Készült: 2024.09.21.05:40:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

88. ülésnap (2011.05.03.), 312. felszólalás
Felszólaló Dr. Czomba Sándor (Fidesz)
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:08


Felszólalások:  Előző  312  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Valóban, a zárszót a kormány nevében később szeretnénk elmondani, de van néhány olyan dolog, amit nem szabad szó nélkül hagyni. Érdemes tehát reagálni, reflektálni dolgokra. Az államadósság kapcsán teljesen jogosan a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás témája is előkerült, valamint az, hogy mit lehet ebben az ügyben tenni.

Szeretném jelezni, hogy lennének statisztikai módszerek, amelyekkel a foglalkoztatást, illetve a munkanélküliséget lehetne kezelni. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy e három fő csoport - a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és az inaktívak - táborának a figyelembevételével Magyarországon lehetne olyan politikát folytatni, amivel azt mondjuk, hogy az inaktívak táborát szeretnénk aktivizálni, ezzel növeljük a foglalkoztatottak számát, és azt mondjuk, azt kommunikáljuk, rendkívül örülünk, hogy a munkanélküliség nő, hiszen az emberek aktívabbá váltak. Lehetne ennek a fordítottját is csinálni, hogy azt mondjuk: ma Magyarországon a munkaügyi regiszterben közel 240 ezer ember van, aki semmilyen ellátásban nem részesül. Lehetne azt mondani, egy jogszabály-módosítással megoldani, hogy ez a 240 ezer ember nincs a munkaügyi statisztikában, hanem gyakorlatilag az inaktívak táborában van, és lehetne kommunikálni, hogy ím-lám lényegesen, drasztikusan csökkent a munkanélküliség. S ezt az egészet, amiről eddig beszéltem, el lehetne úgy játszani, hogy közben a foglalkoztatás jottányit sem változik.

Na, itt kezdődik a probléma! Az elmúlt időszaknak ez a fajta politizálás volt az egyik legnagyobb problémája, mert ma Magyarországon 55,5 százalékos a foglalkoztatási ráta, amivel a legutolsók vagyunk az Európai Unión belül. Ez a helyzet minden szempontból katasztrofális. S ha ránézünk a térképre, ráadásul azt is látjuk, hogy a problémák kétharmada az ország egyharmadára koncentrálódik.

(18.00)

Tehát úgy egyébként civilben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jövet látom azokat a problémákat, amelyek valóban feszítő jellegűek, mert nemcsak a közmunkáról van alapvetően szó, hanem az elsődleges foglalkoztatásról, a munkapiacról. És elhangzott itt az előbb az - talán Scheiring Gábor képviselőtársaimtól -, hogy miért nem visszük a munkahelyeket oda, ahol egyébként a rengeteg munkanélküli rendelkezésre áll, mondjuk, Borsodba, Szabolcsba vagy más helyre. Hadd mondjak erre egy példát: lehet jól is kormányozni meg rosszul is, meg jó dolgokat is csinálni meg rosszat is.

Munkahelyteremtő támogatás címén a Munkaerő-piaci Alapból a tavalyi évben is volt pályázati kiírás, 2,5 milliárd forint állt rendelkezésre tavaly. 1,4 millió forintot pályázhatott a magyar vállalkozó egy emberre támogatásként, de olyan feltételrendszerrel volt kiírva a pályázat, hogy gyakorlatilag az tudott pályázni csak, akinek egyébként már a zsebében volt alapból a pénz, és majd utólagosan megköszönte az államnak, hogy finanszírozták neki a beruházását, számos esetben.

