Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Az a tény, hogy a kormány hosszú távra szóló nemzeti stratégiát dolgozott ki, arra világít rá, hogy a gyermekek jövőjét kiemelt figyelemmel kíséri.

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy az interpellációban szereplő állításokkal szemben a kormány tervei között a családi pótlék jövedelemvizsgálathoz vagy jövedelemhatárhoz kötése nem szerepel, továbbra is változatlanul univerzális, azaz minden gyermeket nevelő családot alanyi jogon megillető juttatás marad a családi pótlék. Megmarad a differenciálás is, amely juttatás összegét családtípusonként, gyermekszámtól függően eltérő mértékben állapítja meg, ezzel nagyobb összeget biztosítva azoknak a családoknak, ahol több gyermeket vagy például fogyatékos gyermeket nevelnek.

Annak érdekében azonban, hogy az évente így kifizetésre kerülő mintegy 370 milliárd forint közpénz valóban a gyermekek érdekeit szolgálja, hozzájáruljon a jövőbeli boldogulásukhoz, indokolt, hogy a felhasználás tekintetében olyan minimális követelményt támasszunk, ami megköveteli a szülőktől, hogy gondoskodjanak a gyermek tankötelezettségének teljesítéséről. Ennek a teljesítésnek a feltételéről további részletszabályok módosításával szándékszik a kormány rendelkezni.

A családi pótlékról való lemondás, amit a képviselő asszony kérdezett, mint lehetőség eddig is adott, de nyilvánvaló, mindenki számára adott opció; a kincstári információk alapján azonban azt tudom mondani, hogy az erről való rendelkezés nem vált Magyarországon gyakorlattá. Elenyésző szám az, aki saját akaratából lemond a családi pótlék folyósításáról.

A kormány döntése alapján az átalakulásra kerülő személyi jövedelemadó-törvény tervezett módosítása a családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá történő változtatásával, tehát a minősítésével olyan jövedelemmé, hogy az adótábla szerint kiszámított adót nem kell megfizetni, változna a későbbiek során. Ezzel a családi pótlék az összevont adóalap részét képezné, azonban nem kell utána adózni.

A módosítás a legkiszolgáltatottabb réteget - amire a képviselő asszony utalt - nem érinti, hiszen az alacsony keresetűek esetében tényleges jövedelmi helyzetükben érdemi változást ez nem eredményez, hiszen lényegében jelen pillanatban sincs adóterhe ezen jövedelmi csoportoknak. Annak a magánszemélynek ugyanis, aki a családi pótlék mellett kizárólag adómentes jövedelemmel rendelkezik, illetve más adóterhet nem viselő járandóságból származó jövedelme van - ilyen például a gyermekgondozási segély -, továbbra sem lenne adókötelezettsége, adóbevallást sem kellene benyújtania a jövőben sem. Nem változna a jövedelmi pozíciója annak a magánszemélynek sem, aki adóterhet nem viselő járandósága mellett más adóköteles jövedelmet - például bérjövedelmet - is szerez, de adóalapja nem haladja meg az adótábla alsó kulcsának sávhatárát.

Megjegyzem, hogy a módosító csomag arra is vonatkozik, hogy ez a bizonyos sávhatár jelenleg 1,7 millió forintról előbb 2,2 millió forintra, majd 3 millió forintra változna, tehát gyakorlatilag eddig a jövedelmi határig terjedő jövedelemmel rendelkezők esetében nem növekedne az adóterhelésük. A családi pótlék adójogi minősítésének megváltozása kizárólag a magas jövedelemmel rendelkezők esetén és a jövedelem-sávhatár túllépése miatt jelentkező többletnél eredményezhet jövedelemnövekményt.

Szeretném ugyanakkor megemlíteni azt is a képviselő asszony kérdésére válaszként, hogy 2006. január 1-jétől a családipótlék-összegek, megtartva a családtípus és a családban nevelt személyek száma szerinti differenciálást, átlagosan 84 százalékos mértékben növekedtek.

Tekintettel arra, hogy a rendelkezésemre álló idő elfogyott, kérem válaszom elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)