A felszólalás szövege:

Az a meggyőződésem, hogy az elmúlt időszakban az agrárköltségvetés kapcsán nem véletlenül zajlottak nagyon alapos, nagyon mélyre ható viták. Hiszen, ha megnézzük, hogy az ország és ezen belül az agrárgazdaság, a mezőgazdaság, a vidék gazdasági potenciáljának kihasználása milyen mértékben történt meg, akkor azt kell mondjuk, hogy alig haladja meg ez a szám az 50 százalékos mértéket. Tehát van mit tennünk, és van mit tennünk a költségvetés kapcsán is, hogy ezeket a potenciális lehetőségeket alapjaiban kihasználjuk.

Az erőforrások kihasználásának egyik meghatározó feltétele az, hogy valóban, a legnagyobb, legjelentősebb termelési eszköz, a föld helyzetének rendezése nem tűr halasztást. De mielőtt rátérnék a részletekre, engedjenek meg egy összehasonlítást. Az agrárbüdzsé tekintetében el kell mondjam, hogy a 2011. évi tervezett 592 milliárd forinthoz viszonyítva 2012-ben várhatóan 628 milliárd forint a tervezett költségvetési összeg. Természetesen ezen költségvetési összegek között jelentős hányaddal szerepel az európai uniós támogatások összege.

Visszatérve tehát az alapokhoz, az alapok rendezéséhez, a költségvetési tervezet kiemelten foglalkozik a termőföld rendezésének ügyével. Ez egyrészt már megkezdődött, amikor a Nemzeti Földalap ismét létrejött, ismét önálló funkciót kapott, és megkezdte azt a munkát, ami a rendelkezésre álló termőföldvagyon számbavételét jelenti. A költségvetésben éveken keresztül vita zajlott arról, hogy az osztatlan közös földterületek sorsát rendeznünk kell. 2014-ig ezt a munkát be kell fejeznünk. Ebben az évben 3 milliárd forint az az összeg, ami ezt a munkát segíti azokon a forrásokon túlmenően, amelyek a Nemzeti Földalap működésén keresztül rendelkezésre állnak, és azokon a forrásokon keresztül, amelyek a Nemzeti Földalap működése során a földhasznosításból bevételként keletkeznek. Ezeket az összegeket mindenképpen figyelembe kell hogy vegyük.

A következő tétel, amiről szeretnék szólni, a tanyaprogram. Az előző esztendőben, illetve az ez évi költségvetésben szerepelt 1 milliárd forintos nagyságrendben a tanyaprogram. Most a következő esztendőre ez 1,5 milliárdos összeggel szerepel. Hozzá kell tegyük, nagyon jól tudjuk, hogy ez az összeg még mindig nem éri el azt a mértéket, ami indokolt lenne, azonban a jelenlegi pénzügyi lehetőségek figyelembevétele mellett nincs nagyobb összeg biztosítására lehetőség.

Egy következő tétel, amiről szeretnék szólni, ami a vidéki vállalkozások helyzetén igazán tud javítani, és egyben az élelmiszer-forgalmazás, főleg a zöldség-gyümölcs tekintetében jelentős előnyöket biztosít, és hozzájárul a piaci zavarok megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez, ez a termelői értékesítő szervezetek, a tészek támogatása.

Tisztelt Országgyűlés! Ez egy hatalmas feladat volt. Sajnos meg kell mondjuk, hogy az elmúlt időszakban igazán nem volt sikeres. Nem kívánok visszamenni sem 4, sem 6, sem 8 évre; számunkra most van egy állapot, van egy helyzet, amit nekünk kezelni kell. A költségvetésben most a tészek támogatásához egy jelentősebb összeg áll rendelkezésre, de ez nemcsak a fejlesztéseket hivatott szolgálni, hanem alapjaiban a rendszer változtatását is jelenti. Ki kell még emeljem, a költségvetési tervezés során is komoly vitát váltott ki, és meg is kapta a megfelelő támogatást a tejtermelők segítését is célzó, de leginkább az egészséges táplálkozást segítő "igyál tejet" program.

(8.10)

Ez a program 800 millió forint helyett 1,2 milliárd forintos összeget takar jelen pillanatban. Azért fontos ezt kiemelnünk, mert igazán az egészséges táplálkozást az iskolában kell kezdeni, egyébként ehhez a programhoz csatolható az iskolagyümölcs-program, amely úgyszintén komoly támogatást kap az elkövetkező időszakban.

Tisztelt Országgyűlés! Szólnom kell arról, ami vitát váltott ki, és jelenleg is vita tárgyát képezi - ez a top-up, az úgynevezett nemzeti kiegészítés, amely ebben az évben sem jelent meg önálló költségvetési soron a magyar költségvetésben. Azért hozom szóba itt a Ház előtt, mert jómagam is az előző esztendőkben többször ostoroztam, hogy miért nem jelenik meg külön soron. A helyzet az, hogy az új európai uniós pénzügyi ciklusig erre már mód és lehetőség valószínűleg nem lesz, egyébként pedig, ahogy az uniós támogatások, a területalapú támogatások a száz százalék felé közelítenek, ez a támogatási összeg nyilvánvalóan ugyanígy csökken majd. Mégis, amiért szóba hoztam a top-upot, az az, hogy szeretném jelezni: nem kifejezetten a top-up az, ami komoly gondot okoz összegszerűségében, hanem az, hogy ennek az összegnek a keretében a felhasználás hogyan zajlik. Éveken keresztül vita tárgyát képezte, hogy a top-up kifizetésének az alapja egy 2006-ban megállapított bázis. Nos, ez az, ami a torzulást okozza, és ez az, ami csak részben teszi lehetővé, hogy azok kapják meg a támogatást, akik egyébként a termelést ma is végzik, akik terméket állítanak elő, aki vállalják a termelés kockázatát. Ez különösen az állattenyésztés esetében okoz nagyon komoly gondokat. Ezt azért kívántam szóba hozni, mert a kormány az ez évi költségvetésben is segíti az állattenyésztő szervezetek munkáját, segíti a nemzeti tenyésztési programok megerősödését, de bármekkora segítséget is próbál a költségvetésen keresztül a kormány biztosítani addig, amíg a támogatások a végtermék-előállítás esetében nem azokhoz jutnak, akik azokat a termékeket előállítják.

Tisztelt Országgyűlés! Szólnom kell még arról, hogy komoly összeget fordított a kormány ebben az esztendőben és majd még az elkövetkező évben is a hitelprogramokon keresztül a fagykár enyhítésére. Közvetlen gyorssegélyként 1 milliárd 270 millió forint került ebben az évben kifizetésre a tervezetten felül, ezen túlmenően pedig, ami viszont már a következő éveket terheli, érinti, az a 8 milliárd forintos, úgymond díjmentes, költségmentes hitel, amelyet azok a termelők vehetnek igénybe, akik a fagykárt elszenvedték. Ez az elkövetkező években 4,7 milliárdos költségvetési forrásigényt jelent.

Tisztelt Országgyűlés! Kellene még említenem a Széchenyi-kártyával összefüggő, illetve az állattenyésztés egyéb támogatásával összefüggő kérdéseket, de sajnos az időkeretem igen fogytán van. Mégis azzal szeretném zárni a mezőgazdasággal kapcsolatos, költségvetést érintő kérdéseket, hogy az ágazat szereplői pontosan tudják azt, hogy nincs elegendő forrás ahhoz, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett, keletkezett mulasztásokat pótolják. Azonban ez a költségvetés azt lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló források felhasználásával, a szakszerű működéssel és egy kifejezetten az erőforrásokra alapozott irányítással a költségvetés működőképes legyen, és megalapozzuk a 2014-es, új EU-s költségvetési időszakot.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Hiller István képviselő úrnak. Öné a szó.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Csenger-Zalán Zsolt képviselő úr, Fidesz.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra megadom a szót Ferenczi Gábor képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

JAKAB ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ma délutáni ülésén megtárgyalta a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló T/7930. számon benyújtott előterjesztést. Az előterjesztést, mint ahogy államtitkár úr jelezte, nagyon intenzív vita keretében támogatta jelentős arányban a bizottság tagságának többsége: 13 igen szavazattal, 1 nem ellenében az előterjesztést általános vitára ajánlotta a mezőgazdasági bizottság.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy Budai Gyula államtitkár úr az előbb az előterjesztői expozéban kiemelte, a bizottság tagjai úgyszintén üdvözölték és kiemelték azt a néhány gondolatot, amely mellett nem lehet ma nekünk szó nélkül elmenni. Az elsődleges szempont volt a törvényjavaslat megalkotása kapcsán a kiszámíthatóság, a másik szempont a gazdaság szereplőinek egységes fellépése, az ágazati fejlesztésekre való erős összpontosítás, különös tekintettel arra is, hogy jelen pillanatban tárgyaljuk az európai uniós következő hétéves költségvetési időszakra való felkészüléssel összefüggő feladatainkat.

(19.20)

Nos, ez az az indok, ami nem tette lehetővé, hogy az a vita tovább húzódjon. A bizottság tagjai örömmel üdvözölték azt, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara önálló gazdasági kamaraként valóban a magyar gazdaság, a magyar piac szereplőinek egyfajta összefogását, egyfajta ernyő alá való bevitelét jelenti; képessé teszi arra, hogy a piaci szabályoknak megfelelően a szerződéses termelés feltételét megteremtsék, illetve a nemzetközi kereskedelmi versenyben való részvételét erősítsék.

Kiemelten hangsúlyozta a bizottság tagságának többsége azt, hogy fontos és nagyon nagy pozitívuma a törvényjavaslatnak, hogy a korábbi időszakokkal ellentétben nem 21 önálló jogi személyiséggel bíró kamara jön létre, hanem egy agrár-, élelmiszer-gazdasági és vidékfejlesztési kamara. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy meglesz a lehetőség arra, hogy a helyi érdekek megfelelő módon, sőt még erősebben artikulálásra kerüljenek akár települési, járási vagy megyei szinten; mint ahogy meglesz egy egységes erős fellépési lehetőség országos szinten is. Mert ahhoz, hogy a gazdák a gazdasági döntéseiket ilyen kiélezett versenyhelyzetben meg tudják hozni, méghozzá gyorsan, határozottan, és lehetőleg jó döntéseket hozzanak, ahhoz megfelelő és nagyon rendezett gazdasági, pénzügyi, piaci, szakmai információkra van szükség. Ahhoz, hogy a piacon részt tudjanak venni, ahhoz egy nagyon szervezett, nagyon összerendezett összefogásra kell hogy törekedjenek.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvény lehetővé teszi, ez a törvény biztosítja azt, hogy valamennyi ágazati szereplő egy egységes szervezetben úgy dolgozzon együtt, hogy lehetőség van az agrárgazdaság szereplőinek egy alelnök választására. Lehetőség van arra, hogy az élelmiszeripart külön alelnök képviselje. Lehetőség van arra, hogy a vidékfejlesztést külön alelnök képviselje.

Módosító javaslatként ugyan, de szeretném kiemelni, hogy négy alelnöke lesz a kamarának a törvényjavaslat szerint, és a negyedik alelnök a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat képviselő alelnök azért, hogy a legkisebb gazdaságokat működtetők számára is meglegyen a megszólalási lehetőség és az érdekérvényesítés képessége.

Köszönöm, tisztelt elnök úr, majd még a továbbiakban folytatom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelezném a jobbikos képviselőtársaim felé is, meggyőződésem, hogy egy jó gazdasági szervezetet épít Magyarország, és ennek most a lehetősége a magyar parlament kezében van. Tehát lehet, hogy bizonyos ügyekben késésben voltunk, de meg kell mondjam, hogy mindenki pontosan tudta - mint ahogy elmondta Magyar Zoltán képviselőtársam is -, hogy a gazdasági kamarák újjászervezése nélkül nem lehet a magyar gazdaságot pályára állítani, nem lehet lendületet adni, nem lehet stabilizálni a helyzetét, és ha nincs fix pont az elindulás esetében, akkor bizony nem lesz egy megfelelő tempó sem a fejlődésben. Tehát, képviselőtársam, én illő tisztelettel és őszinte szakmai barátsággal közelítek abban az értelemben, hogy van és lesz közös feladatunk, közös munkánk, ez a magyar vidék, a magyar agrárgazdaság fejlesztése, építése.

