Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nem akartam ennél a törvénynél belemenni abba, hogy csatározzunk itt a fideszes parlamenti képviselőkkel, de engedje meg, hogy elmondjam az előttem szólónak, hogy azért nyolc év után még mindig MSZP-kormányozni, szerintem ezt el lehetne már felejteni. Most már beléptünk a 9. évbe, amikor kormányon vannak, szerintem a visszamutogatás már csak önökre vonatkozik, saját magukra mutogassanak vissza!Ennél a törvénymódosításnál azt mondhatnánk, hogy egy nagyon fontos törvénymódosításról beszélünk, többet kellene foglalkoznunk a hazai kis- és középvállalkozókkal, vállalkozásokkal, hogy milyen problémákkal küszködnek ma Magyarországon, és miben lehetne segíteni, hogy minél eredményesebbek lehessenek. De azt meg kell állapítani, és szerintem ebben mi, ellenzéki képviselők egyetértünk, hogy nem az a lényeg, ami ebben a törvényben benne van, hanem ami megint kimarad belőle, hogy mik azok, amikkel ma legfőképpen segíteni lehetne a kis- és középvállalkozásokat Magyarországon.

Mindig arról beszélünk, hogy mi az az első dolog, amivel kimondott segítséget tudna az adott kormányzat nyújtani nekik: ez a közteherviselés, mondjuk, a munkavállalói járulékok csökkentése. Most nem fogom felsorolni, hogy 2010 után hogyan növekedett évről évre az a teher, ami sújtja a munkáltatókat és magukat a munkavállalókat is. Hogyan lehetne ösztönözni; elhangzott a KDNP-s vezérszónoki felszólalásban, hogy hogyan lehetne ösztönözni ma Magyarországon. Minden egyes törvénynél elmondhatjuk most már, hogy komoly munkaerőhiánnyal küszködik Magyarország.

Az egyik része lehetne a megoldásnak az, amikor a közmunkásokat vissza lehetne terelni a vállalkozások felé. Azt gondolom, ebben sem sikerült az elmúlt nyolc évben nagy sikert elérnie a kormányzatnak. Ha megnézzük, hogy hány százalékuk tudott, mondjuk, a versenyszférában elhelyezkedni a közmunkásoknak, akkor én azt gondolom, elég keményen azt mondhatjuk, hogy 10 százalék alatt van folyamatosan azoknak a közmunkásoknak a száma, akik ebből az ördögi körből, mondjuk, a versenyszférában vagy akár az állami szférában is el tudtak helyezkedni. Ez egy nagyon nehéz kérdés, és ezzel többet kellene a kormányzatnak foglalkoznia. Meg kellene komolyan vizsgálnia a Fidesz-KDNP-kormánynak, hogy mi okozza azt, hogy a közmunkásokkal  a számuk éves szinten több százezerre tehető  nem sikerül lényegében azt a fajta munkaerőhiányt kiküszöbölni, amivel most már szembesülünk nap mint nap.

Az államtitkári felvezetésben elhangzott, hogy a magyar cégek helyzetbe hozása, a családok támogatása a legfőbb célja a kormányzati intézkedéseknek, az építőipari szereplők helyzetbe hozása és a kisvállalkozói terhek csökkentése. Itt azért engedjenek meg némi kritikát most már, mert csak politikusok vagyunk. Szeretném megkérdezni, hogy az építőipari szereplők helyzetbe hozása kikre vonatkozik. Mert szerintem körülbelül három céget tudnánk felsorolni Magyarországon, hogy melyik az a három cég, amelynek a helyzetbe hozása több mint nyolc éve zajlik Magyarországon.

A magáncégekre ugyanez vonatkozik, a magáncégek helyzetbe hozására is. Ha a közbeszerzéseket látjuk, az állami megrendeléseket látjuk, az európai uniós források lehívását nyomon követjük, akkor mondhatjuk azt, hogy persze, Magyarországon a több százezerre tehető kis- és középvállalkozások lehetőséget kapnak pályázati forrásokra vagy akár állami megrendelésekre, de azt látjuk, hogy a zsíros, nagy falatokat a kormányhoz közeli cégek szakítják le. Államtitkár úr, ezen komolyan változtatni kellene.

