Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány mondatban reagálnék is a Nunkovics Tibor képviselőtársam által elmondottakra. Azt állította a képviselő úr, hogy a CO2 kibocsátása 2014 után folyamatosan nőtt Magyarországon. 2018 utolsó negyedévében 5,1 százalékos gazdasági növekedés volt, ezt többször el szoktuk mondani, és ahhoz képest egyébként 0,7 százalékkal csökkentettük az üvegházhatású gázok kibocsátását. És az a furcsa helyzet állt elő, hogy annak ellenére, hogy nőtt a gazdaság, csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, tehát szerintem ilyen szempontból nyilván ezt érdemes megjegyezni.

A költségvetésben ami a klímavédelmet illeti, hiszen ez egy nagyon fontos szempont, a Gazdaságvédelmi Alapon keresztül az energia- és a klímapolitikai modernizációs rendszerek működtetésére van 34,3 milliárd forint biztosítva; gyakorlatilag speciális dolgokat lehet ebből finanszírozni. Viszont ami a költségvetésben szintén bent van, és képviselő úr figyelmét ezek szerint elkerülte, hogy a központi költségvetés alrendszerében a környezetvédelemre 148 milliárd forint van meghatározva, illetve hogy az államháztartási részben, az önkormányzatoknál pedig szintén környezetvédelemre 284 milliárd forint van meghatározva, tehát ezt mind-mind erre lehet költeni. Annak ellenére egyébként, hogy a koronavírus-járvány okozta negatív hatások világszerte, így hazánkban is felülírták a korábbi gazdasági kilátásokat.

A magyar gazdaságpolitika elsődleges célja az eddig elért eredmények megvédése, a gazdaság újraindítása és az európai szinten is kiemelkedő növekedési lendület visszaállítása. A krízis idején nem megszorításokra és nem a lakosság megsarcolására van szükség, ahogy azt a baloldali kormányok szokták tenni, hanem olyan gazdaságvédelmi programot kell kidolgozni, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaság talpra állhasson.

Az elmúlt évek adatai egyértelműen igazolják, hogy a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában, azonban az innováció és a technológia elengedhetetlen eszköze a további fejlődésnek, ahogyan a környezetünk védelme is nélkülözhetetlen a jövőnk szempontjából. Magyarország a múlt helyett a jövő, azaz a klímavédelem, az energiaszuverenitás és a zöld gazdasági növekedés útját választotta, és egyike volt azon államoknak, amelyek a klímaváltozás elleni küzdelemben is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

Az elmúlt évek kiváló magyar klímateljesítménye arra tanít, hogy a környezetvédelem, a gazdaságfejlődés és az energiabiztonság céljai nem ellentétesek egymással, hanem összeegyeztethetőek, sőt egymást erősítő célok is. A kedvező folyamatot a 2018-as kibocsátás, ahogy ezt említettem is, megerősíti, amikor 5,1 százalékos növekedés ellenére az üvegházhatású gázokat 0,7 százalékkal sikerült csökkenteni.

A kormány elfogadta a 2050-ig szóló hosszú távú klímastratégia alapelveit. Erre alapozva elkészült az a stratégia, amelynek mentén Magyarország fokozatosan, 2050-ig klímasemleges országgá válhat anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést és a társadalmi jólétet veszélyeztetné.

Hazánk az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén. 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat.

A jövőre való tekintettel a cél a gazdaság klímasemleges átalakítása, az energiaellátás biztonságának megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, az energiaszektor klímabaráttá alakítása, illetve a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek ösztönzése kiemelt célkitűzés. Mindemellett a kormány csaknem 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújulóenergia-termelését, a gazdaság klímasemleges átalakítását célzó beruházásokat, illetve kidolgozásra kerülnek a hazai vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseinek támogatási programjai.

A klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében megkezdődik a zöld államkötvény kibocsátása új, környezetvédelemmel, a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésével kapcsolatos projektek finanszírozására, és itt jegyezném meg, hogy gyakorlatilag az előjegyzése ennek a zöld államkötvénynek megtörtént, másfél milliárd eurós kerettel, úgy, hogy 7,5 milliárd eurót jegyeztek volna a befektetők, ha erre lett volna lehetőségük. De a másfél milliárd forint is azt jelenti, hogy kizárólag környezetvédelmi és zöldcélokra már idén több mint 500 milliárd forint fog rendelkezésre állni, és ha a kormány tervei szerint jövőre is kibocsátjuk a zöldkötvényeket, ugyanez az összeg  bármekkora összegben bocsátjuk ki  jövőre is rendelkezésre fog állni, és ezt kizárólag környezetvédelmi, klímavédelmi és zöldcélokra lehet fordítani. Ez is azt erősíti, hogy a kormány elkötelezett a klímavédelmi célok végrehajtásában, és óriási összegeket fordítunk erre már idén és jövőre is.

A klímasemleges gazdaság költségeit pedig véleményünk szerint a klímarongálókkal kell megfizettetni, tehát a nagy szennyező országokkal és a nagy szennyező vállalatokkal, illetve ezt a politikát úgy kell végrehajtani, hogy ne emelkedjen a családok által fizetett energia és élelmiszer ára sem.

Ennek lényege, hogy nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, és nem az egyébként is szűkös kereteket biztosító európai uniós kohéziós forrásokat kell újraosztani, hanem innovatív mechanizmusokon keresztül új forrásokat kell bevonni az új kihívások negatív hatásai elleni küzdelemhez.

(20.00)

Az uniós tagállamok és az egyes gazdasági szektorok különböző mértékben felelősek az emisszióért. A 2018-as statisztikák szerint az Unió szén-dioxid-kibocsátásának 43,5 százalékát a három legnagyobb szennyező, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország okozta. Ugyanakkor a volt szocialista országok közösségének az összes kibocsátása csupán az egyötöde az Európai Unióénak. Ennek több mint kétharmadát Lengyelország, Csehország és Románia együttesen okozza. Magyarországon az egy főre jutó éves szén-dioxid-kibocsátás 5,4 tonna, így az ország a közösség teljes kibocsátásának csupán 1,4 százalékáért felelős.

A kormány célja, hogy a 2021-es költségvetés által a jövő évben is biztosítsa a kutatásra, a fejlesztésre és innovációra fordítandó források koordinált, célszerű és hatékony, a magyar gazdaság versenyképességét támogató felhasználását. Ennek eszköze egy egységes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetése, melyen belül a 2020. évi kutatási alaprész és innovációs alaprész jött létre. A kutatási alaprészből a társadalmilag hasznos kutatási projektek, a kutatási kiválósági célok, felsőoktatási intézmények és kutatóintézeti, valamint egyéni kutatói kiválósági programok kerülnek finanszírozásra, míg az innovációs alaprészből a vállalati innováció, illetve a piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységek kerülnek támogatásra.

Ahogy az elején említettem, a költségvetés pedig a Gazdaságvédelmi Alapon keresztül az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszerek működtetésére 2021-ben további 34,3 millió forintot biztosít.

Az elhangzottak alapján szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy a zöldkötvényeken keresztül, a költségvetésben fellelhető forrásokon keresztül Magyarország nagyon komoly forrásokat biztosít a környezetvédelemre és a zöldpolitikai célok megvalósítására 2021-ben is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)