Készült: 2024.09.20.12:21:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

140. ülésnap (2011.11.23.), 302. felszólalás
Felszólaló Dr. Tóth József (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:14


Felszólalások:  Előző  302  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Biztos vagyok abban, hogy nincs olyan képviselőtársam, aki ne értene egyet Magyary Zoltán megállapításával: "A közigazgatás az emberekért van." Talán abban nincs vita köztünk, hogy az embereket kiszolgálni az állam és az önkormányzat csak együtt tudja. Éppen ezért központi kérdés, hogyan alakul az állam és az önkormányzati szervek közötti munkamegosztás. Központi kérdés az, hogy meg kell határozni, mi a közszükséglet, mi a közszolgáltatás. Ezt a közszolgáltatást kivégzik, ez meghatározza az önkormányzati rendszert, meghatározza az önkormányzatok feladat- és hatáskörét, vagyonát és finanszírozását.

Akkor járunk el helyesen, ha rendező elvként figyelembe vesszük a helyi önkormányzatok európai chartájában Magyarország által is elfogadott azon követelményt, hogy a helyi közügyek, hangsúlyozom, lényegi részét az önkormányzatok lássák el. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül Magyary Zoltán megállapítását. Idézem: "Azoknak az ügyeknek a végzését kell a helyhatóságokra bízni, amelyek az emberekkel való közvetlen érintkezést, az emberek és a helyi viszonyok alapos ismeretét tételezik fel." Ha ebben az összefüggésben vizsgáljuk meg a javaslatot, akkor azt látjuk, hogy ezek az elvek a jövőben nem fognak maradéktalanul érvényesülni. Ez veszélyezteti közigazgatásunk eredményességét, csökkenteni fogja a közigazgatás mint egyik legfontosabb közszolgáltatás eddig elért színvonalát.

Az önkormányzati és az állami feladatok pontos, szakmai alapon történő elhatárolása nagy adóssága a rendszerváltás utáni közigazgatásnak és a jogalkotó parlamentnek. Az önkormányzatok működési zavarait nem a széles feladat- és hatáskörük, hanem a jogalkotótól elvárt közszolgáltatások mértékének egyértelmű meghatározásának elmaradása, a feladatkörhöz igazodó finanszírozásának hiánya okozta. Erre az előttünk lévő tervezet sem ad hathatós megoldást, adós marad vele, elmarad a beígért állami feladatok kataszterének meghatározása. Nem készültek hatástanulmányok, számítások, amelyek igazolnák, hogy a megfogalmazott rendszer hatékonyabb és gazdaságosabb.

Meggyőződésem, hogy nem lehet kialakítani jó kereteket elsősorban a nagy ellátórendszerek átalakításának megoldásai nélkül. Láttuk az előző vitában, percekben, hogy a közoktatás az egyik legmeghatározóbb ügy, az önkormányzatoknak mintegy 40-50 százaléka költségvetésének kiadási oldalát fedezi, milyen vitát vált ki. Kérdés, és megfontolásra kell hogy késztessen, vajon az állam képes lesz-e a helyi közösség alkotói energiáit, áldozatvállalását mozgósítani. Kormánypárti kollégák is, polgármestertársak is szükségesnek tartották a javaslattal ellentétben például néhány terület beemelését: ivóvízellátás, csapadék, szennyvízellátás.

Azt javaslom, hogy fordítsuk meg a dolgot. A helyi kötődésű ügyek maradjanak a települési önkormányzati felelősségi körben, és az állami feladatellátás akkor lépjen be, ha az adott település önkormányzata nem képes az adott feladatot ellátni. Az államigazgatási feladatok állami szervekhez való telepítésének van racionális alapja. Megjegyzem, ellenzékben ezt a mai kormányzati képviselők támadták. Jó döntés itt is csak az érintettekhez közel, az emberek kellő ismeretében születhet. Gondoljanak bele, hagyatéki, adófizetési, birtokháborítási ügyekben, a helyi viszonyok alapos ismerete nélkül, a messziről jött ember fog ez ügyletben dönteni.

Ugyancsak figyelemre méltó rendelkezéseket találunk a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok tekintetében. A kormány javaslata az át nem ruházható hatáskörök egy részénél kivételként kezeli a tízezer lakosságszám feletti településeket, számukra lehetővé téve személyi ügyben, településrendezési tervben döntési jogkör átruházását polgármesterre, részönkormányzatra. Ezt azzal indokolja, hogy kizárólagos testületi hatáskör indokolatlanul meghosszabbítja ezekben az ügyekben az eljárást. Úgy gondolom, az nemigen látott képviselő-testületet, aki ezzel indokolja, hiszen a nagyobb lélekszámú települések gyakrabban üléseznek, mint a kisebb lélekszámú települések. Hihetőbb indoklást lehetett volna ehhez mondani.

Érthetetlen számomra, amikor a kormány nem győzi nap mint nap hangsúlyozni a gazdálkodásért való felelősség érvényesítését. Miért elégszik meg az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért nevesítetten felelőssé tett képviselő-testület egyszerű többséges döntésével olyan alapvető kérdésekben, mint a költségvetés, zárszámadás vagy a helyi adóról való döntés? Megjegyzem, ebben rendeletalkotási kötelezettség van. Nem értek egyet azzal sem, hogy szavazategyenlőség esetén a polgármester igen szavazata döntsön. Egy ilyen szabályozás különbséget tesz szavazat és szavazat között. Testületi világban, testületi demokráciában többségi elv érvényesül, úgy gondolom, fontos, és ki kell szenvedni a kompromisszumokat.

Reagálva polgármester-kollégámra annyit, hogy a kétszintűséggel maximálisan egyetértünk, és erős fővárost és erős kerületeket szeretnék látni a fővárosban. Javaslom, hogy fontolják meg majd módosító javaslatainkat.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  302  Következő    Ülésnap adatai