Felszólalás adatai

SZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömmel tölti el az ember lelkét, ha ilyen nagy, pártokon átívelő egyetértést tapasztal akármilyen kérdésben, pláne a falugáz kérdésében. Akkor csak nyilván az merül fel: ha ilyen nagy az egyetértés, ha ezt mindenki támogatja, mindenki egyetért, akkor hogyhogy két év óta nem tud ez a kérdés megoldódni?

Mert valóban, másfél évvel ezelőtt a gazdasági bizottság különbizottsága foglalkozott ezzel a kérdéssel, főleg a Szolnok megyei országgyűlési képviselők javaslatára állt fel ez a különbizottság. Ennek akkor én is tagja voltam, és meg kell hogy mondjam, nagy reményeket fűztünk a falugázkérdés megoldásához, különösképpen arra gondolva, hogy Varga Mihály akkori pénzügyminiszter úr is Szolnok megyei; bizony azt gondoltuk, hogy ő különösen nagy empátiát fog tanúsítani a kérdésben. (Balla György: Úgy is volt!) Nos, nem oldódott meg a kérdés, de ez nem a volt pénzügyminiszter hibája, mindjárt hozzáteszem. Ugyanis minden miniszternek vannak bizonyos törvény által korlátozott lehetőségei - és lehet, hogy ezt ebben a speciális kérdésben én akkor még nem éreztem annyira, most már azonban látom.

Mert miről is van szó? Falugázügyben a javaslatot tevő képviselők szeretnének fogyasztói árkiegészítést kapni, ezt tartják igazán egyedüli jó lehetőségnek. Ugyanakkor vannak bizonyos törvényeink, amelyek a falugázt már jóval régebben, évekkel ezelőtt szabadáras termékként határozták meg, és szabadáras termékben árkiegészítést adni nem lehetséges sem a versenytörvényünk, sem pedig az ártörvényünk értelmében. Tehát az, hogy tavaly, 2001-ben ezt a megoldást nem választhatta az akkori pénzügyminiszter, tulajdonképpen jól mutatja azt a helyzetet, amivel szembetalálja magát a mostani pénzügyminiszter is. Egyszerűen nem tudja átlépni azt a korlátot, amelyet neki az érvényes magyar törvények meghatároznak.

Én persze most nem a volt meg a jelenlegi pénzügyminiszter érdekében akarok felszólalni vagy őket mentesíteni; ezt nyilván nem tettem volna meg, hiszen megteszik maguktól is. Itt a felszólaló képviselő úr elsősorban a gazdasági és közlekedési minisztert hibáztatja vagy a gazdasági és közlekedési tárcát, hogy mi nem oldjuk meg ezt a helyzetet. Pedig abba beleszólni, amit az előbb elmondtam, nekünk meg pláne nincs jogunk. A gazdasági és közlekedési miniszter legfeljebb a vezetékes energetikai árakkal foglalkozik, amelyek hatósági árak; a szabadáras termékekhez nincs hozzászólási joga. Nekünk van egy lehetőségünk. Ezt eddig is felajánlottuk, ezzel eddig is lehetett volna élni és a jövőben is lehet élni. A mi lehetőségünk az, hogy az előző kormány a Széchenyi-tervbe beépítette ezt a pályázati célt, nevezetesen hogy a vezetékes PB-gázról való bármilyen más energiahordozóra való átállás infrastrukturális költségeihez hozzájárul az állam, amennyiben megpályázzák az adott önkormányzatok vagy egyéni fogyasztók, és ezt a lehetőséget az új kormány is megtartja, és a Széchenyi vállalkozásfejlesztési terv pályázati részében ez a lehetőség ugyanúgy fennmarad és ugyanúgy megpályázható.

(14.20)

Az természetesen egy valós veszély, amit Farkas képviselő úr mondott, hogy ez egyes esetekben irreálisan magas beruházási költséget jelent, más esetben pedig - és ez mindenütt egyformán érvényes - csak a költségek 50 százalékát tudja az állam támogatásként rendelkezésre bocsátani.

Az 50 százalék, az 50 százalék, azért ez nem olyan kevés, úgy gondolom, mindenesetre eddig tart a lehetőségeink tárháza. Ha Farkas képviselő úr módosítási javaslatát, amit a költségvetéshez beterjesztett, a tisztelt Ház elfogadja, az természetesen egy új helyzet lesz - sok szerencsét hozzá! Köszönöm szépen.