A felszólalás szövege:

KISS PÉTER, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban azt szeretném hangsúlyozni, hogy tekintettel arra, hogy ön ezt a kérdését részletesen, írásos formában is benyújtotta, ezért teljes részletességgel kifejtő módon az arra adott írásos válaszban fogok kitérni most - amennyi ebbe az időbe belefér - összefoglalóan.

Első dolog: a központi rendszert három éve, 2006-ban egy fejlesztési projekt keretében a járulékbevallásra kötelezett, mintegy 300 ezerre prognosztizált felhasználóra alakították ki. A rendszer éles indításakor 2006 májusában az ügyfélkapura 90 454-en regisztráltak, ez a szám mára már meghaladja a 711 ezer főt, valóban dinamikusan és minden várakozáshoz képest is dinamikusan fejlődött.

A fenti számok örvendetesek tehát, és nyilván azt mutatják, hogy az ügyfélkapun keresztül egyre nagyobb számú elektronikus szolgáltatás elérhető, és ezt az állampolgárok megbecsülik, hiszen erről szól a jelentkezési szám. Igen, a jelenlegi számítógéprendszer az éves bevallási csúcsnapokon megközelíti a teljesítőképessége határát, ezért, valamint a tervezett további szolgáltatásbővítések működőképessége érdekében az vált szükségessé, hogy az "Ügyfélkapu 2" projekt keretében a közelmúltban bejelentsük a korszerűsítést és a kapacitásbővítést. Ez 2009., tehát ez év december 1-jéig be is fejeződik.

(14.20)

Ugyanakkor meg tudom nyugtatni önt, hogy miközben az is megállja a helyét az ön állításában, hogy a január 20-ai bevallási napon úgymond csúcs közeli terhelés érte a központi rendszert, azonban ez a rendszer ennél magasabb forgalmat is képes volt korábban, már az idén is kiszolgálni. A rendszer jelentős lelassulása azért következett be azon az ominózus napon, mert egy, a könyvelők munkáját segítendő segédalkalmazás meghibásodott. Egy konfigurációs hiba miatt ez működésképtelenséget okozott, és valóban szükség volt arra, hogy ez másnapra kijavítódjon, hogy az ezt működtető szakemberek egynapos beavatkozásának eredményeképpen elhárítsák ezt a hibát.

Tudom önnek jelezni, hogy a fejlesztésen túl az eddigi rendszer működésének garanciáit is fejleszteni gondoljuk, tehát a műszaki fejlesztés mellett ezt is el akarjuk végezni. Most, a következő két hétben fejeződik be az a külső szakértőket is igénybe vevő részletes vizsgálat, amelyik megállapítja a felelősök körét, a hibaeset okán a felelősök körét, a tapasztalatok alapján pedig további intézkedésekre tesz javaslatot.

Tudniuk kell, hogy kimutatható anyagi kár ezen működési rendellenesség kapcsán nem keletkezett, a késedelmesen benyújtásra került bevallások miatt az APEH nem szabott ki bírságokat. Adatvesztés sem történt, ilyen értelemben a rendszerben nem rendülhetett meg az állampolgári bizalom.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a tájékoztatás késedelmessége súlyos hiba, én magam is annak tartom, ezért ennek bekövetkeztéért, ennek elkerülése érdekében szükségesnek látom további intézkedések megtételét is.

Ami pedig az OEP-et illeti, az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatja ezzel kapcsolatban, az ottani rendszerhibával kapcsolatban a közvéleményt. A MeH informatikai szakemberei pedig részt vesznek a tanulságok elemzésében. Az infokommunikációért felelős munkatársak nem részesei a vizsgálatnak, de a tapasztalatait átveszik. És záró momentumként jegyzem meg, hogy február 3-ától a soros informatikai biztonsági ellenőrzés zajlik az OEP-nél. Köszönöm figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

KISS PÉTER tárca nélküli miniszter: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt csak remélhetem, hogy a válasz elején felhallható hangok már további egyéni felajánlásokat jelentenek az ellenzék képviselői részéről, hiszen szükségünk van arra, hogy a szolidaritás ne szavakban maradjon, ne csak egy konstrukció kritikájaként, hanem hétköznapi tettekben tetten érhető legyen.

