Felszólalás adatai

VINCZE LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A sport, a mozgás, a testkultúra gyarapítása, az egészség megszilárdítása, a szervezet megedzése, a testi képességek és mozgásműveltség céltudatos fejlesztése egyidős az emberiség történelmével.

A közvetlen "sport" szó mai értelmezése a XIII. századtól eredeztethető, mely szerint az edzéssel, a teljesítmények fokozásával a szabadidő eltöltését jelentheti. Mai értelmezésünk szerint a sport nagyon fontos színtere a fizikai erő, ügyesség, gyorsaság és állóképesség fejlesztésének. A versengés, a megmérettetés, a rivalizálás szellemisége örök érvényű. Elég, ha az ókori görögök ifjainak versengéseire, az akkori olimpiai játékokra gondolunk. Az ifjúság testnevelése, sportolása ügyének fontossága honfoglaló őseinknél ugyanúgy fontos volt, mint más népeknél. Ez harcra nevelő viadalokban, vadászatokban, íjászatban és a kitartásra nevelő viadalok nagy fontosságában jelent meg.

Az évszázadok alatt a sporttal való foglalatosság külön szabályozáson ment keresztül. Elég, ha a mindannyiunk számára elismert és közismert Eötvös József kultuszminiszter intézkedésére utalok, mely az ifjúság reformtörekvései, a pesti egyetemi ifjak kívánalmai, 6. §, testgyakorlati intézetek és egyletek felállítása címszó alatt került kiadásra. Vagy kötelező tantárgyak között szerepelt a testgyakorlatok, különös tekintettel a hadiszolgálatra című tantárgy. Rendkívül sokat tett a magyar testnevelés és sport ügyéért gróf Széchenyi István, aki a lovas sportot fejlesztette világszínvonalúvá.

Nagyon jelentős dolog a két világháború között a levente testnevelés megszervezése és léte. A 21 év alatti ifjak, ezen belül a középiskolások testnevelési óraszámát heti háromra emelték. A sporttal való foglalatosság elsősorban a testnevelő tanárokra épült és épül ma is. 1925-ben a testnevelő tanári képzést főiskolai rangra emelték. A sport kiváló értékrendszer megjelenítője, amelynek elterjedése és kiszélesítése a mai társadalom viszonyai között is rendkívül fontos. Sportolóink munkájukkal, teljesítményükkel, küzdő szellemükkel példát mutatnak az ifjúságnak. Sydney aranyérmesei, helyezettjei nemzetünk büszkeségei, és egyben hazánk legkiválóbb nagykövetei voltak. Ma már a régi mondás, hogy ép testben ép lélek, szerencsére módosult. Hiszen testileg fogyatékos emberek is sportolnak, mozognak, és nekünk, nem fogyatékosoknak csak a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel kell adóznunk nekik.

Tisztelt Ház! A polgári kormány rendkívül jó szervezeti keretet biztosít azzal, hogy az ifjúság és sport ügyének bonyolítására létrehozta az Ifjúsági és Sportminisztériumot.

(10.40)

Megoldatlan feladatok halmaza maradt nehéz örökségül a tárcára. Nem mindegy, hogy a magyar sportérdekeket idehaza és külföldön minisztériumi szinten képviselik, vagy mint az előző években, küldenek egy osztályvezetőt tárgyalni. A fiatal csapat derekasan állja a sarat, elég, ha a labdarúgás háza táján kialakult hercehurca részleges megoldására utalok.

Tisztelt Ház! Nagyon fontos, hogy a sportról, a sportért párbeszéd alakulhatott ki. A jelenlegi törvényjavaslat hónapokon keresztül tartó egyeztetések és műhelymunka eredményeként került a tisztelt Ház elé. Úgy gondolom azonban, hogy képviselőtársaim is érzik azt, hogy az ifjúság mozgáskultúrájában valami nincs rendben, hiszen abban az országban, ahol a katonaköteles fiatalok 60 százaléka alkalmatlan a sorozáson, valami nagy baj van.

