Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy szóviccel hadd kezdjem. Mivelhogy az előttem fölszólaló Vejkey Imre képviselő úr a Liget-projekttel kapcsolatban azt mondta, hogy Karácsony Gergely beakasztott a kormánynak, akkor hadd kezdjem azzal, mivel nagyon hiányolom ennek a törvénynek a beadóját, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat, igaz, hogy biztos, hogy akkor éjszaka nagyon sokat dolgozott ezzel a salátatörvénnyel, de ő ezt a törvénymódosítást beadta, majd Gulyás Gergely beakasztott neki másnap (Derültség az ellenzéki sorokból.), mert az egyik legfontosabb részét azonnal kivették, és módosítani kellett, és a kormánynak azonnal visszakoznia kellett. Szóval, a beakasztás önökre is vonatkozik, ha már ezt a szófordulatot használta.Na, de ez a salátatörvény egy kicsit komolyabb annál, mint hogy elvicceljük. Elég komoly módosítások vannak benne. Megvallom őszintén, beszélni kell arról is, hogy milyen időpontban módosítjuk ezeket a nagyon fontos dolgokat.

Ugyebár nemcsak Magyarországot, hanem az egész világot megrengette a koronavírus-járvány, és láss csodát, önök nem azzal foglalkoznak, hogy hogyan kellene ezt a járványt lelassítani, hanem most ennek kapcsán, hogy ilyen vészhelyzet van, idetárnak elénk ilyen salátatörvényt. De nem ez az egyetlenegy salátatörvény van, amit most önök a parlament elé terjesztettek.

Tényleg meg kell kérdeznünk az ellenzék részéről, hogy tényleg eze a legfontosabb most. Tényleg ez a legfontosabb, az önök hatalmát még jobban bebetonozni, az önökhöz közel álló alapítványokat, vállalkozásokat még jobban kistafírungozni, tényleg ez a legfontosabb, és nem azzal foglalkozni, hogy hogyan kellene a magyar emberek életét megkönnyíteni? Ezt a kérdést fel kell tenni.

Na, de akkor lássuk részletesen, hogy mivel állunk szemben!

Az előttem szólók is elmondták már, hogy az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló törvénymódosítás van előttünk, az anyakönyvi eljárás módosítása, a bányászatról szóló 1993. évi törvény módosítása, a katasztrófavédelemről és a hozzákapcsolódó egyes törvények módosítása és a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi törvény módosításáról beszélünk.

A javaslat 50. alcíme állapít meg új törvényi tartalmat azzal, hogy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére ingyenesen átadja az általa használt XII. kerületi ingatlant. A vagyontörvénytől eltérően nem 15 évre, hanem határozatlan időre elidegenítési és terhelési tilalom lesz bejegyezve az állam javára. A vagyontörvénytől való eltérés sarkalatos rendelkezésnek minősül.

A javaslat 1-49. alcíme közigazgatási tárgyú törvénymódosítást tartalmaz, én erre külön most nem térnék ki.

Politikai tekintetben az igazán fontos módosításokat az alábbi módosítások rejtik, amikről említést sem tesznek az előterjesztő részéről az általános indokolásban.

A sarkalatos törvényi helyeket módosító rendelkezések: a 36. § a katasztrófavédelemről és a hozzákapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása, rövidítve a Kat., majd erről egy kicsit részletesebben.

A javaslat a polgármester, főpolgármester fent jelölt hatáskörgyakorlását a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyásához köti. Ezt módosították utána a Gulyás miniszter úr által beadott módosítóval. (Schanda Tamás János: Még nincs is bent.)

A 42. § a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szól. Ugyebár ezt már elmondtuk, hogy a 2019. évi önkormányzati választások után egészen más helyzet alakult ki Budapesten, és a kormány nem igazán viseli jól, hogyha valaki más döntést hoz, mint amit ő eltervezett. De erről majd részletesebben fogok még beszélni.

A 15. § a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi törvény módosítása. A műemléki érték tulajdonosát kötelezni lehet felújításra vagy átalakításra, ha az állapota a szomszédos ingatlanon megvalósuló közérdekű beruházást akadályozza.

Itt mondta el előttem képviselő úr, a javaslat nemzeti kegyhellyé nyilvánítja a Mátraverebély-Szentkút-kegyhelyet és a máriapócsi kegyhelyet.

