Felszólalás adatai

GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egyik alapkérdése ennek a mai vitának, hogy itt az Országgyűlésben egyet tudunk-e abban érteni, hogy a magyar önkormányzati közigazgatási reform jelentős állomásához érkeztünk el a kistérségi törvénycsomag megtárgyalásával, továbbá egyet tudunk-e érteni abban, hogy ez különös felelősségérzetet kell hogy előhívjon mindannyiunkból.

Azok, akik nem ismerik részleteiben az önkormányzati rendszer problematikáját és az általuk ellátott feladatok nagyságrendjét, felelősségi körüket, azt is gondolhatják, hogy a rendszer egésze szempontjából egy kis lépés a kistérségek ügye. Akik azonban részei, részesei, szereplői a magyar önkormányzati rendszernek, tudják, hogy nincs így, a most tárgyalt törvénycsomag a reform lényegét érintő kérdés. Amikor az elmúlt másfél év során különböző szakmai fórumokon, szakértői és politikai egyeztetéseken áttekintettük az önkormányzati rendszer egészét, a különböző feladatellátási szinteket, hatásköröket, az államigazgatási hatósági feladatok kérdéskörét vagy a témától el nem választható területfejlesztési ügyet, akkor rá kellett jönnünk, hogy egyszerre, varázsütésre nem mozdítható meg az egész.

(12.00)

Lépésről lépésre haladhatunk csak, de az első lépés tovább már nem várathat magára. Bizony, ebben a felismerésben osztozott, egyetértett a reform előkészítésébe, alkotó folyamatába bekapcsolt önkormányzati szereplői kör, az önkormányzati érdekszövetségek, de még a szakpolitika is.

Abban is egyetértettünk, hogy az első lépést a kistérségek tekintetében kell megtennünk. Egyrészt azért, mert az aprófalvak és térségközpontok feladatellátása és a feladatellátásban való együttműködésük a reform egyik kulcskérdése, másrészt azért is, mert ebben a kérdéskörben úgy tűnt, hogy a szakmai konszenzus mellett létezik egy politikai konszenzus is. Kedvező jel volt 2003 nyarán, amikor a négy párt részvételével egyeztetés zajlott, hogy a Fidesz részéről megjelent szakpolitikusok is támogatták azt a gondolatot, hogy a reformlépések sorában a legégetőbb és legkevésbé vitatott kérdést, a kistérségi társulások ügyét vegyük előre. Erősítette a kormány azon elhatározását, hogy első ütemben a kistérségekre vonatkozó szabályozást hozza az Országgyűlés elé, hogy az önkormányzati szakmai érdekszövetségek is támogatták ezt a megoldást.

Ugyanakkor az elmúlt év végi négypárti egyeztetés során kiderült: miközben egyetértünk abban, hogy az első reform értékű szabályozást a kistérségek tekintetében kell megtennünk, abban már nem volt egyetértés, hogy ezt hogyan és miként tegyük meg. Ezen az egyeztetésen a Fidesz és az MDF megjelent képviselői ellenezték azt a megoldást, amely a többcélú önkormányzati kistérségi társulások létrejöttének törvény általi meghatározását javasolta. A szocialisták viszont egyértelműen támogatták azt, míg a szabad demokraták elmondták, hogy milyen feltételek mentén tudják támogatni a társulások országos lefedettséggel, törvény erejével való létrejöttét.

Az SZDSZ a rendszerváltás egyik fő értékének tartja, hogy a magyar településeken szabad választások útján, a modern önkormányzati rendszer tapasztalatainak figyelembevételével, valamint a magyar sajátosságok figyelembevételével és nem utolsósorban az akkori politikai szereplők konszenzusa alapján létrejöttek az önmaguk igazgatását, továbbá a közfeladatok ellátását vállaló helyi önkormányzatok.

Fontos érték az önkormányzatiság részeként a szabad választás, az önkéntesség elve. Ezt a liberális elvet kívánatosnak tartjuk az önkormányzatok együttműködése, társulása során is. Ugyanakkor annak figyelembevételével, hogy az önkormányzati szereplők részéről, de a pártok részéről is egyre erőteljesebben fogalmazódott meg az az igény, hogy a kormány gyorsítsa fel a reformokat, teremtse meg a kistérségi feladatellátás jogszabályi és finanszírozási feltételrendszerét, továbbá annak figyelembevételével, hogy pont az önkormányzatok körében, az önkormányzatok részéről merült fel elemi éllel, hogy törvény erejével jöjjenek létre a társulások, és emellett kiállt a magyar önkormányzati érdekszövetségek döntő többsége is, nos, ezek figyelembevételével azt mondtuk, hogy a szabad társulás alkotmányos alapelvének megőrzése mellett el tudjuk fogadni az önkormányzati szereplők, a szakmai érdekszövetségek döntő többségének álláspontját, és bizonyos feltételek teljesülése figyelembevétele mellett támogatjuk azt.

