Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Polgármesteri tapasztalatom alapján kértem szót, én nem a vidékkel kapcsolatos tapasztalataimat szeretném megemlíteni, noha én is vidéken születtem. Tasó képviselőtársammal ültünk egy bizottságban sok éven keresztül és egy cipőben, hiszen polgármesterek voltunk. Egy tanyasi iskolából jövök; különben, ha egy megjegyzést a vidékkel kapcsolatban tehetek, akkor kíváncsi lennék, hogy egy mai tanyasi iskolában  bár ilyen már nincsen  végzett gyerek hogyan tudna érettségizni, technikumi végzettséget szerezni, főiskolai és egyetemi diplomát megszerezni ma ebben a falufejlesztési programban például. Nem tudna, tehát ott tartunk, hogy nem tudna. Az, hogy Budapesten lettem polgármester, ez is nehezen elképzelhető lenne ebben a mai világban.Visszatérve az előterjesztéshez, azt gondolom, hogy önálló képviselői előterjesztésként olyan dolog érkezett ide, amely fölvet egy csomó gyakorlati kérdést, és ezt szeretném megemlíteni és kérdésként fölvetni az előterjesztőknek. Az egyik az, hogy nyilván költsége van a bevezetésnek, ha nincs költsége, akkor jelzem, hogy hol látom, hogy ennek kell hogy legyen költsége. Az egyik az, hogy két törvényt módosítunk, az egyik törvény az a bizonyos lakcímnyilvántartásról szóló törvény, a másik pedig az anyakönyvi eljárásról szóló törvény.

Ezek komoly programok alapján, országos kiterjedésű programok alapján tudnak lekérdezni vagy tudnak dolgozni. Ennek az átprogramozását igényli az a javaslat, amelyet önök itt most beterjesztettek. Ez a javaslat a jelenleg működő programhoz  amely a kormányhivataloknál és az önkormányzatoknál, mert az egyik az önkormányzatoknál működik, az anyakönyvi program  hogyan illeszthető? Vélem azt felfedezni, hogy van egy programozó cég, akinek munkát kell adni, és végig az egész országban át kell programozni a jelenleg működő programot.

Hozzá kell tegyem, hogy az anyakönyv nem ilyen egyszerű. Aki gyakorló polgármester, az pontosan tudja, hogy mit jelent ez, amit önök javasoltak. Kötelező jellegű lesz ennek a bevezetése, spontán jellegű lesz, vagy csak simán bemondásra? Bejön az ügyfél, és azt mondja, hogy én itt születtem, és a kórházban be van írva, hogy Gyulán a kórházban születtem, de én egy másik faluban születtem, mondjuk, Vésztőn, és kérem ezt írják be? Ennek a leellenőrzése, hogy ez valóban így van, tehát ott nőtt föl; vagy mondjuk, aki például kettős állampolgár, és Erdélyből, Romániából beérkezik, vagy Vajdaságból, Szerbiából, annak az adatait hogyan fogják itt ellenőrizni? Ez a program kicsit gyanús nekem, hogy működőképese egyáltalán, amit önök javasolnak, a való életben.

Pillanatnyilag az anyakönyvi ellátás a kórházi adatokra épül. Jövő év, azt hiszem, január 1-jén lép az be, amikor már nem az ügyfél hozza a kórházból az igazolást az anyakönyvhöz, hanem automatikusan a kórházak jelentik az anyakönyvnek. Ez egy egyszerűsítésnek lett akkor szánva. Hogyan fog ez működni majd a jövőt illetően, amikor kell a kórházi helyet is megjelölni, azt a települést nyilván, és azt is, ami az identitást jelenti, azt a települést, ahol élte az életét, nem tudom, hogy hány éves kortól hány éves korig? Vagy ha gyerekkorában négy-öt településen élt, mondjuk, egy katonának vagy valamilyen állandóan mozgó munkahelyen lévő szülők gyereke, akkor melyik települést írja be identitásjelző településnek? Tehát olyan gyakorlati problémákat vet ez föl, amiről nem tudom elképzelni, hogy a gyakorlatban ez működik.

Tehát a születési hely megjelölése: én például úgy születtem egy településen, hogy azon a településen földes utak voltak, és el kellett menni a legközelebbi településre, ahol van köves út, akkor így hívták, és a vésztői tanácsházán kellett bevárni, mert odáig jött a köves út, hogy Gyulára el lehessen menni, Békés megyéről lévén szó. És én a városházán, ott volt ilyen hely, én a tanácsházán születtem tulajdonképpen. Polgármester lettem, de én már mindjárt a tanácsházán születtem. (Derültség és taps.) Az én személyi igazolványomba az van írva, hogy született: Vésztő, de egy Okány nevű településen végeztem az iskoláimat, és onnan kerültem Budapestre szakmát tanulni, iparitanuló is voltam.

Tehát akkor most, ha nekem tetszik, Vésztőt meghagyom, vagy köteles vagyok beíratni azt is, hogy Okányban nőttem föl, és azt mivel igazolom, hogy ott nőttem föl? Nem tudom a vidékfejlesztéshez és az identitás erősítéséhez sem nagyon a kapcsolatot. Ahol én fölnőttem, ennek a bizonyos Okány nevű településnek díszpolgára vagyok. Nem hiszem, hogy ez identitászavart jelenthet. Ott konfirmáltam, református vagyok, és a mai napig visszajárok a településre, de nem tudom, az identitásom mivel fog erősödni, ha önök be fogják ezt a javaslatot vezetni, és ettől kezdve nekem is be lesz írva, hogy ott nőttem föl. (Nacsa Lőrinc: Önkéntes.)

De a zavart szerintem az okozza, hogy mi van abban az esetben, ha kettős állampolgár is ugyanezt szeretné, és kezdünk nyomozni, hogy Hargita megyében Toplicán született, vagy nem ott született, de ő azt akarja beírni, hogy ott született, mert az egy szórványtelepülés. Tehát, úgy érzem, hogy ennek a gyakorlati végrehajtását nem ismerjük, valami olyanra mondunk igent, aminek a végrehajtása mind a kormányhivataloknál, mind az anyakönyvnél, az önkormányzatoknál zavart fog okozni.

Tehát én megfontolásra javaslom, vagy legalábbis kapjunk arról tájékoztatást, mert ennek a végrehajtási rendelete vagy valami hiányzik innen ahhoz, hogy közérthető legyen, hogy ez a gyakorlatban végrehajthatóe egyáltalán. Másrészt pedig úgy gondolom, hogy semmi másról nincsen szó, mint egy programkészítő cégnek egy hatalmas nagy munkára ad lehetőséget megrendelésre. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)