(14.40)

A 4. § a bányászatról szóló ’93. évi törvény módosítása. A részletes indoklása is utal arra, hogy a Btv. módosítása az előző pontban ismertetett új nemzeti kegyhelyekre tekintettel szükséges. A javaslat a kormányhivatal engedélyével teszi lehetővé a nemzeti kegyhelyen és annak 5 kilométeres sugarú körében a külszíni bányászatot. A rendelkezést a folyamatban lévő eljárások esetében is alkalmazni kell.

A 10. § az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló ’97. évi törvény módosítása. 2020. január 1-jétől elvonták a jegyzők maradék építéshatósági jogköreit. Ezt többször megvitattuk már itt a parlamentben. Az ezzel összefüggő korrekciókat hajtja végre a javaslat az Étv.-ben, tartalmi módosítás nélkül.

A 2. § a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló ’92. évi törvény módosítása. A javaslat megszünteti a jegyző személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetése során hozott döntéseivel szembeni fellebbezés lehetőségét. A kormányhivatal esetében ugyanerről már korábban rendelkezett az Országgyűlés, így a módosítás az eljárásrendet egységesíti.

A 14. § a szerzői jogról szóló ’99. évi LXXVI. törvény módosítása. A törvény 2019. december 31-i napja óta hatályos rendelkezése lényegében közhitelesként kezeli az építészeti szerzői jogi adatbázist. Ennek azonban számos feltétele nem adott, ezért a javaslat korrigálja ezt a jogalkotói hibát, és hatályon kívül helyezi a rendelkezéseket. A javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba, kivéve a függő hatályú döntés jogintézménye megszüntetésével összefüggő rendelkezéseket, amelyek hatálybalépésének napja 2020. július 1-je.

A legnagyobb botrány…  vagyis maga az egész salátatörvény elég nagy botrányt váltott ki múlt héten, és persze megint éjszaka nyújtották be, megint egyetlenegy kormánypárti képviselő tette ezt meg, aki persze ma nem mert bejönni a parlamentbe. Az egyik sarkalatos pontja volt ennek a törvénymódosításnak az önkormányzati jogkörök, a polgármesterek és a fővárosi főpolgármester jogkörének az úgymond csorbítása. Meg kell jegyezni, hogy amúgy egy 2011. évi törvényről beszélünk, amit már önök módosítottak. Láttuk azt is, hogy a vészhelyzet kihirdetése után sorra jelentek meg azok a hírek, hogy hogyan vonták a fideszes polgármesterek azonnal saját hatáskörük alá az önkormányzatiságot. Volt olyan fideszes polgármester, aki még az ellenzéki képviselők tiszteletdíját is azonnal befagyasztotta, és azonnal elrendelte, hogy minden fontos kérdésben csak ő dönthet.

Most önök arra hivatkoznak, a saját törvényükre, a saját törvénymódosításukra, hogy lényegében a katasztrófavédelmi törvény kimondja, hogy hogyan kell vészhelyzetben egy polgármesternek eljárnia. Önök ezt a helyzetet kihasználva úgy akarták ezt a törvényt módosítani, hogy egyáltalán ne tudjanak a polgármesterek, és kimondottan arra hegyezték ki, hogy az ellenzéki polgármesterek ne tudjanak semmilyen lépést tenni. Mondom, ez a salátatörvény is arra utal, hogy önök semmilyen olyan döntést nem hajlandóak elfogadni  ez a Liget-projektnél is így van , amely arról szól, hogy mondjuk, az ellenzéki vezetésű kerületek vagy városok nem értenek önökkel egyet  a Liget-projekt is ilyen , és akkor önök próbálják a törvényeket úgy kifacsarni meg úgy alakítani, hogy mégiscsak az önök akarata érvényesüljön. Ezt látjuk a Liget-projektnél is, és látjuk minden olyan rendelkezésnél, ahol csorbítani akarják az ellenzéki polgármesterek jogkörét.

A másik, és nem is tudom, mit mondjak önöknek, hogy ebben a helyzetben miért fontos az, hogy most önök rögzíteni akarják, hogy a gyermek megszületésekor a gyermek neme rögzítve legyen. Akkor tartsunk egy kis történelemórát, jó!? Úgy látom, hogy nem szokták az okmányokat figyelni, hogy ma milyen okmánya van egy embernek, meg hogy milyen okmányokat állítanak ki, amikor ez a gyermek megszületik. Amikor megszületünk, kapunk egy személyi számot, ha nem tudnák, és akkor ennek a történetét hadd olvassam fel önöknek! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1974. évi 8. számú törvényerejű rendeletének 6. § 1. pontja szerint az állami népesség-nyilvántartásban egységes személyi számot kell bevezetni. A személyi szám tényleges magyarországi bevezetését a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 1978. év október 28-án kiadott rendelete  a személyi szám, illetve a személyi lap kiadásáról és használatáról  írta elő, 1981-től pedig a születési anyakönyvekbe is kötelezően be kellett vezetni. Érti, államtitkár úr? A születési anyakönyvi kivonatba! Ez egy ilyen kétoldalú kis lapocska.

