Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten meine Rede  die ich schon in den vorigen Tagen behalt habe  bezüglich des Gesetzesvorschläges Nr. T/10710. über den ungarischen Haushalt im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen weiter treibe. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében a mai napon folytassam az előző két napban megtartott beszédemet a T/10710. számú, a 2021. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat nemzetiségi vonatkozásaival kapcsolatban. Mielőtt a mai hozzászólásom érdemi részét elkezdeném, bár már hat éve vagyunk a parlamentben, azért engedjék meg, hogy rendhagyó módon felsoroljam a 13 őshonos nemzetiséget, akiknek a képviseletében beszélhetek most, vagyis a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiség.

Két napja a 2021. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos első hozzászólásomat azzal kezdtem, hogy áttekintettem, az elmúlt ciklus elején, a 2014. évben milyen helyzetben voltak a Magyarországon élő nemzetiségek, az előző hat évben miben és hogyan tudtunk előrelépni, hol tartunk ma, milyen céljaink vannak, ezek eléréséhez milyen megoldandó feladatok állnak előttünk. Amikor a mai beszédemet készítettem elő és átolvastam a két nappal ezelőttit, akkor örömmel  egy kicsit a magam számára is meglepődve  tudatosult bennem, hogy az induláskori problémás témák felsorolását az elmúlt hat év eredményei nemcsak hogy többé-kevésbé lefedték, hanem az eredményeknél olyan pontokról is be tudtam számolni, melyekről az induláskori problémafelvetéseknél még nem is esett szó. Például az egyedi döntésű nemzetiségi kiegészítő támogatási keretekről, az intézményfenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatok és a fenntartott nemzetiségi intézményeik helyzetéről vagy éppen a nemzetiségipedagógus-programról.

A tegnapi felszólalásomban egészen konkrétan a 2021. évi központi költségvetéssel kapcsolatos 1 milliárd 100,1 millió forintos nemzetiségi módosító igényről számoltam be, annak minden részletét külön-külön is indokolva. Őszintén bízom benne, hogy most  a nemzeti összetartozás évében  nem fordulhat elő, hogy a kormány vagy a parlament ne támogassa a magyarországi nemzetiségek javaslatát.

Tegnap már nem volt időm említeni, de szeretném kiemelni, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek részéről, a koronavírus által okozott egészségügyi és gazdasági vészhelyzetre való tekintettel, egyrészt fegyelmezetten tudomásul vettük, hogy a 2020. évi nemzetiségi támogatásokból közel 1 milliárd forint elvonásra, átcsoportosításra került. Ez azt eredményezte, hogy a 12 nemzetiség összes 2020. évi kulturális rendezvényének támogatására szolgáló NEMZ-KUL 700 milliós pályázat, valamint a 2020. évben az összes nemzetiségi anyanyelvi diáktábor támogatására szolgáló NEMZ-TAB 400 milliós pályázat visszavonásra került. Nem örültünk neki, de elfogadtuk, tudomásul vettük.

Másodszor, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága mint bizottság nem kívánt nyilvánosan fellépni, esetleg politikai vitába keveredni, de a bizottság minden tagja magánemberként, szószólóként vagy képviselőként jelentős adományokkal és személyes munkájával is segítette és segíti elsősorban a saját nemzetiségi közösségét, de a teljes környezetét is a járvány kezdetétől fogva.

Harmadszor, a 2021. évi költségvetéssel kapcsolatos nemzetiségi igényeket a helyzetnek megfelelően önmegtartóztató módon állítottuk össze, az 1,1 milliárd forint a legkisebb nemzetiségi támogatási igény az eddigi hét év költségvetési törvényjavaslataival kapcsolatban. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy mint a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek, reálisan értékeljük a mai helyzetet, és kivesszük a magunk részét a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági problémák megoldásának segítésében, a közös teherviselésben.

