Készült: 2024.04.26.04:50:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

331. ülésnap (2013.12.02.), 341. felszólalás
Felszólaló Bodó Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:05


Felszólalások:  Előző  341  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy e ház falai között nem különösebben indokolt arról az ismert történelmi tényről, történelmi eseménysorozatról beszélni, hogy vajon a vármegyerendszer, a megyerendszer mit is jelentett a magyar nemzet múltjában, illetve jelenében is mit jelent.

Nyilván tudjuk mindannyian nagyon jól ezeket a történelmi eseményeket, és azt gondolom, hogy akár a kultúra, akár a gazdaság, akár a szabadság érvényesítése, egyáltalán számtalan olyan terület van, ahonnan lehetne mindig egy-egy példát kiemelni. Szerintem a mai kornak is kötelessége ezekről az eseményekről megemlékezni, és megyei közgyűlési tagként is és parlamenti képviselőként is üdvözlöm azt a döntéssorozatot, illetve egy konkrét döntést, amelynek eredményeképpen Hajdú-Bihar megye önkormányzata, Hajdú-Bihar megye közgyűlése november 22-ét Hajdú-Bihar megye napjává nyilvánította.

Természetesen ennek megvannak a történelmi előzményei, hiszen a megye kvázi születésnapja tulajdonképpen 1698. november 22-ére tehető, amikor is a hajdúkerület megalakult. Ezek az események nyilvánvalóan nem köthetők szorosan csak és kizárólagosan Debrecenhez, hiszen ez az egész megye ünnepe, így aztán teljesen érthető módon a megyenapi rendezvények a megye többi településén is mindig jelentős alkalmat, jeles alkalmat biztosítanak. Ünnepi közgyűlésre került már sor Berettyóújfaluban, Püspökladányban, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Nyíradonyban, és reményeim szerint ez a sor még folytatódni is fog.

De miről is emlékezünk meg ezen a napon? Nyilvánvalóan van egy történelmi múlt, amelyet illik azért egy-egy ilyen alkalomkor is áttekinteni. Meg kell emlékezni a csonka Bihar vármegyéről, Biharországról, amelynek lakóit nem hordta különösebben tenyerén a történelem. Aztán természetesen szólni kell Debrecen szerepéről is a megye életében, hiszen azt kell hogy mondjam, hogy akár a gazdaság, akár a kultúra, felsőoktatás, egészségügy, sport területén mindenképpen a megyei szinten is kiemelve, de azt kell hogy mondjam, hogy országos szinten is olyan eredményeket produkál, amire illik odafigyelni. És itt vannak a hajdúvárosok, amelyek tulajdonképpen névadói ennek a megyenapnak, és azt kell mondjam, hogy az ő szabadságszeretetük, illetve azóta is tapasztalt szorgalmas és áldozatos munkájuk mindenképpen az utókor számára egy fontos üzenet.

De hogyan is élte meg vajon a megyerendszer az utóbbi évtizedeket? Tudnivaló, hogy az elmúlt másfél évtizedben olyan speciális feladatokat látott el a megyei önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézményrendszer, amely nyilván egy-egy településnek túl nagy feladat lett volna. Megyei szinten kellett megoldani bizonyos egészségügyi, kulturális, oktatási, közművelődési, gyermekvédelmi feladatok ellátását, és ez bizony tartalmas és sikeres időszak volt. Sajnos azt követően az előző kormányzati ciklusokban a finanszírozás, illetve a feladattal való ellátás elvált egymástól, az egyensúly megszakadt, így aztán a megyei önkormányzatok ezt a feladatot már megfelelő forrás hiányában nem tudták eredményesen ellátni, így aztán át kellett alakítani ezt a rendszert, a kormányzat, az állam és a megyei önkormányzatok munkamegosztását újra kellett gondolni.

Ebben az új munkamegosztásban fogalmazódott meg a megyei önkormányzatok előremutató és mindenképpen fajsúlyos szerepe, nevezetesen ami a napi feladatainkat is meghatározza, a területfejlesztés, a területrendezés és a vidékfejlesztés. Első hallásra is látszik, hogy ezek bizony nagyon komoly feladatok, és most, amikor az uniós fejlesztési időszak lezárását követően egy következő pénzügyi és fejlesztési ciklus kapujában állunk, azt kell mondjam, hogy ezek a feladatok még különösen felértékelődnek. Felértékelődnek, hiszen az ágazati programok mellett bizony megjelennek a területi operatív programok is, amiben a megyei közgyűlésnek nagyon komoly feladata van. Természetesen ezt a munkát nem egyedül fogja ellátni, hiszen nagyon szorosan együtt kell hogy működjön a megye településeivel, a települési önkormányzatokkal, a településen működő gazdasági szereplőkkel, civil világgal, és ki mással is: a megye lakóival.

Én egészen biztos vagyok benne, hogy ezek az új feladatok, amelyek, azt kell mondjam, hogy meglehetősen előremutatóak és komoly erőpróba elé állítják a településeket is, így a megyei önkormányzatot is, mindenképpen alkalmasak arra, hogy olyan dicső jelen és dicső jövő előtt álljon a megyei önkormányzat, így Hajdú-Bihar megye önkormányzata is, mint amilyen sikeres és eredményes volt annak múltja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  341  Következő    Ülésnap adatai