Készült: 2024.09.22.11:14:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

131. ülésnap (2020.05.20.), 62. felszólalás
Felszólaló Hajdu László (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:25


Felszólalások:  Előző  62  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslatot, amely előttünk van, annak a sorozatnak vélem a részeként  ugye, már volt itt a lex IX. kerület, tehát Ferencváros, volt itt a lex Várnegyed-kerület, az I. kerület, és Zugló a Városliget okán, most Göd, gödi lex törvényt tárgyalunk, ahol a polgármester nem úgy viselkedett, nem az volt esetleg a színe, akkor hozunk egy törvényt rá. De ha már hozunk egy törvényt, akkor hozzunk egy olyat, hogy érintse mind a 3173 önkormányzatot itt Magyarországon, csak úgy, csípőből, minden előkészítés nélkül. Úgy gondolom, ennek vagyunk a tanúi. Látom, elmegy Hadházy képviselő úr, akivel mi nagyon régen ismerjük egymást (Hadházy Sándor visszaül a képviselői helyére.), és kollégák is voltunk, és egy bizottságban is ültünk, mégpedig az Önkormányzati bizottságban. Annak idején az önkormányzatiságnak az a rangja volt, legalábbis körülbelül húsz éven keresztül, hogy önálló Önkormányzati bizottság illette meg ezt a 3173 önkormányzatot ebben az országban, ahol az ő dolgaikat önálló bizottság tárgyalhatta. Most keresni kell, hogy az önkormányzati ügyeket melyik bizottságban tárgyalják. Lényegében az önkormányzatok, a települések sorsa abban az értelemben, hogy önkormányzatiság, elveszett ebben a Házban. Most ezért van itt háromórás vagy négyórás ülés  nem tudom, mennyi lesz a vége , mert végre lehet a településekről beszélni egy törvény kapcsán, még akkor is, ha ezzel a törvénnyel nem lehet egyetérteni, és önkormányzatisággal és mindennel ütközik.

Hadházy képviselő úrnak csak azért említettem a nevét, mert említetted, hogy jobb lett a helyzetük az önkormányzatoknak már ’98-2002 között is, de különösen 2010 óta. Azt szeretném megemlíteni, és ez a legfontosabb, hogy mit kaptak az önkormányzatok 2010 óta, amióta ilyen nagyon megváltozott és megjavult a helyzetük. Korábban a személyi jövedelemadó helyben maradó része az önkormányzatokat illette. Azért tévedés, amit említettél, hogy bejárnak dolgozni, és Pestnek hozzák a pénzt, mert a személyi jövedelemadó a bejáró dolgozók után ott, a lakhelyén keletkezett, és annak az önkormányzatnak volt a bevétele. Ezt vették el a településektől, a sok bejáró ingázó személyi jövedelemadóját elvették. Ez sok-sok milliárd forint, most nem akarok blöffölni, az én esetemben, én is polgármester voltam, tudom, hogy mennyi pénz az, amit elvettek tőlünk, a helyben maradó személyi jövedelemadó.

A másik, amit elvettek a településektől, ez a gépjárműadó. Ez először száz százalékban bennünket illetett meg, és a gépjárműadónak az a törvény, ami ezt lehetővé tette, ki is mondta, hogy miért éppen a településeket illeti meg, majd 2010-től elvették előbb a 60 százalékát, most elvették a 40 százalékát, tehát az a bejáró, aki ingázva a dugóban ott áll az M3-ason meg az autópályákon, az a gépjárműadó azt a települést illette meg szintén. Attól vették el, a településtől, a gépjárműadót is. És ha azt veszem, hogy mondjuk, Budapest és az agglomeráció vonatkozásában működött egy agglomerációs törvény, azt 2010 után, már ebben a ciklusban, amiben vagyunk, megszüntette a parlament, és megszüntette az ugyanilyen regionális fejlesztési törvényt, a Balaton-törvényt is. De a kistérségi társulások is lényegében megszűntek. Ezek mind településeket segítő törvények voltak, ezek megszűntek. Nem akarom mondani, többen itt megemlítették az iparűzési adónak ezt a fenyegető helyzetét, és magát az iparűzési adót érinti ez a törvényjavaslat itt.