Az elmúlt kétnapi felszólalásomban már jeleztem, hogy a mai napon szeretnék ismét kicsit részletesebben beszélni a jövőről, és tájékoztatni a tisztelt Házat a nemzetiségipedagógus-programról. A tegnapi felszólalásomat követően örömmel hallottam az utánam felszólaló Pánczél Károly képviselő úrnak, a Nemzeti összetartozás bizottsága elnökének a 2021. évi költségvetésitörvény-javaslat határon túli magyar nemzetiséggel kapcsolatos felszólalását, melyben kiemelt figyelmet szentelt, stratégiai fontosságúnak nevezte a határon túli magyar nemzetiségipedagógus-képzést, a magyar nemzetiségi értelmiség megtartását, helyzetének erősítését. A képviselő úr által elmondottak minden mondatával teljes mértékben egyetértek.

Ugyanígy stratégiai fontosságú a Magyarországon élő nemzetiségek részére is a hazai nemzetiségi értelmiség, a nemzetiségi pedagógusok képzése, erősítése, megtartása, melyet első prioritásként kezelünk. A nemzetiségipedagógus-program keretében a 2016. évben átfogóan, komplexen vizsgáltuk meg a helyzetünket, az elérendő célokat, és határoztuk meg ennek alapján az előttünk álló feladatokat. Négy alapvető pontot határoztunk meg. Először is a meglévő nemzetiségi pedagógusok pályán tartása, ennek érdekében jobb megbecsülése. Ennek egyik eszköze volt a nemzetiségipedagógus-pótlék négyszeres emelése és differenciált, a nemzetiségi nyelven történő oktatás-neveléssel arányos új pótlékkategóriákkal minden nemzetiségi pedagógus bevonása a pótlékrendszerbe. Ez az elmúlt három évben maradéktalanul sikerült.

Ugyanakkor szeretnék beszámolni arról, hogy a 2020. január 1-jei harmadik emelést követően valamennyi nemzetiségi intézményfenntartóval leülve minden, a nemzetiségipótlék-emelés kapcsán felmerülő vitás kérdést, problémát tematizáltunk, átbeszéltünk, legfelsőbb vezetői szinten rendeztünk.

(10.50)

Ezek sorában például a részmunkaidőben foglalkoztatottak pótlékjogosultságát, az óraadók pótlékjogosultságát, a nemzetiségi felkészítő, nulladik évfolyamon tanítóknak a pótlékjogosultságát, az igazgatóhelyettesek, a csökkentett részmunkaidőben dolgozók vagy órakedvezménnyel dolgozók pótlékjogosultságát; és a többi, valamennyi kérdésben egyértelmű, világos álláspontot alakítottunk ki, és ezt minden fenntartó, a Klebelsberg katolikus fenntartók (sic!), nemzetiségi fenntartók, iskolatípustól és fenntartótól függetlenül a saját rendszerükön keresztül érvényesítették. Egy hónappal később minden konkrét korábbi panaszos ügyben konkrétan utánajártunk. Elmondhatom, hogy nincs egyetlen olyan nemzetiségi intézmény sem tudomásom szerint Magyarországon, egyik nemzetiségnél sem, ahol a nemzetiségi pótlék biztosítása a nemzetiségi pedagógusok részére ne lenne egységesen biztosítva a törvény szerint.

A másik, amit szeretnék kiemelni, amit nagyon lényegesnek tartok, hogy a nemzetiségipótlék-emelések során és közben is  talán éppen Arató Gergelytől merült fel  ez feszültséget fog okozni, hiszen a négyszeres emeléssel a nemzetiségipedagógus-pótlék eléri az igazgatóhelyettesek pótlékát. Én a pótlék indításánál is azt mondtam, hogy oda szeretnénk eljutni, hogy végre olyan érdemi változást érjünk el a nemzetiségi juttatásokban, hogy az feszültséget okozzon a pedagógusok körében.

Két dolgot szeretnék ebből kiemelni. Az egyik: természetesen a 2020. január 1-jei emelést megelőzően erről érdemben tárgyaltunk a köznevelésért felelős államtitkársággal, és nem azt a választ kaptuk, hogy akkor nem járulunk hozzá, és nem támogatjuk, hogy 40 százalékkal legyen megemelve a pótlék, hanem azt a választ kaptuk, hogy nyújtsátok be, emeljétek meg, majd az igazgatóhelyettesek kérdését rendezzük. És valóban, a 24/2020. (II. 24.) kormányrendelettel 2020. július 1-jével életbe lép az a módosítás, hogy egyrészt megemelik az igazgatók pótlékát gyermeklétszámtól függően jelentős mértékben, és 50 százalékára (sic!) emelik az igazgatóhelyettesek pótlékát. Ennek két szempontból is örülök.