Ebből okulva az idei évben 5 milliárd forintra - tehát megdupláztuk ezt a költséget, 5 milliárd forintra - írtunk ki pályázatot, 2,2 millió forintot tud egy ember után egy magyar vállalkozó felvenni, kis- és középvállalkozóknak lett csak kiírva a pályázat. 15 millió forint támogatási igény alatt olyan mértékig egyszerűsítettük a pályázati rendszert, nem ragozom, hogy az 5 milliárddal szemben több mint 10 milliárdos igény érkezett be, míg tavaly a 2,5 milliárdos pályázatot kétszer kellett meghirdetni, mert nem volt elég pályázó. Tehát magyarul: lehet a foglalkoztatáspolitikai eszközöket jól is működtetni, meg lehet rosszul is működtetni. Mi arra vállalkoztunk, hogy ezeket az eszközöket, ezeket a forrásokat, amelyek mobilizálhatók és rendelkezésre állnak, elsősorban erre a célra fogjuk fordítani.

Borzasztóan nehéz helyzetben van a magyar kormány, gondolom, ezt érzékelik mindannyian. Olyan államadósság-teherrel kell számolni gyakorlatilag nap mint nap a gazdaságfejlesztésben, a gazdaságélénkítésben, és a foglalkoztatás szempontjából bizony még hosszú-hosszú ideig sok, kemény vitát fogunk tudni folytatni, mert aki egy picit is a foglalkoztatáspolitikában otthon van, az tudhatja, hogy egy jól működő gazdaság esetében is a foglalkoztatás számos esetben stagnál vagy adott esetben még, urambocsá! csökkenhet is.

Tehát ugye az a fajta növekedés, ami egy gazdaságpolitikában, egy jól működő gazdaságpolitikában húzza a foglalkoztatást... - bizony számos esetben az elmúlt években is tapasztalhattuk, hogy növekvő GDP mellett is stagnáló foglalkoztatás volt.

És ugye folyamatosan hallom és jelzik ezeket a közmunkaprogrammal kapcsolatos problémákat. Szóval, a helyzet az, tisztelt képviselőtársaim, és önök is tudják, nyilván érzékelik, hogy abban a helyzetben, amikor a tavalyi esztendőben 150 milliárd forint volt a tényleges kifizetés a költségvetésben eredetileg tervezett 104 milliárd forinthoz képest, a kormány 2011-ben megint csak kényszerpályán volt, mert el kellett döntenünk, hogy hogyan tudjuk finanszírozni egyáltalán azoknak a szerencsétlen sorsú embereknek - ha másképp nem, akkor a közmunkán keresztül történő - a foglalkoztatását, akiknek egyébként más lehetőség nincs.

Decemberben is mondtuk, meg januárban is mondtuk, és most is szeretném jelezni, hogy a kormány azon dolgozik - és néhány héten belül gyakorlatilag akár a parlament előtt is beszámolhatunk a fejleményekről -, hogy hogyan lehet az elkövetkezendő időszakban, ha másképpen nem lehetséges, akkor közmunka keretében minél több embernek segély helyett munkalehetőséget biztosítani, különösen azokban a térségekben, azokon a helyeken, ahol rettenetesen nagy a baj. Tehát ugye érzékeljük a problémákat.

Szétszakadt az ország: Budapesten 4,6 százalékos a munkanélküliségi ráta jelen pillanatban is, Szabolcsban vagy Borsodban meg 19,5 meg 21,5 százalék. Számos esetben nem is értjük, hogy miről beszélünk, tehát van, aki a közmunkát nem is érti mint fogalmat Magyarországon, hogy az meg milyen betegség. Hát a helyzet az, hogy nagyon sok esetben meg csak az az egyedüli láb, amin keresztül a problémákat alapvetően lehet kezelni, de abban bízunk, hogy nem ez lesz a fő csapásirányunk, hanem minél több embernek lesz elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon lehetősége.

Ehhez bizony az kell, hogy megszabaduljunk attól az iszonyú tehertől, amit jelen pillanatban a magyar gazdaságra, a magyar emberekre az államadósság ró, ezért minden olyan kezdeményezés, amely ebben az ügyben segíthet nekünk, az csak örvendetes, és úgy gondolom, úgy gondoljuk, hogy mindenképpen támogatandó.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  312  Következő    Ülésnap adatai