A felszólalás szövege:

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kósáné Kovács Magda egyszer itt a Házban azt mondta, hogy nem elég tisztességesnek lenni, tisztességesnek is kell látszani. Azt gondolom, ebben a helyzetben a bennünket megválasztó emberek jogos igénye, hogy tudják, hogy a megválasztott országgyűlési képviselők a tevékenységüket valóban a köz érdekében végzik-e, és nem a saját érdekükben vagy a saját vagyonuk gyarapítása játszik elsősorban szerepet, erre használják fel tisztségüket, illetve befolyásukat.

Ennek ellenőrzésére nyújtottuk be azt a törvényjavaslatot, amely a vagyonnyilatkozat kiegészítését és az 1990. évi LV. törvénynek a kiigazítását szolgálja. A javaslat célja az, hogy kiterjessze a nyilatkozatokban feltüntetendő adatok körét, amelynek révén valóságosabb képet lehet nyújtani az országgyűlési képviselők jövedelmi és vagyoni helyzetéről. Ez nemcsak a választópolgárok jogos elvárása, hanem a képviselőknek is érdeke, hiszen az elmúlt ciklusban több olyan kérdés volt, amelyek állami támogatások ügyében, illetve bizonyos földügyekben mindannyiunk által ismert módon problémákat okoztak. Éppen ezért a törvényjavaslat nyilvánossá kívánja tenni azokat az állami, illetve európai uniós támogatásokat, amelyeket a képviselők, illetve...

ELNÖK: Képviselő úr, kérem, hogy a sürgősséget indokolja, ne a tartalmat!

SZŰCS LAJOS (Fidesz): A sürgősség oka pontosan ugyanaz, mint amit az előbb Hargitai úr mondott, hogy vannak ilyen összeférhetetlenségi szabályok a Ház előtt, éppen ezért azt gondoljuk, hogy együtt kellene tárgyalni ezeket.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném azzal kezdeni, hogy kezdeményezzük, hogy a módosító javaslatok beadásának a határideje a mai ülésnap vége legyen. Köszönöm szépen.

Most pedig magáról a törvényről. Sokat gondolkoztam, amikor elolvastam a törvényjavaslatot, hogy vajon erről a pár szakaszról mennyi ideig tud vezérszónoklatot mondani a miniszter úr, aki igazából ennek a törvényjavaslatnak csak az indokolás részét olvasta fel; de gratulációmat kell kifejeznem Géczi József Alajosnak, aki a semmiről tizenöt percig nagyon remekül tudott beszélni. Mert nézzük meg, miről is van szó ennek a törvényjavaslatnak a módosításában!

Arról, kedves képviselőtársaim, hogy a kormány - ezt már többen elmondták - eddig szokatlan módon a kezébe vette, hogy majd - szépen fogalmazom - populista módon megpróbáljon olyant alkotni, ami az embereknek tetszik, a képviselők pedig majd befogják a szájukat, és nem mondanak ezekre a dolgokra semmit, hiszen - ahogyan Géczi képviselőtársam elmondta - arról van szó, hogy újból meg kell teremteni a parlament becsületét.

Azt hiszem, önök rossz módon és rossz időben nyúltak ehhez a törvényjavaslathoz, mert azt vélelmezzük és azt látjuk, hogy ez a törvénymódosító javaslat igazából figyelemelterelés az ország valódi helyzetéről; a gazdaság rossz állapotáról, az embereket sanyargató intézkedésekről próbálja meg elterelni ez az intézkedés, ez a törvénymódosító javaslat a figyelmet.

Mit is tettek ebben a törvénymódosító javaslatban? Ha megnézzük az alaptörvényt, akkor kiegészítették mindegyik szakasz első mondatát a "hozzátartozó", a "közeli hozzátartozó", valamint az "egy háztartásban élő" szavakkal. Ezzel azt tették, hogy véleményünk szerint nem átláthatóbbá próbálják tenni ezt a szabályozást, hanem olyan kemény, tiltó rendelkezéseket tesznek be ebbe a törvényjavaslatba, aminek a végeredményét, gondolom, még önök sem látják. Nem véletlenül Avarkeszi képviselőtársam... (Egy laptop szaggatott, morzeszerű hangokat sugároz.) A morzézó képviselőknek pedig: erre is kellene egy összeférhetetlenségi szabály, hogy aki morzézik az ülésteremben, az kizárassék. (Balogh József: Nem morzézik, hanem hívták!) Az még rosszabb, ha hívták, Balogh úr. Még rosszabb, ha hívták, mert az ülésteremben... (Balogh József: Köszönöm a kioktatást!)

ELNÖK: Képviselőtársaim! (Zaj, közbeszólások.) Szűcs Lajos képviselő urat illeti a szó, tárgyunk pedig az összeférhetetlenségi törvény.

SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: ...beszélünk olyan módosító javaslatokról, amelyek az önök bőrére is mennek - de térjünk vissza!

