Készült: 2024.05.11.08:24:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

112. ülésnap (2011.09.20.), 122. felszólalás
Felszólaló Gőgös Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:06


Felszólalások:  Előző  122  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, nem fog meglepődni senki, hogyha a zárszámadás kapcsán a Vidékfejlesztési Minisztériummal fogok néhány gondolatban foglalkozni.

Mindig van annak valami diszkrét bája, amikor olyan költségvetésről kell elszámolni, aminek a tervezését még egy másik kormány, a végrehajtását pedig egy új kormány végezte el, és ilyenkor - ha visszatekintünk az elmúlt 20 évre a demokrácia történetében - mindig az van, hogy persze, a problémákat mindenki megpróbálja a másikra visszanyomni. Itt is előjött ez a dolog, Volner képviselőtársam is ezt feszegette, hogy most volt-e adathamisítás vagy nem - egyébként én is azt gondolom, hogy ez azért elég súlyos vád, tehát ezt nyilván valamilyen módon igazolni kellene -, nyilvánvaló, hogy én azt mondom, ilyenről szó nem volt.

Ha abból indulunk ki, hogyan néz ki a mostani költségvetés helyzete, akkor ugyanezt a papírt ugyanígy ki lehetne állítani a kormánynak saját magáról is, hát akkor semmivel nem volt nagyobb a váltáskor a túlszaladás az államháztartási hiányon. Még azt mondom, kisebb is volt, mint ami jelenleg van, de ez egy természetes dolog, majd ősszel bejönnek - hát, ha bejönnek - a pénzek. Persze, ehhez nyilván 30 napra vissza kell hozni az adótörvények hatályba léptetését, hogy minél gyorsabban tudjanak új adókat kivetni, mert ezen túl - úgy tűnik - semmiféle országmentő ötletük nincs, mint tovább sarcolni a szegény embereket.

De visszatérve a Vidékfejlesztési Minisztériumra, a 2009-es zárszámadásnál kígyót-békát kiabáltak a mostani kormánypárti képviselők, amikor az akkori Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium beszámolóját az ÁSZ nem elfogadó nyilatkozattal látta el. Akkor ugye mindenki farkast kiáltott. Érdekes módon most teljesen más típusú problémák miatt - és meggyőződésem, össze lehetne vetni a problémákat - lényegesen nagyobb problémákat talált az ÁSZ a beszámolóban, most ezt valahogy meg lehet azzal magyarázni, hogy ezek technikai hibák, mert a két minisztérium egyesült; amiben van valami persze, de azért azt gondolom, és ez valahol azért az ÁSZ véleményéből is kijött, amikor azt mondta, hogy az ellenőrzési részlegektől küldtek el nagyon sok embert, és nyilván túl sok lett a politikai munkatárs és kevés a szakember, hogy talán nem kellett volna a minisztériumból az összes költségvetéshez értő szakembert elküldeni. Lehet, hogy ez a végeredmény akkor nem ilyen lenne most, már ami az ilyen úgymond technikai, számviteli meg egyéb problémákat jelenti.

Arról, hogy jó volt-e a tervezés vagy sem, én azt gondolom egyébként, hogy egyértelműen igen, és az is érdekes helyzetet teremtett, hogy a kormány az első intézkedései között leállított nemzeti támogatásokat arra hivatkozva, hogy nincs forrás és nincs fedezet. Ha valaki megnézi ezt a zárszámadást - és nem egy ilyen ügy van benne -, akkor borzasztóan meglepődve látja, hogy azon a soron, ahol egyébként leállítottak támogatást, a végén meg 4 milliárd maradvány képződött. Na most, valahol akkor nem értem ezt a dolgot, ilyen nincs. Tehát ha valamiben nincs pénz, akkor a végén nem maradhat maradvány. Azért maradt maradvány, mert leállították a kifizetéseket, amit - hozzáteszem, a tisztesség megkívánja - utána visszapótoltak.

Ami számunkra talán a legelfogadhatatlanabb volt az elmúlt évben, és ez benne van a zárszámadási törvényben szövegszerűen, hogy az országot és a mezőgazdaságot nagyjából 150 milliárdnyi elemi kár érte. Mindenki tudja, a 2010-es év volt a legrosszabb év ilyen szempontból - aszály, viharok, egyéb -, és még a minisztérium szakértői vagy hivatalai által elismert kár is - nyilván mindig mindenki óvatosan adja a nevét valamihez - 50 milliárd forint körüli összeg volt. Ennek ellenére egy fillér pluszforrást a kormányzat nem volt hajlandó átcsoportosítani a minisztériumnak. Nem volt erre példa. Soha nem volt arra példa, hogy mondjuk, 9 százalékos legyen a kárenyhítés mértéke, és ha azt mondom, hogy ez egy egyszeri eset, és nyilván másra kellettek a források - debreceni stadion s a többi -, akkor azt mondom, rendben is van, pontosabban nincs rendben természetesen, de meg lehet magyarázni, hogy miért nem volt pénz, de ez a dolog az idén is folytatódott.

