Felszólalás adatai

ELNÖK: A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Most két egészségügyi tárgyú törvényjavaslat általános vitájának folytatására kerül sor. Emlékeztetem önöket, hogy a napirend elfogadásakor döntöttünk arról, hogy a viták lezárására ma nem kerül sor. A módosító javaslatok benyújtására holnap 12 óráig lesz lehetőség.

Soron következik az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést T/1035. számon, az egészségügyi bizottság ajánlását pedig T/1035/2. számon kapták kézhez.

Most a képviselői felszólalások következnek, az ajánlás szerint 10-10 perces időkeretben. Megadom a szót Puskás Tivadar képviselő úrnak, aki írásban előre jelezte felszólalási szándékát.

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egészségbiztosítási felügyelet kérdésével kapcsolatban a mai napon is csak azt tudom megállapítani, amit korábban: nagyon fontos kérdés. Az ország egyik legnagyobb vagyona fölötti felügyeletről van szó. Ennek múltbéli gyökereit, előzményeit is láttuk, és ma szintén vannak olyan intézmények, vannak olyan szervek, amelyek az egészségbiztosítás pénze fölött őrködnek és ezt ellenőrzik.

(22.40)

A mostani felügyeleti törvény alapjában véve a következő feladatokat tűzte maga elé: a biztosítottak fogyasztóvédelmének ellátását kívánják megtenni, a szolgáltatók minőség-ellenőrzését, a tisztességes piaci magatartást, a pénz felhasználását kívánják ellenőrizni, valamint egyes hatósági jogköröket kívánnak ellátni. A feladatokat jelentős részben vagy szinte kivétel nélkül ma is ellátják különböző szervezetek. A szerkezete számomra pontosan nem meghatározható annak a mamutintézménynek, amit felügyelet címén az egészségügyi kormányzat alkotni kíván.

A szolgáltatások minőségének ellenőrzéséről szeretnék még néhány szót szólni. Úgy gondolom, pontos indikátorokat kell találni, és nagyon vigyázni kell arra, hogy mikor, milyen körben és hogyan nyilvánítunk véleményt a különböző intézmények munkájának minőségéről. Ez elsősorban a következő problémát veti fel számomra. Nyilvánvalóan, ha találunk megfelelő indikátort, akkor a megfelelő indikátor alapján elképzelhető, hogy jó rangsort tudunk csinálni. Aztán az szerepel a javaslatban, hogy ezt a rangsort nyilvánosságra hozzuk. Ez nagyon helyes.

Csupán a következő a gondom. A beteg, miután a rangsorba állított intézményeket látja, és hatályba lép az 1093-as sorszámon jegyzett törvényjavaslat, amely a beteg szabad orvosválasztását korlátozza, akkor abban a nehéz helyzetben lesz és abba a nehéz helyzetbe kerül, hogy úgy látja, úgy érzi, hogy a környezetében bizony nincs olyan intézmény, amely megfelelő színvonalon működik. Ha nincs olyan intézmény, akkor igazság szerint elmenne másik intézménybe. Csakhogy a másik törvényjavaslat hatálybalépésével erre csak úgy van módja és lehetősége, hogy ezért külön fizet az időközben - tudom, nem jó kifejezés - szegény- és gazdagellátássá vált magyar egészségügyben.

A finanszírozást is ostorozza a törvényjavaslat, illetve az általános indoklásban a következő szerepel. Ugyanolyan értékben kénytelen finanszírozni a jó kórházban is a beavatkozást, meg a rossz kórházban is a beavatkozást a biztosító, tehát ha valaki málló falú kórházban fekszik, ugyanannyi pénzt kap a biztosítótól az intézmény, mintha csillogó-villogó kórteremben gyógyul a beteg. Kérem szépen, a mai magyar finanszírozási rendszer teljesítményalapú finanszírozás. Nyilvánvalóan arra törekszik majd minden intézmény, hogy minél szebbek legyenek a falai, ugyanis több lesz abban az esetben a betege, és ha több lesz a betege, akkor több finanszírozást kap. A teljesítményfinanszírozásnak ez a lényege. Tehát úgy gondolom, hogy a finanszírozás oldaláról ez a kérdés így megoldott.

A következő, a harmadik kérdés ebben a minőségbiztosításban az, hogy ki lesz az, aki a minőségi ellenőrzést végrehajtja, milyen apparátus lesz, illetve személy szerint, foglalkozás szerint kik azok, akik ezt megteszik. Ma van az ÁNTSZ-nek egy minőség-ellenőrző rendszere, amit szakfőorvosi hálózatnak hívunk. Nyilvánvalóan a kormány azt tervezi, hogy ezen szakfőorvosi hálózatnak megfelelő rendszert épít ki. Gondolom, hogy akkor az egészségpolitikának megvan erre a pénze. Ugyanis pillanatnyilag ezen szakfőorvosi feladatokat 60 ezer forintért látom el például én az oxiológia területén - ez a 60 ezer forint egy esztendőre történő juttatást jelent. Tehát úgy gondolom, hogy a pénz erre megtalálható valahol. Kérdezem én: hol lesz ez a pénz, hogyan építi föl az egészségügyi kormányzat ezt a rendszert?

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Két percre Csáky Andrásé a szó.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Hallgatva a kolléga urat, úgy gondolom, hogy ezek - elnézést - részletkérdések. Ennek a törvénynek a kapcsán egy alapvető kérdést kell tisztázni: ez a biztosításfelügyeleti törvény milyen működő struktúrára készült?

A kormányzat és a kormánypárti képviselők eddigi kommunikációja szerint előbb az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat kell valóságos biztosítóvá fejleszteni, és amikor annak a működési eredményeit ismerjük, utána lehet azon gondolkozni egyáltalán, hogy érdemes-e úgynevezett több-biztosítós modellbe átmenni. Ez a törvényjavaslat több-biztosítós modellről szól.

