Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Elgondolkoztam, ha egy egyetemi hallgató például ebből a javaslatból írna évfolyamdolgozatot vagy szakdolgozatot, és végigolvasná a jegyzőkönyvet, akkor egy következtetést mindenképpen le tudna vonni: a fideszes, KDNP-s képviselőknek szövegértési problémája van, ugyanis úgy kezdtem a felszólalásomat, hogy természetes módon támogatjuk a javaslatot, mert egyébként indokolt régóta, kereken 29 éve tetszenek tartozni ezzel a társadalomnak. Csak azt is megkérdeztem, hogy miután a 29 év alatt a Fidesz és a KDNP is parlamenti párt volt, miért is jutottunk el odáig, hogy 29 év után ezt így adják elő.A másik, vitára okot adó probléma az indoklás. Ha önök ebben az indoklásba ezt az álszent szöveget nem vették volna bele, akkor ezen a parlamenti napon itt vita nem kerekedett volna.

És hogy megmutassam, milyen szinten megosztó zsigerileg a gondolkodásmódjuk a társadalomban: egy ilyen javaslathoz a „Magyar falu” programot hozza ide, amikor városban is élnek emberek. Ezek szerint önök ezzel a javaslattal nem preferálják például azt a gyermeket vagy azt a már felnőttet, akinek a személyi igazolványában a származási hely nincs benne (Gyopáros Alpár: Szövegértési problémája…), aki például úgy született, hogy Budapestről vagy valamely nagyvárosból ellátogatott a szülőanya valahova, és korábban indult meg a szülés, ezáltal valahol máshol született meg. Tehát önöknek az egész gondolkodásmódja olyan szinten a társadalom megosztásában leledzik, hogy még egy ilyen javaslatnál se voltak képesek azt végiggondolni, hogy lehet, lesz olyan ember, aki Budapestet jegyezteti be származási helyének, pedig esetleg Kiskőrösön született, mert ott volt látogatóban az édesanyja.

Tehát értsék már meg, ebben a Házban e javaslat vonatkozásában azért merültek fel kérdések az ellenzéki képviselőkben, mert önök a munkájuk során nem a törvényjavaslat szellemisége szerint dolgoznak.

Csak pár kérdést még hadd hozzak ide! Az 1992. évi LXVI. törvényt, amellyel kezdődik ez a javaslat, eddig 25-ször módosították, így bármely módosítás során ezt behozhatták volna ide a Házba. Aztán amikor azt mondja Vigh László képviselő úr, hogy nincs probléma ott, ezeken a területeken, ahol ő él, akkor elmondom: lehet, hogy nincs probléma, mert egyrészről a 600 ezer elvándorló a konkurenciát a munkaerőpiacon magával vitte, és egyébként pedig évi 40 ezer emberrel kevesebb a nemzetünk a természetes fogyás miatt. Ezt már csak nem fogja Vigh László képviselőtársam vitatni, merthogy statisztikai adat a születés és a halálozás! Évi 40 ezer emberrel kevesebb magyar van e honban! Ezt mikor fogja megmagyarázni a Fidesz-KDNP tízéves kormányzása után, hogy miért tartunk még mindig itt? Azért tartunk itt, mert önök pont a vidéket hanyagolják el.

Jelzem önöknek, ha már a vidékfejlesztésről, a „Magyar falu” programról és a vidék felvirágoztatásáról szólnak, ahonnan egyébként én is származom, és nálam többet nem sok képviselő jár vidéki falvakban… (Derültség a kormánypárti sorokban.  Gyopáros Alpár tapsol.) Gyopáros Alpár, befejezné már ezt a gúnyos, mocskos stílust, amit itt előadott?!  Felzúdulás a kormánypárti sorokban.) Honnan meri ön megkérdőjelezni…

ELNÖK: Nagyon kérem!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): …hogy én jároke falvakba vagy nem?! (Az elnök csenget.) Honnan meri, Gyopáros Alpár?! Elnök úr, egész tárgyalássorozat alatt ő gúnyosan kiröhögi a képviselőtársait!

ELNÖK: Nagyon-nagyon köszönöm, képviselő asszony, ilyen magasságból pontosan látom, hogy mi történik.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Szörnyű, amit művel! Szörnyű!

ELNÖK: Úgyhogy az az ábra, hogy kérem, térjen vissza a törvény tárgyalására.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Szörnyű!