A kormány azt mondta a válságkezelés elején, hogy tenni kell a pénzügyi krízis elhárítása érdekében, majd a következő lépéseivel immáron a kibontakozásra és a válságkezelés társadalmi hatásaira koncentrált. Nem ez az egy lépés, amelyik is arra irányul, hogy a kisnyugdíjasok, a sokgyermekes családok és a munkájukat elveszítők ne maradjanak magukra.

Önök is tudják, hogy a kríziskezelő programon túl a méltányossági nyugdíjkeretek megemelése, a 65 évesek utazási kedvezményeinek megtartása, megerősítése, az állami garanciavállalás kiterjesztése azokra a nehéz helyzetbe kerülő lakáshitelesekre, akik egy ilyen garanciavállalás mellett tudják ezen segítséggel fenntartani a lakásukat és a hitelüket is, valamint az önkormányzati elővásárlási jog megteremtése, nos, ezek azok az intézkedések, amelyek a szociális rendszer általános működése mellett, a szolidaritás intézményeinek napi működése mellett pluszlépéseket jelentenek.

Egyetértek képviselő úrral abban, hogy ilyen helyzetben különös jelentősége van annak, hogy mindazok, akik tehetnek, tegyenek is. A tehetős szó maga is azt jelöli, hogy többet képes tenni a közösség érekében, azok érdekében, akik a válság hatására ma nehéz helyzetbe jutnak.

Mi is a jelentősége ezen túl a krízisalapnak? A jelentősége pénzügyi értelemben is megvan. Nyitott alap, ma már több mint 4,5 milliárd forintot tud felosztani, legalább 150-180 ezer családon segítve. Jelentős mértékű beavatkozás lehet a magyarországi szociális helyzetbe? Persze! Minden egyes felajánlás legalább egy család támogatását teremtheti meg: 20 és 50 ezer forint közötti támogatást biztosít majd az alap augusztus 1-je és november vége között, és azok számára, akik különösen kritikus helyzetben vannak, különös méltánylást is igénylő esetekben mintegy 100 ezer forintot.

Hogy ez a 160-180 ezer család megkapja-e ezt a támogatást, ahhoz természetesen további felajánlásokra van szükség. Felajánlást tett a miniszterelnök úr a fizetésével, de ide fizetjük be a bankok büntetéseit, amit a pénzügyi szervezet szedett be a megelőző időszakban, és az áramszolgáltató vállalatok előző évi extraprofitja is ide fog befolyni 2-2,5 milliárd forint összegben. Most itt a lehetőség a bankok, a pénzügyi szervezetek és a tehetős emberek előtt is!

Kétségtelen, hogy vannak köztük olyanok, akik nemcsak az embereknek, az adósoknak magyarázták el, hogy hogyan kell takarékosabban élni, és jobban megvédeni a saját hitelüket. Ez is fontos, de ennél ebben az esetben, azt gondolom, fontosabb, hogy a saját szolidaritásukról ne csak verbálisan biztosítsák a közvéleményt, hanem tegyenek. Tegyenek azok is, akik már tettek, mert bankjuk vagy pénzügyi szervezetük környékén létrehoztak szolidaritási intézményeket és akciókat. Itt a lehetőség, hogy mivel válság van, tegyenek többet. Tegyenek, és természetesen szólítsák fel kollégáikat is arra, hogy áldozatvállalási képességük arányában hozzájáruljanak ehhez a krízisalaphoz, mert most, ebben az időszakban, azt gondolom, bankot, bankárt, tehetős embert az hitelesít, hogy mit tesz a hétköznapi szolidaritás keretében.

Tudniuk kell, hogy a pénz világán túl ma már mindazok a szervezetek, akik nap mint nap találkoznak nehéz helyzetbe került emberekkel, mindazok a szervezetek, amelyek önmaguk is sokat tesznek nehéz helyzetű emberek érdekében, nos, azok közül sokan csatlakoztak a tanácsadó testülethez, amelyik is monitorizálja, hogy minden egyes fillér, ami ide befolyik, jó helyre kerüljön. Így döntött a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Máltai Szeretetszolgálat, az Országos Szociálpolitikai Tanács, a Baptista Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt, döntött a Szociális Szakmai Szervezetek Szövetsége, és döntöttek mások, civil szervezetek, hogy részt vesznek ebben a programban.

