Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Majdnem szívszélhűdést kaptam. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

ELNÖK: Legalább felébredtek a képviselőtársaim. Parancsoljon! (Z. Kárpát Dániel: A vágyak és a valóság!)

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament jegyzőjeként módom volt és kötelességem volt ezt a több mint hatórás vitát végighallgatni, és közben gondolkodik az ember. Én például azon gondolkodtam, hogy az ellenzék által kezdeményezett vitanapból mennyit profitált Magyarország vagy mennyit profitált az ellenzék.

Számomra megoldhatatlan rejtély, hogy egyébként hogyan van az, hogy az ellenzék kezdeményez egy ilyen vitanapot, aztán simán eltelt egy óra úgy az ellenzéki felszólalásokból, hogy nem lehetett kideríteni. Ha most ide bejött volna valaki és belehallgatott volna, nem jött volna rá, hogy milyen vitanapon vagyunk. Volt itt tokától bokáig minden, de az offshore probléma gyakran fél óráig is vagy egy óráig is elő sem jött, hanem csak a vádaskodás, a támadás. Értem én ezt, ez a zsigeri ellenzéki magatartás, csak azt nem tudom, hogy ez elég lesz‑e a választóknak, meg ez elég volna‑e egy kormányzáshoz. Minden konstruktív javaslat nélkül itt tölteni hat órát, lőni mindenre, ami mozog; ha önök szerint ez elég, az az önök lelkén múlik.

Aztán érzem én azt a törekvést ellenzéki oldalról, hogy nagyjából minden 2010-ben kezdődött, főleg a baloldal részéről, és aztán van egy olyan közös törekvése a komplett ellenzéknek, hogy a kormányoldal csak beszél, nem tesz semmit. És aztán van egy olyan törekvése is, mint ha egy sziget volna itt ez az ország, és gyakorlatilag csak nálunk folyna ilyen probléma, offshore ügyek csak nálunk volnának, és egyébként mindenről természetesen Orbán Viktor miniszterelnök úr tehet.

Sorban cáfolták a képviselőtársaim ezeket az állításokat, most én egy ilyen összegzést gondoltam ki így a vitanap vége felé. Először is Schiffer András, a fogyatkozó ellenzék egyik többször felszólaló frakcióvezetője, azt kérte például számon Orbán Viktoron, hogy miért nem tesz Európában valamit. Tudjuk, hogy ott nagyon erős Orbán Viktor, ezek szerint önök is így látják, ezt értjük, gyakorlatilag Európa elkezdett hallgatni a magyar miniszterelnökre, ezt is értjük, és hogy most esetleg Orbán Viktor még nem jutott el odáig, hogy offshore ügyben is felhívja Brüsszel figyelmét, ez lehet, hogy hiba volt. Azt szeretném csendesen megkérdezni önöktől, attól a négy ellenzéki képviselőtársamtól, aki még jelen van ‑ egyéb­ként aztán önöknek vannak képviselőik Brüsszelben, és tartoznak valamelyik pártcsaládhoz ‑, szívesen vettem volna, ha itt elmondják vagy bemutatják azokat az indítványokat, amelyeket Brüsszelben tettek offshore ügyekben. Nyilvánvalóan, legalábbis ebből a hat órából, és mélyen hallgattak erről, az derült ki számomra, hogy Brüsszelben a szocialisták se tettek semmit offshore ügyben, a Jobbik se tett semmit, az LMP se tett semmit. Egyébként külön bája a mai vitanapnak, hogy a Jobbik meg próbálja magát olyan politikai közösségként felmutatni, aki minden ilyen bűntől és bajtól távol van. Valóban van egy óriási előnye a Jobbiknak: még nagyon fiatal, mondjuk úgy, hogy gyerekcipőben jár, ehhez képest is azért gyerekcsínyeket elkövettek, és azt tudtuk meg a kormányoldali felszólalások­ból, hogy néhány éves létükre már súlyos ügyek terhelik őket.

Azt a kérdést szeretném feltenni önöknek, nyilván költői kérdést, hogy tudnak‑e olyan országot az Unióban, azon kívül, amelyik ezt az egész offshore kérdést valahol, bárki megoldotta volna. A felszólalásaikból, a támadás tüzének erejéből az következik, mint ha egyébként mindenütt megoldás körvonalazódna, kivéve Magyarországon, ahol ez nem sikerül.

Nézzük tehát nagyon röviden, tényleg csak felsorolásszerűen, hiszen a képviselőtársaim már részletesen elmondták. Az a vád, miszerint mi csak beszélünk, és nem teszünk semmit, pont fordítva igaz: mi teszünk valamit, számos intézkedést tettünk, és nagyjából az ellenzék sehol semmit nem tesz, még Brüsszelben sem, ahogy azt többek között rajtunk akarta számonkérni.