Azt mondtuk, el tudjuk fogadni ezt a megoldást, ha fennmarad a széles szakmai támogatottság a javaslat mögött, ha megszületik a politikai konszenzus és létrejön a megfelelő politikai támogatottság, továbbá ha a törvényi szabályozás valamennyi fontos kérdésében, elemében egyet tudunk érteni. Azt mondtuk és azt mondjuk, hogy nem halogatható tovább a magyar önkormányzati rendszer, a magyar közigazgatás reformja. Az átfogó reform elindítása pedig megfelelő eltökéltség mellett egyfajta felelősségérzetet, a megállapodásba vetett hitet is jelent, legalábbis a szabad demokraták részéről biztosan.

Mára úgy tűnik, e tekintetben sem vagyunk egyformák. Hiába a kormány részéről tanúsított eltökéltség, hiába az SZDSZ részéről tanúsított kompromisszumkészség, hiába sorakoztathatók fel az érvek a kormány által vállalt megoldás mellett, az ellenzéknek mindez még csak nem is tárgyalási alap. Hozzáteszem: annak az ellenzéknek nem tárgyalási alap, amely bár szintén meghirdette kormányra kerülése előtt az önkormányzati rendszer reformját, de kormányra kerülvén nemhogy maradandót nem alkotott, de valójában az érdemi előkészületekkel is adós maradt. Most felerősödik részükről az önkéntes társulási forma melletti kiállás, az önkormányzatiság féltése. Csakhogy az elmúlt években mi is és a magyar önkormányzati rendszer valamennyi szereplője is itt éltünk. Így nyugodtan mondhatom, hogy ez az előadás, tisztelt képviselőtársaim, nem hiteles.

Tisztelt Országgyűlés! A kistérségi feladatellátás feltételrendszerének jogszabályi és anyagi megalapozásával a minőségi közszolgáltatások biztosítását célozzuk meg. Azt, hogy javuljon az élet minősége azzal, hogy az emberek számára elérhető közelségben kerülhet sor a magasabb színvonalú közszolgáltatás szervezésére és biztosítására. Alapvető önkormányzati feladatok ellátása ma nem vagy nem kielégítő módon biztosított a magyar kistelepülések meghatározó körében. Gond van az orvosi, a szociális, az oktatási ellátással, az oktatási intézmények működtetésével, fenntartásával, de még a könyvtári és a kulturális szolgáltatások biztosításával is. Ezeken a településeken messze elmaradunk a XXI. századi követelményektől, de nemcsak a XXI. századi követelményeknek való megfeleléstől, hanem a XX. század végitől is. Nem állítható, hogy gyermekközpontú az a felfogás, amely elavult, eszköztelen épületekben akar mindenáron iskolát fenntartani, összekényszerítve, összevonva egy osztálynak nevezett csoportba különböző korú iskolás gyermeket, még akkor is, ha a szülők többsége már rég a jól felszerelt szomszéd településre járatja gyermekét. E maradi ellátási viszonyok konzerválása nem lehet érdeke a konzervatív pártoknak sem.

Mi, liberálisok azt mondjuk, hogy adjunk esélyt ezeknek a gyerekeknek is, biztosítsuk a feltételeit a hatékonyabb, költségkímélő, ugyanakkor magasabb színvonalú ellátásnak. Biztosítsunk jobb feltételeket az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás és a kulturális szolgáltatások körében. Biztosítsunk jobb életminőséget a rendelkezésünkre álló forrásokból polgárainknak a reformok segítségével.

Tisztelt Országgyűlés! Maga a kistérség - ahogy elhangzott - három funkció ellátására képes: területfejlesztési, államigazgatási, önkormányzati közfeladatok ellátására. A most tárgyalt szabályozás alapvetően ezt az utóbbi funkciót öleli fel. A szabályozási javaslat a törvénnyel létrehozott kistérségi társulások rendszerének kialakítására irányul. A szabad demokraták úgy gondolják, hogy ha ebben a kérdéskörben végre előre tudunk lépni, akkor léphetünk tovább a másik két területen is. Ezért is szorgalmaztuk, hogy először ezt a kérdéskört járjuk körül. Ha itt végre sikerül áttörést elérnünk, ha végre van elfogadott törvényi szabályozás, akkor vághatunk bele a kistérségek tekintetében a területfejlesztési és az államigazgatási kérdéskör törvényi újraszabályozásába. Vagyis ezért nem támogattuk, hogy az önkormányzati reform egyik megalapozó döntésének hiányában vegyük elő és tárgyaljuk meg a területfejlesztési intézményrendszer új szabályozását. A szabad demokraták a területfejlesztési törvény megváltoztatását csak egyeztetett, egyetértésen alapuló tartalommal, a kormányprogramban lefektetettek szerint, az ott lefektetett célokkal összhangban tartják elfogadhatónak. A jelen formájában ismert előterjesztés még nem tekinthető ilyennek.