Azt a lehetőséget is megteremtettük (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ők monitorizálják, de ha maguk nem képesek ügyfeleik problémáit megoldani, közvetítsék is a problémát, közvetítsék is a megoldandó ügyet ide, az alaphoz, így alakítsunk ki egy összméretű civil társadalmi szolidaritást.

Köszönöm, képviselő úr, hogy a parlament figyelmét... (Közbeszólások.)

ELNÖK: Miniszter úr!

KISS PÉTER tárca nélküli miniszter: ...fölhívta erre a fontos tényre. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

KISS PÉTER tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen az előzetes várakozást kifejező megszólalásokat az ellenzék padsorából. Elnök asszony, hat jellemzőt szeretnék erről a hat hónapról említeni, hiszen mindazok a tények, amelyeket ön is sorol, megerősítenek egyfajta kormányzati szándékot és karaktert is.

Az első, hogy ahogy az alakuláskor önmagát definiálta a kormány, ebben a hat hónapban minden tettét is ez az öndefiníció vezérelte, ez egy válságkezelő kormányként működött. Válságkezelő kormányként, hogy világosak legyenek a keretek, és világosan kiszámítható legyen a kormányzás minden partner számára.

Ugyanakkor szeretném világossá tenni azt a fajta álláspontját is a kormányzatnak, amely szemben áll a semleges értékek szerinti válságkezelés állításával. Másképp fogalmazva: a "lehet-e válságkezelés időszakában értelmezni a politikai értékválasztást, lehet-e baloldali módon válságot kezelni" kérdésre, úgy ítélem meg, az elmúlt hat hónap szintén választ adott, és ez is karaktere a kormányzásunknak. Hiszen éppen egy koncentrált időszak, a válság maga az, amely kideríti kiről-kiről, hogy kicsoda.

Elnök asszony szólt róla, önök nem vizsgáztak jól ebben az időszakban. Úgy ítélem meg, a kormány ugyanakkor jól vizsgázott, hiszen miközben válságkezelő kormányként működött, aközben világossá tette... (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Köszönöm szépen az erre irányuló elismerésüket. Világossá tette, hogy kik mellé áll. Odaáll azok mellé, akiknek a válság leginkább a biztonságérzetét érintette; a biztonságérzetét az egzisztenciát, a munkahelyeket illetően, s erre programokat indított, s gazdaságpolitikájának a lényege is éppen arról szólt, hogy úgy védje ki a pillanat krízisét, hogy az hosszú távon megőrizhetővé tegye a társadalmi pozíciókat, ugyanakkor növelje széles társadalmi körök esélyét.

Odaállt a banki fogyasztók mellé, mert tudta, hogy ha nem teszi, akkor a társadalmi önvédelem a mai szabályok mellett gyenge, így milliók válnak kiszolgáltatottakká. S odaállt a kistelepüléseken a többség mellé a közrend védelme érdekében, éppen azért, hogy ne legyék kiszolgáltatott egy olyan időszakban, ahol az egzisztenciális nyomás esetleg növelné a bizonytalanságot a bűnözés útján. Nos ez az a politikai karakter, amely tetten érhető ebben az időszakban.

(13.20)

A koalíciószakadástól egészen a kormányváltásig az ellenzék támadásainak gerincét a kormányzati cselekvőképesség hiánya jelentette. Aztán megalakult a kormány, és onnantól önök elfelejtették, hála istennek, ezt a narratívát, azzal foglalkoztak végig, hogy annak a cselekvésnek, amit naponta kezdeményez a kormány, hogyan tudják a gátját vetni, mert alternatíváját megfogalmazni nem tudták.

Világos volt az is, hogy nem rövid távú politikai haszonszerzés vezeti a kormányt akkor, amikor a válságkezelés céljai és a politikai eszközök között válogat. Ennek eklatáns példája éppen az is, hogy az IMF-hitelt úgy alakította át, hogy lehetővé teszi a következő kormányzati ciklusban is - a költségvetés mozgásterét, stabilitását megerősítendő - ennek a hitelnek 2010 októberéig a felhasználását.

Nos, ami az eredményességet illeti, azt hiszem, hogy a legpregnánsabb példák itt sorolhatók; csak példaszerűen. Szinte mindegyik része megvalósult a kormány "Válságkezelés és bizalomerősítés" című dokumentumának, a forint stabilizálódott, a részvényárfolyamok emelkednek, az államháztartási hiánycél láthatóan tartható, az infláció a vártnak megfelelően alakul, a jegybanki alapkamat csökken, lassan a forinthitelek is versenyképesek lesznek a devizahitelekkel.