Tehát a kemény szabályok végeredményét pontosan még nem is láthatjuk, hiszen vegyünk az életből egy példát, amivel megpróbálom önöknek elmondani, mi is lesz ennek a törvényjavaslatnak a vége. Mielőtt beleszólt volna Balogh képviselő úr, ott tartottam, hogy Avarkeszi képviselő úr elmondta, a bizottsági ülésen felmerült az a kérdés, akkor tegyük be a szabályok közé azt, hogy egy országgyűlési képviselő közeli hozzátartozója vagy házastársa ne lehessen országgyűlési képviselő. Ez nem egy olyan földtől elrugaszkodott dolog, ha ugyanis megnézzük azokat a szabályokat, amelyeket ez a törvény tesz, az mit is mond: azt mondja, hogy például vegyünk egy létező, de nem nevesített fiatalembert, aki még nőtlen, beköltözik egy fiatal hölgyhöz egy családba. Összeülnek a konyhaasztalnál, és az idősödő, még nem apósa azt mondja, fiam, gondoljuk át, mit tegyünk most ebben a helyzetben. Én egy önkormányzati vízmű igazgatója vagyok már negyven éve. Két évem van a nyugdíjig. Ne legyél országgyűlési képviselő, mert abban a pillanatban, ha elveszed a lányomat, összeférhetetlen lesz a te munkahelyed az én munkahelyemmel (Derültség.), vagy ne vedd el a lányomat, maradjatok élettársi kapcsolatban, de ne éljetek az én házamban, megpróbáljuk majd elintézni a dolgot. Ez az egyenlő bánásmód, amit önök megtesznek.

Azt gondolom, nem kell túlságosan hosszúra ereszteni a törvényjavaslatot, mert azt gondoljuk, hogy a tegnapi napon önök a sürgősségi indítványt még megszavazó, utána az általános vitára alkalmatlannak nyilvánító határozatukkal pontosan az erre megoldást jelentő törvényjavaslatot nem engedték a Ház elé. Mi azt mondjuk: mondjuk ki ezeket a helyzeteket, de nem szigorú, tiltó rendelkezésekkel, hanem azzal, hogy ezeket tegyük nyilvánossá. Tegnap mi pont azt kezdeményeztük, hogy a vagyonnyilatkozatokban legyen feltüntetve, hogy milyen állami vagy európai uniós támogatásokat kaptak a családtagok, a közeli hozzátartozók is, s ezzel valóban nyilvánossá lehet tenni azokat a kapcsolati hálókat, ahogy azt önök szeretik mondani, amelyeket eddig nem tudtunk.

Éppen ezért azt gondoljuk, hogy ennek a törvénynek az általános vitára való alkalmasságát a bizottságok támogatták, de azért kezdeményeztük, hogy a módosító javaslatokat lehessen a nap végéig benyújtani, hogy megpróbáljuk ezeket a problémákat a törvényből kigyomlálni, és egy olyan javaslatot a Ház elé terjeszteni, amely mindenki számára elfogadható.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A kioktatást köszönöm, természetesen nem fogadom el. Azt azért jó, ha mindannyian elismerjük ebben a tárgykörben, hogy az összes eddigi megszólaló azt mondta, hogy érdekes és fontos ez a jogterület, de sokkal szélesebb módon kellett volna vele foglalkozni, és ezért vannak benne olyan kicsi hiátusok, amiket mindannyian érezhetünk. De igaza van, Göndör úr, mondjunk egy másik, életből vett példát: a Bárándy és Társa Ügyvédi Irodával kapcsolatban azonnal nagyon komoly összeférhetetlenségi dolgok fognak kialakulni - azt hiszem, ebben a tárgykörben nem is kell mondani -, és lehet, hogy az ifjabb Bárándy úr nem is tudja, hogy az ügyvédi irodának bizonyos más ügyvédei olyan ügyekben vállalnak el képviseletet az összeférhetetlenségi szabályokban érintett módon, amelyek vele összeférhetetlenek lesznek, majd pedig utána valaki ezt ügyes módon kikutatja, és vele szemben eljárást fog kezdeményezni.

Azt gondolom, vannak a szabálynak egyébként már most is jelen lévő dolgai, amelyek elsősorban az országgyűlési képviselőkre most is nagyon kemény és konzekvens szabályokat tartalmaznak az összeférhetetlenségre vonatkozóan. Azt jegyeztem meg, amikor felszólaltam, hogy a hozzátartozókkal kapcsolatban nem biztos, hogy ezek a megfogalmazások mindig pontosak, és mindig el fogják érni azt a célt, amit a szabályozás érint.

Köszönöm szépen.

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Az ígéret szép szó, elnök úr, és ebben a Házban azért szeretném, ha soha nem mondanánk ki azt, hogy soha. Ön is kerülhet olyan helyzetbe. Lehet, hogy ez rossz példa volt, de mondhatnánk pár másik olyan ügyvédi tevékenységet folytatót, amikor az ügyvédi irodája által, esetleg az ön tudta nélkül elvállalt ilyen esetről beszélhetünk. Kiderül, az élet meg fogja hozni ezt a dolgot.