Fontos tartalmi kérdés, hogy a jövőben hová telepítik a területfejlesztési forrásokat. A szabad demokraták a kormányprogrammal és az önkormányzati reformmal összhangban lévő szabályozást támogatják. Javasoljuk, hogy a fogadó intézményi rendszer épüljön rá a mai regionális fejlesztési ügynökségekre, és minden szinten kerüljük a struktúrák párhuzamos működését.

Tisztelt Országgyűlés! A társulásoknak a beterjesztett módon, vagyis törvény erejével való létrejöttével szemben az ellenzék elvi éllel, keményen, “szó sem lehet rólaö alapon lépett fel. Elmulasztották mérlegelni azt… (Dr. Kovács Zoltán: Ilyenről szó sem volt! - Zaj, közbeszólások.) Az általános vitára alkalmasságát sem támogatták önök, tisztelt képviselőtársaim, a bizottsági üléseken, ezért gondolom, hogy elvi éllel azt mondták, hogy szó sem lehet róla, tárgyalási alapnak sem tekintik a benyújtott törvénycsomagot. Elmulasztották mérlegelni éppen ezért azt, hogy a kormány és az önkormányzati rendszer szereplői, a szakmai képviseletek egyáltalán miért számoltak ezzel a megoldással. Milyen szakmai érvek szólnak a javaslat mellett? Milyen előnyök származhatnak abból, ha ilyen módon jönnek létre a kistérségi társulások?

A kistérség egyre inkább a települések közötti szerves kapcsolat tere. Átlátható, a polgárok számára is kezelhető léptéket, méretet takar, amelyben az egyes közszolgáltatások optimálisan megszervezhetők. Az egyik legfontosabb előny, hogy a stabil egységek kialakulhatnak, és biztosított lesz az országos lefedettség. A másik, amit szintén jól tudunk valamennyien, hogy stabil intézményi struktúra törvény által létrejött társulás esetén valósulhat meg a leggyorsabban, hiszen a szabályozási javaslat elfogadása esetén közvetlenül lehet kistérségi társulásra feladat- és hatáskört telepíteni.

(12.10)

A szabályozást kiváltó másik elem a működési feltételek gazdasági megalapozottságának hiánya. Jelenleg az önkormányzatok működési feltételeit a költségvetés jórészt normatívákon keresztül biztosítja. Álláspontunk szerint a normatívák száma csökkenthető, abban az esetben természetesen, ha a kistérségi társulási rendszer kialakul, hiszen ez differenciált feladat- és hatáskör-telepítéssel jár együtt, és módot ad arra is, hogy az egyes normatívák összevonására, átcsoportosítására is sor kerüljön.

Hangsúlyozni kell, hogy a szabályozás nem kérdőjelezi meg a már nagy számban működő önkormányzati társulások létét és intézményét, csupán azt mondja, hogy lehetnek olyan, törvény által meghatározott kivételes feladatok, amelyeket ebben a társulási formában indokolt ellátni. A szabályozástervezet nem tiltja, nem szünteti meg az önkormányzatok egyéb társulásait, sőt lehetőséget biztosít arra, hogy ez a többcélú kistérségi társulás, amelyből egy kistérségben csak egy működik, más társulásokkal is együttműködjön. A szabályozással tehát nem szűnik meg a társulási szabadság, az önkormányzatok társulási szabadsága, hiszen ez az elv változatlanul fennmarad. A kistelepülések nem kényszerülnek arra, hogy az eddig nem kellő színvonalon, hatékonysággal ellátott feladatokat a differenciált feladat- és hatáskör-telepítés eredményeként egyedül, önállóan lássák el. Közösen, önként választhatják a társulásos feladatellátást, így megszabadulhatnak olyan feladatok anyagi terheitől, amelyek az eddigi működésüket korlátozták, akadályozták, így nagyobb figyelem fordítható az önként vállalt feladatokra, a helyi közösség által igényelt önkormányzati közszolgáltatások szervezésére és biztosítására.