Mivel a személyi igazolvány eredetileg nem tartalmazta a személyi számot, annak bevezetésekor külön kellett egy kis zöld számocskát beragasztani. A személyi szám felépítése, csak hogy világos legyen önök számára, hogy miből áll, mert úgy látom, hogy nem tudják; a személyi szám úgynevezett beszélő szám, azaz struktúrája van, 11 decimális számjegyből áll, felsorolnám, miből: „M ÉÉHHNN SSSK” alakú. Az „M” szám jelentése, képzeljék el, kombinált. Alapvetően a nemre vonatkozik, értik? A nemre! Az első szám, ami ott van, úgy kezdődik, hogy „1” és „2”. Ha kisfiú, akkor 1-es számot kap, ha kislány, akkor 2-est. De mivel már meghaladtuk a kort, most már van „3” és „4” is. A 3-as a kisfiú, a 4-es a kislány. Nem tudom, hogy maguknak mi nem világos… (Dr. Orbán Balázs: Fogalma sincs arról, amiről beszél, képviselő asszony!) Én értem, értem! Csak önök arra hivatkoznak, hogy amikor megszületünk, akkor kellene hogy bevezessék valahova, valamilyen okmányunkba, hogy férfi… (Dr. Orbán Balázs: Tárgybeli tévedései vannak!) Én is meghallgattam önt, legyen szíves, hogy hallgasson már meg engem, jó?!

Szóval, az sem világos számunkra, hogy miért pont most, miért kell most ehhez hozzányúlni. Épp ugyanúgy, mint ahogy visszatérek a városligeti problémára, az önkormányzati jogkörök, a polgármesteri jogkörök csorbítására, és utána jön ugyebár a színházak bekebelezése. Önöknek semmi nem drága! Az előttem szóló Varga-Damm Andrea is elmondta, hogy csak úgy facsarják a dolgokat, csak úgy csinálják, hogy ne legyen olyan színház, amit nem önök irányítanak. Az már más kérdés, hogy még mindig vannak emberek, akiket el kellene helyezniük, mert még mindig vannak haverok, akiknek újabb és újabb pozíciót kellene adni.

Itt az önkormányzati csorbításnál is el kell mondani, hogy önök azt tervezték, hogy a főpolgármester fölé, a megyei önkormányzati vezetők fölé, az önkormányzatok fölé helyeznek embereket, akik majd a kormány döntéseit végrehajtják. Ha megnéztük a névsort, mert ugyebár azonnal kijött, hogy kik kerülhetnek ezekbe a pozíciókba, hát kiderült, hogy volt fideszes országgyűlési képviselő vagy fideszes politikusok kerülnének ebbe a pozícióba. Hát, tudjuk, hogy önök mindenhez  is  értenek.

Szóval, ha ezt a salátatörvényt megnézzük, akkor tényleg csak azt mondhatjuk el, hogy önök a vészhelyzetet arra használják, hogy tovább korlátozzák az önkormányzatok, az ellenzéki polgármesterek jogkörét, tovább tudják a felháborító üzelmeket vinni, hogy hogyan stafírungozzák ki a saját közalapítványaikat, hogyan tegyék a strómanjaikat, az oligarcháikat még gazdagabbá, hogyan könnyítsék meg ezt a szabadrablást. Tényleg azt kell mondanunk, hogy felháborítónak tartom én személy szerint is, hogy ezzel foglalkoznak, mint hogy arról beszélnénk, hogy hogyan tudnánk azoknak a magyar családoknak a helyzetét könnyíteni, akik most a legtöbbet vállalják ebben a helyzetben, és a legtöbbet ők tesznek azért, hogy túl tudjuk élni ezt a nehéz időszakot.

Államtitkár úr, én csak annyit szeretnék mondani, hogy Semjén miniszterelnök-helyettes úrnak megüzenném, hogy „Bátorság!” Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

(14.50)