Képviselőtársaim említették, hogy milyen gondokkal küzdöttünk. Szeretném jelezni, egy tízezres kamarai tagság kétszáz fizetett tanácsadóval... - és csak egy példát hadd mondjak önnek. Az egyik megyében 13 ezer területalapú támogatási kérelem benyújtása kapcsán azonos létszámú a falugazdász és a kamarai tanácsadó. A falugazdászok 11 ezer kérelmet fogadtak be, a kamarai tanácsadók pedig 2 ezret.

Képviselőtársam, az uniós forrásokat használjuk fel, és a magyar gazdákat kell szolgálni. Sajnos az a helyzet, nem lehetett tovább várni, az időt kiszámoltuk, időben el kell most végeznünk.

Köszönöm szépen.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hallgatva az előttem elhangzott két ellenzéki felszólalást, kicsit eltérve attól, amit szerettem volna elmondani, most részben menet közben szeretnék reagálni is.

Elöljáróban annyit mindenképpen le kell szögezni: elég hosszú ideje húzódott a kamarai törvény megalkotása. (Gőgös Zoltán: Ez nem rajtunk múlott!) Meggyőződésem, hogy minden frakció kellő mennyiségű információval rendelkezett, meggyőződésem, hogy minden frakciónak megvolt a lehetősége arra, hogy felkészülve álláspontját kifejtse. Kedves Képviselőtársaim! Ha jól emlékszem, amikor a törvényt eredetileg tárgyaltuk, akkor nem kívántak bent tartózkodni a bizottsági ülésteremben sem.

A másik, amit mindenképpen le kell szögezni a tisztánlátás érdekében, hogy indokolt-e, hogy a gazdaság szereplői a termékpályák mentén egy szerves egységbe tömörüljenek. Ha a válasz igen, akkor a módszer is az, hogy ezt a rendszert kialakítsuk. (Gőgös Zoltán: Ebben nincs vita, Pista, csak nem politikai szervezetbe.)

(0.10)

Indokolt volt-e 21 kamarából egy olyan gazdasági kamarát létrehozni, az agrár-, élelmiszer-gazdaság és a vidékfejlesztés szereplői számára, amelyik a gazdaság összes szereplőit egy gazdasági önkormányzatba tömöríti? Indokolt volt-e egy olyan törvényt megalkotni, amelyik a döntést gyakorlatilag a gazdaság szereplőinek a kezébe rakja? Miért mondom ezt? Azért, mert - egyébként itt van a tévedés - két külön fejezet van, az egyik az előkészítési szakasz, a másik pedig az, amikor a gazdaság szereplői döntenek. Az átmeneti elnökségnek semmi más feladata nincs, mint az, hogy a regisztrációt elvégezze, a választásokat megszervezze. De nem döntött senki a tagdíj mértékéről csak azért, mert riogattak. A felső plafont, az 1 millió forintos határt húzta meg a törvény, ezen belül ez a limit, ez a felső szint, ennél több nem lehet. Az összes többi pedig majd a kamara tagságára lesz bízva, hogy a saját alapszabályában hogyan határozza meg a tagdíj mértékét. Az is a kamara tagságára lesz bízva, hogy az alapszabályában határozza meg a kamarai osztályok struktúráját, számát. Az is a kamara tagságára lesz bízva, hogy milyen formában határozza majd meg az etikai ügyek kezelését. A törvényben az előterjesztő többek között erre tett javaslatot.

Mivel kötelező kamarai tagság van, a kamarából kizárni nem lehet senkit, de az illető tag kérésére lesz egy pozitív lista, amiből látszik, hogy én tisztességes üzletember vagyok, tisztességesen viszem az üzleteim, ellenem negatív döntéssel végződő eljárás nem folyt, és ezt meg lehet nézni akkor, amikor valaki üzleti kapcsolatba akar velem lépni. És mindezt kik hozzák meg? A kamara tagjai, mert az alapszabályt ők fogadják el, és senki nem kényszerít rá egyetlenegy gondolatot sem egyetlen tagra sem.

Azért őrlünk két malomban, mert az egyik az átmeneti, az előkészítő szakasz, ahol nem az agrárkamara átalakításáról van szó. Ezt már nagyon sokszor elmondtuk ebben a teremben, de még egyszer szeretném elmondani: nem az átalakításról van szó, hanem egy teljesen új kamara jön létre, amelyik az agrár-, élelmiszer-gazdaság és a vidékfejlesztés szereplőit fogja össze. Ez az új kamara nem abból áll majd, hogy az agrárkamara tevékenységét folytatja. Csakhogy mivel az agrárkamara már működött, nyilvánvaló, hogy az agrárkamara által vállalt kötelezettségek esetében az új kamara jogutód lesz. Azt hiszem, nem kell magyaráznom - hiszen pont Gőgös képviselőtársam volt az, aki ezt a megállapodást annak idején még talán segítette is -, hogy a kamara évi 2,4 milliárd forint tanácsadói díjat kapjon. Mi azt akarjuk, ez a kamara azt célozza, hogy a gazdaság összes szereplője képes legyen arra, hogy ezt a szolgáltatást igénybe vegye.

Miért kellett egy kamara a 21 kamara helyett? Azért, mert ahhoz, hogy érdemi információs bázishoz mindenki hozzájusson azonos módon, azonos lehetőségekkel, kicsi, közepes és nagy, kell egy tudásközpont, kell egy információs bázis, amely a piaci, gazdasági, szakmai információkat egységesen tudja adni a tagok számára.

Szeretném aláhúzni, hogy amikor a kamarai törvény előkészítése zajlott, meg maga a törvényalkotás is, különösen az elmúlt időszakban, az elmúlt néhány hónapban, amikor végre lendületet vett az egész kamarai törvényalkotás, akkor a jogalkotót egy szempont vezérelte, az, hogy milyen szolgáltatás és milyen szolgálat az, amivel a gazdaság szereplőit a kormány úgy tudja segíteni, hogy amikor létrejön ez a gazdasági önkormányzat, akkor bizonyos területeken átadja a jogosítványokat. Ezért kellett egy olyan összefogott rendszer, amelyik alkalmas lesz erre, hogy a gazdasági önkormányzat képes legyen a saját belső szabályzatait úgy megalkotni, hogy utána nemcsak követelek, hanem ha egyszer döntöttem, ha egyszer átvállaltam valamit, akkor ahhoz megkapom a finanszírozást, de kötelezem magam is a saját szervezetemen belül, hogy a vállalt kötelezettségemnek eleget teszek. Megnéztük a monitoringot, hogy milyen haszonnal, milyen eredménnyel járt az az évi 2,4 milliárd forint. Ismerjük. Nem akarok belemenni, mert igen hosszú lenne a mondandóm.

Még egyszer szeretném aláhúzni: nem vitatom, hogy sért érdekeket. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok embert találunk majd, akiknek savanyú lesz a szőlő és akiknek ez nem tetszik.

Végül hadd térjek rá arra a hatalmas vádra, ami a Magosz képviselőit érte. Óriási tragédia, nem jogalkotási téma, de ha szóba hozták, akkor hadd reagáljak erre a jegyzőkönyv alapján is. Semmi mást nem tesznek az átmeneti elnökség tagjai, mint hogy dolgoznak. Megválasztotta őket valaki? Biztos, hogy tisztségviselői lesznek a kamarának? Talán már az is baj, ha munkát vállalnak? Ezek szerint igen. Mi pedig vállaltuk. Vállaltuk a törvényalkotásban is, vállaljuk a hétköznapokban is, és pontosan azért, hogy a saját társainkat szolgáljuk. Mi világosan fogalmaztunk akkor is, amikor a parlamentben feladatot vállaltunk. Tettük és tesszük a dolgunkat, nem bújunk senki háta mögé, szemtől szemben világosan megmondjuk a véleményünket itt is meg máshol is.

De visszatérve: az átmeneti elnökség elnöke és tagjai munkát vállaltak, szervezőmunkát, és ez a munka most kezdődik. Nem hiszem, hogy most okos vagy ésszerű lenne prejudikálni. Össze lehet ugrasztani a gazdaság szereplőit minden másodpercben. Lehet álhíreket terjeszteni, és mindent lehet. De majd ha lesz olyan, hogy az illető megyében nem lesz megfelelő arányos képviselet, ezt majd akkor lehet megbeszélni. De kik választják meg? Hát maguk az emberek választják meg! A küldöttgyűlésen senki nem fogja azt mondani, hogy X-re vagy Y-ra kell szavazni. Arra szavaz, akire akar, nem lesz megkötve a keze.

Visszatérve: úgy gondolom, hogy igenis kellett. A puding próbája az evés, ez itt hangzott el. Jómagam legalább húsz fórumon vettem részt, amióta a kamarai törvény elfogadásra került. Érdekes módon nekem nem mondják a méhkeréki gazdák, hogy miért kell az őstermelőnek belépni a kamarába, mert pontosan tudják, hogy a neppert, aki külföldről száz kamionszámra hordja be az árut, csak akkor lehet kiszűrni, ha az őstermelők maguk is regisztrálnak, és bizonyos kötelezettséget vállalnak azért, hogy transzparens legyen az egész rendszer működése.

Úgy gondolom, hogy bőven van tennivalónk ezen a területen. Ja, hogy kell pontosítani? Igen. Igen, kell és kellett pontosítani, amit képviselőtársam már igen részletesen elmondott. Ettől függetlenül és ezzel együtt az a meggyőződésem, hogy ez a finomhangolás, amiről most szó van, ahhoz bőven elegendő, hogy a dolog jól működjön, és egyszer elérjük az agrár-, élelmiszer-gazdaságban és vidékfejlesztésben - különösen akkor, amikor az elkövetkező, 2014-től kezdődő uniós támogatási rendszerben a vidékfejlesztés különleges hangsúlyt kap -, hogy valóban legyen egy olyan tanácsadási rendszer, amelyik segít.

Megkaptuk a kritikát délelőtt is, hogy nem törődtünk a falugazdászokkal. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem nemtörődésről van szó, hanem az igazgatási rendszer teljes átalakításáról. Érdekes módon ilyenkor, amikor egyik oldalon ott van a kétszáz-egynéhány kamarai tanácsadó, a többi tanácsadó pedig az agrár-közigazgatás rendszerében, és közben most alakítunk ki egy teljesen új agrár-, élelmiszer-gazdasági és vidékfejlesztési kamarai rendszert, ebben az esetben valóban van, amikor átmenetileg csökken a létszám, és ezt pontosan tudják a gazdák.

(0.20)

Ennek ellenére minden gazda megkapta a szolgáltatást. Viszont ahhoz, hogy egy nagyon magas színvonalú tanácsadó rendszer létrejöjjön, még egyszer mondom, üzemmérettől függetlenül, a gazdák érdemi partnereként, szükség van arra, hogy a teljes átalakítás bekövetkezzen. Én úgy emlékszem, hogy néhány alkalommal törvénymódosítást kezdeményeztem jómagam akkor, amikor a gazdák nagyon nehéz helyzetben voltak. A vis maior ügyekre célzok.

Kedves Barátaim! Kedves Képviselőtársaim! Nem sokan álltak oda, amikor sorra büntették a gazdákat a multik. Nem sokan álltak oda, hogy segítsünk valamit. Nem működött a kamarai tanácsadó rendszer. Akkor, érdekes módon, nem jöttek a kritikák, hogy miért nem dolgoznak a kamarai tanácsadók. Megnéztük az egyik megyét, 15 ezer támogatási kérelemből 13 ezret a falugazdászok nyújtottak be. És abban a megyében ugyanannyi a tanácsadói létszám a kamarában, mint amennyi a falugazdász. Tehát kell egyfajta hatékonyság, és kell egy igenis határozott szakmai irányítás.

Miért főigazgató van, miért nem főtitkár? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert a szakmaiságot hangsúlyoztuk ezzel is. A főigazgató az, aki gyakorlatilag a kamara teljes működéséért felel majd törvénybe foglalva. Miért van az, hogy minden ágazatban megvan az a felügyelő, vagy azt a tevékenységet összefogó alelnök? Miért van az, hogy agrár-, élelmiszer-gazdaság, vidékfejlesztés és a mikro-, kis- és középvállalkozások tevékenységét irányító, összefogó alelnök van? Az ezzel összefüggő osztályok irányítása ugyanúgy kialakul. Ezek ezután jönnek, és ezt az emberek fogják eldönteni, nem pedig a jogalkotó. Pontosan ezért mondjuk azt, hogy ez egy kerettörvény.

Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos, hogy nem volt még a Magyar Országgyűlés előtt olyan törvény, amit nem lehetett kritizálni. Nemhogy nem lehetett, kell is. Nyugodt szívvel. Csak azt gondolom, hogy egy dologtól tartózkodjunk, ha lehet. Attól, hogy úgy riogassunk, hogy közben nem gondoljuk végig hatásában, hogy végre egyszer eljut oda Magyarország, a magyar vidék, hogy legyen egy egységes, átfogó gazdasági önkormányzata.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én a magam részéről nyugodt szívvel ajánlom szíves figyelmükbe. Lesz még munkánk bőven, de ez a törvény megteremti a lehetőségét, az esélyét annak, hogy a magyar agrár-, élelmiszer-gazdaság és a vidék szereplői egy erős gazdasági önkormányzatot hozzanak létre, ami Európában ma már nélkülözhetetlen.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Nem fogom kihasználni, elnök úr, a két percet. Konkrétumot kért Gőgös Zoltán képviselőtársam. Amikor a magyar agrárgazdasággal összefüggésben a legsúlyosabb döntést hozták, igaz, hogy Németh Imre agrárminiszter volt akkor a Kossuth téren az az ember, aki meghatározott mindent, még utolsó este összehívták az érdekképviseleteket. Tamás Gábor újságíró megkérdezte, Népszabadság, tessék, utána lehet nézni, megkérdezte, hogy a Magosz elnöke miért nincs itt. Nem hívtuk, mert nem ért velünk egyet. Úgyhogy ennyit erről.

Itt nem erről volt szó, mert ezeken az egyeztetéseken ott volt a MOSZ végig, ott volt az összes többi érdekképviselet végig, a kamarai törvény előkészítésénél, társadalmi vitájánál. Most, a legutolsó pillanatban már nem volt külön egyeztetés, mert azok az egyeztetések lezajlottak. (Gőgös Zoltán: Homlokegyenest más törvény jött be.) Nem homlokegyenest más törvény jött be, néhány ponton módosítva volt.

Köszönöm szépen, ennyit akartam, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Egyetlen gondolatot, de előttem már megfogalmazták. Illő tisztelettel arra szeretném kérni a kedves képviselőtársaimat, hogy maradjunk a törvénynél, maradjunk annál a struktúránál, amit ki akarunk alakítani közösen, és próbáljunk meg arra koncentrálni. Annak, hogy itt elindulunk a vagdalkozásokkal, nem sok értelme van. Én nem kívánok válaszolni arra, amit Varga Géza úr elmondott, lenne mondanivalóm, de eltekintek tőle. Lesz majd fórum, ahol megbeszéljük.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak egyetlen gondolat, nem veszem el Győrffy Balázs képviselő úr kenyerét. Itt nem lebontásról van szó, itt nem az eddigi kamarai rendszerrel valami iszonyatos bánásmód megszervezéséről van szó, hanem arról, hogy egy új szervezet jön létre, és ha a tagok, a kötelező tagsággal rendelkezők regisztrálnak, gyakorlatilag azzal lesznek választók, és azzal lesznek választhatók, és ők lesznek azok, akik eldöntik a kamara működésének sorsát az elnökségben; az alelnökök, az osztályok, tehát ők választanak, ezt százmilliószor már elmondtuk, nem szeretném még egyszer kihangsúlyozni.

Tehát kedves képviselő asszony, azt tudom válaszolni, hogy az Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megalakítása csak olyan mértékig függ össze az agrárkamara sorsával, hogy azt, ami eddig működött tízezer ember képviseletében, most ki szeretnénk terjeszteni több mint háromszázezer ember számára úgy, hogy az összes termékpálya egy egységet képezzen. Ezt eddig nem sikerült elérni, most megvan a lehetőség és az adottság arra, hogy elérjük. Erről szól a történet, nem többről és nem kevesebbről.

Ez a magoszozás meg, ne haragudjon, már fóbia, úgyhogy azt gondolom, jó lenne elfelejteni.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez az utolsó hozzászólásom ma este.

Tisztelt Elnök Úr! Csak azért kértem szót, hogy egyértelművé tegyem: Göndör István képviselőtársam irányában nagyon nagy tisztelettel viseltetek, és értem az aggályait, csak arról kell hogy meggyőzzem, hogy én jómagam abban a kamarai szervezőmunkában részt vettem, hét évig voltam alelnöke annak az agrárkamarának. Ha valaki a gyermekbetegségekkel tisztában van, én tisztában vagyok. Önként álltam fel, a törvény ugyanis úgy határozott, hogy érdek-képviseleti vezető nem lehet tagja; felálltam, távoztam. Attól függetlenül az a tapasztalat, ami hét év alatt összegyűlt, hogy hogyan lehet egy jól működő kamarát összerakni, megvan. Köszönöm az aggódását, és köszönöm mindenkinek az aggályait, ha megfogalmazzák. Nekem van egy meggyőződésem: a végén ezt a rendszert együtt fogjuk működtetni, és nem is rosszul.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

JAKAB ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság tagjai - de őszintén mondhatom, a vidék polgárai - nagy érdeklődéssel várták az új polgári törvénykönyv megalkotását.

Hosszú időt kellett várni, hatalmas viták után jutottunk el idáig, és a bizottság igen intenzív vitát folytatott a tervezetről. A bizottság szeptember 12-én megtárgyalta a polgári törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslatot. A bizottság a hatáskörébe tartozó kérdések megvitatása után, észrevételeit is megtéve, összességében a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadásra ajánlotta, javasolta. Mégis most összefoglalva a bizottságban elhangzottakat, mint jeleztem, igen intenzív vita zajlott; külön köszönjük azt, hogy a tárca képviseletében államtitkár úr személyesen vett részt, hisz olyan kérdések vetődtek fel, amelyekről, azt gondolom, még majd az általános, illetve a részletes vitában többször beszélünk.

Elsősorban három kérdés volt az, ami a bizottságban igazán nagy érdeklődést váltott ki. Az első a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos észrevételek. Az az álláspont alakult ki a bizottságban, hogy az új Ptk. a szövetkezetekkel kapcsolatban megfelelő, átfogó szabályozást, keretet biztosít, hogy a szövetkezetek az elkövetkező időben valóban az Európában és a világban zajló verseny szempontjából is működőképesek maradjanak. Támogatta a bizottság és örömmel vette tudomásul, hogy a közkereseti társaságok és a bt.-k is jogi személyiséggel rendelkeznek majd az elkövetkező időszakban. Azt viszont észrevételezte a bizottság, a tőketársulási jelleg erősödik a törvény keretében. Tehát itt majd lesznek észrevételei a bizottság tagjainak.

A másik, ami már neuralgikus kérdés volt, kemény vita bontakozott ki, és azért hozom a tisztelt Ház elé, mert erről az elkövetkező időszakban mindenképpen komoly vita várható, és kell is hogy folyjon: ez az öröklési joggal kapcsolatos. Tudomásul kell venni, hogy ma 1,5 millió hektár az osztatlan közös tulajdonban lévő földek aránya, 2,4 millió földtulajdonos van. És ha ezt a jelenlegi öröklési mód szerint továbbvisszük, akkor a gazdaságok ellehetetlenülnek, a működőképességük határán vannak már ma is.

Tehát az egyik oldalon - és ezt vetették fel a bizottság tagjai - a közjegyzőnél szabdaljuk a birtokot, a másik oldalon pedig közpénzekből támogatást adunk ahhoz, hogy a birtokokat működőképessé tegyük és egyesítsük. Nos, azt gondolom, hogy valahol az igazság középen van, a bizottság tagjai nagyon intenzíven kívánnak ebben a vitában a továbbiakban is részt venni, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzetközi példák alapján javaslatokat is teszünk.

A másik ilyen terület, amiről mindenképpen szólnom kell, ez a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekkel kapcsolatban felvetődő problémákat jelenti. Van tapasztalatunk az elmúlt időszakban arról, hogy amikor a termelők termékértékesítési szerződéseket kötöttek, akkor ezt a választottbíróságokon adásvételi szerződésként könyvelték el.

Ebből az következett, hogy ha az a termelő, aki a gazdálkodása során a bizonytalansági tényezők - az időjárás és minden egyéb, ami befolyásolja a termelést - kapcsán csak az 50 százalékot tudta megtermelni, akkor az eddigi döntések alapján a másik 50 százalék esetében fedezeti vásárlással élt a szerződő fél, aki várta, hogy számára az áru leszállításra kerüljön.

Most, az új Ptk.-ban azt tapasztaltuk - és ez nagyon kemény vitát váltott ki -, hogy az elkövetkező időszakban a szerződések kapcsán most már csak és kizárólag az adásvétel lesz az, ami a szerződéskötéseknél... - és az adásvételi szerződések feltételei, amik majd fennállnak. Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve az a gazda, aki a terményeit időjárási és egyéb okok miatt a leszerződött mennyiségben nem tudja szállítani, az teljesen ellehetetlenül.

(10.10)

Mi úgy gondoljuk, hogy ezen a területen indokolt feltétlen, és ez a bizottság tagjainak nagyon határozott álláspontja volt, hogy mindenképpen indokolt egyeztetni.

Tehát, tisztelt elnök úr, összegezve: a szövetkezeteknél lesz néhány, szerintünk nagyon jó javaslat, ami még egyszerűbbé teszi a rendszert, viszont az öröklés esetében nagyon fontosnak tartjuk, hogy a jog segítse a gazdaság működését. Természetesen az alkotmányosság, az alaptörvény tekintetében mindenben meg kívánunk felelni, mindenben meg kívánunk felelni a jogszerűségnek, de nem lehet olyan törvényt alkotni, amelyik jogellenes tevékenységre kényszeríti a gazdaság szereplőit. Számunkra az a fontos, hogy a gazdaság működését segítse a jog, és egyben úgy szabályozza, hogy ez a működés valóban tartható legyen, és a gazdaság, a nemzetgazdaság fejlődését segítse.

Köszönöm, tisztelt elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

JAKAB ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság október 2-án megtárgyalta a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló T/7979. számon benyújtott törvényjavaslatot. A bizottság 14 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében a tervezetet általános vitára ajánlja.

Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvényünk elfogadása óta meggyőződésem szerint és a mezőgazdasági bizottság álláspontja szerint is ez a vidék, a gazdák, az ország életét alapvetően befolyásoló egyik legfontosabb törvényünk, amelyik most az Országgyűlés előtt fekszik, amelyet a bizottság megtárgyalt. A bizottság előadói, illetve a bizottság tagjai meglepő módon, de jóleső érzéssel éreztük valamennyien, érezték azt, hogy egy ilyen súlyú törvénynél nagyon fontos a konszenzus közeli állapot. Nagyon fontos, hogy értsük egymás törekvéseit, értsük meg azt, hogy Európa, a világ változik. Nekünk ehhez a változáshoz úgy kell igazodni és úgy kell stabilan meghatározni a földtulajdonlásra, a földhasználatra vonatkozó feltételeket, hogy rövid, közép- és hosszú távon, generációkon keresztül alapot adjunk azoknak, akik ezt a tevékenységet felvállalják majd, és azoknak is alapot adjunk, akik ezt ma felvállalják.

Tisztelt Országgyűlés! A földmoratórium lejártáig végleges rendezésre van szükség. Meggyőződése a bizottságnak, és ez a vita során is érzékelhető volt, hogy olyan megoldás kell, amely a magyar gazdákat, gazdálkodókat helyzetbe hozza, a tevékenységüket stabilizálja hosszú távon, úgy, hogy rendezett földbirtokviszonyok megteremtése mellett a gazdálkodás stabilitását is garantálja, ugyanakkor az európai uniós előírások betartását is lehetővé teszi, mert teljesen felesleges olyan megoldásokat alkalmazni, ami egy európai uniós bíróságon egyébként megdőlne. Tehát nekünk nagyon komoly és nagyon súlyos felelősségünk ennek a törvénynek az elfogadása.