A szabályozástervezet a többcélú kistérségi társulás szervezeti kereteinél és intézményénél kellő szabadságot biztosít a társulásban részt vevők számára. Ez is az autonómia biztosításának egyik fontos eszköze. Nagyobb mozgásteret, színvonalasabb feladatellátást nyújt tehát a reform, ezért támogatja azt a magyar önkormányzati vezetők többsége, köztük ellenzéki polgármesterek is, akik most nem ülnek velünk a parlamentben, ugyanakkor ismerjük őket, ismerjük a véleményüket. (Dr. Kovács Zoltán: Kormánypártok sincsenek itt.)

Kérdezem én, tisztelt Országgyűlés, ha már Kovács Zoltán úr itt közbeszólt, mit tett a Fidesz akkor, amikor kormányon volt a kisgazdákkal és az MDF-fel az oldalán azért, hogy a kistérségekben erősödjenek az integrációs megoldások? Mit tett azért, hogy ösztönözze a társulások létrejöttét? Mit tett a települési önkormányzatok önállóságának megőrzése érdekében? Milyen ösztönző rendszereket működtetett, amelyek költségvetési évről költségvetési évre erősítették az önkormányzatok együttműködését, ösztönözték a társulások létrejöttét, a feladatok társulásos ellátását?

Álláspontunk szerint elengedhetetlenül szükséges az önkormányzati társulások mielőbbi helyzetbe hozása, mert ha nem tesszük működőképessé a társulásokkal a helyi önkormányzati rendszert, akkor semmi esélye a további reformoknak: a finanszírozási és a regionális reformnak. A sokszereplős önkormányzati rendszer lényege nem az, képviselőtársaim, hogy hány képviselő élhet meg belőle, hanem az, hogy a legkisebb faluban élők is jó minőségű, elérhető szolgáltatásokhoz jussanak. Ezért kulcskérdés számunkra a kistérségi rendszer reformjával párhuzamosan egy konkrét közlekedésfejlesztési program elindítása annak érdekében, hogy a jobb minőségű szolgáltatások elérésének feltételei is javuljanak.

Szólni kell az előterjesztés azon elemeiről is, amelyekkel szemben aggályaink, fenntartásaink vannak, bár ennek részletezésére a vita egy későbbi szakaszában kívánunk sort keríteni. A törvényjavaslat egyik nagy hibája az, ami nincs benne; sok tekintetben bizonytalan tartalmú az a zsák, amiről beszélünk, ugyanakkor ennek feltöltése, egyes kérdések megválaszolása, finomítása az előterjesztés tárgyalása során meggyőződésünk szerint még lehetséges.

Nagyon fontos a kistérségi feladatellátás és a reform szempontjából, hogy milyen ellátási, milyen intézményi körben ad feladatokat a kistérségeknek a törvény, a jogszabály. Úgy ítéljük meg, hogy az előterjesztésben meghatározott kör túl szűk, tehát ezen mindenképpen változtatni kell; e kör bővítését javasoljuk az önkormányzati érdekszövetségek javaslatainak figyelembevételével. Konkrétabbnak kell lenniük tehát az ellátandó feladatoknak, továbbá a finanszírozási eszközök, illetve garanciák tekintetében is további pontosításra van szükség. Többször, több fórumon elmondtuk már - megjegyzem, itt az ellenzéki képviselőtársainkkal egyetértettünk, közösen képviseltük, ha tetszik, ezt az álláspontot -, hogy nem támogatjuk a jegyzők tekintetében, hogy akár kinevezésükkor, akár felmentésükkor jogosítványokat, például egyetértési jogot kapjon a közigazgatási hivatal, ugyanakkor a szakmai követelmények, elvárások mentén az önkormányzat típusonkénti újragondolásától nem zárkózunk el.

Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége változatlanul kiáll az önkormányzati reform szükségessége, sőt felgyorsítása mellett. Korábban úgy fogalmaztam, hogy az átfogó reform elindítása megfelelő eltökéltség mellett egyfajta felelősségérzetet, a megállapodásba vetett hitet is jelenti. Ez a hit, továbbá az a remény, hogy az önkormányzati rendszer egészének reform utáni vágyakozása racionális válaszokat szül a felmerült kérdésekre, ebben a vitában, úgy tűnik, szertefoszlani látszik. Miközben a magyar önkormányzati rendszer, ki kell mondani, nem mától és nem tegnaptól, több sebből vérzik, és reformért kiált, aközben itt, a parlamentben hiányzik az önkormányzati szakmai szervezetek támogatottsága, támogatása mellől az ellenzék nyitottsága, együttműködési készsége.

Ki kell mondani, hogy a mi kompromisszumkészségünk a javaslat elfogadásához nem elégséges. Nehéz ennek tudatában a vitát folytatni. Hogyan tovább? Én azt javasolom, hogy keressük meg közösen a válaszokat mielőbb, annak érdekében, hogy a reform tekintetében végre előreléphessünk.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)