Pontosan arra hívtuk fel a figyelmet minden megszólalásunkban, hogy ennek a jogtárgynak csak az egészen széles és összetett megváltoztatásában lehet érdekelt mindenki, aki ennek a Háznak a tagja, hiszen akkor nem mondhatja senki azt, hogy önös érdekekből vagy azért, hogy valamiről eltereljük a figyelmet, módosítunk egy-egy törvényt. Erre szerettem volna mindenki figyelmét felhívni.

Köszönöm szépen.

SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sok minden elhangzott itt a vezérszónoklat, illetve az expozé alkalmával, és nagyon örültem annak, hogy az állampolgári jogok biztosa is megszólalt ebben a kérdésben, mert így valóban egy olyan képet kaphatunk erről a kérdésről, ami árnyalttá teszi. Ismételten elmondhatjuk azt, hogy itt megint gyakorlatilag pótcselekvésről van szó, azért hoztuk ezt a törvényt most be, hogy valamiről eltereljük a figyelmet.

Alapvető kérdésként országgyűlési képviselőként azt mondhatom, hogy ha bárki megkérdezi tőlem, hogy fújok-e szondát, akkor természetesen azt mondom, hogy igen. Azért vagyunk ennek az országnak az állampolgárai, hogy az itteni törvényeket betartsuk, nincs senkinek privilégiuma ebben a helyzetben. Éppen ezért ezekben a helyzetekben nem is hivatkozhat senki arra a tisztségre, amit betölt.

De nézzük meg, és majd eljutunk a végére, hogy azért vannak ennek bizonyos akadályai és korlátai. Honnan is indulunk? Károly Róbert 1318-ban az országgyűlésre hívó levelében így ír: "Az országgyűlésre összegyűlni szándékozók szabadon és biztonságban mehessenek a Rákosra, maradhassanak ottan, s térhessenek haza, és sem a királytól, sem a királyhoz tartozóktól semmi kárt, erőszakot vagy zaklatást ne szenvedjenek. S aki e rendelkezés ellen vétene - ha mindjárt maga a király lenne is az -, a papok által kimondandó átokkal büntettessék." Ez az alapvető, szép írás tehát azt mondja, hogy az akkori képviselőket is megpróbálták egy bizonyos salvus conductusban, menlevélben részesíteni.

(12.20)

S ahogy mentünk a történelem során, 1847-ben egy Karvassay Ágoston nevű akadémikus a beköszöntőjében így fogalmazott: a képviselő beszéde miatt "semmi üldözésnek vagy vád alá tételnek a kormány részéről kitéve ne legyen..., egyéb tárgyban csak a kamaráknak határozata következtében fogathassék le." Ez is mutatja azt, mondhatjuk azt, hogy ez egy privilégium, de 1848-ban például azt mondta Vukovics Sebő, egy elődünk, hogy a követek nyilatkozataikért jogilag nem felelnek. 1849-ben az I. tc. 6. §-a így szólt: "A törvényhozó test tagjai sem vizsgálat alá, sem pörbe nem fogathatnak, ha csak a Ház minden előforduló esetre különös felhatalmazást nem ád." Ugyanebben a törvényben a 7. § pedig azt írja, hogy "rögtöni rajtakapás esetében" más szabályok vonatkoznak.

Arról, hogy miért vagyunk furcsa helyzetben ennek a törvénynek a mostani tárgyalásakor: 1867-ig kell visszamennünk, amikor azt a jogos kritikát fogalmaztuk meg, hogy a mentelmi jogra vonatkozóan miért nem történt meg például a mentelmi bizottsággal egy egyeztetés, például azokkal az emberekkel, akik ennek a sajátos jogterületnek a művelésében járatosak, talán magát Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész urat is említhetném, illetve amit Nyitray képviselő úr is mondott, hogy volt ennek már a parlamenti bizottsági történelemben 1990 óta egy rendkívül széles és hosszú irományfolyamata, ezt sem vette figyelembe ez a törvény. Tisza Kálmán 1867-ben azt mondta: "Mindnyájan óhajtjuk azon minden parlamentben meglévő szokásnak alkalmazásba vételét, hogy a képviselők irányában elfogatásnak és más hasonnemű bírói eljárásnak a ház beleegyezésével és elsődleges engedelmével kell történnie."

Erről van szó, és ezután a törvényhozás hozott egy törvénycikket, amely így szólt: "...hogy amit az országgyűlési tag mint olyan, a házban és a házon kívül mond vagy tesz, azért csak az Országgyűlés éspedig annak azon háza által vonathatik felelősségre, amelyhez tartozik; hogy amit az országgyűlési tag nem mint olyan és nem a törvényhozói hivatásának gyakorlása közben mond vagy tesz, azért a ház engedelmével vonathatik közkereset alá, s tettenérés esetét kivéve, csak a ház előleges engedelmével zárathatik el."