(10.30)

Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a törvény megfelelő biztonságot és garanciát nyújtson, a bizottság ülésén is nagyon határozottan megfogalmazták képviselőtársaim, hogy az eddigi súlyos örökséget fel kell számolni, meg kell szüntetni a rendezetlen földnyilvántartást, meg kell állapítani a valós tulajdonosokat, a birtokegyesítéssel javítani kell a versenyképességet. Ugyanakkor lehetőséget kell teremteni a különböző programokon keresztül, hogy a fiatalok földhöz jussanak, tudjanak tervezhető jövőt biztosítani maguknak, ezzel együtt pedig, és ez már majd a törvényhez kapcsolódó másik két törvényben nyilván megfogalmazásra kerül, a gazdaságátadási támogatásokkal segítsük a birtokegyesítést. Ugyanis a versenyképességnek ez az alapja.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény kerettörvény. Kerettörvény, amely biztosítja, hogy Magyarországon csak a földművesek vásárolhassanak és használhassanak földet. Ez a kerettörvény a földspekuláció akadályozására irányul. Ez a kerettörvény foglalkozik azzal érdemben, hogy hogyan lehet megakadályozni a további zsebszerződések megkötését, és hogyan lehet a megkötött zsebszerződések esetén fellépni a jogszabály, a törvény ellen vétőkkel szemben.

Tisztelt Országgyűlés! Kiemelten foglalkozott a bizottság, és meg kell mondjam, vita is volt arról, hogy a földbizottságoknak milyen feladatuk és szerepük legyen. Vita bontakozott ki, hiszen az a kérdés került előtérbe, a bizottságnak legyen-e vétójoga, vagy ne legyen vétójoga. Meggyőződésem, hogy ebben a kérdésben meg kell találjuk azt a közös megoldást, ami kormánypárt és ellenzék között megoldást jelent. Mi erre törekszünk.

A másik, ami nagyon súlyos kérdés volt, és komoly vitát generált, tulajdonképpen az európai uniós társulási szerződés kapcsán a tőke szabad áramlásáról szóló fejezettel kapcsolatos eltérő álláspont. A bizottság kormánypárti többsége egyértelműen fogalmazta meg, hogy el kell döntenünk, hogy uniós tagállamként részt veszünk az uniós versenyben, élvezzük annak előnyeit, és felvállaljuk az uniós jog által előírt korlátokat. Amennyiben a társulási szerződést mi újra kívánjuk fogalmazni, az annyit jelent, hogy az európai uniós tagságunk úgymond megszűnik, akkor viszont le kell mondani arról is, ez a bizottsági ülésen egyértelműen megfogalmazódott, hogy az előnyöket élvezzük.

Tisztelt Országgyűlés! Egy másik vitapontra szeretném a figyelmet ráirányítani, ami szintén a bizottsági ülésen vetődött fel, ez pedig a földlízing körüli vita. Azt gondolom, majd a plenáris ülésen, majd még további viták során tisztázzuk a helyzetet. A többség álláspontja az, hogy a földlízinget nem kívánjuk a földtörvényben lehetővé tenni, ugyanis ez hosszú távon azok számára, akik a földlízinghez jutnak, jelentős előnyöket jelent.

Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság mint kerettörvényt a törvénytervezetet elfogadásra javasolja, mint ahogy már jeleztem a szavazati arányokat. Azonban egyértelművé tette a bizottság, hogy néhány ponton képviselői módosító indítványokkal segítjük, hogy a törvény még elfogadhatóbb legyen, még jobban szolgálja a magyar gazdákat, és nyilván a családi gazdaságokról és az üzemszabályozásról szóló törvénnyel együtt tudjuk megakadályozni a külföldiek földszerzését.

Még egyszer ismételve és összegezve, a bizottság elfogadásra és nyilvános vitára ajánlja a tervezetet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Súlyos örökségünk van, ez a törvénytervezet, majdani törvény ezt hivatott megváltoztatni, ezt hivatott rendbe tenni. A törvénytervezet júliusban már a parlament honlapján olvasható volt, azt gondolom, hogy elég élénk érdeklődésre talált, biztos vagyok benne, hogy akit érintett, akit érdekelt, az alaposan áttanulmányozta.

Én e késői órán nem szeretnék részletekbe menően, ismételten azokra a kérdésekre rátérni, amit Font Sándor képviselőtársam az előbb igen részletesen és pontos sorrendben a Ház elé tárt. A magam részéről inkább néhány szempontot szeretnék kiemelni, amit nagyon fontosnak tartok a törvény tárgyalása kapcsán. De mielőtt erre rátérnék, szeretném jelezni, hogy nem véletlen az, hogy a házbizottság úgy döntött, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a módosító javaslatok beadására.

Pontosan érzékeli a kormány és a kormányzó pártszövetség is azt, hogy ez a nemzet sorsát hosszú időre meghatározó döntés, és ez a döntés úgy szól hosszú távra, hogy visszafordíthatatlan. Ha a döntés megszületik, onnantól kezdve már nem lehet, ha mondjuk, egy földadásvétel megtörtént, nem lehet semmissé tenni, legalábbis Európában ez nem szokás.

(19.40)

A célt engedjék meg, hogy kiemeljem. Mi a célja a földtörvénynek? Az, hogy véglegesen rendezze azt a ma kusza, átláthatatlan, kezelhetetlen birtokszerkezetet, ami kialakult. De azért egy dologra szeretném a figyelmet ráirányítani, bármilyen késő is van: a földet megtartani jogszabályokkal egy átmeneti idő alatt lehet, de a földet stabilan megtartani igazán a helyben lakó gazda kezében akkor lehet, ha a helyben lakó gazda képes jövedelmet termelni, képes a földet úgy hasznosítani, beleértve ebbe a különböző termelésszerkezetet, beleértve ebbe a diverzifikációt, beleértve ebbe mindent, úgy, hogy abból a család valójában megéljen. Nekem az a meggyőződésem, hogy a birtokok megtartásához a földtörvény kapcsán, arra is oda kell figyelni, hogy mennyire képes jövedelmet termelni a gazda.

Én megkövetem képviselőtársaimat, de a mai nap folyamán pont vidéken egy jóval korábbi időpontban megszervezett rendezvény miatt, vidéki fórum miatt voltam kénytelen távol maradni a kora délutáni óráktól, de amit tudtam, telefonon hallgattam a vitából. Engem, őszintén megmondom, kicsit meglepett, amikor a polémia arról erősödött fel, az volt a vita lényege, hogy most akkor hány hektár lehet. Természetesen az alaphelyzet az, hogy családi gazdaságok, ez az alap, ez a bázis. De valaki említette a kárpótlást. Göndör képviselőtársam, szeretném jelezni: a kárpótlásra szükség volt, azt az állapotot, azt a történelmi bűnt nem lehetett fenntartani a rendszerváltást követően, ami indokolttá tette a kárpótlást, viszont az, ahogyan a kárpótlás végbement, ahogyan lezajlott, sajnos szintén tetőzte a bűnt. Miért? És itt térnék vissza a földhöz. Azért, tisztelt képviselőtársaim, ha valaki annak idején részt vett árverésen, megmondom őszintén, én nem vettem részt, nem vettem részt, nem voltam hajlandó tárcsát fogni a kezembe, annyira nem értettem vele egyet. Miért? Azért, mert minden egyes táblára, minden egyes birtoktestre külön licitáltak, és szabdalták. Csak amikor itt ma is felvetődött, hogy mik az erősségeink, mi a magyar vidék, a magyar agrárgazdaság erőssége, nem a tömegtermelés, hanem a minőségi termelés. Itt bizony az egyik hatalmas ágazatunk, a vetőmagágazat 150-160 milliárdos árbevétel, egy ágazat, és ez bizony, ha az adottságainkat kihasználjuk, a föld minőségét, az itt visszatartható vizet az öntözéshez, azt a tudást, azt a képességet és azt a klímát, ami itt van Magyarországon, az emberek tudását, képességét és az eddig felhalmozott ismereteit, akkor ez egy kitörési pont lehet Magyarország számára.

Gondolom, nem kell magyarázni az itt lévő szakembereknek, mit jelent az izolációs távolság, mit jelent az, hogy vetőmagot milyen birtoktesteken lehet termeszteni. Igen, ez az egyik. A másik az, hogy az együttműködés, amelyben próbáljunk meg segíteni, szóba állni egymással. Ez nem véletlen, nem egy ilyen barátkozási hullám tört most ki rajtam, hanem egyszerűen az az érdekünk, és ezt úgy a mai nap folyamán is igen határozottan üzenték velem a gazdák, ide, az ország Házába is, hogy egyet kérünk tőletek: a mi bőrünkön ne osztozzatok, ne osztozkodjatok, hanem értsétek meg, hogy értünk kell dolgoznotok. Én ennek figyelembevételével mondom azt, hogy bizony a kárpótlás nagyon súlyos következményeit is most kell rendezni, úgy, hogy megtartani a földet, de úgy rendbe tenni a földnyilvántartást, hogy védhető legyen magyar tulajdonban a föld, úgy kialakítani a birtoktesteket, úgy meghatározni az öröklést, meghatározni a vásárlást és meghatározni a bérletet, hogy az minél gazdaságosabban, minél jövedelmezőbben működő birtoktestekké alakulhasson ki.

Ezt, kedves képviselőtársaim, azért kívántam elmondani, mert ez az esztendő, ha valami, megtanított bennünket. Megmutatta ez az év, mit jelent az, hogy nincs öntözés. Ez súlyos bűn, de hála a jó égnek, hála a jó istennek, most már megtörténik az intézkedés, folyamatban volt már az év során is, és végre az öntözés kiteljesedése a következő esztendőben reményeim szerint már érzékelhető lesz. Miért mondom ezt? 300 milliárdos kárunk van, 300 milliárdos kárunk van, és kedves képviselőtársaim, rendezetlen birtokokkal, néhány hektáros miniparcellákkal. Mert nem az az igazság, hogy egy-egy gazdának 2-3 hektár földje van, hanem rendezetlenek, egymástól szétszórtan helyezkednek el. Tehát ez is most a feladatunk a törvényalkotás kapcsán, nyilván erre vonatkozóan is lesznek még további javaslataink.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szakmai megfontolásokon túl még egy szempontot figyelmükbe kell ajánlanom. Ma itt polémia alakult ki abból, hogy az európai uniós társulási szerződést hogyan értelmezzük. Erről lehet nagyon hosszú vitákat nyitni. Azt gondolom, ezt senki nem vonhatja kétségbe, hogy ma az agrártámogatások összege, a területalapú támogatások összege ma nagyobb, mint az egész agrárgazdaság éves jövedelme. Ha mérleget vonunk, tulajdonképpen a gazdák jövedelme nagyrészt a támogatásokból származik, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy milyen fejlesztéseket hajtottunk végre. Az egy másik kérdés, hogy a fejlesztéseket azok hajtották-e végre, és ott hajtották-e végre, ahol tulajdonképpen arra szükség lett volna. Itt nagyon komoly gondjaink vannak, azt viszont mindenki tudja, hogy az ÚMVP, az Új Magyarország vidékfejlesztési program tervezése mikor történt, és a programok végrehajtása, a pályázatok elbírálása nagyrészt megtörtént, innentől kezdve kész helyzet volt. Most viszont a földbirtokrendezés, a földtörvény elfogadásával egy időben folyik a 2014-2020 közötti tervezési időszak is.

Tehát azt szeretném jelezni, hogy annak realitása, hogy Magyarország most az Európai Unióból kilépve, itt a Kárpát-medencében egy önálló agrárgazdaságot alakít ki, ismerjük a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatrendszerünket, ismerjük a helyzetünket, azt gondolom, jelző nélkül erre egyikünk sem kíván senkit kapacitálni. Azt gondolom, nekünk egy lehetőségünk van: az összes rendelkezésre álló eszközzel segíteni a helyben lakó gazdákat, segíteni a fiatal gazdákat, igen, egyetértve azzal, hogy a fiatal gazdáknak akár a tulajdonszerzésben, akár a használat tekintetében elsőbbségük kell hogy legyen. De itt szeretnék aláhúzni még egy nagyon fontos tényezőt, azt, hogy a gazdaságátadási támogatás is legalább ennyire fontos, mert igazán a családi gazdaságok akkor alakulnak ki, ha a szülőktől átvett birtokokat a gyerek a maga tudásával, képességeivel továbbfejleszti.