Azt kell mondjam, hogy mindez egy megfelelő kormányzati habitussal, párbeszéddel párosul, sárdobálás helyett párbeszéddel, ajánlom önöknek is.

Ami pedig a társadalompolitikát illeti, csak azt hadd hangsúlyozzam, hogy minden jóslattal szemben az ország elkerülte a sokak által előrevetített szociális krízist. Bár a világválság soha nem látott értelemben kért áldozatot és sújtotta Magyarországot is, mégis az életszínvonal és a reálkereset csökkenése messze nem követte a gazdasági visszaesés mértékét, sikerült a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportokat ugyanebben az időszakban megvédeni.

Summa summarum (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), mennyiben mutatja a válságkezelő kormány munkája azt az alternatívát, amit 2010-ben a választók szavazatukkal dönthetnek el? Azt gondolom, hogy nagyon is. (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) Nagyon is mutatja, hiszen mutatja azt, hogy mi a különbség (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Letelt az idő! - Font Sándor: Nagyjából!) a politikai illuzionizmus és a józan válságkezelés között. Mi a továbbiakban is ezt tudjuk ígérni az országnak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

KISS PÉTER tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerint a kormány kétévente beszámol az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségek helyzetéről. E törvényi kötelezettségnek eleget téve a most tárgyalt helyzetértékeléssel hetedik alkalommal készítettünk átfogó beszámolót az Országgyűlés számára a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekről. A beszámoló összhangban áll a kormány programjában meghatározott alapelvekkel és célokkal, a decentralizáció erősítésére irányuló kormányzati szándékokkal, valamint az esélyegyenlőség és a társadalmi igazságtalanságok felszámolásának, ezen belül a romáknak biztosítandó egyenlő esélyek kiemelt céljával.

A beszámoló megerősíti a kormány elkötelezettségét a hazai kisebbségek jogainak érvényesülése mellett, azt hangsúlyozza, hogy a hazai kisebbségeket nemzetünk szerves részének, egyenrangú tagjának tekinti, és hagyományaik megőrzését, kultúrájuk, anyanyelvük ápolását, az anyaországaikkal való kapcsolattartást a nemzetet gazdagító közös érdeknek tartja. A kormány nemzetközi keretekben a kisebbségi jogok elismerését és tiszteletben tartását garantáló intézményi megoldások és jogi biztosítékok kiszélesítése érdekében lép fel.

A benyújtott beszámoló szerkesztési és tartalmi elemeiből az alábbiakra külön is fel kívánom hívni a figyelmet.

1. A beszámoló a 2007. február és 2009. február közötti kétéves időtartamra vonatkozóan mutatja be a kisebbségek helyzetében bekövetkezett változásokat, illetve a kormánynak a kisebbségek helyzetének javítására, a kisebbségi törvényben biztosított jogaik széles körű érvényesülése érdekében tett intézkedéseit.

2. A beszámoló a tárgyalt két év változásaihoz kapcsolódóan szükség szerint ismerteti az aktuális kisebbségpolitikai helyzet alakulásában szerepet játszó korábbi, illetőleg közelmúltbeli előzményeket is.

3. A legfontosabb tartalmi elemei összhangban vannak az Országgyűlés által 2005 októberében elfogadott, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel.

A beszámoló elő- és elkészítése során széles körű egyeztetésre került sor a kormányzati szervekkel és hatóságokkal, az országos kisebbségi önkormányzatokkal és a kisebbségi civil szervezetekkel. Az elkészítéséhez hozzájárultak a regionális fejlesztési tanácsok, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a megyei önkormányzatok közgyűlései, a regionális államigazgatási hivatalok, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal. A kisebbségi törvény 2005. évi átfogó módosítását követően egy új, háromszintű kisebbségi önkormányzati rendszer jött létre, amelyben a korábbi választási szabályoktól jelentősen eltérő módon, 2006 őszén megválasztott települési, majd a 2007. március 4-ei választást követően megalakult területi és országos kisebbségi önkormányzatok alkotják a kisebbségi képviselet új színtereit.