Tehát 1381-től eljutunk a mostani szabályozásig, amelyik ezt a szabályt konzekvensen tartalmazza. És arról pedig, ami itt a legnagyobb kérdés, hogy vonathatik-e - szép magyarosan - légzésmintavétel alá országgyűlési képviselő, csatlakoznék az országgyűlési biztos úrhoz, de egy kicsit még kinyitnám ezt a kérdést. Valaki meg tudja itt mondani a Házban, hogy egy közlekedésben részt vevőt, nem mentelmi joggal érintettet, egy szabályosan közlekedésben részt vevőt mikor lehet légzésmintavételnek alávetni? Ki az, aki elbírálja ezt a helyzetet? Nagyon nehezen tudnánk megfogalmazni, titkos ügyiratként kezelt rendőr-főkapitányi iratok tartalmaznak erre vonatkozóan segítséget, amelyek elsősorban közlekedési balesetek helyszínén megfogalmazott sztenderdeket írnak le és erről beszélnek. De azt, hogy ma Magyarországon egy posztos rendőr mikor és kit részesíthet alkoholszondás vizsgálatban, nagyon nehezen tudnánk megkeresni, még a rendőrségi törvényt is elég alaposan kellene forgatni, és nagyon nehezen találnánk meg az erre vonatkozó szabályt.

Arra pedig, hogy a mentelmi joggal érintettekkel kapcsolatban mi a helyzet, a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma hozott 2004-ben egy állásfoglalást, amelyik arról szól, hogy bírák és ügyészek esetében mikor lehet ezt a cselekményt megtenni. A büntető kollégium azt a kérdést vetette fel, hogy tettenérésnek tekinthető-e, ha valakit szondáztatni akarnak, hiszen egy rendőrnek nincs meg a megfelelő képzettsége ahhoz, hogy ránézésre megállapítsa valakiről, hogy ittas-e vagy nem, ha nincsenek egyértelmű jelei - ezt Völgyesi Miklós bíró írta. Ha azonban a szondáztatás eredménye pozitív, akkor elvihetik vérvételre - itt azonban már kettős problémával állt szemben a kollégium.

A mentelmi jog azt a célt szolgálja, hogy a bíró és az ügyész - és természetesen ezzel együtt minden mentelmi joggal érintett - függetlenségének legyen ez a biztosítéka. Azaz a mentelmi jog kizárja azt, hogy egy másik hatalmi ág, a végrehajtó az ügyésszel vagy a bíróval szemben, a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult hozzájárulása nélkül, szabálysértési vagy büntetőeljárást indítson, avagy kényszerintézkedést alkalmazzon. Azt a következtetést vonta le a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma, amit egyébként a mentelmi bizottság állásfoglalása is tartalmaz, hogy egy rendőrnek nincs meg az a megfelelő képzettsége ahhoz, hogy ránézésre megállapítsa valakiről, hogy ittas-e vagy sem, ha nincsenek egyértelmű jelei. Tehát a mentelmi jog alapján csak akkor kényszerítheti alaposabb vizsgálatra az ügyészt vagy a bírót, vagy a mentelmi joggal érintettet, ha teljesen egyértelmű az ittas állapot, tehát ha alkoholszaga van vagy az autó dülöngélve megy. (Dr. Petrétei József: Nevetséges!)

Ezekben a helyzetekben, azt gondolom, a mostani szabályozás - ahogy azt a mentelmi bizottság is abban az állásfoglalásban leírta - lehetőséget biztosít arra, hogy a törvényeket a képviselők betartsák, sőt elvárja tőlük, hogy betartsák, s ebben a helyzetben ilyen problémákkal nem állhatunk szemben. S megint el kell mondani, hogy nem a közvélemény, hanem minden választópolgár jogos igénye az, hogy az Országgyűlésben lévő képviselők a lehető legjobb tudásuk szerint és tisztességesen dolgozzanak.

Hogy a törvényről mondjak egypár dicsérő szót is: azt mindenesetre mi is támogatandónak tartjuk, hogy egységesítésre törekszik, egységesíti az eddig széttagolt mentelmi jogi szabályozást, amely más hatalmi ágakhoz, illetve más mentelmi joggal érintettekhez kapcsolódik, és az egyértelmű szabályokat az országgyűlési képviselők jogállási törvényébe helyezi át.

Innentől kezdve azt kezdeményezem az elnök úrnál, hogy ehhez a törvényhez is a módosító javaslatokat az ülésnap végéig lehessen beadni. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója megpróbál olyan módosító javaslatokat a benyújtott törvényjavaslathoz benyújtani, amelyekkel ezeket az általunk emlegetett, illetve az országgyűlési biztos úr által emlegetett problémákat lehet kezelni.

Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)

SZŰCS LAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresésében kérte az Országgyűlés állásfoglalását dr. Bőhm András országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, mivel ellene dr. Kupper András országgyűlési képviselő feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt.