És nem ez a legszörnyűbb, hogy folytatódott, hanem megpróbálják megmagyarázni - és örülök neki, hogy Obreczán képviselőtársam itt van -, hogy a 46 százalékos kárenyhítés ami az idén a kormány szerint van, nagyon magas, és hogy ez teljesen rendben van. Csak azt felejtik el, hogy ebből a 13 milliárd forintból, ami nagyjából erre van szánva, 8 milliárd olyan de minimis alapú hitel, amit nyilván egyrészt a hitelképesség okán sem biztos, hogy fel tudnak venni a termelőink, a másik pedig, hogy kevesen férnek hozzá, mert lehet, hogy azt elfelejtették, hogy két évvel ezelőtt egy léalma-támogatás okán a mostani érintett kör 90 százaléka igénybe vette a teljes de minimis támogatást. Aki az Unióban jártas, az tudja, hogy három évre van egy viszonylag alacsony keretösszeg, a mezőgazdaságban ez különösen alacsony, és aki azt egyszer kimeríti, az utána nem veheti igénybe. Nagyon kíváncsi leszek, hogy ebből az irdatlan mennyiségű pénzből, amit folyamatosan kommunikálnak a képviselőtársaim, majd mennyi jut effektíve azokhoz az emberekhez, akik kárt szenvedtek.

Tehát úgy gondolom, épp itt az ideje, hogy felülbírálják az álláspontjukat, és majd támogassák azt az országgyűlési határozatot, amit mi benyújtottunk, hogy ez a kárenyhítés csak készpénzes lehet, és nem ilyen trükkökkel megtupírozott hitel formájában, amit majd gyakorlatilag senki nem tud igénybe venni.

Hogy is voltak a gazdasági folyamatok? 2009-ben 631 milliárd forint támogatáskifizetés történt. Mit mondtak a tavalyi zárszámadásnál? Hogy igen ám, mi ugye politikai okokból előrehoztunk kifizetéseket 2009-re, hogy majd ezzel csábítsuk magunkhoz a mezőgazdasági termelőket. Csak szeretném jelezni, hogy 2009-ben is komoly problémák voltak a likviditással, a válság tetőpontján volt, és az, hogy előrehozott kifizetések voltak, az inkább dicséretes kellene hogy legyen, nemhogy kritika tárgya. De azért azt is mondanám, hogy az egész, amit előrehoztunk a 2010. évről, leginkább a nemzeti támogatási soron, a társfinanszírozási soron, az 20 milliárd forint volt. Ennek ellenére 100 milliárddal csökkent a 2010. évre a magyar agrárium támogatási szintje. Tehát valahol 80 milliárd forinttal kevesebb forrás jutott a mezőgazdasági termelőkhöz 2010-ben. Én azért erre nem lennék olyan büszke. És tudják, hogy ez miért volt? Azért, mert gyakorlatilag május után uniós támogatási körben semmilyen kifizetés nem történt. Magyarul, 3-4 hónapos kifizetetlen számlák álltak bent azért, mert egyszerűen az MVH állam volt az államban - sokszor beszéltünk itt erről -, és nincs fölötte minisztériumi kontroll. Ha ezen sürgősen nem változtatnak, akkor óriási problémát fog jelenteni - és ez inkább a zárszámadásból a jövőre utaló intő jel - egyáltalán a támogatások lehívhatósága. Tehát ebben valami nagyon elemi változtatás kell. Soha nem volt arra példa, hogy ilyen alacsony összegű uniós forráslehívás legyen. Csak úgy megjegyzem, erre az ÁSZ is utal, konkrétan nem a vidékfejlesztési forrásoknál, de itt is lehetne erről beszélni.

Az meg megint csak egy izgalmas kérdés, hogy jelenleg még a teremben is ül olyan képviselőtársunk - és sajnálom Ferit, mert ő van itt -, aki ott volt a tejes tüntetésen, amikor hozták nekem a csöpögő marhafejeket a minisztérium elé, és utána megegyeztünk egy bizonyos támogatási rendszerben. Utána ezt a támogatási rendszert azok rúgják fel, akik utána beültek a kormányzati székbe, azok közül, akik egyébként hozták a marhafejeket. Hát azt gondolom, azért ehhez már pofa kell! Ugyanis lényegesen kisebb támogatást adtak, mint amiben megegyeztünk, és megvolt rá a fedezet, szeretném jelezni.