Egyrészt mi az elmúlt hat év során és a jövőben is rendkívül gondosan ügyeltünk és ügyelni fogunk arra, hogy a parlamenti lehetőségeinket kifejezetten a nemzetiségi ügyekben használjuk, és próbáljunk vele eredményt elérni, és lehetőleg tartózkodunk attól, hogy a nemzetiségi ügyeken túlmutató kérdésekbe beleszóljunk, vagy akár tanácsot adjunk. Ugyanakkor mégis ez a helyzet most olyan, amiből természetesen nem kívánom azt mondani, vagy bárki félreértésnek vegye, hogy az igazgatók és igazgatóhelyettesek pótlékának emelése a nemzetiségek érdeme, de azt mindenképpen el lehet mondani, hogy azért hozzásegítettünk ahhoz, hogy ez megtörténjen. És ez nemcsak a nemzetiségi intézményekben, hanem minden köznevelési intézményben rendkívül fontos, hiszen a vezetők személye minden intézményben meghatározó.

Ennek kapcsán még egy kérdést szeretnék ehhez hozzácsatolni: természetesen mi mindenhol és minden esetben elsősorban a nemzetiségi pedagógusok és a nemzetiségi oktatás minőségének a javításáért dolgozunk. De a közel 550 nemzetiségi általános és középiskolából kevesebb mint egy tucat van, sajnos, ahol egy nyelven, nemzetiségi nyelven folyik 100 százalékban az oktatás. Kevesebb, mint 10 százalékában van kéttannyelvű oktatás, de a kéttannyelvű oktatásnál is 50-55 százaléka megy csak nemzetiségi nyelven és 40-45 százaléka magyar nyelven.

A nemzetiségi oktatási intézmények mintegy 90 százaléka úgynevezett nyelvoktató intézmény, ahol hetente mindössze 5 óra van nemzetiségi nyelven, a többi 15-20 óra magyar nyelven van. Tehát a nemzetiségi intézményeinkben oktató pedagógusok 75-80 százaléka magyar pedagógus, magyar nyelven oktató pedagógus.

Nyilvánvalóan nekünk ugyanúgy elemi érdekünk, hogy a magyar pedagógusok is a lehető legjobban legyenek képezve és a legjobb körülmények között dolgozzanak, hiszen gyermekeink oktatásának a döntő részét magyar pedagógusok végzik, sajnos, és nem a nemzetiségi pedagógusok. Ezeken az arányokon majd szeretnénk érdemben változtatni, de ez a tényleges helyzet.

Ezt csak azért tartom nagyon fontosnak kiemelni, hogy számunkra, nemzetiségek részére is elemi érdekünk a gyerekeink, unokáink szempontjából, hogy a nemzetiségi pedagógusokkal párhuzamosan a magyar pedagógusok és a magyar oktatók pontosan ugyanolyan színvonalas képzést kapjanak, ugyanolyan elismerést kapjanak, mint ahogyan a nemzetiségi pedagógusok.

A második fontos pontja volt a nemzetiségipedagógus-programnak a nemzetiségi óvodák és a nemzetiségióvodapedagógus-ellátottság felmérése, a nemzetiségióvodapedagógus-képzés. Ugye, 2017 tavaszán teljes körű felmérést végeztünk, minden nemzetiség minden nemzetiségi óvodájára vonatkozóan. Ebből a 215 német nemzetiségű óvodának az adatairól a 2018. évi központi költségvetési törvényjavaslat általános vitája során, 2017 tavaszán részletesen be is számoltam a Háznak. Most csak egyetlen adatot idéznék vissza: a szükséges német nemzetiségióvodapedagógus-létszám 42 százaléka hiányzott a felmérés idején, de a többi nemzetiségnél is kisebb, de szintén érdemi hiány volt.

