Felszólalás adatai

DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön az elemzésében nagyvonalúan eltekintett a világgazdasági válságtól. A világgazdasági válság valamennyi következményét a magyar kormányra hárítja; ez nem korrekt. Ha megnézi az EU-s tagállamokat, valamennyiben tapasztalhatja a gazdasági, foglalkoztatási mutatók romlását. Ami a gyermektámogatási rendszert illeti, erről majd részletesebben szeretnék szólni. A lakástámogatásról csak annyit, hogy ennek a hosszú távú, fenntartható finanszírozásáról nem ejtett szót.

A kormány számára a családok létbiztonságának megőrzése kiemelt fontosságú feladat. A családtámogatásokra fordított költségvetési források mértéke 2002-2008 között közel 60 százalékkal emelkedett annak érdekében, hogy biztosítsa a támogatások értékének megőrzését. A családtámogatásokra fordított forrás folyamatosan, a GDP-növekedéssel arányosan nő, jelenleg annak 2,3 százalékát teszi ki. A szociális védelemre fordított kiadásokon belül a családtámogatások aránya Magyarországon európai összehasonlításban is magas, hiszen az összes kiadás 13 százaléka erre a célra fordítódott, míg az uniós átlag csupán 8 százalék.

A Központi Statisztikai Hivatal 2008-as adatai alapján a nők foglalkoztatási rátája Magyarországon 50,6 százalék, amely több mint 6 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál. Ehhez az időtartamukat tekintve bőkezűnek mondható gyermekgondozási támogatások is hozzájárulnak, hiszen ezeknek időtartama az európai országok közül Magyarországon az egyik legmagasabb. (Folyamatos zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

Az utóbbi évtizedben az európai országok gyermekgondozási támogatási rendszereit érintően egyre nagyobb hangsúlyt kap a nők foglalkozatási esélyének növelése, olyan támogatási rendszerek kialakítása, amelyben a munkaerőpiaccal való kapcsolat fenntartása biztosítható. A gyermekgondozási támogatások alapvető rendeltetése a támogatási rendszer átalakításával nem változott, az továbbra is a kisgyermek egészséges fejlődésének biztosítása, a szülő gyermeknevelés miatt kieső jövedelmének részleges pótlása.

Nem vitatható, hogy a kisgyermeknek fejlődése korai szakaszában szülői gondoskodásra, a szerető családi környezetben való nevelkedésre van leginkább szüksége, ugyanakkor a témában végzett kutatások szerint a 3. és 4. otthon töltött évnek a gyermek fejlődésére gyakorolt pozitív, marginális hatása sokkal kisebb, mint az első két évé, ugyanakkor a szakszerű intézményi gondozás és nevelés hozama a korábbi évekénél sokkal nagyobb.

A kisgyermek-támogatások rendszerének tervezésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni a munkaerő-piaci kihívásokat, hiszen a hosszú időtartamú távollét miatt a szülő a munkaerőpiacra való visszailleszkedés során jelentős nehézségbe ütközhet, tudása elavulhat, korábbi munkahelye megszűnhet. Az a szülő, akinek a gyermekgondozási támogatás igénybevétele előtt nem volt munkahelye, az álláskeresést csak később, a támogatás időtartamának lejártát követően kezdheti meg.

A munkaerőpiacra való belépés és a munkatapasztalat hiánya a gyermekgondozási támogatás viszonylag hosszú időtartamával párosulva a szülő elhelyezkedésének esélyeit tovább gyengíti, ami a család anyagi helyzetére is negatív hatással van. Természetesen nagyon fontos, hogy a gyermekgondozás időtartama után a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó szülők a lehető legtöbb segítséget kapják az elhelyezkedéshez. A kormány ezt a feladatot a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények férőhelyeinek bővítésével, képzési programokkal, célzott járulékkedvezményekkel, a rugalmas munkavégzési formák elterjedését segítő intézkedésekkel kívánja teljesíteni.

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a támogatási rendszer kiszámíthatósága, a gyermekintézmények elérhetősége, a rugalmas munkavégzési formák elterjedése mind elemei annak az eszközrendszernek, amelyek a családpolitikát hatékonnyá teszik, és egyben biztosítják a női foglalkoztatási ráta emelését is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)