A feljelentés szerint a 2006. évi országgyűlési választásokat megelőző ajánlószelvény-gyűjtésben dr. Bőhm András erdélyi fiatalokat kért fel, hogy számára ajánlószelvényeket gyűjtsenek. Emiatt egy választópolgár kifogást terjesztett elő. Az ügyben a Fővárosi Bíróság megállapította, hogy dr. Bőhm András megsértette a választási eljárásról szóló törvényt. Ezt követően dr. Bőhm András a Magyar Televízió 2006. március 9-ei Nap-kelte című műsorában többek között kijelentette: "Én azt hallottam ezektől az erdélyi fiataloktól, hogy ugyanabban a lépcsőházban találkoztak erdélyi fiatalokkal, iskolatársaikkal, akik Kupper Andrásnak, a Fidesz ottani képviselőjelöltjének gyűjtenek. Nyilván odahaza ezt elmesélték. Mi azt gondoltuk, hogy ebben nincs jogszabálysértés, jópofa történetnek tartottuk, Kupper András is jópofának tartotta. Ő feljelentett engem. Azóta persze vannak adataink, hogy Budapest nagy részében gyűjtöttek a Fidesznek, és mi ebben nem találunk semmi rendkívülit. Pontos adataink vannak." A fenti kijelentések súlyosan sértik a feljelentő becsületét, mivel azok teljes mértékben alaptalanok.

A mentelmi bizottság az ügyet 2006. július 11-ei ülésén tárgyalta. Ezen Bőhm András hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, de álláspontját írásban részletesen kifejtette. Ezek szerint a Fővárosi Bíróság ítéletét tudomásul veszi, de azokat vitatja, fenntartja kifogásait. A feljelentés tárgyává tett, idézett sérelemmel kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, természetesen nem állította, hogy erdélyi fiatalok segédkeztek a választási eljárásban Kupper Andrásnak, hanem azt, hogy neki ezt saját segítői, kampánystábja tagjai mondták. A közlés valódiságát ellenőrizni nem volt módja, de nem is volt oka kételkedni a tájékoztatás hitelességében. Azt kérte a bizottságtól, hogy ne javasolja mentelmi jogának felfüggesztését, mivel véleménye szerint kijelentésével nem csorbította a feljelentő becsületét.

A mentelmi bizottság kormánypárti képviselőinek álláspontja szerint a két közszereplő, országgyűlési képviselő egymás közötti ügye nem terjed túl a politikai vita keretein, ezért nem indokolt a mentelmi jog felfüggesztése. Az ellenzéki képviselők arra hivatkoztak, hogy azért követett el becsületsértést dr. Bőhm András, mivel végül is törvénysértéssel vádolta Kupper Andrást, és ez, vagyis valakit törvénysértéssel vádolni a töretlen bírói gyakorlat szerint egyértelműen becsületsértés. Ennek ellenére nem javasolták a mentelmi jog felfüggesztését a mentelmi bizottság magánvádas ügyekben kialakított gyakorlata miatt.

Mindezek alapján a mentelmi bizottság egyhangú szavazattal elvetette az elnök mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványát, és így javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Bőhm András országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hazáért vállalt felelősségünk miatt mondjuk el, hogy a költségvetés általános vitája után immáron világosan látszik, hogy a 2007-es költségvetési terv megélhetési válságot fog okozni Magyarországon. Vesztes lesz mindenki: az önkormányzatok, a városok, a falvak, a vállalkozások, a családok (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), vagyis az emberek.

Ráadásul 16 esztendővel a rendszerváltozás után most először fordult elő az a szégyenteljes eset, hogy az aktuális kormány nem egyeztetett az önkormányzatokkal a költségvetés benyújtása előtt; azokkal az önkormányzatokkal, amelyeknek élén demokratikus, legitim módon megválasztott emberek bizalmát elnyert vezetők állnak.

(14.10)

Legyünk azonban őszinték! Igaz, hogy néhány nappal ezelőtt világgá kürtölték, hogy a miniszterelnök tárgyalni szeretne néhány polgármesterrel és a regionális fejlesztési tanácsok elnökeivel, de ha kicsit jobban megvizsgáljuk ezt a kezdeményezést, ugyanazt látjuk, mint az elmúlt másfél-két évben: hazugság, becsapás, félrevezetés. Mert vajon lehet-e valós egyeztetési szándéka Gyurcsány Ferencnek akkor, amikor négy nappal a költségvetés általános parlamenti vitájának vége után hívja egyeztetni a polgármestereket? Ugyan, kérem, ez nem egyeztetés! Ez egy egyszerű, silány PR-akció Gyurcsány módra, mondhatnák önök. Ráadásul Gyurcsány Ferenc ezzel a politikai PR-akcióval a pártérdekeket a helyi ügyek fölé helyezi, az önkormányzatokat pedig pártpolitikai célokra használja fel.

Aztán persze az átverés és becsapás része az is, hogy több mint 6,5 millió választópolgár akaratát és október 1-jei döntését figyelmen kívül hagyva, a miniszterelnök nem hívta meg a megyei közgyűlések megválasztott elnökeit, hanem helyettük a regionális fejlesztési tanácsok élére állított pártkatonákat rendelte magához. Azokat, akik elveszítették a közbizalmat, akiket az emberek nem választottak meg, sőt a választásokon elbuktak, akiknek nevéhez súlyos ügyek tapadnak, és most zsíros lehetőségekkel kell kárpótolni őket. Gyurcsány Ferenc ezeket a kiszuperált pártkatonákat a közbizalmat elnyert vezetők fölé próbálja helyezni. Milyen demokráciafelfogás ez?

