Felszólalás adatai
| 156. ülésnap (2011.12.19.), 4. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Cséfalvay Zoltán |
| Beosztás | Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | napirend előttihez hozzászólás |
| Videó/Felszólalás ideje | 4:23 |
Felszólalások: Előző 4 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a Magyar Nemzeti Bank az, ami a neve, a magyar nemzet bankja, a magyar nemzet jegybankja, és mint ilyen, egy független intézmény. A kormány messzemenően tiszteletben tartja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, és nemcsak azért, mert különböző uniós előírások ezt előírják, vagy például az Európai Központi Bank is előírja ezt, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy tízmillió magyar ember érdeke az árstabilitás biztosítása, tízmillió magyar ember érdeke, hogy ebben az országban ne szaladjon el az infláció, éppen ezért tízmillió magyar ember érdeke az, hogy a Magyar Nemzeti Bank független intézményként maradjon.
(13.10)
Mindez nem jelenti azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank működésében vagy szervezeti felépítésében ne lennének indokoltak változtatások. A parlament előtt van a jegybanki törvény, amelynek egyik célja és iránya a kollektív döntéshozatal erősítése, ezt szolgálja az a lehetőség is, hogy az MNB alelnökeinek száma a jelenlegi kettőről háromra emelkedhet - használom a feltételes módot, mert ez szerintem fontos ebben az esetben -, vagy a monetáris tanács tagjainak száma 9-re emelkedhet, azonban itt is a feltételes mód nagyon fontos.
Mivel a parlament előtt fekszik ez a törvény, hadd idézzek egy apró félreértést, ami itt felmerül, hogy ez vajon az az anyag-e, ami eljutott az Európai Központi Bankhoz. A Nemzetgazdasági Minisztérium november 2-án küldte el az Európai Központi Bankhoz az MNB-törvénnyel kapcsolatos véleményét kérő levelet. Időközben zajlott a Magyar Nemzeti Bankkal többfajta egyeztetés, és a Magyar Nemzeti Bank október 27-én és november 29-én is véleményezte ezt a javaslatot. Ezek a javaslatok beleépültek abba a szövegbe, ami a parlament előtt van, ebből adódik egyébként ez az apró kis különbség, ami helyenként az Európai Központi Banknak megküldött anyagban és az önök előtt álló anyagban található.
Nagyon gyakran felvetődik itt a kérdés, hogy vajon szükség van-e a Nemzeti Bank és a felügyelet összevonására. Hadd idézzem azt, hogy van erre példa Európában, és van arra is példa, hogy különálló intézmények foglalkoznak vele. Európában Csehországban, Görögországban, Írországban, Szlovákiában és Spanyolországban a jegybank és a bankfelügyelet együtt, egy intézmény keretében működik, javarészt azokból a tapasztalatokból kiindulva, amelyek a 2008-ban induló gazdasági válsággal és abból leszűrhetően jelentkeztek. Hadd tegyem hozzá, hogy nem egy egyszerű folyamat ez - Írországban 1999-ben határozta el a kormány, hogy a két intézményt, a bankfelügyeletet és a Nemzeti Bankot egyesíti, és tíz évig tartott ez a hosszas folyamat, 2010-ben ezt meg is tette, és ha ilyenre szükség van, valószínűleg azért van szükség, mert az elmúlt évtized tapasztalata azt mutatja, hogy helyes, ha a Nemzeti Banknak vannak erős jogosítványai a felügyelet terén. Hadd hozzak egy példát: 2008 novemberében egy idős angol hölgy megkérdezte, hogy hogyan történhetett ez meg, hogyhogy senki nem vette ezt észre. Az még nem is lenne gond, hogy egy idős angol hölgy megkérdezi, ha ez az idős angol hölgy nem az angol királynő, aki az LSE-n tartott egy előadást, és ott kérdezte meg, hogyhogy ezt nem vette észre senki, hogyhogy nem tette meg senki a megfelelő lépéseket. Nyilvánvaló, hogy ha a Nemzeti Banknak vannak erős bankfelügyeleti jogosítványai, akkor talán hamarabb észre lehet venni az ilyen jellegű problémákat is.
Összegezve azt tudom mondani: mindannyiunk érdeke, hogy a jegybank független nemzeti intézmény legyen.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 4 Következő Ülésnap adatai