Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Magam, képviselőtársaim és az egész Országgyűlés nevében a kinevezett államtitkároknak kívánok sikeres, eredményes és jó munkát. (Taps.)

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági elnöki értekezlet alapján az Országgyűlés elnöke tárgysorozatba-vételre, illetve ajánlás készítésére kijelölte a bizottságokat. Érdeklődő képviselőtársaim a bizottsági főosztályon, a főemelet 2. számú szobában erről tájékoztatást kaphatnak.

(9.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Balsai István frakcióvezető úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából, "Trianoni évforduló" címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr.

DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Június 4-e van, történelmünk egyik legnagyobb katasztrófájának, a trianoni békediktátum aláírásának 82. évfordulója. Nyolcvankét évvel ezelőtt ezen a napon veszítettük el a Magyar Királyság területének kétharmadát és lakosságának mintegy harmadrészét. A kiutat - ahogy Tőkés László fogalmazott - nem az oly sokáig mesterségesen fenntartott kollektív feledékenység, hanem egyedül a múlttal és a mai valósággal való nyílt szembenézés, másfelől pedig Trianon káros következményeinek a lehetséges felszámolása jelentheti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy a magyarság egyharmada a határainkon kívül él, a magyar állam, a mindenkori magyar kormány felelőssége a nemzet egésze megmaradásának a támogatása. Második polgári kormányunk 1998-ban folytatta az Antall József által megjelölt utat, a kedvezménytörvény megalkotásával pedig az elszakított magyarsággal szemben több mint nyolcvan éve fennálló tartozásunkat törlesztette. Hangsúlyozom, csak törlesztette! Ez a törvény az első olyan jogszabály, amely a határokon kívül rekedt magyarokat jogilag is a nemzet részének tekinti. Célja, hogy elősegítse megmaradásunkat a Kárpát-medencében, a magyarság megmaradását a szülőföldjén. Az elmúlt négy év legnagyobb eredménye szerintem a lelkekben végbemenő azon változás volt, amely ennek a törvénynek a megszületését kísérte. Örömmel látjuk, hogy a fiatalok is nagyon sokan magukénak érzik az általunk vallott nézeteket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem lehetünk viszont teljesen nyugodtak a jövőt illetően. Nemcsak azért, mert a szocialista és szabad demokrata politikusok példátlan és teljesen felesleges hisztériát keltettek a magyar-román egyetértési nyilatkozat ellen, Kovács László - akkor még nem miniszteri minőségében - pedig azzal a Weiss úrral, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnökével folytatott háttértárgyalásokat, aki nem éppen magyarbarátságával tündököl. Medgyessy Péter - akkor még nem miniszterelnök, csak jelölt - már a választás éjszakáján sietett kijelenteni, hogy ő Horn Gyulához hasonlóan csak 10 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, bár később ezt módosította és azt mondta, hogy felelősséget érez a határon túl élőkért is.

De főképpen azért vagyunk nyugtalanok, mert szomorúan azt tapasztaljuk, hogy a határon túli magyarság a kormányprogram múlt heti vitájának tapasztalatai alapján a külpolitikáról szóló fejezet mindössze hetedik sorszámát, hetedik pontját tudta elfoglalni, hat pont tehát fontosabb volt. Ezen túlmenően azt sem tartjuk megengedhetőnek, hogy itthonról bírálják a kisebbségi magyar politikusokat, nem engedhetjük meg, hogy határon túli magyar vezetők, politikusok sorsának megnehezítéséhez adjon a magyar kormány muníciót a szomszéd országok magyarellenes politikusainak.

Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum szerint az anyaország és a határokon kívül rekedt honfitársaink érdekét ma csak egy cél szolgálhatja, az, ha folytatódik a határokon átívelő nemzetegyesítés politikája. Reményeink szerint ezt segíti majd elő uniós csatlakozásunk is, de addig is feltétlenül ragaszkodnunk kell az eddig elért eredmények megtartásához. Nem a kedvezménytörvény vagy a magyar-román egyetértési nyilatkozat felülvizsgálatáról kell tehát a kormánynak gondolkoznia, hanem annak végrehajtásáról kell gondoskodnia. Nem lehet vita közöttünk abban a kérdésben, hogy a határok által szétszabdalt magyarságnak meg kell őriznie lelki, nemzeti, hitbéli egységét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen gondolatok jegyében köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen frakcióvezető úr felszólalását, és megadom a szót Kovács László külügyminiszter úrnak, aki a kormány nevében válaszolni kíván az elhangzottakra. Miniszter úr, öné a szó.

KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Amikor a frakcióvezető úr szólásra emelkedett, azt gondoltam, hogy egy nyolc évtizeddel ezelőtti tragikus eseményről, Magyarország megcsonkításáról és ennek mai kezeléséről lesz szó. Arról, hogy nyolcvan éve hordozza a magyar nemzet ezt a mély sebet és arról, hogy nyolc évtizede keressük a választ, hogyan éljünk együtt ezzel a keserű emlékkel; s ami talán még ennél is fontosabb, hogy hogyan éljünk együtt Trianon realitásaival. Azt gondoltam, hogy a frakcióvezető úr ezt nem napi politikai aktualitásokra fogja felhasználni, mert ennek itt és most ma nincs helye. Én ezt az alkalmat nem is erre szeretném felhasználni, de van néhány dolog, amire sajnos kénytelen vagyok válaszolni, mert nem felelnek meg a valóságnak.

Semmiféle háttértárgyalást nem folytattam Peter Weisszel, a szlovák parlament külügyi bizottságának akkori elnökével, hanem pártközi kapcsolatokról tárgyaltunk. Ezt ő is megerősítette egy interjújában és én is megerősítettem. Azt gondoltam, hogy ez a dolog már lezajlott. Ő akkor lépett ki a pártjából és szakított azzal, éppen nacionalista politikája miatt. Ha Peter Weisszel beszéltem volna a kedvezménytörvényről, akkor csakis annak eredményes végrehajtásáról beszélhettem volna, de nem ez volt a mi találkozásunk témája.

Medgyessy Péter kijelentését is előszeretettel ferdítik el. Ő azt mondta a választások éjszakáján is, és azóta is, hogy közjogi értelemben tíz és fél millió magyar állampolgár - a megfogalmazás nagyon fontos: magyar állampolgár - miniszterelnöke, aki az alkotmány értelmében felelősséget érez és vállal a határainkon túl élő magyarokért is.

Hogy hányadik pont egy kormányprogramban egy kérdés, az nem a fontosságát jelzi, kell egyfajta logikai sorrend, mert nem lehet minden fontos kérdés egymás mellett az első pontban, mert akkor a programot széltében kellene írni és nem hosszában.

Az pedig, hogy mi itthonról bírálnánk határon túli magyar politikusokat, nem felel meg a valóságnak, frakcióvezető úr; a fordítottja inkább, hogy egyes határon túli magyar politikusok teljesen értelmetlen és a határon túli magyarságra nézve káros módon bíráltak egyes magyarországi pártokat, avatkoztak bele a magyarországi választási kampányba, és ezzel rossz szolgálatot tettek saját közösségüknek, amit egyébként ugyanannak a pártnak a hivatalos vezetői hangsúlyoztak is.

Nos, nézzük az emlékezést, mert ennek van itt a helye. Franz Vranitzky egy interjúkötetében mondta - és ez számunkra is tanulságos -, hogy Ausztriának az egykori Habsburg Birodalom széthullása után meg kellett tanulnia kicsinek lenni. Ausztria ezt megtanulta, és ezzel függ össze Ausztria sikere. Nekünk is meg kellett tanulni akkorának lenni, amekkorák vagyunk, s hogy ez kicsi vagy közepes, ebből a szempontból mellékes; és le kellett vonnunk azt a tanulságot, hogy gyarapítani nem az ország területét kell, mert az beláthatatlan következményekkel járna, hanem az ország értékeit, az ország teljesítményét kell gyarapítani.

Az évforduló a tanulságok felidézésére is szolgál, arra, hogy a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartása elengedhetetlen az ország stabilitása és az ország nemzetközi kapcsolatrendszere szempontjából.

(9.20)

És tanulság az is, hogy sérelmi politika helyett a mai realitások figyelembevételére kell helyezni a hangsúlyt. Mert a mozgástér gondos felmérése, utolsó milliméterig történő kihasználása és lehetőség szerinti tágítása alapvető nemzeti érdek.

A realitás az, tisztelt Ház - amit valamennyien jól tudunk, és a frakcióvezető úr is beszélt róla -, hogy a magyar nemzet egyharmada a határainkon túl él. Az ő támogatásuk alkotmányos kötelessége minden magyar kormánynak, hogy identitásukat megőrizzék, hogy jogaik érvényesüljenek, és a szülőföldjükön boldoguljanak. Ezt csak együtt, a szomszédainkkal együtt tudjuk biztosítani.

Realitás az is, hogy a nemzet újraegyesítésére békés módon egyetlenegy lehetőség kínálkozik: az európai integráció. Ezért érdekünk, és a magyar külpolitika alapvető céljai között kell hogy szerepeljen a szomszédok európai integrációjának a támogatása. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez Trianon legfőbb tanulsága.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)