(19.50)

Apropó, a tudás. Keveset beszéltünk erről, de a föld egy különleges jószág, a földet elhagyni nem lehet, és a földet meg kell művelni, méghozzá, azt gondolom, nemcsak gazdaérdek, hanem nemzetgazdasági érdek is, hogy minél magasabb színvonalon, minél nagyobb jövedelmet realizálva.

Azt gondolom, ez az év megmutatta - és még ezt szerettem volna önök elé tárni -, hogy bizony van, hogy az egyik tábláról le tudtak szedni, a szomszédos tábláról be tudtak takarítani 8 tonna kukoricát, a mellette lévő tábláról pedig kettőt. Kedves Képviselőtársaim! Én azt gondolom, figyelve arra is, hogy természetesen nem a műtrágyára kell alapozni, figyelve arra is - ma éppen, zárójelben jegyzem meg, egy mélyalmos technológiai rendszert mutattunk be a sajtónak is üzemelés közben, ahol jelentős mennyiségű szerves trágya keletkezik, ami segíti a gazdálkodásban a földet használó gazdákat (Gőgös Zoltán: Ez is korlátos, Pista!), ez nagyon-nagyon fontos; és nagyon-nagyon szerencsétlen dolog volt az, hogy csak és kizárólag szinte iparszerű telepek működtetésével, csak a hígtrágyára alapozva több tíz-, közel százmilliárdos nagyságrendben használtak fel fejlesztési forrásokat arra, hogy betonmedencéket gyártsanak, hogy majd 120-150 milliós gépekkel a talajba injektálják a hígtrágyát. (Gőgös Zoltán: Pista, ez az előírás!) Ez is egy módszer, csak az biztos, hogy egy-egy ilyen objektum létesítésénél az élőmunkaigény szinte minimális, ezzel nagyon nehéz lesz a földet megtartani. Tehát már itt térek vissza arra, hogy nyilván olyan technológiai rendszerekre is szükség van, nincs csak fehér és csak fekete, igenis van egy egymásra épülő agrárgazdaság, ezt szerettem volna aláhúzni, és a szembeállítás helyett vagy a szembenállás helyett igenis az együttműködés, a gazdaság egyes ágazatainak az egymásra épülése nagyon fontos.

Miért hangsúlyozom ezt, kedves képviselőtársaim? Azért, mert itt szóba került, hogy egyik pillanatról a másikra azonnali döntéssel letakarítani mindent. Ezt a gazdaság és a magyar emberek szenvedik meg. Lovas nemzet vagyunk, de ennyire ne legyünk, hogy egyik pillanatról a másikra, minden átmenet nélkül, minden kifutás nélkül vagy minden felkészülési idő nélkül hozunk nagyon durva döntéseket. Meggyőződésem, hogy egy tisztességes párbeszéddel ezek a kérdések kezelhetők, rendezhetők.

Elnök úr, egyetlen percet kérek, ha lehetséges!

ELNÖK: Igen, természetesen, Házszabály szerint plusz egy.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Ezt pedig azért szerettem volna kérni, mert szeretném aláhúzni, hogy az üzemszabályozásról és a családi gazdaságokról szóló törvény jelenleg készül. Ez az alap, a föld forgalmáról szóló törvény, és ennek a működését, ennek a kiteljesedését szolgálja és a részletszabályait tartalmazza majd az üzemszabályozásról szóló törvény. Igazán ez lesz az, amelyik védelmet lesz képes adni a helyben lakó gazdának.

A bizottságokról pedig csak annyit - és remélem, még úgyis a részletes vitában ezt átbeszéljük -, igen, természetesen a bizottságokat meg kívánjuk tartani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a lízinget pedig nem kívánjuk a földtörvényben véglegesen rögzíteni, ezt szeretném egyértelművé tenni. (Gőgös Zoltán: Pista, lízing többféle van, vigyázzál!) Mint ahogy ezt tettem a bizottsági ülésen is.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Normál időkeretben kért szót Heintz Tamás képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon nagy jelentőségű az a törvénymódosítás, amely előttünk áll. Meggyőződésem, hogy a történelem során ritkán tárgyal a Ház ilyen horderejű kérdést. A magyar nemzeti vagyon meghatározó részét érinti, de nemcsak mint vagyont, hanem a vagyon használata során a vidéki emberek életminőségét alapjaiban befolyásolja. Éppen ezért meggyőződésem, hogy a Háznak érdemben felelős döntést kell hoznia minden körülmények között.

Miről is szól ez a törvénymódosítás? Ez a törvénymódosítás, már az alaptörvény módosítása, arról szól, hogy teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a termőfölddel, a termőföld tulajdonlásával, használatával, az üzemszabályozással összhangban, a termelés során működő integrációk, szövetkezések - vagy nevezzük bárminek, összefogásnak - során valóban olyan helyzetet tudjunk teremteni, ami a vidéki emberek élethelyzetét javítja.

Tisztelt Országgyűlés! Tehát ez a törvénymódosítás - ez a bizottsági ülésen is elhangzott - nem szól másról, mint az esélyét teremti meg, méghozzá a törvények tárgyalását megelőzően, hogy úgy kezdjük el tárgyalni a törvényt, úgy készüljünk fel az egyes jogszabályok kimunkálására, megtárgyalására, megvitatására, hogy ez kétharmados, hosszú távon tervezhetőséget, stabilitást és kiszámíthatóságot adó törvénytervezet lesz majdan, ami megalkotásra kerül, amit a Ház jó előre bejelentve sarkalatos törvényként kíván a parlamenti többség közreműködésével elfogadni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Erről szól ez a mai vitánk, mert ne tagadjuk, verseny van, nemcsak Magyarországon van verseny, hanem Európában is és a világban is. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, a stabilitás elemi érdekünk, akkor meggyőződésem, hogy az alaptörvény módosítása során jó irányba haladunk, és meggyőződésem, hogy ez csak akkor ad igazi stabilitást, igazi kiszámíthatóságot, ha a törvény sarkalatos módon kerül elfogadásra. Miért?

(21.10)

Azért tisztelt képviselőtársaim, mert egyszer és mindenkorra: a kormány programjában szerepel, a Darányi Ignác-tervben szerepel, hogy a birtokpolitikát, a birtokpolitika irányát meg kell határozni ahhoz, hogy hosszú távon valóban lehessen tervezni. Miért is van szükség a törvénymódosításokra? - amiről miniszter úr részletesen beszélt, én nem fogom megismételni a miniszter úr által elmondottakat, de hivatkozni szeretnék néhány szempontra.

Rendezett viszonyokra van szükség. Tisztelt Képviselőtársaim! Aki ismeri a termőföldek nyilvántartását, aki ismeri a termőföld tulajdonosaira, használóira vonatkozó adatokat, aki ismeri a földhivatalok működését, az pontosan tudja, hogy a rendszer ma jelentős mértékben átalakításra szorul, felülvizsgálatra szorul. Egy érdemi, a nyilvántartásban alapvető fejlesztésekre, változtatásra van szükség ahhoz, hogy elérjük a rendteremtés keretében, hogy minden négyszögöl termőföldről tudjuk, hogy ki a tulajdonosa, ki a használója, ki a jogszerű tulajdonosa, és ki a jogszerű használója. Mert csak akkor tudjuk igazán kiszűrni azt, aki ott jogszerűtlenül, jogellenesen tulajdonol földet vagy jogellenesen használ földet, vagy jogellenesen szerzett, és nyilván ehhez majd ennek a jogszerűségét később akarja igazolni.

Pontosan ezért úgy gondoljuk, hogy a szükséges törvények megalkotása elodázhatatlan, hisz amint miniszter úr említette, a moratórium lejárt. A magyar termelők, tulajdonosok, gazdák védelme megszűnik, és nemcsak a külföldi, hanem a hazai spekulánsokkal szemben is. Ne tévesszük szem elől: hatalmas a tőkenyomás, a migrációs tőke a határokon fölsorakozott, várják, hogy megszűnjön a moratórium. Pontosan ezért lesz egyértelmű az az üzenet, tisztelt képviselőtársaim, hogy sarkalatos törvényben - és reményeim szerint ebben képviselőtársaim partnerek lesznek, akik a vidékért aggódnak - határozzuk meg, rögzítve a magyar alaptörvényben, hogy a termőföld tulajdonlása, használata, az üzemszabályozás, az integrációra vonatkozó tételek sarkalatos törvényben kerülnek rögzítésre.

Tisztelt Országgyűlés! Dönteni kell. Dönteni kell, hogy milyen birtokpolitika legyen. Dönteni kell, milyen legyen az üzemi struktúra, dönteni kell, milyen legyen az integráció, és - amiről az előbb beszéltem, sokszorosan aláhúzva -, hogy milyen legyen a birtokpolitika. A termőföldek forgalmáról szóló törvény kapcsán már erről ebben a házban, itt a ház falai között hosszú vitát folytattunk. Most azt gondolom, hogy az a kérés teljesül, hogy együtt tárgyaljuk meg az összes, a tulajdonlással, a használattal, az üzemi struktúrával, a birtokpolitikával és az integrációval összefüggő törvényeket. Azt gondolom, hogy ez volt az elvárás.

Az a meggyőződésem, hogy ezt nekünk itt, e ház falai között a most elfogadott alaptörvény-módosítást követően a tavaszi ülésszak alatt közösen kell megvitatnunk, és közösen kell elfogadnunk. Ez nem kis feladat, ez tény, viszont az emberek, a vidék ezt várják. A gazdaság szereplői ezt várják el. Ma délután a bizottsági ülésen - hisz az integráció kapta a legtöbb kritikát - elmondtam egy adatsort. Szeretném még egyszer megismételni. Anno, mi azt vállaltuk a programunkban, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jövedelem lehetőleg nagyrészt ott maradjon, ahol az keletkezik. Ezzel szemben nyilvános adatok, a gazdasági társaságok mérlegei - bármelyik képviselőtársam átnézheti, jómagam megtettem ezt az elmúlt öt évre visszamenőleg. Még ezelőtt három-négy évvel volt kimutatható jövedelem a Magyarországon az integrációt végző multinacionális társaságoknál. A 2011. évi adatsort hadd ajánljam szíves figyelmükbe. A 2011. évi nyilvános mérlegadatokból három cég adatait részletesen megvizsgáltuk. A három cég összesített adata: 330 milliárd árbevétel csak a gabonapiacon, tehát meghatározó. A 330 milliárdos árbevételnél a mérleg szerinti eredmény mínusz 13 és fél milliárd forint. Azt gondolom, hogy nyilván ennek megfelelően adóztak is.

Természetesen tudjuk, hogy ezen cégek Magyarországon működő multinacionális nemzetközi vállalatok leányvállalatai. Természetesen egy-egy magyarországi úgymond ügynöki irodát működtetnek. Természetesen az anyacégen keresztül a profitot úgy vonják el, ahogy az éppen nekik tetszik. A kérdés, azt gondolom, valamennyiünk számára egyértelmű: indokolt-e ezen a helyzeten alapjaiban változtatni? A kérdés viszont úgy is felvetődik, hogy képes-e a magyar gazdatársadalom, ismerve az elmúlt 22 év teljesítményét, a piacokon megszervezni önmagát ilyen pénzügyi helyzetben és ilyen tőkenyomás mellett? Azt gondolom, a kérdés költői. Tehát ezt egyértelmű törvényi szabályozással és egy nemzeti szintű együttműködés keretében lehet és kell megvalósítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a lehetőségeink adottak. Meggyőződésem, hogy a Magyar Országgyűlésnek a vidék sorsáért aggódó képviselői érdemben járulnak hozzá ahhoz a jogalkotói munkához, hogy valóban úgy zárjuk ezt a parlamenti ciklust, hogy a vidék, a termőföld, a gazdálkodás, a jövedelemtermelő képesség, az összefogás tekintetében azt, amit maga elé kitűzött, azt a célt elérte. Mi pedig elmondhatjuk, hogy hozzájárultunk ahhoz, hogy az emberek boldogulását segítettük. Ez a feladatunk, és azt gondolom, nem kevés. Nem kívánom a költő sorait idézni, de talán egyetlen sort: "s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés."