Budapestiként azt gondolom, megengedem magamnak, hogy gondolkodjam azon, hogy Budapesten is lesz ilyen  szerintem ez a különleges gazdasági övezet Budapesten nem lesz. Nem lesz azért, mert ha kijelölnék különleges gazdasági övezetnek bármelyik külső kerületet, akár belső kerületet is, akkor azt a főpolgármester urat nevesítve Karácsony Gergelyhez kellene csoportosítani, hiszen a törvény szerint megyének számít, és egyébként is így volt a korábbi önkormányzati törvényben is. Nem fognak odaadni egy pénzt, hogy visszaossza valamelyik kerületnek, ráadásul többségük van. Tehát visszakapom akár, ha nálam lenne egy ilyen övezet, én fogom visszakapni, mert van egy többségem. Tehát Budapesten nem lesz ilyen. Ezért akár még könnyen is vehetem. Ha pedig azt veszem, hogy mégiscsak lesz, akkor az a következő miatt. Az, aki az iparűzési adót kiveti  ugye, ebben az esetben az adóhatóság, a NAV lesz, úgy tűnik, vagy nem tudom, ki lesz az adóhatóság, de mondjuk, a NAV szedi be.

Ez egy egészen különleges feladata lesz a NAV-nak. Eddig azért az önkormányzatoknál apparátus volt felállítva, hozzáértő szakapparátus, aki az adót beszedi, a törvényben az van írva, hogy a NAV naponta utal. Aki ezt írta, nem tudja, hogy nem naponta utalják ezt az adót, hanem évente egyszer, azt is szeptemberben. Azt is most kaptuk ettől a kormányzattól előterjesztésként, hogy az iparűzési adót, amit kétszer kaptunk korábban, most csak egyszer, és pont most van az a hosszú szakasz, amikor ki fognak vérezni a kasszában az önkormányzatok, mert csak szeptemberben fognak pénzt kapni. Tehát nem jön pénz az önkormányzatokhoz, most abban a szakaszban vagyunk. Ez egy hihetetlenül nehéz likviditási problémát fog okozni. Számos likvid hitelt kell fölvegyenek az önkormányzatok, hogy végig bírják csinálni szeptemberig ezt a gazdasági évet. Szeptembertől talán beáll az, hogy úgy terveznek, hogy évente egyszer jön ez az iparűzési adó, ahol számottevő, és vannak olyan, nagyobb adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok, körülbelül 176, ahol át tudnak állni. De ahol csak pici az iparűzési adó, annál egy évet kivárni azért, hogy az iparűzési adót megkapja… Nyilván ez az egy évre való csúsztatás évi két utalás okán, a vállalkozásoknak akart kedvezni, különösen a nagyadózóknak, nekik segített.

Ha azt veszem, hogy a gödi lex, tehát a gödi példa alapján ez bevezetésre kerül, akkor mi a helyzet azzal, hogy azt mondja ennek a cégnek, hogy az építményadódat elengedem, a telekadódat elengedem, az iparűzési adódat csökkentem, ugyanis az iparűzési adó beszedésénél is lehetősége van az önkormányzatnak arra, hogy részletfizetési kedvezményt ad, ilyen kedvezményt, különböző kedvezményeket fog tudni adni. Követhetetlen lesz, hogy egyáltalán abban a különleges övezetben, ami a saját közigazgatásunkon belül működik majd, azon a közigazgatáson belül egyáltalán fizetneke építményadót, telekadót, mert mindegyiknek megvan a funkciója, hogy miért kell fizetni, és mire használjuk. Ez követhetetlenné fog válni ennek a törvénynek a kapcsán.

(13.10)

Szeretnék az adóssághoz én is hozzászólni, mert mindennap megkapjuk ezt az 1300 milliárdot, bár Z. Kárpát Dániel lelőtte ezt a poénomat. De ahhoz az 1368 milliárdhoz képest  azt hiszem, annyit konszolidáltak  most, 2010-től már újra ugyanez az állapot áll fönn, ugyanennyi hitel körülbelül, mint amennyit konszolidáltak.

Tehát, Hadházy képviselő úr, ha azt mondod, hogy ettől kezdve jobb helyzet lett, hát az van, hogy sajnálatos módon újra hiteleket kell fölvenni. Budapest esetében a főváros hitelekkel tudja működtetni, működésre kell fölvenni hiteleket, nem is fejlesztésre, működésre, mert nem tudjuk másképp a tömegközlekedést működtetni. Gondolom, hogy talán a kerületekben is van ilyen. Az én választókerületemben a fejlesztési hitelhez a kormány járul hozzá egyébként, ha meg tudod jól indokolni.