Az Orbán-, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány mindig választott tisztségviselőket bízott meg a regionális tanácsok élére. Ha önöknek az a bajuk, hogy nem kormánypártiak ezek a mostani tisztségviselők, akkor miért nem régióelnök például Ipkovich György vagy Csabai Lászlóné, és minden régióban tudnánk ilyen neveket mondani. Valószínűleg azért, mert önök nem hajlandók tudomásul venni a választások eredményét.

A 2007-es költségvetés soha nem látott nehéz helyzetbe hozza a városainkat, falvainkat és a megyei önkormányzatokat is.

A kormány hazug és dilettáns politikája miatt kell majd kórházakat bezárni, iskolákat megszüntetni, pedagógusokat, közalkalmazottakat elbocsátani, a városainkban, falvainkban élőknek vizitdíjat, tandíjat, megemelt gázszámlát, megnövelt adókat fizetni.

Gyurcsány Ferenc hazudott, és ez kiderült. A hazug ember, aki gátlástalanul feláldozza az ország jövőjét csak azért, hogy a hatalomban maradhasson, nemkívánatos személy a magyar politikában. Az embereknek, a demokratikus, legitim módon megválasztott testületeknek pedig szerepet kell kapniuk a döntéshozásban, mert csak így biztosítható, hogy ne a hazugság, hanem végre az őszinte beszéd kezdjen uralkodni. Ennek érdekében nyújtjuk be törvényjavaslatunkat a parlamentnek, amelyben azt kezdeményezzük, hogy a főpolgármesternek, a megyei jogú városok polgármestereinek, valamint a megyei közgyűlések elnökeinek részvételével jöjjön létre egy önkormányzati érdekegyeztető testület, egy olyan legitim, demokratikus módon megválasztott vezetőkből álló testület, amelynek - és most figyeljenek! - egyetértése nélkül a kormány ne terjeszthesse költségvetési törvényjavaslatát az Országgyűlés elé, valamint ne alkothasson nemzeti fejlesztési tervet és hozzá kapcsolódó operatív programokat.

Az emberek október 1-jén megvonták a bizalmat a kormánytól és Gyurcsány Ferenctől. (Kiss Péter: Jézusom! - Moraj az MSZP soraiban.) Az emberek bizalmát élvező falusi, városi és megyei önkormányzatok tehát joggal várják, hogy érdemi befolyásuk legyen a választóik jövőjét és életlehetőségeit (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) alapvetően meghatározó döntések meghozatalára. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Idő!) Reméljük, hogy az egyeztetési szándék...

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes úr!

SZŰCS LAJOS (Fidesz): ...valódi, és ezért kérem, hogy ezt a javaslatunkat támogassák.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A sürgősségi javaslat benyújtásának indoka a részünkről az, hogy 2007. január 1-jétől egy új költségvetési hétéves ciklushoz csatlakozik európai uniós tagként Magyarország, és azért, hogy az uniós pénzek felhasználásának uniós alapelvét, a szubszidiaritást nyomon lehessen követni, úgy gondoltuk, hogy a regionális fejlesztési tanácsok tagjainak választásánál lehetőségként jelenjen meg az, hogy a minisztériumok delegálhassanak, de főszabályként azt kezdeményezzük, hogy a regionális tanácsok tagjaira a megyei önkormányzatok elnökei, a megyei jogú városok polgármesterei és a kistérségek megbízottjai kerüljenek megszavazásra, ezzel nagy legitimitással rendelkező választott tisztségviselői lehessenek a regionális fejlesztési tanácsoknak.

Ebben az értelemben nyújtottuk be a módosító javaslatunkat, illetve még egyben: az 1997-es országgyűlési határozatban van lefektetve Magyarország regionális berendezkedése. Ebben a módosításban azt kezdeményezzük, hogy a törvény melléklete tartalmazza Magyarország régióinak felsorolását.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Ha egyszerűen csak egy kérdés lenne, akkor, azt gondolom, könnyen és gyorsan le lehetne söpörni ezt a kérdést azt asztalról, azonban szerintem egy kicsit fontosabb, és nem Pest megyéről szól ez a kérdés, hanem a 19 megyei önkormányzatról és a budapesti illetékbevételekről. Miniszter úrral - mint gondolom, a válaszában el is fogja mondani - elég hosszú és kiterjedt levelezésben állunk már elég régóta.

Néhány olyan kérdést szeretnék megkérdezni a miniszter úrtól, amiben egyrészt segítséget is várok, hiszen olyan kérdésről van szó, amely a megyei önkormányzatok saját bevételeit érinti.

(16.40)

Hogyan lehetséges az, miniszter úr, ha nem történik semmi, csak egy határnappal egy új intézmény veszi át a feladatok kezelését, mint jelen esetben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal alá rendelődött az illetékek bevétele, akkor a mai napig például Pest megyében 900 millió forinttal kevesebb az a pénzösszeg, amit ebben az évben behajtott és részünkre átadott volna az illetékhivatal?

Hogyan lehetséges az, hogy ezt önök arra vezetik vissza, hogy egy 1988 óta szinte a számítástechnikában már matuzsálemnek számító rendszerrel hajtják be és kísérik figyelemmel ezeket az összegeket?