Köszönöm. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Alelnöktársam! Azt gondolom, hogy tökéletesen egyetértünk, hiszen arról van szó, hogy az alaptörvényt annak érdekében módosítjuk, hogy az elkövetkező időszakban, a tavaszi ülésszak alatt megalkotásra kerülő törvények sarkalatos törvényként legyenek meghatározva, és minden olyan szempont, ami a hazai földtulajdonosok védelmét, a földhasználók védelmét - most a magyar gazdákról beszélek - biztosítja. Minden olyan feltételt ezekben a törvényekben biztosítsunk, most a mai napon úgy érzem, hogy a vita arról folyik, hogy szükséges-e ezekhez a törvényekhez az alaptörvény módosítása, hogy ezeket a törvényeket sarkalatos törvényként tudjuk elfogadni.

Nekem meggyőződésem, hogy ebben nekünk egymással nincs vitánk, hiszen valamennyiünknek az a célja, hogy mire a moratórium megszűnik, mire gyakorlatilag lehetővé válik a tagállami állampolgárok földszerzése Magyarországon, addigra az Európában egyébként általános gyakorlatot, amit semmi nem tilt, sőt kívánatos, átvegyük mi is az összes szabályozás tekintetében, és legalább olyan védelmet tudjunk biztosítani, mint ahogy megteszik a hollandok, a dánok vagy a németek. Azt gondolom, hogy valamennyiünknek ez a közös érdeke.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ígérem, ma este ez volt az utolsó kétperces hozzászólásom, de talán személyes érintettség okán is kénytelen vagyok szót kérni.

Tisztelt Varga Képviselőtársam! A következő a helyzet. Remélem, az még nem bűn, ha valaki ért valamihez. Remélem, az is egyértelmű valamennyiünk számára - még egyszer szeretném megismételni illő tisztelettel -, hogy most Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról tárgyalunk, nem a termőföldek forgalmáról szóló törvényről. Azonban azt szeretném egyértelművé tenni, hogy az a módosító indítvány, amit képviselőtársaimmal benyújtottunk, az valóban a mi álláspontunkat tükrözi. Mindössze 38 módosító javaslat, kedves képviselőtársam, valahogy egy törvény a vitában érlelődik ki. Én nem hordom a bölcsek kövét, mint esetleg egyesek. Én nem hordom.

Tehát már rég túl vagyunk azon a fejezeten, hogy a helyi birtokbizottságok, a helyi földbizottságok kapnak-e vétójogot, vagy nem. Igen, kapjanak. Igen, meglesz a vétójoguk, biztos vagyok benne, ha ezt önök is úgy jónak tartják.

Képviselőtársam, nem zajlott le a módosító javaslatok vitája még bizottsági szinten sem. Tehát mindenek előtt vagyunk, ma ez a vita - illő tisztelettel jelzem - arról szól, hogy a sarkalatos... (Dr. Schiffer András közbeszólása.) Befejezem, képviselőtársam, biztosan megkapja ön is a szót. Most ez a vita arról szól, hogy a következő törvényeket, amikről majd a tavaszi ülésszakon vitatkozunk, azokat mint sarkalatos törvényt tárgyaljuk tovább, vagy nem.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, nem lesz két perc. Kedves Schiffer Frakcióvezető Úr! A legnagyobb sajnálatomra azt kell mondjam önnek, őszintén sajnálom, hogy nem volt itt, amikor tizenegynéhány percen keresztül elmondtam a frakció álláspontját, természetesen személyesen azonosulva azokkal a gondolatokkal, amiket kifejtettem. Sajnálom, hogy nem volt itt, mert így nem tudunk egymással igazán érdemben vitatkozni.

A másik, amit szeretnék aláhúzni: az gazdaság, amiről én beszéltem, és a gazdaság hosszú távú stabil és kiszámítható működését garantálni kell a legnagyobb nemzeti vagyonunk, a legnagyobb kincsünk, a termőföld esetében. Ha ön ezt megkérdőjelezi, akkor álljon oda a gazdák elé, és mondja el nekik, hogy ön nem akar se kiszámíthatóságot, se stabilitást.

S még egy szempontot hadd ajánljak a figyelmébe. Én nagyon figyeltem az önök elképzeléseit. Én nem vagyok jogász, és nem akarok önnel jogi kérdésekben vitatkozni, de ajánlom szíves figyelmébe az Európai Bíróságnak a termőföldek használatával, tulajdonlásával kapcsolatos eddigi ítéleteit. Ha gondolja, nagyon szívesen átadom önnek a köteteket. Mi azokból dolgozunk, és azok alapján próbáljuk kialakítani azt a módszert, amit Európában sem tudnak támadni. Szeretném önnek jelezni, hogy nem amatőr szórakozás folyik, hanem érdemi munka, európai szakjogászok felkérése alapján. Szívesen átadom önnek a köteteket, szíveskedjen áttanulmányozni, hogy milyen jogi esetek voltak eddig, és hogyan lehet igazán megvédeni a földet. Én nem megyek az ön területére, de engedje meg, hogy a mezőgazdasághoz talán egy kicsit én értsek jobban. Köszönöm.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérem képviselőtársaimat, hogy tartózkodjanak a bekiabálásoktól. Ugyanakkor felhívom képviselő asszony figyelmét, hogy a stílusát ön választja meg, viszont kérem, hogy a magyar parasztságról illő tisztelettel szóljon ebben a Házban. Kikérem magamnak a magyar parasztság nevében! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Felszólalásra jelentkezett Turi-Kovács Béla képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Megadom a szót 5 perces időkeretben.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetésnek egy szűkebb szeletéhez szeretnék hozzászólni, ez elsősorban a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területe. Egy különösen érzékeny időszakban vagyunk az agrártámogatások tekintetében, hiszen valamennyiünk előtt ismert, hogy a 2007-13 közötti időszak lezárása, a források felhasználása, az azokkal való elszámolás előkészítése még erre az időszakra esik, és ehhez megfelelő forrásokat kell biztosítanunk. Ugyanakkor a 2014-20-as időszakra vonatkozóan a költségvetés fő számait az Európai Unió elfogadta, de valamennyiünk előtt ismert, hogy egy átmeneti esztendő lesz, tehát 2014 még átmeneti év, és itt elsősorban a nemzeti források biztosítása nélkülözhetetlen az ágazati támogatások tekintetében.

Ezek előrebocsátásával azt kell mondjuk, ismerve az agrár- és vidékfejlesztés teljes támogatási volumenét, hogy pozitív kilátásokra van lehetőségünk, hiszen az agrár- és vidékfejlesztés tekintetében a teljes támogatási volumen 703 milliárdról 724 milliárdra emelkedik. Még egyszer aláhúzva, ez a teljes támogatási volumen. Ez biztosítja azt, hogy az előző időszakban megkezdett támogatások lezárása megtörténjen, ugyanakkor az új időszakra való felkészülés is lehetővé váljon. Hiszen tudnunk kell azt, hogy az elkövetkezendő hét esztendő az, ahol a közös agrárpolitika keretében Magyarország, egy aránylag jó pozíciót kiharcolva esélyt kapott arra, hogy a felzárkózás, a versenyképesség megteremtése az ágazat számára elérhetővé váljon. Hiszen valamennyien tudjuk, hogy az Európai Unióban a támogatások versenye is zajlik, és csak zárójelben jegyzem meg, hogy most értük el a 100 százalékot, magyarul: az európai uniós régi tagállamokkal összefüggésben is, ugye, mi 25 százalékról indultunk, és most értük el a teljes támogatottsági szintet, a 100 százalékot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell mondjam, hogy a felkészülésre, az elkövetkező hét év felkészülésére ebben a költségvetésben a tárca részére egy 7 milliárd forintot meghaladó összeg áll többletforrásként rendelkezésre. Ennek azért van különös jelentősége, mert a programok elindításához a felkészülés, a gazdaság szereplőinek helyzetbe hozása most kell hogy megtörténjen. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a nemzeti támogatásokra különösen szükség van azért, hogy a megkezdett programokat érdemben le tudjuk zárni. 2014-ben a megkezdett programok lezárására, olyan támogatások meghirdetésére, olyan források biztosítására, amelyek még az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében rendelkezésre állnak... - hiszen valamennyiünk előtt ismert, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési programban sajnos olyan szerződések köttettek, ahol a beruházásra pályázatot elnyert vállalkozásoknak nem volt előírva, nem volt kötelezővé téve az, hogy ha nem kívánják a beruházást megvalósítani, akkor határidőhöz kössék ennek bejelentését, és a legutolsó pillanatig lehetőségük van arra, hogy esetlegesen egy elmaradó beruházást bejelentsenek. Nyilván erre a kormány megtette a szükséges intézkedéseket, és a 2014-es évben erre 224 milliárd fejlesztési forrás áll rendelkezésre.

Azt gondolom, hogy az állattenyésztés fejlesztése, a kertészeti gépek támogatása, az élelmiszer-ipari fejlesztések nélkülözhetetlenek, fontosak az ágazat működésének szempontjából is. Azonban azt is egyértelművé kell tegyük, hogy például az "Igyál tejet" program, az iskolagyümölcs-program, a tészek, bészek támogatása úgyszintén jelentős mértékben növekszik. Meggyőződésem, hogy azon túl, hogy forrást biztosítunk az egyik oldalon, ez hatással van a termelői oldalra, hiszen magyar termékek kerülnek az iskolába, a gyerekekhez, ugyanakkor ez hatással van az ágazat szereplőire és a gyerekekre egyaránt. Persze indokolt, és ez a bizottsági üléseken is felvetődött, és valószínű, hogy erre majd teszünk is javaslatot, hogy ne csak az iskolákban, hanem - nem lehet elég korán kezdeni - már az óvodáskorban a lehetőséget biztosítsuk az egészséges magyar élelmiszerek fogyasztására, azaz az óvodát is bekapcsoljuk ebbe a programba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos még kiemelni azt, hogy a Turizmus Zrt., illetve most már a Turizmus Zrt. kereteiben működő Agrármarketing Centrum esetében nem tudtunk igazán jelentős növekedést elérni. Éppen ezért nyilván ezen pont is az lesz, ahol majd jelezzük, és módosító javaslatot teszünk annak érdekében, hogy az Agrármarketing Centrum megfelelő forrásokkal rendelkezzen. Ezt, azt gondolom, nem kell hosszan magyaráznunk, hiszen a marketing az, ami a versenyképességet nagyon nagy mértékben segíti, és ebben a hatalmas nemzetközi versenyben fontos, hogy a gazdaság szereplői szervezetten tudjanak nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is megjelenni.

(19.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos szólnom még arról, hogy a közvetlen támogatásokon túlmenően vannak olyan programok is, amelyek nem a támogatást segítik, azonban a források biztosítása érdekében kedvezményes támogatott hitelprogramok segítik az ágazat működőképességét. Meggyőződésem, hogy ezek a különböző hitelprogramok olyan mértékben tudják segíteni az ágazat működését, fejlesztését, amely megfelelő stabilitást tud adni. Itt különösen a forgóeszközhitel-programok esetében kell hogy kiemelten szóljunk.

Tisztelt Országgyűlés! Az a meggyőződésünk, hogy a kormány az agrár- és vidékfejlesztés vonatkozásában a költségvetés összeállításánál különös tekintettel volt arra, hogy az elkövetkező időszakban mindenképpen legyen lehetőség a felkészülésre; amikor az uniós támogatások, az uniós források megnyílnak, akkor lehetőleg a forrásokat olyan célokra használjuk fel, amelyek közvetlen a termeléssel, a feldolgozással, a piacra jutással kapcsolatosak. Ez a költségvetés ennek a célnak, ennek a törekvésnek a megalapozását segítette, segíti. Meggyőződésünk, hogy néhány módosítóval valóban elmondhatjuk azt, hogy az ágazat szereplői ezzel a költségvetéssel elégedettek lehetnek. Természetesen gazdaember még soha nem volt elégedett, nem is lesz, hisz mindig lehet jobb, mindig lehet eredményesebb költségvetést összeállítani. Azonban ha a lehetőségeket, a valós, reális lehetőséget vesszük figyelembe, akkor ez a költségvetés az ágazat szereplőinek érdekét szolgálja, összhangban a nemzetgazdasági érdekekkel.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves képviselőtársam felé csak annyit kell közöljek némi pontosítás végett, hogy ez nem hit, ez realitás kérdése. Nekem ne higgyen el semmit, a tényeknek, a számoknak higgyen.

