Készült: 2024.09.25.15:26:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

236. ülésnap (2009.10.27.), 98. felszólalás
Felszólaló Dr. Pósán László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Oktatási bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:05


Felszólalások:  Előző  98  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az oktatási bizottságban megfogalmazódott az a kisebbségi vélemény is, amelyet röviden megpróbálok összefoglalni. Az egyik komoly aggály azzal kapcsolatban merült fel, amit egy évvel, lassan másfél évvel ezelőtt elmondtunk a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény változtatása kapcsán is. Nevezetesen: a vállalkozói közintézet, és annak a felsőoktatásra történő alkalmazása mivel jár. Élünk azzal a gyanúval, és munkálkodik bennünk az a félelem, hogy ez a felsőoktatás privatizálását készíti elő és azt jelenti. Ezzel nem tudunk egyetérteni.

Nem tudunk egyetérteni azzal sem, hogy egy felsőoktatási intézményen belül szervezeti egységeket jogi személyiséggel lehessen felruházni. Ez ugyanis azt eredményezné a mi véleményünk szerint, hogy a rektori felelősségre vonatkozó törvényi passzusnak nem lehet eleget tenni, és ezzel lényegében egy intézmény több önálló, kisebb-nagyobb egységre esik szét, magyarán: többfejűvé és díszpinttyé válik a rektori tisztség.

Az oktatás van csak nevesítve mint alaptevékenység a törvénytervezetben, jóllehet a felsőoktatásról szóló törvény más passzusai az egyetemekre vonatkozóan a kutatást is idesorolják. Az oktatóknak oktatási és kutatási feladataik vannak, de ez a törvény, ez a módosítás csak ezt nevezi meg, az oktatást mint alaptevékenységet, amit nem lehet jogi személyiségi formában kiszervezni; ezek szerint a kutatást sajnálatos módon akkor lehet, és ezt megint csak aggályosnak tartjuk, hogy ilyen esetben a munkajogi kérdésektől kezdve számos egyéb jogi probléma is felmerülhet.

Az egyetemi tanári kinevezések kérdésével kapcsolatban szintén komoly aggályokat fogalmaztunk meg. Úgy látjuk, hogy ez jelentős mértékben enyhíti a jelenlegi állapotokat. Arról már nem is beszélve, hogy a MAB kérdésében elég komoly nézetkülönbség bontakozott ki. Most Kormos Dénes úgy fogalmazott, hogy a MAB - abban egyetértés volt, elnézést, mert így is van -, az eddig működő MAB megfelelt a különböző minőségi, nemzetközi sztenderdeknek is. Ha ez így van - márpedig így van, ebben tényleg egyetérthetünk -, akkor kérdés, hogy miért kell tartalmilag megváltoztatni a MAB összetételét olyan irányban, hogy az abban érintett felsőoktatási intézmények vezetőjének grémiuma, a Rektori Tanács delegálja a MAB tagjainak túlnyomó többségét.

Ez egy önminősítési eljárás lenne, ezzel nem tudunk egyetérteni. Azt gondoljuk, hogy ha minőségbiztosításról van szó, az független legyen azon szervezetektől, akiket meg kell vizsgálni, hogy milyen szakmai nívót tudnak képviselni. Ebből a szempontból pedig azt gondoljuk, hogy a MAB összetételében a magyar tudományosság intézménye a Tudományos Akadémia, és innen nagyobb arányú delegálás legyen, ne pedig az egyetemek és a főiskolák önmagukat minősítsék.

A kutatóegyetem kérdésével kapcsolatban: abból a szempontból, hogy egyébként az egyetemekre vonatkozóan amúgy is előírás a kutatás mint tevékenység, az ilyenfajta címadományozásnál bizony azon egyetemek esetében, amelyek ezt nem kapják meg, felvetődhet joggal-okkal az a kérdés, hogy innentől kezdve, ha nem kutatóegyetem, akkor vajon mi.

Ha pedig másik oldalról nézzük, más intézmények meg megkapják ezt a címet, akkor nézzük meg, hogy ez mivel jár. Csak azért, hogy legyen egy szép színes tábla, amit ki lehet akasztani a homlokzatra, valljuk be őszintén, ezért felesleges a törvényszövegbe ilyeneket bevenni. Ha pedig tartalmat akarunk hozzárendelni, akkor azt is elmondtuk, hogy törvényben, amely az oktatásnak hosszabb távú, stabil cölöpjeit veri le, nem lehet ösztönzőrendszerben az a silány és alapvetően sovány ígéret, hogy pályázati forrásokból esetleg lehet-e ehhez pénzt rendelni. Mert az nem állapot, hogy kutatóegyetem addig egy intézmény, amíg van pályázati forrás; ha a pályázati pénz elfogyott, akkor meg már nem kutatóegyetem.

Vagy rendezzük ezt a normatívák szintjén, vagy legyenek benne törvényi garanciák, ami akár elkülönített költségvetési pénzalapokat jelentene, de csak és kizárólag azt mondani, hogy pályázati forrás az, ami ehhez anyagi ösztönzőt is biztosít, valljuk be őszintén, hogy édeskevés. És ugyanez a helyzet a szakkollégiummal kapcsolatban is. Lehet ott is kiválósági címeket adományozni, lehet térdszalagrendtől kezdve bármit odabiggyeszteni, nem lesz érdemi tartalma, ha nincsenek hozzárendelve (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ösztönző elemek.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  98  Következő    Ülésnap adatai