Hogyan lehetséges az, hogy ön azt írja az egyik válaszában, hogy "egyes helyi önkormányzati szervek etikus közszolgálati és fegyelmezett, jogkövető állampolgári magatartás határára vagy esetenként azon túlra is elmentek, annak érdekében, hogy a parlament által elfogadott törvény sikeres megvalósítását gátolják"? Szeretném megkérdezni, hogy mire gondolt, miniszter úr, és mondjon konkrétumokat is, hiszen ezek olyan súlyos vádak, amelyek ellen mindenképpen a becsületes helyi önkormányzatokat meg kellene védenem.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt héten, október 1-jén dr. Ódor Ferenc képviselőtársam, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke kérdést intézett önhöz, államtitkár úr. A kérdés az volt, hogy a 2007. évi költségvetésben a megyei önkormányzatokat milyen pótlólagos támogatás illeti meg, az előzőekben jól működő, önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzati kiegészítő támogatási pályázati rendszer helyett, ugyanis a költségvetési törvényben a megyei önkormányzatokat az egy évvel ezelőtti önkormányzati választásokon elszenvedett súlyos kormánypárti vereség miatt büntetve kizárták az előbb említett pályázati rendszerből. Ön, államtitkár úr azt válaszolta szó szerint: "De még egyszer hadd hangsúlyozzam, az a mód, amivel nem normatív alapon, hanem más jogcímen, de tudunk adni pótlólagos forrást, az rendelkezésre áll. Ha jók az információim, akkor kapott ebből például olyan megyei önkormányzat is, amelynek fideszes vezetése van. Tehát még csak nem is politikai alapon osztja a pénzt a kormányzat."

Éppen ezért a kérdéseim a következők. Milyen feltételekkel részesülhet megyei önkormányzat az államtitkár úr által jelzett kiegészítő támogatásból? Mekkora a 2007. évi költségvetésben ezen a jogcímen elnyerhető támogatási forrás? Melyik megyei önkormányzat - Ujhelyi úr által fideszesnek titulált - kapott az idén ilyen kiegészítő támogatást? És ha lehetséges: mekkora összegben?

Várom megtisztelő válaszát, államtitkár úr. (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Államtitkár úr, csak arra nem válaszolt, amit kérdeztünk, hiszen megkérdeztük, hogy melyik az a megyei önkormányzat, és nyilvánvalóan slusszpoénnak hagyja, de akkor elmondom, 25 millió forintot kapott a Zala megyei közgyűlés, Nógrád pedig 10 millió forintot és emellett a Heves megyei közgyűlés 100 millió forintot. Szerintem egy kicsit barokkos túlzás.

Hadd mondjam el önnek, én 1 millió 300 ezer embert képviselek, és a mi megyei önkormányzatunk nem részesülhetett ilyen támogatásban, attól függetlenül, hogy az önök áldásos tevékenysége miatt körülbelül 1 milliárd 600 millió forintos elvonást vagyunk kénytelenek elszenvedni, 900 millió forintot a normatív támogatásokból és 500 millió forintot a hetedik hónapig például az illetékbevételek elmaradása miatt. Akkor én itt most bejelentem önnek, hogy meg fogjuk írni a pályázatot, és mindegyik megyei közgyűlési elnöktársamat arra fogom kérni, hogy ezt a keretet próbáljuk kimeríteni, mert önök csak elvesznek, és nem adnak.

Köszönjük szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Miniszter Úr! Azt gondolhatja, hogy kicsit már lerágott csont ez a dolog, pedig őszintén mondom, hogy meglepődve és felháborodva vettük kézbe azt a kormányhatározatot közgyűlési elnökként és területfejlesztési tanácsi elnökeként, amiből megtudhattuk, amit már régóta sejthettünk.

Valaki vagy valakik - akár titkosszolgálati eszközökkel is - figyeltetnek bennünket. Figyelnek bennünket, akik ténylegesen nem vagyunk állami szerv, akiknek önkormányzati jogait folyamatosan csorbítják. Figyelnek bennünket, mert 2006 ősze óta - igaz, még csak az önkormányzatokban, de - önök kisebbségben kormányoznak a Lamperth-elv segítségével. Most pedig már tudjuk, kik figyelnek bennünket - önök.

Pedig 2007-ben Gyurcsány Ferenc már egy szűk körben megbízta hű képviselőit, figyeljenek meg minden önkormányzatot, figyeljenek meg bennünket. Ez is - mint azóta sok más - kiderült, és nem valósult meg. Ez azonban, úgy látszik, nem vette el az önök kedvét, sőt továbbléptek, és céljukat akár törvénytelen titkosszolgálati eszközöket is használva el akarják érni. Vajon miért?