Azt valamennyien tudjuk, hogy a hétéves költségvetésnek csak a fő számait ismerjük, magát a konkrét intézkedést nem. Ezért bátorkodtam jelezni, hogy az előkészítés időszakában vagyunk. Arra viszont a kormány a 2014. évben 40 milliárd forint forrást biztosít, hogy megfelelő módon tudjon felkészülni az ágazat, a 7,4 milliárdos, közvetlen a felkészülést szolgáló program mellé már közvetlen a termelői szférába tett több mint 40 milliárd forintot. Ez az egyik.

Kedves Képviselőtársam! Csak azért, hogy az emlékezetet felfrissítsem: kik és mikor tárgyalták le az európai uniós csatlakozást? Kik tárgyaltak Koppenhágában, kik írták alá a társulási okmányt? Hát legyen olyan kedves már, nézze meg a dátumot, hogy 2004-ben kik kormányoztak (Gyöngyösi Márton: Az már csak az aláírás. Ki tárgyalta le?), kik voltak... Bocsánat, akkor még ennek a Háznak a falai között valamit tisztáznunk kell, kedves képviselőtársaim.

A fejezetek lezárása nem azt jelentette, hogy az a végső megállapodás. Az utolsó megállapodás, az utolsó alku, jó, ha tudják, Koppenhágában volt, mert ott ismételten mindent mérlegre tettek. Szíveskedjenek ebben egy kicsit mélyrehatóbban tájékozódni, nagyon pontos információjuk lesz, meg tudják szerezni.

Köszönöm a figyelmüket.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek. Magyar Zoltán képviselőtársamat arra kérem, és szívesen leszek segítségére megfelelő háttéranyagokkal, tanulmányozza az európai uniós csatlakozásra való felkészülést, annak dokumentumait és azokat a dokumentumokat, amelyek alapján az uniós csatlakozás megkötésre került. Szívesen segítek önnek akár személyesen is.

Köszönöm.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2012. évi CXXVI. törvény módosítására Győrffy Balázs képviselőtársammal nyújtottunk be törvénymódosítást. Ennek a törvénymódosításnak az az oka, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara 2013. március 28-án történő megalakulása óta jelentős változások következtek be. Többek között szeretném jelezni, hogy azóta elfogadásra került az Európai Unió hétéves költségvetése, azóta a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megállapodást kötött a kormánnyal egyes közfeladatok átvételére, és az eltelt időszakban a kamara kialakította a szervezeti struktúráját. Nyilván ezen hatalmas munka közepette előkerültek olyan hiányosságok vagy hibák, amelyek orvoslása mindenképp szükséges ahhoz, hogy a versenyképesség javítása érdekében, a kamara harmonikus és eredményes működése érdekében a változtatásokat végrehajtsuk.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen változtatások között szerepel például, a teljesség igénye nélkül ki kell hogy emeljem, hogy az Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara az európai uniós új költségvetés tükrében egy új, gazdatámogató, tanácsadó informatikai rendszert kíván létrehozni annak érdekében, hogy valóban hatékonyan tudja segíteni a tagságát. Ez részben azért fontos, azért kiemelendő, mert európai, sőt nemzetközi szinten is egy hatalmas verseny bontakozott ki. Eddig azért küzdöttünk uniós szinten is, hogy minél több forrást tudjunk az ország számára megszerezni, ma pedig azért kell nagyon határozottan és keményen dolgoznunk, hogy ezen források felhasználása minél szélesebb körűen, minél nagyobb szakmaisággal és valóban valamennyi, az agrár- és vidékfejlesztésben érdekelt, a legkisebbtől a legnagyobb vállalkozásokig, magánszemélyektől a nagyvállalatokig valóban minél jobb eredményt tudjunk elérni, realizálni.

Ennek érdekében fontos volt meghatározni azt például, hogy a tagsági kör tekintetében kell-e változtatni vagy nem. Sokak számára meglepő volt, de például most az új módosítással be kívánjuk vezetni az önkéntes tagság lehetőségét, hisz időközben több olyan megkeresés történt a kamara irányába, hogy ők szeretnének önkéntesen tagjai lenni a kamarának, és az eredeti törvény például ezt a kérdést nem rendezte.

(12.20)

De nagyon fontos, és szeretném külön kiemelni, ahhoz, hogy magas színvonalú szolgáltatás legyen, a tanácsadó hálózat professzionálisan működjön, ahhoz, hogy az elektronikus információ átadása-áramlása, tehát az információk gyors elérése lehetővé váljon, ahhoz, hogy valóban magas színvonalú gazdasági programok kidolgozására legyen képes a kamara valamennyi ágazati szereplő bevonásával, ehhez nyilván megfelelő, a gazdaságot reprezentáló adatállományra van szükség. Tehát a gazdaságszerkezeti nyilvántartást a kamarának ki kell alakítani, hisz ez a mindenkori programalkotás, a mindenkori tanácsadásnak az alapja.

Fontos, hogy a szakmaközi szervezetekkel történő együttműködés valóban harmonikus és kiegyensúlyozott legyen. A kamara gyakorlatilag 12 szakmai szervezettel kötött eddig együttműködési megállapodást, és van néhány kérdés, amit a törvény alapján kell hogy rendezzünk. Talán nem elhanyagolható az sem, hogy a tevékenységi körök rendezése miatt is indokolt a törvénynek egy rövid módosítása, ami azt jelenti, hogy néhány nagykereskedő cég nem volt kötelezően a kamara tagja, mondjuk, csak a gabona-nagykereskedelmet, ha kiemelem, gondolom, ez elégséges; ugyanakkor van néhány a kiskereskedelemből a TEÁOR-számok alapján a kötelező tagok közé soroltatott cégforma, ami viszont nem kell hogy a kamara tagja legyen.

Még egy dolgot szeretnék kiemelni, az pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával történő együttműködés alapján az, hogy a tagsági kör tekintetében néhány kérdést rendezni kell.

És utoljára hagytam a közérdekű kereset indítása lehetőségének a megteremtését, hisz a kamara a tagjai érdekében, ha egységesen és szakmai alapon fel kíván lépni úgy, hogy védje a tagsága érdekeit, akkor ezzel a jogosítvánnyal feltétlen rendelkeznie kell.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezen módosítások elsősorban a kamara megalakulása óta történt változások miatt kell hogy megvalósuljanak, másrészt pedig a gazdaságfejlesztéssel összefüggő lehetőségeinknek a jobb kihasználása érdekében. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák kezdeményezésünket.

Elnök úr, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elég hosszú időt vett igénybe a vita. Engedjék meg, hogy én a reagálásomban a törvénymódosításról szóljak, ne arról, hogy itt a választások előtt a plenáris ülésen lefolytatott politikai vita kapcsán milyen szélsőséges megközelítések kerültek a középpontba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni azoknak, akik érdemben kifejezték álláspontjukat a törvénymódosítással kapcsolatban. Schiffer képviselő úr már nincs itt; egyértelművé tette, hogy igen, ők fontosnak tartják ezt a módosítást.

Nekem az a meggyőződésem, és ez vezérelt bennünket a törvénymódosítás benyújtásakor is, és ez talán a mai vitában kijött, mert senki nem mondta képviselőtársaim közül, hogy nem akarnak egy erős agrár-, élelmiszer-gazdaságot, nem akarnak élhető vidéket, nem akarják azt, hogy a magyar gazdák ott tudjanak élni, ahol eddig is éltek, és meg tudják tartani értékeiket, vagyonukat, sőt gyarapítsák azt. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben egyetértettünk, úgy érzem, mindenkinek a támogatását bírja ez a megközelítés.

Ott már voltak viták, hogy akkor ezt hogyan lehet, milyen módon megoldani. Kérem tisztelettel, többen egyébként azt nem vitatták, hogy egy szolgáltató kamarára, egy szolgáló kamarára van szükség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném aláhúzni, igen, ez a kamara szolgál és szolgáltat a tagsága által és a tagsága érdekében, és bármennyire is azt mondják, hogy kormányzati hatáskört vagy feladatot nem lehet átvenni, a kormány világosan érzékelte akkor, amikor a megállapodást megkötötte a kamarával, hogy a gazdaság szereplőinek az önkormányzata képes egy nemzeti vidékprogramot, egy nemzeti agrárgazdasági programot megvalósítani.

Kedves Képviselőtársaim! Vegyék észre, ez a folyamat zajlik, ezek a módosítások pedig ennek a folyamatnak a segítését szolgálják. Nem arról van szó, hogy nem volt működőképes a törvény. Arról van szó, még egyszer szeretném aláhúzni, és ezt egyébként többen érzékeltették, hogy időközben, amióta a kamara megalakult, azóta már van egy elfogadott uniós költségvetés. Bátorkodtam már az első körön tájékoztatni önöket, és most is aláhúznám, hogy mi motiválta a módosítást: az, hogy eddig azért küzdöttünk, hogy legyen elegendő uniós forrás, mert igenis erre szükség van, és azt gondolom, senki nem akarja, hogy a gazdák támogatottsága csökkenjen. Most viszont azon dolgozunk, hogy egy egységes, erős agrár-, élelmiszer-gazdaság jöjjön létre úgy, hogy egy szervezeten belül a belső párbeszéd szülessen meg.

Kifogásolták az adatokat. Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy lesz még lehetőség majd a részletes vitában is az egyes paragrafusokat kiértékelni, kielemezni, sőt még lesz egy bizottsági ülésünk is. Kérem tisztelettel, nem a gazda szolgáltatja az adatot nagyrészt, részben ő is, de a különböző szervezetek pontosan azért szolgáltatják az adatot a gazdasági önkormányzatot működtető köztestületnek, hogy a gazdasági folyamatok értékelése, elemzése, az egységes szolgáltatási rendszer, a tanácsadás, a gazdasági információk biztosítása, a gazdasági folyamatok előrejelzése, az egyes beruházásoknál, a fejlesztéseknél a konkrét, korrekt érdemi tanácsadás valósuljon meg.

Elképzeli valaki azt, hogy az elkövetkezendő hét esztendőben az uniós források megfelelő szinten történő, átgondolt és okszerű felhasználása elengedhetetlen? Szerintem igen, elengedhetetlen. Ebben a partnereket segíteni kell. Ehhez egy olyan tanácsadórendszer kell, amely valóban a gazdának partnere. Ez zajlik most.

Ha általános vita van, talán engedjenek meg nekem is egy megjegyzést. Többen kifogásolták, hogy miért van szükség arra, hogy egy ilyen erős, egységes szervezet jöjjön létre, miért kellenek az adatok, és miért kell például az etikai ügyekkel foglalkozni. Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert például talán emlékeznek még, Pócs képviselőtársam utalt rá, amikor a vis maior ügyekben egyes gazdákat, illetve a gazdák egy jelentős részét, kicsit, közepest és nagyot úgy tettek tönkre, hogy a gazdasági erőfölénnyel visszaélve, a törvényekkel szembemenve hihetetlen etikátlan módon olyan szerződéseket kötöttek, amiket egy kamara azonnal a saját etikai bizottságán keresztül már meg is állít, és nem engedi, hogy érvényesüljön.

A másik dolog. Igenis a kormány részéről a megfelelő hatáskörök átadásával tudja a kamara megteremteni mint köztestület, agrár-, élelmiszer-gazdaság és vidékfejlesztés együttesen, hogy egy valóban professzionális, érdemi tanácsadó rendszer működjön. Kedves képviselőtársaim, ez adatállomány nélkül, adatok nélkül nem képes működni.

Az adatvédelemmel kapcsolatban pedig nem megnyugtatni szeretném önöket, hanem tájékoztatni, hogy természetesen a szükséges egyeztetéseket lefolytattuk. Amennyiben még bármilyen észrevétel van, természetesen fejet hajtva előtte, csak és kizárólag a törvények, az adatvédelmi törvény legszigorúbb előírása mellett lehet használni bármilyen adatot.

Még személyes megszólíttatás volt, teljesen fölösleges is hivatkoznom rá, csak egy dolgot szeretnék Varga Géza képviselőtársam figyelmébe ajánlani. Szíveskedjen igen behatóan tanulmányozni az osztrák kamarák szövetségének a működését a vezetéstől a teljes működésig bezárólag.