Az Alaptörvényt többen említették, csak említés szintjén mondom, hogy két cikkelye is szól erről.

Említésre került a mai napon az új közbeszerzési törvény. Csak úgy érintésképpen mondom egészen röviden, hogy a 100 millió forint feletti hirdetményről induló eljárás felhívását kötelező interneten megtenni, három helyett már négy ajánlattevőt kell meghívni, több adatot kell bemutatni, a nyilvános adatok elmulasztása súlyos jogorvoslati eljárást von maga után. Ingyenesen és elektronikusan minden elérhető, bővültek az összeférhetetlenségi szabályok, bővültek a kizáró okok, van az úgynevezett normatív alkalmasság kérdése, és újdonság a szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság általi ellenőrzése mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalon. A rendkívüli sürgősséggel megindított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások jogalapjáról részletesen indokolt döntést kell közzétennie a Közbeszerzési Hatóságnak. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók szakmai tudással, gyakorlattal és felelősségbiztosítással rendelkező szakemberek lehetnek.

Sorolni lehetne, de most, hogy a közbeszerzési törvény miért érdekes itt ma, erre forduljunk rá: offshore‑ellenes intézkedések vannak benne, tehát konkrétan szabályozás szól arról, hogy akadályozzuk az offshore burjánzását. Itt arról van szó, hogy a Kbt. alapján kizárhatók bizonyos cégek, itt korábban elhangzott már, hogy melyek, és kötelező szerződést bontani bizonyos cégekkel, ha a feltételeknek nem felelnek meg. Tehát a közbeszerzési törvény jelentősen hozzájárul.

Említette Becsó Zsolt képviselőtársam, ezért tényleg csak csatlakozom hozzá, hogy elindult a kormány egy másik úton is: egy know-how is érkezett a rendszerbe, ezt pedig úgy hívják, hogy nemzetközi együttműködések.

(21.20)

Hazánk a közelmúltban több nemzetközi egyezményt is aláírt azért, hogy ne fordulhasson az elő, hogy adatok hiányában nem tudunk fellépni, büntetőeljárást elindítani, és nem szolgáltatnak más országok nekünk ehhez megfelelő információt. És egyébként nem utolsósorban Orbán Viktor április 8-án felkérte a belügyminisztert, a titkosszolgálatokat, valamint az adóhivatalt felügyelő minisztert arra, hogy vizsgálatokat indítson. A BM-ben ez a munkacsoport már megalakult, Varga Mihály nemzet­gaz­da­sá­gi miniszter pedig adóvizsgálatot rendelt el. Meg­győ­ződésem, hogy a jelenleg zajló offshore vizs­gá­la­tok­nak lesznek eredményei is. Bár kétségtelen, hogy egyes konkrét esetekben a külföldi partner­szer­ve­ze­tek nem mindig hajlandóak a teljes együtt­mű­ködésre. A Simon-ügyet szoktuk ilyenkor említeni.

Végül, de nem utolsósorban tessenek tudomásul venni, kedves képviselőtársaim, hogy ez nem egy magyar ügy, az offshore cégek és az adóelkerülés problémájával számtalan ország küzd a világban. Az Európai Unió öt vezető országa, a németek, a franciák, a britek, az olaszok, valamint a spanyolok április 15-én megállapodtak az adóinformációkra vonatkozó kölcsönös adatcseréről. Az adóelkerülés és a korrupció elleni küzdelem jegyében az ötök azt javasolják, állítsanak össze egy adóparadicsomokat tartalmazó listát, büntessék meg az együttműködést elutasító országokat, valamint az információk automatikus cseréjének révén fedjék fel a fedőcégek valós tulajdonosainak személyazonosságát. A cél az, hogy a jövőben senki ne bújhasson el bonyolult jogi struktúrák mögé.

Összegezve: Alaptörvény, közbeszerzési törvény, közbeszerzési törvény alpontjai, nemzetközi együtt­mű­ködések, offshore vizsgálatok, a paragrafusokat és a cikkeket és a különféle egyezményeket, együtt­működéseket összeszámolva közel járunk a kettő tucat intézkedéshez, amit a Fidesz-KDNP-kormány megtett. Tehát szerettem volna így a vitanap végén cáfolni az ellenzék vádját, miszerint mi csak be­szé­lünk és nem cselekszünk. Ez fordítva van, mi cse­lekszünk, és szerintem jó úton járunk. Megtisztelő volt a figyelmük. (Taps a kormánypártok soraiban.)