Felszólalás adatai

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A szocialista frakció természetesen támogatja a benyújtott törvényjavaslatot, amely - úgy, ahogy az államtitkár úr is elmondta - lényegében két nagyon fontos célkitűzést valósít meg, egyrészt a közösségi jogharmonizációs kötelezettségeinket kiteljesítjük, teljesítjük. E témakörben lényegében nagyon sok végrehajtást, értelmezést segítő szabályrendszer került befogalmazásra a törvényjavaslatba. Más tekintetben pedig a vámhoz kapcsolódó behozatali adók megállapításával kapcsolatos rendelkezések kerültek meghatározásra.

A másik fő célkitűzéssel is egyetértünk, amely az egyablakos vámügyintézéshez kapcsolódóan a műtárgykiviteli engedélyezési rendet szabályozza. Ha valaki elolvassa a törvényjavaslat szövegét, akkor először nem nagyon érti, hogy miért kerül a vámtörvényekkel összefüggésbe a kulturális örökség védelme, de az egyablakos vámügyintézés, úgy gondolom, mindenki számára egy fontos célkitűzés megvalósítása.

Néhány dologra szeretnék kitérni részleteiben is. Természetesen sok újat az államtitkár úrhoz képest nem fogok tudni mondani, hiszen teljesen szinkronban vagyunk a támogatást illetően. Azt fontosnak tartjuk, hogy az új közösségi nyilvántartási szám magyarországi alkalmazása olyan rugalmasan került megfogalmazásra, ahogy arról az államtitkár úr is szólt, hiszen a gazdasági szereplők új közösségi nyilvántartási száma megegyezik a korábbi vámazonosító számmal, és a külföldi gazdálkodók esetén pedig a vámhatósági adóztatási ügyben megmarad a VPOP száma, illetve ők hozzák magukkal a saját székhelyükön az ő nyilvántartási számukat. Plusz hozzá kell tenni, fontosnak tartjuk azt, hogy az adószám is a külföldi gazdálkodók esetében magyarországi relációban megjelenik.

A másik ilyen részletkérdés az egyszerűsített vámeljárások engedélyezése. Egyetértünk azzal, hogy miután eltér a Ket. szabályaitól, ezt szükséges egy külön törvényben szabályozni, mert ha egyébként a Ket.-tel megegyezően lennének megjelölve a határidők és a játékszabályok, akkor erre nem lenne szükség. Mivel azonban ez eltér, ezért így szükséges ebben a törvényben ezt rögzíteni. Egyetértünk azzal is, hogy a 90 napos határidő, illetve az engedélyezett gazdálkodók esetén a 60 napos határidő került megfogalmazásra.

A több tagállamra kiterjedő egységes engedélyezés hazai végrehajtásával kapcsolatos szabályrendszer viszonylag hosszabb terjedelemben foglalkozik ezzel a kérdéssel. Fontosnak tartjuk azt, hogy az adóeljárási jellegű rendelkezések beillesztésre kerülnek, a magyar adószám megkövetelése indokolt, és abban az esetben, ha nem erről van szó, hanem Magyarországon kívüli gazdálkodóról, ott pedig lényegesnek tartjuk, hogy legyen megállapodás a visszatartott nemzeti beszedési költségek megosztásáról.

Fontos, hogy a megbízhatósági kritériumok pontosításra kerülnek. Erről részletesebben nem kívánok szólni. Egyébként is a törvényjavaslat erről röviden beszél.

Az adóbiztosíték, a mentességi rendelkezések pontosítása szintén a gazdálkodók számára fontos, illetve az állam számára is, hiszen a vámtörvény gondoskodik a nem közösségi adók biztosításának kötelezettségéről. Ma a felmentés az áfa- és a termékdíj-biztosításra vonatkozik, most a javaslat kiterjeszti ezt az energiaadó biztosítására is.

Ami a visszafizetési kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezéseket illeti, a vállalkozók számára szerintem az egy jó dolog, hogy a vámhatóság határozata megfelelő bizonylat lesz a gazdálkodók könyveléséhez. Azt is a gazdálkodók számára kedvező fejleményként lehet értékelni, hogy a 30 napon belüli visszafizetés ugyan kamatmentes, ugyanakkor ha határidőn túl történik a visszafizetés, akkor az kétszeres jegybanki alapkamattal történik.

Ha a vámhatóságnak azért kell visszafizetni, mert a határozata jogszabályt sértett, akkor a befizetés napjától a visszafizetés napjáig a kétszeres jegybanki alapkamat időarányos részének megfelelő kamatot kell fizetni. Úgy gondolom, ez is teljes mértékben vállalkozó- és gazdálkodóbarát szabályrendszer.

Végül, ami közvetlenül a vámmal, vámigazgatással kapcsolatos rendelkezés, a vámigazgatási bírságnál új jogcím az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatti szankció bevezetése.

A vámszempontból való megbízhatóság vizsgálatánál új kedvezménynek számít, hogy az importáfa alapján a tévedésből keletkező tartozást nem kell figyelembe venni. Végül a gazdálkodók számára kedvezően alakul a vámigazgatási bírság új szabályozása is.

Ami pedig a műtárgykivitel új rendszerét illeti, szerintem a szabályozással a jogalkalmazást mindenképpen megkönnyítjük, és egyértelműbb lesz a szabályozás az ügyfelek számára. Ma a jelenlegi gyakorlat meglehetősen életszerűtlen és bonyolult, és nem tölti be a jelenlegi szabályozás azt a szerepet, amit egy szabályrendszernek be kellene töltenie. Jónak tartjuk azt, hogy törvényi szinten elkülönülnek a különböző jelentőségű ügyek, amelyek a műtárgykivitellel kapcsolatosak. Egyrészt fontos, hogy a kulturális örökség szempontjából kiemelkedő jelentőségű műtárgyak esetében a kivitel egy hatósági eljárás keretében legyen dokumentált és engedélyezett. Ott, ahol nem védett, de legalább ötvenéves kulturális javakról van szó, a műtárgykísérő igazolás egy dokumentált, de mégis kevésbé bürokratikus megoldást tesz lehetővé, ugyanakkor a hatósági engedély nélkül kivihető kulturális javaknál pedig egy teljes, szabad mozgásra van lehetőség ezt követően, amit a törvény is ezek után garantál és kiszámíthatóvá tesz.

Ezekkel az észrevételeinkkel, pontosabban ezekkel a kiemeléseinkkel, még egyszer szeretném mondani, támogatjuk a törvény elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.