Az ifjúság jelentős része a sportot, a testkultúrát kihagyja. Az internet, a számítógépek világa, a modernizáció számos csodája konkurensként jelentkezik. Mozogni azonban naponta kell, úgy, mint ahogyan táplálkozni is. Ezeket a dolgokat előre letudni vagy egy-egy napba belesűríteni nem lehet.

A világ sportjában új feltételrendszer alakult ki, amelytől Magyarország sem függetlenítheti önmagát. A sportban megjelent a pénz, a tőke. A látványsportok szórakoztatóiparrá nőtték ki magukat. Ilyenek többek között a Forma-1-es autóverseny, a labdarúgás, a kosárlabda, a tenisz, de még hosszan sorolhatnám.

A helyzet kettős: a látványsportoknak olyan lehetőséget kell biztosítani, hogy előbb-utóbb állami hozzájárulás nélkül is jól működhessenek, a többi sportágban pedig nagyon fontos a jó működéshez ütemezett állami szerepvállalás. Rendkívül fontos a civil érdekek, az úgynevezett civil kurázsi bekapcsolása, melynek híján a sportágak alapjai kerülhetnek veszélybe. Nagyon fontos az önkormányzatok szerepvállalása is.

Nagyon fontos terület a szabadidős sporttevékenység fejlesztése a különböző fejlesztési programok mentén. Ilyeneket említhetnék, mint a nemzeti atlétikai program, a labdarúgás-fejlesztés programja, valamint a kosárlabda-utánpótlás fejlesztésének programja, de más programokat is fel lehetne sorolni.

A törvény egyik legfontosabb tartalmi gondolata az, hogy az általános szabályozás eszközeivel is igyekszik hozzájárulni és megerősíteni a kormányzati sportpolitikában 1998-ban bekövetkezett szemléletváltást. Itt első helyen kell megemlíteni a lakosság, a polgárok sportját. Az élsport vonatkozásában elsősorban a piaci típusú átalakulás, átalakítás elősegítése nagyon fontos sportpolitikai törekvés.

A szabadidősport kiemelt terület. Fontos alapelv - és a törvénytervezetben több ponton tetten érhető -, hogy a sport eszközrendszerével is hozzá kell járulni az iskolai testnevelés feltételrendszerének javításához. Az előbbiekben már említett három sportág közös vonása, hogy eszközeivel bővüljön és javuljon az iskolás korosztályok rendszeres sportolási lehetősége. A diákolimpiák rendszere bővítésre és korszerűsítésre szorul, még akkor is, ha a ráfordított költségvetési források évről évre növekszenek. Igen fontos elem az önkormányzatok finanszírozásán belül a sportnormatíva kötött felhasználásként való megjelenítése. Konkrét elem még a sportlétesítmény-építési program, mely pályázati úton a nevelési-oktatási intézmények létesítményi feltételeit is gazdagíthatja. A fogyatékosok sportja, ezen belül 38 ezer iskolás korú fogyatékos gyermek sportolása lehetőségének megteremtése rendkívül fontos feladat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az iskolai testnevelésről és a diáksportról külön is szót említsek. Az iskolai testnevelés oktatása, valamint az arra biztosított órakeret, ha így marad, csak a helyzet súlyosbodását vonhatja maga után. Napi testgyakorlás nélkül felnövőben van egy egészségi állapotát tekintve hátrányos helyzetű generáció. Naponta kell testnevelésórát tartani, hiszen a ma urbanizálódott ifjúság már nem tud más módon mozgáshoz jutni. Régebben apáink, de mi magunk is naponta mozogtunk, akkor is, amikor dolgoztunk. Hajtottuk az állatokat, etettük azokat, kapáltunk, kaszáltunk, vagyis minden olyan dologgal foglalatoskodtunk, ami a szervezetet karbantartotta, megedzhette. Ma már szerencsére is meg nem is, ezeknek a tevékenységeknek a zömét átvette a technika.