A jelen beszámolási időszak jogalkotói munkája elsősorban a kisebbségi önkormányzatok működésének állami támogatásához, illetve a kisebbségi önkormányzati gazdálkodás tárgyköréhez kötődik. A kormány az átláthatóság és a normativitás igényének megfelelően elvégezte a támogatással, gazdálkodással kapcsolatos szabályozásnak a kisebbségi törvény felhatalmazásán alapuló, komplex áttekintését, és ezzel összefüggésben 2007 végén érdemben változtatott mindkét terület kormányszintű szabályozásán: a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott, feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló kormányrendeletben, továbbá a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról szóló 2007. évi kormányrendelet megalkotásával.

Az új rendeletek lényeges változásokat hoztak a kisebbségi önkormányzatok költségvetési támogatásával és gazdálkodásával kapcsolatban. A települési és területi kisebbségi önkormányzat újonnan kialakított támogatási rendszere egyidejűleg biztosítja az általános működési támogatást a központi költségvetésből a települési és területi kisebbségi önkormányzatok törvényben rögzített alapműködéséhez, és teszi lehetővé a kisebbségi közügyek ellátásához igazodó további költségvetési támogatást is.

(8.10)

A differenciált támogatási rendszerben az átlagosan teljesítő települési kisebbségi önkormányzatok a megelőző évben egységesen biztosított támogatásnál mintegy 25 százalékkal magasabb állami támogatáshoz jutottak. Ugyanakkor a legjobb teljesítményt elérő kisebbségi önkormányzatok a korábbi támogatás kétszeresét megközelítő támogatásban is részesülhettek. A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról szóló 2007. évi kormányrendelet célja, hogy a 2006 őszén megválasztott települési, illetőleg 2007 tavaszán megválasztott területi és országos kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának rendje az államháztartásról szóló 1992. évi törvénnyel, az államháztartás működési rendjére és az államháztartás szervezeteire vonatkozó egyéb jogszabályokkal összhangban kerüljön megállapításra, továbbá megteremtődjenek az országos kisebbségi önkormányzatok korábbinál lényegesen áttekinthetőbb rendszerben történő gazdálkodásának a feltételei.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A beszámolási időszak jelentősebb kisebbségpolitikai eseményei közül kiemelném a következőket. A beszámolási időszak első jelentősebb eseménye a 2007. március 4-ére kitűzött területi és országos kisebbségi önkormányzati választás volt. A választások során mind a 13 nemzeti és etnikai kisebbség megválasztotta országos önkormányzatát. A 2005-ben elfogadott kisebbségi választójogi módosítások alapján új szintként először alakultak területi kisebbségi önkormányzatok, tizenegy kisebbség 57 területi - megyei és fővárosi - önkormányzatot hozott létre.

A beszámolási időszakban a Magyar Köztársaság kisebbségpolitikája szorosan kapcsolódott a nemzetközi, elsősorban az Európa Tanács által kidolgozott kisebbségvédelmi eszközökhöz, mechanizmusokhoz. Hazánk eleget tett a kisebbségvédelmi keretegyezményben és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájában előírt beszámolási feladatainak, több fórumon és a kétoldalú kapcsolatrendszerek szintjén folytatódott Magyarország kisebbségeket érintő nemzetközi tevékenysége.

A beszámolási időszakban valamennyi működő kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság ülésezett. A vegyes bizottságok áttekintették a két országban élő kisebbségek helyzetét érintő eseményeket, intézkedéseket, az elért eredményeket, és ajánlásokat fogalmaztak meg a két kormány számára arra vonatkozólag, hogy milyen prioritások mentén biztosítsák az adott kisebbség kulturális autonómiájának fejlődését.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyar Országgyűlés 2008. június 9-i ülésnapján elfogadta a Magyar Köztársaság regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája szerinti kötelezettségvállalásainak a romani és beás nyelvekre történő kiterjesztésére vonatkozó törvényt. Az új jogi norma törvényben szabályozott kereteket biztosít a romani és beás nyelvű honfitársaink számára anyanyelvük használatára az oktatás különböző szintjein, valamint az igazságszolgáltatásban és a közhivatalokban is. A vállalások kiterjednek a közszolgálati rádióban és televízióban a romani és beás nyelvű programok készítésére.

