Felszólalás adatai

KISS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A rendszerváltás idején úgy gondoltuk, hogy a jogállam, a jog, a törvények uralma kiszámíthatóságot, biztonságot teremt. Úgy gondoltuk, ez független attól, hogy kik vannak hatalmon, hogyan kormányoznak. Tévedtünk.

A Fidesz-kormány a legrosszabb példát nyújtja az állampolgároknak e téren. Megkerülni igyekszik a törvényeket, nem hajtja végre az Alkotmánybíróság határozatait, képviselői kritizálják a bíróságok döntéseit. A kormány jogvégzettjei nem a jog, hanem az alóla kibúvás mesterei. A megfigyelési ügytől az újságíró rabosításán át az olajbizottságig - benne az olajtanú felejthető alakításával - mind-mind azt bizonyítják, hogyan lehet addig csűrni-csavarni a jogi kereteket, amíg azok vagy követhetetlenné vagy önmaguk paródiájává válnak.

A kormányzat álláspontja szerint nincs szükség párbeszédre sem, hiszen enélkül is tudják, mit kell tenni. Szétzilálják a kamarai rendszert, államosították, majd - ha volna ilyen szó, mondhatnánk: kormánypártosították - a területfejlesztési tanácsokat, megnyirbálják a szakszervezetek jogait, kizárták a jogalkotás folyamatából a szakmai, társadalmi vitákat.

Tehetik, teszik, hiszen vád alatt álló prominens politikusaik is vezető kormánytisztviselők. Ők ma mindent megtehetnek, mindent elintézhetnek, őhozzájuk kenyérrel dobáló közszolgák tartoznak. Mintha más törvények vonatkoznának rájuk, mint az állampolgárokra, vagy ahogy miniszterelnök úr fogalmazott egyszer: a semmire nem kötelező törvények.

Ha a törvény nem vonatkozik a hatalom csúcsain lévőkre, ha ők megválogathatják, hogy melyiket tekintik saját magukra nézve kötelezőnek, ha a legpolgárabbak törvények fölöttiek, akkor elég nagy a baj. Akkor ugyanis sérül a közjó, akkor megbomlik a kiszámíthatóság és a biztonság, hiszen akkor a jó kap büntetést, és a rossz nyeri el kevésbé méltó jutalmát. Akkor lehet, hogy néhányan az egyszerű halandók közül is úgy gondolják, hogy ők is lehetnek egyszer "kéklámpások" - hiszen rájuk is miért ne vonatkozna egyszer a törvény?

És vannak olyanok is - lehet-e ezen csodálkozni ezen helyzetben -, akik ilyenkor sírköveket rombolnak a Kozma utcai temetőben, ledöntik a Regnum Marianum keresztjét, sírokat gyaláznak halottak napján, vagy éppen az első magyar köztársaság napján meggyalázzák Károlyi Mihály szobrát.

Mit tesz, mit tehet ilyenkor az állampolgár? Csendesen szégyenkezik a közszereplők helyett is. Elfordul a politikától, vagy éppen ellenkezőleg: súlyos, csöndes fogadalmat tesz, hogy a következő választásokon nem fog hibázni. Addig pedig, kedves képviselőtársaim, a Parlament felé sétálva - a hatalomon lévőkre gondolok -, a Károlyi-szobor előtt jusson eszükbe egy gondolata: "Budapesten mindent ellenőrzés alá lehet vonni, a gazdasági életet, a politikát, a pártokat, az egyes embereket, csak az emberek nyelvét nem lehet megfékezni."

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényszegések, a csűrés-csavarás, a hazudozás, a mellébeszélés, az ostoba gőg aláássa az emberek bizalmát és erodálja a politikai intézmények tekintélyét. Kormánypárti és kormányzati szereplőknek az elmúlt hetekben felszínre került ügyeiben miniszterelnök úr hallgat. Pedig a közvélemény joggal várhatja el a miniszterelnök szigorú elhatárolódását. Ha továbbra is hallgat, az érintettekhez hasonlóan, úgy vélem, méltatlanná válik posztjára.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)