Párhuzamosan ezzel felmérést végeztünk a nemzetiségióvoda-pedagógusok alap- és kiegészítő képzését végző nyolc főiskolán és egyetemen is, és már a 2019-2020-as tanévben 100 millió forint támogatással segítettük a nemzetiségióvodapedagógus-képzést végző nyolc képzőhelyet a képzés minőségének javításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításában, de ezen a téren még nagyon súlyos hiányosságok vannak.

A harmadik pontja a pedagógusprogramnak a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszer kidolgozása volt. A nemzetiségióvodapedagógus-felmérés konkrét számai megerősítettek bennünket abban, hogy az eredetileg tervezetthez képest fel kell gyorsítani az ösztöndíjrendszer beindítását, és szintén három év alatt, három lépcsőben idén szeptember 1-jétől fogjuk elérni, hogy már minden nemzetiségipedagógus-hallgatóra az óvodapedagógus-képzés 1-3. évfolyamára és a nemzetiségitanító, -tanár, -szaktanárképzés 1-6. évfolyamára és minden nemzetiségre vonatkozóan mintegy 500-550 főre ki tudjuk terjeszteni az ösztöndíjat.

Itt szeretném megemlíteni és kiemelni, hogy az ösztöndíjrendszer kidolgozását az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok, szaktárcák és szakemberek bevonásával a Magyarországi Németek Pedagógiai Intézete fogta össze, és végzi ma is az összes nemzetiség részére az ösztöndíjak előkészítésével, lebonyolításával és elszámolásával kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet.

Itt külön köszönöm a Klebelsberg Központnak, Pánczél János úrnak, hogy az ösztöndíjrendszer kidolgozásában a Klebelsberg-ösztöndíj alapul vételével nagyon komoly segítséget kaptunk. Ez a megoldás nemzetiségi szempontból a lehető legjobb, hiszen rendkívül költséghatékonyan, racionálisan, de mégis minden nemzetiség saját szempontjainak maximális figyelembevételével tudjuk az ösztöndíjrendszert működtetni. Ez egy olyan új konstrukciót, együttműködést hozott létre az érintett hét nemzetiség között, amire a korábbiakban még nem volt példa.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Végül negyedszer: a nemzetiségipedagógus-program kulcskérdése természetesen a nemzetiségitanító, -tanár, -szaktanár-ellátottság felmérési anyagának kidolgozása, felmérése, a nemzetiségipedagógus-képzés.

(11.00)

A nemzetiségi általános és középiskolák, a nemzetiségipedagógus-ellátottság felmérési anyagán  szintén egy külön munkacsoporttal  minden érintett fél bevonásával közel egy évig dolgoztunk, hiszen olyan kérdésekre kellett válaszokat találjunk, mely kérdések korábban még csak megfogalmazásra sem kerültek.

Tavaly tavasszal készültünk el a felmérési anyaggal, és még a nyár előtt 15 kiválasztott intézményben csináltuk az éles tesztet. Ennek kiértékelését és módosítását követően idén február 21-én rögzítettük az EMMI-ben minden fenntartóval és érintettel a felmérés teljes menetét. Örömmel tudom elmondani, annak ellenére, hogy a járványhelyzet miatt az intézményekben áttértek a digitális oktatásra, mégis az elmúlt két hónap alatt 100 százalékban megkaptunk minden intézménytől minden adatot, amelyeknek folyik a kiértékelése.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bízom benne, hogy ebben a három napban sikerült a költségvetés kapcsán némi áttekintést nyújtani a Magyarországi nemzetiségek bizottsága munkájáról, a 13 őshonos nemzetiség életéről. Remélem, sikerült érzékeltessem, hogy a magyarországi nemzetiségek a részükre biztosított költségvetési forrásokat rendkívül körültekintően, professzionális előkészítéssel, a lehető leghatékonyabban igyekeznek felhasználni nemzetiségeink, de egész Magyarország javára.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy az 1,1 milliárd forintos módosító igényünket a 2021-es költségvetési törvénynél  az előző évekhez hasonlóan  idén is támogassa. Köszönöm a figyelmüket. Danke für Ihre Aufmerksamkeit. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)