Tisztelt Miniszter Úr! Már nem teszem föl, hogy ön mire kíváncsi, hiszen válaszolt rá. Azt azonban fölteszem, hogy mikor és kiknek a szavazataival döntötte el a kormány, hogy ezt a határozatot meghozza. Mi indokolta az önkormányzatok megfigyelését valóban március 20-a óta? És miért nem tudott erről a kormány több tagja a nyilatkozataik alapján?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Sajnálom, hogy így válaszolt, tisztelt miniszter úr, ugyanis ennél már egy kicsit rosszabb a helyzet. Ma reggel, amikor a hivatalba léptem, az egyik kollégám odalépett hozzám, és megkérdezte, hogy ezek alapján most már akkor az ő telefonját is bárki megfigyelheti. Hiszen benne van az önkormányzat az egészben. (Babák Mihály: Persze!)

Azt gondolom, hogy az ön szavai nem lehetnek megnyugtatók, hiszen azok az emberek, akik tisztességgel végzik a munkájukat, már túléltek 18 évvel ezelőtt, a rendszerváltozás előtt jó néhány olyan ügyet, ami miatt a bizalom elveszett ezekben a kérdésekben, és nemcsak ebben, hanem ebben a kormányban is. Nem tudjuk elfogadni azt, hogy március 20-a óta mi módon próbálják meg önök ezt a döntést indokolni.

Azt szeretnénk kérni minden tisztességes magyar állampolgár nevében, hogy önök ezt a határozatot vonják vissza. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő úr, ha egy egyenletben négy állandó és egy változó van, ezeket az állandókat ki lehet belőle egyszerűsíteni, marad az osztály- vagy csoportlétszám, azt kell egy másik változóval még megszorozni vagy elosztani, és akkor valóban kijön az, amit Pósán képviselő úr mondott, hogy ha egy osztálylétszámnál alacsonyabb, akkor büntetik az iskolát, ha egy osztálylétszámnál magasabb, akkor pedig megkapja a fejkvótát, amit a törvény meghatároz. De mondjuk, azt gondolom, ez a tanügyi együttható végét is jelenti.

Remélem, önkormányzati vezetőként elfogadja azt a véleményünket, hogy a tavalyi év az önkormányzatok számára egy elég jelentős visszalépést jelentett. Ön is elismerte, hogy igaz, nem jelentkezett ez az önkormányzatoknál pluszként, a kormány viszont megtakarításként értékelte. Mi ezt elvonásként értékeltük, képviselő úr, kevesebbet tudtunk költeni az iskoláinkra, kevesebbet tudtunk a közoktatásra költeni. Azt hiszem, ezzel - mondhatjuk azt - a kormány nem először megsérti az alkotmányt és az önkormányzati törvényt is, hiszen a feladatokhoz nem rendeli hozzá a megfelelő költségvetési támogatást.

Mondjuk ki: a középfokú oktatási intézményeknél már régóta nem éri el a 60 százalékot a tényleges finanszírozási igényhez képest a normatíva. Alapfokú művészetoktatási intézményeknél pedig még ennél is kevesebb, van, ahol 30-40 százalékot támogat csak a kormány ezekben az intézményekben. Ha ön azt mondta a fölszólalásában, hogy ez a kormánynak a jól meggondolt koncepciója, akkor nekem azt kell mondani, hogy köszönjük szépen, ebből a koncepcióból nem kérünk. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak hogy tudja, Tatai képviselő úr, Alkotmánybírósághoz fordultunk már a tavalyi évben a költségvetés ilyen jellegű ügyei miatt. Arról, hogy még nem döntött az Alkotmánybíróság, mi nem igazán tehetünk, de nyilván ön is tudja, hogy ezt megtettük.

Arról is szeretném tájékoztatni Bókay képviselő urat, hogy valószínűleg félreérti a helyzetet, és lehet, hogy az önök megyéiben rosszul megy ez az egész dolog, mert olyan sok fenntartó van. Pest megyéről tudok beszámolni önnek: nálunk a megyében nincsen sok fenntartó, 44 közoktatási intézményt működtet Pest Megye Önkormányzata, és azt hiszem, hogy ebben a helyzetben nem lehet szó arról, amit ön mondott, hogy ilyen módon nem tudjuk megállapítani, hogy milyen szakmákat kell képezni.

Egyébként az helyes, ha ilyen módon a szakképzést átalakítjuk, de azt hiszem, semelyikünk nem erről beszélt, hanem arról, hogy a közoktatási normatívák nem fedezik azokat a költségeket, amikből az iskolák működhetnek. Tatai képviselő úr szívesen szereti mondani az Orbán-Torgyán-kormány című kifejezéseket. Emlékezzen vissza, akkor a kistelepülési iskoláknak volt egy kiegészítő normatívának nem nevezhető, de mindenképpen egy olyan lehetősége, hogy a tényleges költségeiket használhatták fel normatívaképzésként.

(18.00)

Azt hiszem, erről kellene beszélnünk, meg arról, hogy az alapfokú művészetoktatási intézményeket miért akarják önök tönkretenni. Azt gondolom, ezek a fontos kérdések.

Bókay képviselő úrnak is el tudom mondani, például ebben a kistérségi külön normatívában nem részesülhetnek a megyei önkormányzatok, amelyek az egyik legnagyobb intézményfenntartók. Vajon miért? Hogyan lehet ilyen megkülönböztetéssel élni a mai rendszerben?

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)