ELNÖK: És egyébként mindenki más meg figyeljen, mert érdekes dolgokat mond a képviselő asszony. Parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Magyarországon minden negyedik 15 éves tanuló még mindig nem képes elsajátítani az olvasási, matematikai feladatok megoldását. Ezzel tessék például foglalkozni! Aztán elmondom önöknek, hogy a World Democratic Audit felmérése szerint Magyarország a 154 országból a 44. helyen van az elégedetlenségi rátában; ez azt jelenti, hogy a polgárok mennyire elégedettek a hazájuk, az otthonuk, a kormányuk tevékenységével. De az elégedettségi faktorban viszont a 154 országból mindössze a 107.-ek vagyunk. Az OECD-országok között a 38 országban készített felmérésből a 32. helyen vagyunk a Better Life Index szerint. A társadalmi értékválság, a cselekvőképtelenné váló társadalom képe az, ami minden egyes ilyen felmérésből kimutatkozik. A magyar társadalom 60-70 százalékának kevesebb a fizetése, mint az önök által az elmúlt évben kimutatott bruttó 350 ezer forint. A legszegényebb járásokban a Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 10-15 százalék a munkanélküliség. (Nacsa Lőrinc: Ez nem a törvény!) De, el fogom mondani, a magyar falu fejlesztéséről szól a törvény indoklása, ezért beszéljünk csak a faluról, és egyébként még van időm.

És akkor most felolvasom önöknek egy borsodi kis falu életét, mert bár önök mindig azt mondják, hogy önök a falvakban és a kistelepüléseken járnak, és minden rendben van, de akkor elmondom, hogy miért nincs minden rendben.

Kiscsécs „a legtakarosabb borsodi roma település” címet kiérdemelte az elmúlt években. A lakosság 90 százaléka ugyanis cigány etnikumú, nagyjából ennyi a munkanélküliek aránya is. Az utcák mind gondozottak, az árkokban szépen nyírt fű, a házak tiszták, körülöttük virágok, gondosan megművelt kiskertek, ám az épületek nagy része vakolatlan, egy-kettő megrogyva utolsó évét éli, többnél késtek az időnként szükséges állagmegőrzési munkák, erre már nem telik. A házak többségében ugyan van áram, de víz már alig-alig, az utcai kutakat használja majd mindenki. Gáz-, csatornahálózat nincs, a közműcégeknek nem éri meg a befektetés, mert mint állítják, úgysem tudnák kifizetni a rezsit a helyiek. Telefon egy-két háznál és egy utcai fülkében van, mobilt senkinél nem látunk, autó kettő-három akad. A településen nincs posta, kocsma és bolt, az alapvető létszükségleti cikkekért, kenyérért és tejért a szomszédos Kesznyétenbe vagy Girincsre mennek, többnyire gyalog. Nincs óvoda, iskola, orvosi rendelő.

Azt mondja a polgármester: „Nagyon nehéz itt az élet, a rendszerváltás óta vegetálunk. Korábban Miskolcon, Bőcsön, Tiszaújvárosban dolgoztak az emberek, még az asszonyok közül is sokan, de a változásokkor a vidéki alacsony képzettségűeket elküldték. Sokaknak azóta sincs biztos állása, segélyekből, alkalmi munkákból élnek. Van egy csirkés vállalkozó nem messze innen, ő szokta alkalmazni a helyieket néha. Rajta kívül semmi, de semmi, pedig dolgos, tiszta romák laknak itt.” (Nacsa Lőrinc: Mi van a személyi igazolvánnyal?)

Tehát ez az a Magyarország, ahol önök kormányoznak, amire önök azt mondják, hogy mindig, minden, mindenhol rendben van, és amilyen módon ezt a javaslatot az indoklásukkal előterjesztették, az adott okot vitára, de nagyon nyugodt vagyok, mert legalább több fideszes képviselő kimondta, hogy elég sok tennivaló van még. Tehát ha másra nem, ez a vita arra volt jó, hogy parlamenti jegyzőkönyvben szerepel, hogy a kormánypárti képviselők úgy gondolják, van még sok tennivaló, és ha azt a sok tennivalót nem tetszenek elvégezni, akkor mindig lesz olyan ellenzéki képviselő, aki meg fogja kérdezni, hogy az ígéreteiket miért nem teljesítik. Köszönöm. (Taps az ellenzéki sorokban.)