Több-biztosítós modellről szól akkor, amikor az 1. § (2) bekezdésében lényegében az üzleti biztosítókat bevonja az egész körbe - az, hogy kodifikációs szempontból eléggé szerencsétlen, más kérdés -, és több-biztosítós modellről szól a 13. § (2) bekezdése, ami feladatává teszi annak a vizsgálatát, hogyha a biztosító a szerződéskötéstől elzárkózik.

Tessék mondani: milyen biztosító, milyen szerződéskötéstől zárkózik el? Ez az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra vonatkozik? Vagy melyik biztosítóra vonatkozik? Vagy az önkéntes pénztárakra vonatkozik? Előbb ezt kellene tisztázni, és én nagyon örülnék, ha a miniszter úr - a múltkor a vezérszónoklati kör végén hozzá kívánt szólni, de akkor nem lehetett - most fölállna, és egyértelműen elmondaná nekünk, mielőtt a vitát folytatnánk, hogy ez a jelenlegi struktúrára szóló biztosításfelügyelet, vagy lényegében ezzel a társadalmat, a parlamenti képviselőket becsapva egy több-biztosítós modellt csempész be az egész rendszerbe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nagyon kíváncsian várom a miniszter úr válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Pesti Imréé a szó.

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvény 1. §-a a következőképpen kezdődik: "Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság tevékenységének célja a biztosítottak egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmének ellátása."

(22.50)

Az általános indoklás első mondata: "Az egészségbiztosítás 1500 milliárd forintos kiadásának elköltését a biztosítottak képviseletében ma semmilyen hatóság nem felügyeli." Tehát nyilvánvaló a törvény szándéka, hogy a biztosítottak valamilyen formában felügyeljék a pénz elköltését. Ugyanakkor, ha megnézzük, hogy a felállító nagy megaszervezet élén a felügyeleti tanácsba kik kerülnek és hogyan, akkor azt kell látnunk, hogy abba civil szervezetek, betegszervezetek nem fognak tudni küldeni képviselőt. Magyarul, a meghirdetett szándék és a törvényben megfogalmazott célok nem teljesülnek, őszintétlen ez így.

A másik nagyon fontos mondat: "A kormány kiemelt célja, hogy más pályára állítsa az egészségügy mai köztulajdon-dominanciáján alapuló biztosítói és szolgáltatói monopóliumokkal kizárólagos és különleges jogokkal működő, döntően adminisztratív módon szabályozott piacát." Ez jó néhány dolgot jelent. Egyrészt, hogy szeretnék megszüntetni a köztulajdon döntő jelentőségét. Ezenkívül a biztosítói és a szolgáltatói piacon is privatizálni szeretnének. Negyedrészben pedig szeretnék, ha megjelenne az egészségügyben a szabályozott piac mellett az úgynevezett szabadversenyes piac. Ez azt jelenti, hogy több-biztosítós modell, profitorientált és nonprofit szervezetek.

Fontos azt elmondani, főleg szabad demokrata képviselőknek, akik etalonként tekintenek az Egyesült Államokra, hogy ott az elmúlt húsz év során összeszedett tanulmányok egyértelműen igazolták, hogy a profitorientált szervezetek az egészségügy valamennyi mutatója tekintetében rosszabbak, mint a nonprofit szervezetek. Éppen ezért ez a fajta szervezet és az az üzenet, amit ez a törvény hordoz, gyakorlatilag a teljes magyar egészségügy szétverését jelenti, és egy olyan szabad versenyt, amelyre az európai és a magyar egészségügy nincs felkészülve, és nem idevaló.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, kérdezem miniszter urat, kíván-e válaszolni. Igen, öné a szó.

DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy sokan a korábbi és a mostani hozzászólók közül is felismerik annak jelentőségét, hogy valakinek, egy hatóságnak, egy erős szervezetnek, garantálnia kell a beteg számára, a biztosított számára, a polgár számára, hogy a pénzét, amit az egészségügyre szán, hatékonyan költsék el.

Ilyen szervezet jelenleg nem létezik, és ezt a szervezetet kívánja a kormány és a koalíciós pártok a törvényjavaslattal megteremteni. Az pedig, hogy többes számban beszél biztosítókról, teljesen természetes. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy ma már nagyszámú önkéntes egészségbiztosító működik, egészségpénztárak - több mint 26 -; évi 30-40 milliárd forintos bevétellel, több tucat milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek, és örök vita folyik, mióta ezek működnek, például arról, hogy az általuk nyújtott szolgáltatásokat ki ellenőrzi, hogy azok valóban egészségügyi szolgáltatások-e, különös tekintettel arra, hogy több-kevesebb adókedvezményt is élveznek az itteni befizetések. De senki nem védi a fogyasztók érdekeit. Azt kapják-e vissza a betegek a befizetett pénzükért, amit várnak?

És ami nagyon fontos: nincs minőségvédelme az egészségügyi fogyasztásnak, az egészségügyi fogyasztónak, a betegnek és az önkéntes pénztári biztosítottnak. Nincs szervezetrendszere annak, amely garantálni tudja, mérni tudja, hogy egy egészségügyi intézmény úgy szolgáltat-e és azt, ami jár a betegnek. Mindezt meg kell teremteni, és ezt a célt szolgálja a benyújtott törvényjavaslat. Ez lesz a feladata az egészségbiztosítási felügyeletnek.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita lezárására holnap 12 órakor, a részletes vitára pedig várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik az egyes, egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést T/1093. számon, a bizottsági ajánlásokat T/1093/5-6. számokon kapták kézhez.

Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 10-10 perces időkeretben. Elsőként az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót; Kránitz László kezdi.