A sportról szóló törvénytervezet legértékesebb eleme a mindennapos testnevelési óra bevezetésének tervezése. A mindennapos testnevelést bevezetni a közoktatásba az eddig már felsorolt szempontok szerint alapvetően fontos, hiszen ez a nemzet humán erőforrásainak biztosítása. Sokkal könnyebb a sportra, a testedzésre pénzeket fordítani, de gazdaságosabb is, mint az ifjú generációt kórházi ellátásban részesíteni.

A mindennapos testnevelési óra bevezetésére két lehetőség kínálkozik. Az egyik lehetőség a napi tanórákból öt percet megspórolva, 40 perces órakeretben tanítani a tantárgyakat. Ez feszes órakezdéssel azt eredményezi, hogy az öt percekből összejön a délelőtt megtartható napi testnevelési óra.

Kedves Képviselőtársaim! Itt nagyon fontos arra utalnom, hogy miért délelőtt, a tanórák beiktatásával kell a mozgást, a sportot, a mozgásélményt nyújtani a tanulóknak. A mai rohanó világban az ifjúság zöme a délutánok programjaként már nem a mozgáskultúrát és a sportot részesíti előnyben, ennélfogva saját szervezete felépítésével nem is törődhet. A tanórarend szerinti testnevelés beiktatása a törvénytervezet legkiválóbb eleme.

Tisztelt Ház! Még egyszer mondom, hogy az ISM által előterjesztett törvényjavaslat ezen része korszakos lépést jelent az ifjúság nevelése érdekében. A megoldást illetően el kell fogadnia az Oktatási Minisztériumnak is a délelőtti mindennapos testnevelés óraszámba történő beiktatását. Erre a közoktatásban a szabadon választható órakeretből megoldás várható. Ugyanakkor ennek a keretnek a terhére tervezhetik az intézmények az idegen nyelv oktatását, a kézműves és művészeti képzést, a számítástechnikát és egyéb olyan ismereteket, amelyekre a szülők és a gyermekek joggal tartanak igényt.

A gyermekek óraszáma a közoktatási törvényben meghatározott, innen kezdve az Oktatási Minisztérium álláspontjával nem értek egyet, miszerint a testnevelési órák mindennapos időkeretét a szabadon választható órák terhére kell megoldani. Senki nem akarhatja, hogy a sport és a mozgás napi gyakorlása a fenti nevelési területekkel szemben álljon, annak terhére valósuljon meg.

Mi lehet tehát a megoldás, kedves képviselőtársaim? Meg kell emelni a testnevelés tantervi óraszámát, amely a gyermekek és ifjak óraszámába ne számítódjon bele, hiszen naponta kell mozogni, enni s a többi. A testnevelés nem elméleti tantárgy. A heti óraszám emelkedése a tanulók számára nem túlterhelést, hanem mozgásélményt és kikapcsolódást kell hogy jelentsen. A testi edzettség jótékonyan befolyásolja a tanulási képességeket is. Ennek költségvetési vonzata elenyésző.

A bizottsági üléseken az alapcél támogatottságot élvezett, számomra nem jelent érvet és kifogást az, hogy létesítmények hiányára hivatkoznak szakemberek. Hiszem és vallom, hogy létesítmények hiányában - erre most is van gyakorlat - kis falusi kultúrotthonokban és futballpályákon is lehet naponta mozgásélményt nyújtani.

