőjeként - maga nevezi ki ezeket a tisztviselőket, főosztályvezetőket. Ez tehát olyan célkitűzést megvalósító intézmény, amely minden európai uniós államban működik, mert minden közigazgatásban szükség van erre a szakmai elitre, erre a stratégiai gondolkodásra éppen azért, hogy a közigazgatásba jöjjenek a privát és versenyszférából is a nagy tapasztalattal rendelkező, több diplomás, több nyelvet beszélő szakemberek, mert ha meg tudja fizetni munkájukat a közigazgatás, akkor a köztisztviselői, főtisztviselői karrier versenytársa lehet a gazdaságnak.

A parlamenti beterjesztést és vitát megelőzően rendszeres egyeztetés folyt a köztisztviselői érdekegyeztető fórummal, ahol az önkormányzati oldalon valamennyi országos önkormányzati érdekszövetség, a munkavállalói oldalon pedig valamennyi országos munkavállalói érdekképviselet is részt vett. Az érdekképviseleti javaslatok egy része beépült a tervezetbe. Ilyen például az illetménytábla plusz 40 és mínusz 20 százalékos, szubjektív alapon történő eltérítése a fizetésekben, vagy az érdekképviseleti rendszer továbbfejlesztése, ebben önkormányzati alrendszer és az állami érdekegyeztetési mechanizmus létrehozása.

Összefoglalóan szeretném kiemelni, hogy a reform értékű módosítás nemcsak a kötelezettségeket, hanem emellett nagyon fontos jogokat és ellentételezést is tartalmaz, és ezen keresztül jelentősen stabilizálja a közigazgatás személyi állományát, hozzájárulva ahhoz, hogy a közigazgatás megbecsültebb legyen, hogy meg tudja tartani szakembereit, ami az Európai Unióhoz való csatlakozás alapvető követelménye.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)