2008-ban elkészült a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája 15. cikke szerinti háromévenkénti aktuális, Magyarország esetében a negyedik országjelentés. A jelentést a kormány megvitatta és elfogadta, majd 2009 elején továbbította az Európa Tanács nyelvi charta titkárságához.

Ugyanígy 2009-ben a kormány harmadik alkalommal készített az Európa Tanács részére a keretegyezmény végrehajtásáról szóló beszámolót. A dokumentum tartalmaz minden olyan adatot és tényszerű információt, amely lehetővé teszi, hogy az Európa Tanács miniszteri bizottsága számára átfogó képet adhassunk a magyar kisebbségpolitikáról.

Folytatódott a kisebbségek kulturális autonómiájának megteremtése érdekében létrejött kisebbségi intézmények támogatása, és további kisebbségi intézmények alakultak és kezdhették meg működésüket. 2008-ban az e célra biztosított támogatás növekedett. Ez igaz mind az országgyűlési fejezetben található országos kisebbségi önkormányzati támogatásra, mind a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében rendelkezésre álló forrásokra.

Az oktatás területéről mindemellett kiemelhető, hogy a Nemzeti alaptanterv módosításával összhangban a nemzetiségi oktatás tartalma és keretei megújítása tekintetében sor került a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás sajátos műveltségi területeinek, a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve kisebbségi népismeret fejlesztési feladatainak az átdolgozására. Sor került ezzel párhuzamosan a bolgár, a görög, a horvát, a német, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén anyanyelv és irodalom, valamint a népismeret követelményeinek átdolgozására, és elkészültek a romani és beás nyelv fejlesztési feladatai is. Folytatódott a nemzetiségi oktatáshoz szükséges anyanyelvi tankönyvfejlesztési és -fordítási program, és megkezdődött az Új Magyarország fejlesztési terv keretében történő nemzetiségi oktatási programok, oktatási segédletek, tankönyvek, tananyagok és a hozzájuk kapcsolódó pedagógus-továbbképzések fejlesztésének az előkészítése.

A nemzetiségi oktatás támogatásában a beszámolási időszakban is fontos szerepet töltött be a nemzetiségi feladatok kiegészítő támogatására elkülönített pályázati keret. 2008-ban ebből a keretből három nemzetiségi iskola - a pécsi horvát óvoda, általános iskola és gimnázium, a battonyai román általános iskola és óvoda, valamint az apátistvánfalvi szlovén iskola - felújítása fejeződött be.

A beszámolási időszakban a kisebbségi média területén is történtek pozitív változások. A kisebbségi anyanyelvű rádiózás fontos eseménye volt, hogy 2007-ben elindult a Magyar Rádió önálló kisebbségi közszolgálati csatornája. Az MR4 napi 12 órás nemzetiségi rádióadást sugároz a 13 nemzetiség részére, és fontos, hogy az ország valamennyi pontjáról elérhetően. A közrádió 2008 októberétől duplájára emelte a romaműsorok időtartamát is.

A kormány a nemzetközi vállalásokkal összhangban a romák társadalmi hátrányainak leküzdésére előkészítette a roma integrációs stratégiáját. A "Roma integráció évtizede" program 2015-ig azokat a feladatokat fogalmazza meg, amelyek a romák társadalmi-gazdasági integrációját segítik elő. Elkészült a "Roma integráció évtizede" program első, 2008-2009-re vonatkozó kétéves intézkedési terve is, amely négy prioritási területen - oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy - fogalmaz meg prioritásokat, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat és a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, intézkedéseket. A feladatok végrehajtását elsődlegesen az Új Magyarország fejlesztési terv keretében megvalósuló operatív programok forrásai biztosítják, tehát ezeket a programokat alapvetően európai forrásokból biztosítjuk. Ennek gyakorlati végrehajtására a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség középtávú, hároméves időtartamra tervezett stratégiát készített elő.

Az elmondottakból és a részletesen adatolt beszámolóból is jól látható, hogy a megvizsgált időszakban Magyarországon újabb előremutató fejlemények voltak tapasztalhatók a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetét érintő kormányzati politikában.

Tisztelt Ház! Mindezek alapján azt kérem önöktől, hogy a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, 2007. február és 2009. február közötti kétéves időszakra vonatkozó beszámolót megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

(8.20)