Mellesleg most is érdekelne, mert igen nagy a csend - nem mondom azt, hogy mit szoktak erre faluhelyen mondani, hogy hallgatnak, mint az a bizonyos a fűben -, hogy mi lesz október 15-e után. Lesz-e az idén például támogatási előleg? Nagyon remélem, hogy igen, de valahogy erről most nem szól semmi. Egyszerűen csönd van, nem tudja senki. Azt már látjuk, hogy kárenyhítés nem lesz, legalábbis egyelőre úgy van, de hogyha partnerek lesznek a megoldásban, akkor kénytelen lesz a kormány nyilván fölülbírálni a Pénzügyminisztériuma korábbi álláspontját, de azt, hogy ezzel most mi fog történni, egyszerűen senki nem látja.

Tehát azt gondolom, hogy ha kevesebb politikus lenne a Házban - mert itt most előkerült, hogy olcsóbb-e az állam vagy nem -, és most jelenleg van öt államtitkár meg egy közigazgatási államtitkár a korábbi eggyel szemben, pontosabban kettővel, mert valamikor a Környezetvédelmi Minisztérium külön volt... - de ez nem oldotta meg a problémát. Ez kevesebbe sem kerül, meg azt is látom, hogy időnként pontosan a szakmaiság rovására megy, hogy nem tudnak egymással megegyezni. Az nem lenne baj, ha ezen azért sürgős változtatás lenne, és mondjuk, lenne világos felelőse például a Nemzeti Földalapnak.

(17.50)

Nem tudom, miért kell megint egy új miniszteri biztost kinevezni, hogy valami ott történjen. Majd nyilván - amikor annak a törvénye lesz - arról külön beszélgetünk, hogy hogy is van most, miért csináltunk 65 ezer hektár parlagfüves területet erre az évre. Olyat írtak bele a szerződésbe - csak hogy egy kicsit erről is beszéljünk -, hogy a betakarítás után nem nyúlhat a kényszerhasznosító a területhez. Hát ha ezt valaki komolyan gondolja - mert nem akartak nyilván mezei leltárt fizetni, és itt van költségvetési összefüggése a dolognak -, akkor el kell ismerni, hogy Magyarországon jelenleg van 65 ezer hektár parlagon levő terület, ami tombol a parlagfűtől - tombol. Tehát magyarul: a betakarítás után nincsen művelés, ugyanis ezt megtiltották egy szerződésben a nagy okos Nemzeti Földalapnál, de legalább a minisztériumban lett volna valaki, aki tudta volna, hogy azért ilyet nem lehet csinálni egy szántóterülettel. Akkor mondjuk, kár arról beszélni, hogy mit is teszünk a parlagfű elleni védekezésért, és majd a vasútszéleket kaszálgatjuk, ami lehet, hogy az egész terület nincsen akkora terület vagy tizede nincs annak, mint ami most parlagon hever szerződési hiba miatt.

Úgyhogy, képviselőtársaim, azt gondolom, hogy ez a zárszámadási beterjesztett javaslat nyilván messze nem a valóságot tükrözi, a benne lévő számok igen, tehát azt senki nem feltételezi, hogy ebben bármi olyan trükközés lett volna vagy lenne, ami nem a valóságot tükrözi, hanem a hozzá kapcsolódó kommentek. Mindig eljön az igazság pillanata, és ezért lennék én óvatosabb a kormánypárti képviselők megnyilatkozásai kapcsán, mert jövőre már nem lehet azt mondani, hogy ezt az előző kormány csinálta. Ugyan még mindig mondanak mindent, de azért valamikor ezt abba kell hagyni, és talán meg kellene próbálni a normális folyamatok értékelése után valami ahhoz hasonló döntéseket hozni, amivel azért egy kicsit talán jobban lehetne kezelni ezt a válságot, mert ami most következik, úgy gondolom, az Magyarország, a magyar lakosság számára minden, csak nem elfogadható. Úgyhogy továbbra is forszírozzuk az áfacsökkentést az élelmiszerkörben, ha már ilyen óriási sarcot akarnak kivetni a lakosságra, legalább valami engedmény legyen, és hát ezt a szerencsétlen adórendszert, amit olyan nagyon védenek, nagyon-nagyon sürgősen felül kéne vizsgálni, mert az egész problémát - még a 2010-est persze kevésbé, de a 2011-est nyilván és a 2012-est, 2013-ast - az okozza.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  122  Következő    Ülésnap adatai