Van még egy szempont, amit úgyszintén Varga Géza képviselőtársam figyelmébe szeretnék ajánlani, mert többször utalt arra, hogy az európai uniós szempontokat mi hogyan vagyunk képesek érvényesíteni, miért akarjuk ennyire összefogottan a gazdákat, miért akarjuk ennyire úgymond egy ernyő alá bevinni. Nem mi visszük be. Az ő érdekük az, hogy ott legyenek, mert csak így tudnak versenyben maradni.

Képviselőtársam! Szívesen megadom önnek azt az elérhetőséget, ahol az Európai Unió összes tagállamának a teljes gazdasági átvilágítását elvégezték Európa nagy egyetemei és szakértői. Abban világosan meglátja majd, hogy mennyire összefogottan, mennyire erős integrációban dolgoznak a mi versenytársaink a rég uniós tagállamokban, mi pedig, ha erre nem készülünk fel, és nem tudjuk a saját gazdasági szervezeteinket úgy megerősíteni, kialakítani a tanácsadórendszerrel, az informatikai rendszerrel bezárólag, és nemcsak kérve, hanem adva, akkor viszont véglegesen a rossz pályán maradunk, és csak a leépülés marad. Tehát pontosan ezért kell egy egységes, erős, jól szervezett hálózatot kialakítani a gazdák kezében.

Képviselőtársam! (Varga Géza: A kormányzattól függetlenül. - Az elnök csenget.) A Magyar Agrárkamara működése a Magyar Agrárkamara alapszabálya és belső szabályzatai alapján történik. Tehát ezt a kamarai tagság dönti el, mint ahogy képviselőtársaim már elmondták, hogy az összes belső olyan szerveződés létrejött, amelyeket a tagok alakítottak meg saját és szabad akaratukból.

Egy dolgot tudniuk kell, és ezt lássák világosan. Ez a módosítás is azt a célt szolgálja többek között, hogy Magyarországon belül, de Európában is a gazdaság szereplőivel kiegyensúlyozott, jó együttműködésben kívánunk dolgozni, valamennyi szereplőjével a gazdaságnak, de természetesen az agrárium és a vidék sajátos érdekeinek szem előtt tartása mellett. Ezek a módosítások ezt a célt szolgálják, azt a célt szolgálják, hogy egy erős agrárium, egy erős magyar gazdatársadalom, egy erős magyar feldolgozóipar jöjjön létre.

Zárógondolatként annyit, hogy bármennyire is vitatják, habár nem ez a mai témánk, de 12 erős, olyan szakmai szervezet fogott össze az agrártermeléstől a feldolgozóiparon át, amelyek reprezentálják a magyar agrárium teljes működését. Azt gondolom, hogy ez az együttműködés létrejött, és ezt nem szétverni, lerombolni, ezt erősíteni kellene.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormány padsoraiból. - Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Így van! Így van!)

(14.00)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén a helyi földbizottságokkal kapcsolatban vagyok kénytelen reagálni. Én úgy emlékszem, és elég pontosan, hogy az volt a rendező elv, és ebben mindenki egyetértett, hogy a saját sorsáról a helyben lakó, helyben gazdálkodó emberek döntsenek. Ajánlom képviselőtársaim szíves figyelmébe, hogy aki ma gazdálkodni akar, magyarul, bérbe van adva a földje, de ő vagy a gyereke gazdálkodni akar - nyilván ha egy családi gazdaságon belül van -, akkor az adott gazdasági év végével vissza tudja venni a földet, tehát megvan a lehetősége a gazdálkodásra - ez az egyik.

A másik: egyetértve Font elnök úrral, hát kinek a kezébe kell tenni a döntést, ha nem azokéba, akik ott és abból akarnak megélni, ahol a földjük van és gazdálkodnak.

A harmadik: szeretném aláhúzni, hogy nem tudja egy család birtokolni a település döntéshozó tagjainak a létszámát, ugyanis mennyi őstermelő van egy településen. Kizárta valaki az őstermelőket? Megvan a szavazati joguk? Hát drága kollégáim, kedves képviselőtársaim, mozgósítani kell az embereket, hogy menjenek el. Azt gondolom, hogy ez feladat és lehetőség.

Nem tisztem kommentálni a kamarai ügyet, nem is kívánok beleavatkozni, azonban szíves figyelmükbe ajánlok egyetlen adatot. Képviselőtársaim, 17 ezer gazda vett részt a szavazáson, az előző agrárkamarai létszámnak a fele. Ezt azért ajánlom szíves figyelmükbe.

Köszönöm.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem kívánom kihasználni a két percet. Magyar képviselő úr, a részletes vita zajlik. Tisztelettel megkérem önt, hogy azzal a szervezettel foglalkozzon, amit ön felépített, azzal a tagsággal foglalkozzon, aminek az érdekében ön húsz éven keresztül dolgozott (Taps a Fidesz soraiból.), és arra kérem önt, hogy ezt a vitát a törvénymódosításnak szentelje, ne pedig az általános politikai hecckampánynak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm az előterjesztők képviseletében is a jobbító szándékú és a törvény jobbá tételét segítő észrevételeket, javaslatokat. Azt gondolom, hogy egy magyar agrárgazdaság van, egy vidék van, egy gazdatársadalom van, és őket kötelesek vagyunk szolgálni. Tehát az, ami jobbít, ami a működést eredményesebbé teszi, ami az európai szinten versenyképessé tesz bennünket, minden olyan módosításban eddig is partnerek voltunk a befogadás tekintetében és ezután is azok leszünk.

Tehát még egyszer köszönöm, és természetes, hogy a további egyeztetés előtt is nyitottak vagyunk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat azért vált szükségszerűvé, mert a gazdálkodással összefüggő konkrét törvényi módosítások segítik az ágazat szereplőit, és ugyanakkor az egyes törvények módosításánál az egyéb jogszabályi változások is indokolttá teszik azt, hogy az adott területek szabályozása változzon.

Az első, a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítását az tette indokolttá, hogy egyrészt a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény - továbbiakban a polgári törvénykönyv - 2014. március 15-ével lép hatályba. Nos, a polgári törvénykönyvvel összhangba kellett hozni a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozásról szóló törvényt. Ez volt az egyik indok, ugyanakkor ennek a változtatásnak nagyon komoly szakmai indokai is vannak más területen. Talán valamennyiük előtt ismert, hogy az úgynevezett vis maior törvényként elhíresült módosítást az tette szükségessé, hogy a termelők, a gazdák természeti csapás esetén egy tőlük függetlenül bekövetkezett kár, vihar, jégverés, aszály vagy árvíz miatt bekövetkezett kár esetén a szerződésekben, a termékértékesítési szerződésben vállalt kötelezettségeiket nem tudták teljesíteni, és ezért velük szemben fedezeti vásárlással éltek, és nyilván a piaci tevékenység során ez az ellehetetlenülésig ment volna.

Nos, pontosan azért, hogy a piac kiszámíthatóan működjön, pontosan azért, hogy úgy az eladó, mint a vevő számára megfelelően szabályozott legyen a kereskedelem, és nyilván a megfelelő termelési feltételekhez igazodóan garancia legyen arra, hogy a termény értékesítésre kerül és ennek ellenértéke kifizetésre, ezért vált indokolttá ez a módosítás. Meggyőződésünk, hogy ezzel a módosítással egyrészt megfelelünk a polgári törvénykönyv előírásainak, másrészt pedig kiszámíthatóságot, működőképességet és úgy a termelő, mint a kereskedő cégek részére megfelelő garanciákat tudunk adni.

(11.00)

A következő törvénymódosításunk a mezőgazdasági, agrár- vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása. Talán nagyon röviden, egyetlenegy mondattal lehetne a problémát érzékeltetni, hogy miért vált ez szükségessé: a jogszerű földhasználat kérdését kellett rendezni, ugyanis mindannyiunk előtt, minden képviselőtársam előtt, úgy gondolom, ismert az, hogy az egyes európai uniós területi támogatások igénylése esetén többször előfordult, hogy a gazdálkodók - akár indokkal, akár indokolatlanul - rájelöltek egymás területeire. Ez egy olyan helyzetet teremtett, hogy amíg nem tisztázódott, hogy ki a jogszerű földhasználó, addig természetesen a fizetés leállt, ez pedig a gazdaságot, a gazdálkodást hátrányosan érintette, illetve esetenként, ha több évig húzódott a vita, vagy ne adj' isten, bírósághoz fordultak, akkor ez évekig elhúzódott, és az ellehetetlenüléshez vezetett.

Pontosan ezért kívánjuk pontosítani a törvénymódosítással, hogy mit tekintünk jogszerű földhasználatnak, és azt milyen módon lehet igazolni. Ez a bizottságban is igen nagy vitát váltott ki. Változatlanul, még mindig nyitottak vagyunk arra, ha bármelyik képviselőtársunknak gondja vagy külön javaslata van, természetesen az egyeztetésnek állunk elébe.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A harmadik a sorban: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítását kezdeményeztük. Ennek pedig egyetlen oka van: az, hogy az egyéni vállalkozásnak a fogalmát kellett tisztázni. Az indokolja a törvénymódosítást, életszerű egyébként, hogy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjában az őstermelők - pedig ez nagyon nagy létszámot jelent - nem tudtak részt venni, mivel a törvény jelen pillanatban ezt nem teszi lehetővé. A módosítás erre irányul. Meggyőződésünk, hogy ezzel nagyon jelentős gazdálkodói rétegnek tudunk segíteni a gazdaságok működtetésében és fejlesztésében.

Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam indokolni a törvénymódosítási kezdeményezésünk célját. Kérem, támogassák a javaslataikkal a törvény elfogadását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első szó a köszöneté: köszönöm a törvénymódosításhoz történő korrekt viszonyulást; jó érzés ebben a Házban megtapasztalni, megélni, hogy felelősen gondolkodunk azokról, azokért, akik ideküldtek bennünket.

A másik az, amit szeretnék kiemelni, valamennyien jelezték, hogy valóban valós problémát kezel a módosítás; egy kis életszerű bemutatóval hadd járuljak ehhez hozzá. Kérem tisztelettel, például a művelési cserék kapcsán előírjuk, hogy minden egyes táblánál, minden egyes parcellánál konkrét földhasználati nyilvántartás alapján megállapodásoknak kell lenniük, méghozzá előre megkötve, és nagyon sok apró momentum volt, ami például akadályozta azt, hogy a vetésforgó betartása érdekében gazda gazdával korrekt módon tudjon parcellát cserélni azért, hogy valóban, mondjuk, a kukoricabogár megjelenése esetén - a szakmába csak egy picit menjünk bele - tudjon másik területen termeszteni a következő évben. De ugyanez vonatkozik arra, amikor már összeállnak a gazdák, integrált termelést valósítanak meg, mondjuk, zöldborsó-csemegekukorica termesztése esetében.

Tehát az a fajta összefogás, az a fajta szerveződés, amiről az előbb itt hallottunk éppen Lengyel Szilvia képviselő asszonytól, az az életben megvan. Tehát nem tettünk és nem teszünk mást, mint azt, hogy az élet által írt, előírt jogos igényeknek megfeleljünk. Erről szól a törvénymódosítás.

Talán még megengednek egy gondolatot a vis maior kapcsán. Háromszor módosítottunk törvényt, és jómagam azt a vádat kaptam bizonyos nagykereskedői köröktől, hogy itt az agrárpiacot szét akarjuk verni törvénymódosításokkal. Tisztelt képviselőtársaim, muszáj volt megtenni, és most is megköszönöm, mert akkor is egyhangú volt a mezőgazdasági bizottságban az álláspont, egyhangú szavazattal fogadtuk el a módosítást. Miért? Azért, mert nem akartunk asszisztálni mint törvényhozók ahhoz, hogy a gazdasági erőfölényükkel visszaélve bizonyos gazdasági társaságok ellehetetlenítsék a magyar gazdákat, a magyar termelőket, és ez kicsire, közepesre és nagyra egyaránt vonatkozott.

Tehát az élet írta ennek a változtatásnak a szükségességét, ráadásul a polgári törvénykönyv is nagyon fontos szabályokat tartalmaz, aminek meg kell felelni.

Még egyszer, elnök úr, képviselőtársaim, köszönöm az együttműködést, s bízom benne, hogy támogatják a módosításokat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)