Arról is beszélhetnénk  a jobbikos képviselőtársam előttem már szólt erről , hogy a körbetartozások a mai napig nem szűntek meg az építőiparban, de nemcsak az építőiparban, hanem ez más vállalkozói szegmensekben is fellelhető. Lényegében nemcsak a körbetartozásról beszélünk, hanem arról a függőségi viszonyról, ami akkor alakul ki, amikor fővállalkozók megnyernek egy komoly tendert, és az alvállalkozói körök hogyan csurgatják vissza vagy nem csurgatják vissza a pénzeket, mi zajlik ma Magyarországon a beruházások környékén, és hogyan zsigerelik ki, mondjuk, az alul lévő kis- és középvállalkozókat ezeken a projekteken.

Némi kritikát engedjenek meg az előttünk lévő törvénymódosítással kapcsolatban. Gondolom, egyetértünk azzal, hogy mindenféleképpen kell beszélni arról, és kell olyan intézkedéseket hozni, amelyek a vállalkozók, a vállalkozások terhét csökkentik és próbálják könnyíteni a munkájukat, de az itt lévő törvényjavaslattal kapcsolatban néhány gondolatot felolvasnék.

A nemzeti szabványosításról szóló törvénymódosításhoz  amellyel kapcsolatban kritikával élünk - néhány gondolat. A Műszaki Szabályozási Bizottság tervezett feladatköre lehetőséget adhat, hogy meghatározott csoportok előnyben részesítése érdekében határozzanak meg műszaki előírásokat. Nyugtasson meg, államtitkár úr, hogy ez tényleg nem így fog történni, hogy a további szabályozások erre fognak lehetőséget biztosítani.

Nem világos magának az MSZB létrehozásának az indokoltsága sem az MSZT mellé. Bürokrácianövelő hatással bírhat, illetve részérdekek megjelenítését teheti lehetővé. Szükség van-e erre a mostani szabályozás mellett, hogy egy újabb szabályozási szervet hozzunk létre? Amikor folyamatosan arról beszéltek az elmúlt években, hogy csökkentik a bürokratikus terheket, szüksége van arra a vállalkozói szektornak, hogy ezek minimálisra legyenek lecsökkentve, akkor szükséges-e még egy szervet létrehozni föléjük?

Érthetetlenül változik a kkv-khoz kapcsolt vállalkozásokról szóló rendelkezés is, és kikerül a következő mondatrész: egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének, részvényeinek és  megmaradt  a szavazatának a többségével rendelkezik, márpedig a szabályozás eddig diszpozitív volt, hiszen a szavazati jog többségével rendelkezhetett a kisebbségi részesedéssel bíró tulajdonos is.

(12.50)

Azaz ezután az a vállalkozás, amelyben másik vállalkozás többségi tulajdonrésszel, de kisebbségi szavazati joggal rendelkezik, nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. Miközben ez nem mond ellent az uniós ajánlásnak, mégis például uniós pályázatoknál kkv-knak minősülhet olyan vállalkozás, amely a hatályban lévő rendelkezéssel már nem lesz az. Reméljük, hogy államtitkár úr itt is megnyugtató választ ad, hogy nem egy elírásról van szó vagy figyelmetlenségről, és kiküszöbölik ezt a hibát.

Indokolatlan a Vállalkozásfejlesztési Tanács mint konzultációs szerv további felduzzasztása egy részben kormányzati szervek, minisztériumok által is létrehozott alapítvánnyal  Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány -; és kikerül a Pálinkás József vezette tanácsból az a szervezet, amelynek Pálinkás József az elnöke volt.

Én azt gondolom, szükségszerű a kis- és középvállalkozások terhének a csökkentése Magyarországon, hogy az a helyzetbe hozás, amiről államtitkár úr beszélt és kormánypárti politikusok beszéltek, az tényleg megtörténhessen, és ne csak egy nagyon szűk kör profitálhasson Magyarországon azokból az előnyökből, amiket évről évre tapasztalhatunk.

Én azt gondolom, ha államtitkár úr megnyugtató választ ad a felhozott kritikákra, akkor megfontolandó ennek a törvénynek a pozitív irányba való támogatása.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)