Kifogás éri még a törvény ezen szakaszát azért is, mert állítólag nincs meg a szakemberháttér a végrehajtáshoz. Mindenképpen kénytelen vagyok ezt megcáfolni, hiszen a legkisebbekkel foglalkozó óvónénik és tanítónők rendelkeznek azzal a végzettséggel és képzettséggel, mely a korosztályuknál a mozgás és sport megszerettetésére elegendő. Az általános iskola alsó tagozatában a heti öt, felső tagozatban a heti négy, valamint középiskolákban a heti négy óra bevezetését lépcsőzetesen kell majd megoldani, négy év alatt bevezethető. Ez harmonizál a közoktatásban bevezetendő kerettantervvel is.

A Független Kisgazdapárt frakciója és szakértői, de jómagam is az Ifjúsági és Sportminisztérium által előterjesztett változat által biztosított mindennapos testnevelési órák négy éven keresztüli bevezetését támogatjuk.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy még néhány kérdést a törvényből kiemeljek. A törvénytervezetnek a sportolókra és sportszervezetekre vonatkozó paragrafusa pontosításra szorul. Meg kell ugyanis határozni, hogy az állam milyen mértékig támogat és mit vár el. Nem mindegy, hogy közpénzekből mennyi napidíj és egyéb juttatások kerülnek, kerülhetnek a sportolókhoz. Lényeges dolog lehet például a sportrendezvények biztonságos lebonyolítása érdekében annak pontosítása, hogy milyen eszközökkel és mire hatalmazzák fel a rendőrséget. Érdekes lehet a 7. § a nemzeti sporttanácsról.

Nem akarok most a paragrafusok taglalásába belemélyedni, hiszen ezt a részletes vita alkalmából, illetve a pártegyeztetésen majd módunkban lesz megtenni.

A szakszövetségek támogatásánál - lehet, hogy furcsa az álláspontom - többet érne, hogyha a szűk versenyrendezésre kapnának talán több támogatást, de ebben jómagam sem vagyok teljesen biztos.

(10.50)

A fennmaradó részt az önkormányzatokon keresztül azonban lehetne mozgósítani a lebonyolítást végzőknek. Sok az útvesztő a támogatásokat illetően, ezért nem ártana néhány ilyen-olyan szervet kiiktatni a támogatások odaítélése tekintetében. A Nemzeti Szabadidősport Szövetség feladatát tekintve jó az elképzelés, viszont a végrehajtás szintjén nagyon szerencsés lenne, ha nem a leadminisztrálók szövetsége válna esetleg belőle - nem is feltételezem -, hanem valóságos szabadidőprogramok elősegítését tekintené céljának. Nagyon fontos a sportmunkavállalás kérdése, hiszen az egyesületek egy részénél eddig is működött a profizmus, láthatatlan pénzek vándoroltak versenyzőkhöz, játékosokhoz.

Tisztelt Ház! Nagyon komoly értéke a sporttörvénynek az olimpiai bajnokok és különböző világversenyek érmeseinek, azok özvegyeinek és edzőinek nyújtott járadék.

Befejezésül még két elemet hadd ragadjak ki a törvényből. Az egyik, hogy fölrajzolja és fölvázolja a magyar sport egy olyan új szervezetrendszerét, amelyben a szabadidősport a versenysportszervezetek mellett azonos súlyú, rangú, szintű szervezetekkel jelenik meg. Másik ilyen elem, hogy a '98-as sporttörvény-módosítás rendelkezett a két, sportot szolgáló közalapítvány összevonásáról, ami az elmúlt időszakban megtörtént.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jó lenne, ha az általunk tárgyalt sporttörvény tervezete a tisztelt Háztól - megfelelő módosító indítványokkal együtt - konszenzusos alapon hatpárti támogatást kaphatna. Erre minden remény megvan. Az Országgyűlésben a mostani ciklusban volt és lesz majd példa erre, amikor a hatpárti megegyezés mentén a hatpártilag támogatott, drogmegelőzéssel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatot a hat párt elfogadta.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képviselőtársaim! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A Független Kisgazdapárt és képviselőcsoportja s jómagam nevében a törvényjavaslatot tárgyalásra alkalmasnak tartom és támogatásra javasolom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)