A korábbi probléma mi volt? Az volt, hogy nem kellett hozzá kormányzati engedély, egyszerűen a bank és az önkormányzat megbeszélte egymás között, vagy jött egy ügynök. Az, ami itt elhangzott, egy konkrét és szomorú tény, hogy azt a bizonyos 1360 milliárdot összesen 194 önkormányzat hozta össze, nem a 3173, csak ennyi önkormányzat, ezek ügyködtek különböző dolgokban. Volt olyan, amelynél a lakosságra vetítve 11 millió forint adósság volt minden egyes lakosra, a csecsemőt is beleértve, tehát idáig elmentek, és nekik devizahitelük volt. Pont az a település, most nem akarom itt a kollegákat nevesíteni, devizahitelük volt, és 152,3 volt akkor a svájci devizahitel, és pillanat alatt fölrobbant, és fölment 70, 80, majd 200 százalékra, 250 százalékra. De ezt a devizahitelt úgy vette föl, hogy jött egy ügynök, és azt mondta, hogy vedd föl, ez fog történni. De nekünk nem kell  nem baj, tedd be a bankba, 1 milliárdot fölveszel, 100 millió a kamata, mert ennek olyan előnyös kamata volt, nagyon jól fogsz vele járni. Tehát behúzták a csőbe. Elismerem, hogy szakértelem is kellett hozzá, meg egy kicsit talán még a korrupcióközeli gondolkodás is, hogy mindezt meg lehetett tenni. De azt gondolom, tudni kell, hogy mindössze 194 önkormányzat, ebből az 1368 milliárdból 89 százalékban ezek részesedtek. Tehát amikor mi ezt mondjuk az önkormányzatokra, hogy konszolidáltuk őket, mert rosszul gazdálkodtak, akkor erre a szűk körre kell gondolni, nem az egész magyar önkormányzatiságra, hogy működésképtelen volt.

Az igaz, hogy a konszolidáció annyira végiggondolatlanul ment, hogy volt olyan, akinek 200 ezer forint valamilyen módon volt, azt is konszolidálták, a 200 ezer forintot, a titkárnő fizetése körülbelül, ekkora volt az adósság, és azt is konszolidálták. Ez egyébként benne van az Állami Számvevőszék jelentésében, tehát onnan veszem ezeket az adatokat, nem így hasból.

Összességében azt gondolom, hogy ezt a törvényjavaslatot, amit ilyen hirtelen elénk idehozott a kormány, indulatból, úgy gondolom, és a gödi példa gerjeszti ezt az indulatot, nagyon jó lenne, ha nem tennénk gyakorlattá. Ez egyébként egy keresztfinanszírozás, úgy gondolom. A fizetőképesebb településektől elveszik, mondjuk, ilyen különleges gazdasági övezet formájában, és feltételezem, hogy mondjuk, tisztességgel be is szedik ezt az adót, és így finanszírozni a kisebb településeket, ez működik már egyébként, ezt kipróbálták, szolidaritási adó a neve. Azért kell fizetni a nagyobb adóerő-képességű önkormányzatoknak, hogy a KLIK tudja működtetni a tőlünk államosított, a tőlünk elvett építményeket. Úgy tudja működtetni, mondjuk, az én választókerületem 600 millió forint/év összeget fizet, az pont annyi, mint amennyiért működtettük az iskolákat, mielőtt elvették tőlünk. Tehát ilyen alapon keresztfinanszírozás zajlik ezzel a bizonyos szolidaritási adóval.

Ha ez is egy ilyen szolidaritásiadó-szerűség, akkor szerintem sokkal egyszerűbben lehetne. Túl bonyolult az, hogy adótörvények, adórendeletek kellenek a megyében, adóbehajtást kell végrehajtani, hihetetlen bürokráciával fog járni, ha végül is ténylegesen kiszélesedik és bevezetésre kerül. Nem tartom észszerűnek, a gondolatát is elvetném, és én úgy gondolom, hogy van itt Számvevőszék is, és van a Magyar Államkincstár is, ők se örülhetnek ennek az ad hoc feladatnak, amit végre kell hajtani. Nem tudja támogatni a Demokratikus Koalíció ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Kocsis-Cake Olivio tapsol.)




Felszólalások:  Előző  62  Következő    Ülésnap adatai