Készült: 2024.09.25.17:35:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

138. ülésnap (2011.11.21.),  196-292. felszólalás
Felszólalás oka Záróvita
Felszólalás ideje 2:23:10


Felszólalások:   196   196-292   293      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a határozathozatal következik. Kérdezem önöket, tárgysorozatba veszik-e az Apáti István és Szilágyi György képviselők által előterjesztett T/4774. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az előterjesztést 47 igen szavazattal, 293 nem ellenében, 17 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba.

Az LMP képviselőcsoportja a Házszabály rendelkezése alapján kérte, hogy az Országgyűlés döntsön a gazdasági és informatikai bizottság által elutasított, a nemzeti ingatlanalappal összefüggő törvénymódosításokról szóló T/4199. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről. Kérdezem az előterjesztőket, kívánja-e valamelyikük a tárgysorozatba-vételi kérelmet indokolni ötperces időkeretben. Nem jelentkezik senki, akkor nincs vita sem. (Dr. Schiffer András: De! - Közbeszólások az LMP padsoraiból.) Kérem szépen, most már megjelent Vágó Gábor képviselő úr, de akkor kell jelentkezni, amikor az elnök fölteszi a kérdést. (Felzúdulás az LMP képviselőcsoportjában. - Zaj.)

Határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e a Vágó Gábor, Scheiring Gábor és Ertsey Katalin képviselők által előterjesztett T/4199. számú törvényjavaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 104 igen szavazattal, 255 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést nem vette tárgysorozatba.

Most soron következik a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kapcsolatos módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/4816. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/4816/8. számon kapták kézhez képviselőtársaim.

Az előterjesztői zárszó már elhangzott, most a határozathozatalok következnek. Az ajánlás 1., 2., 3., 6., 7. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de a 3. pontról az MSZP kérte a szavazást. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztők az ajánlás 4., 5. pontjait támogatják. Felhívom figyelmüket, hogy az ajánlás 4. pontjában leírási hiba szerepel. Kérem, hogy a szavazás során a módosító javaslat eredeti szövege alapján döntsenek.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott módosító javaslatokat. Kérem, szavazzanak!

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 308 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 44 tartózkodás mellett elfogadta.

Frakciókérésre figyelemmel még egy javaslatról döntenünk kell. Az ajánlás 3. pontjában Iváncsik Imre és mások a 2. §-ban a nemzetbiztonsági törvény 6. § s) pontjának módosításával azt javasolják, hogy ne tartozzon a szolgálat feladatkörébe a kifogástalan életvitel ellenőrzése. Felhívom figyelmüket, hogy a javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők kettőharmadának igen szavazatára van szükség. Az MSZP-frakció kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kettőharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 102 igen szavazattal, 252 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Most soron következik a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/4656. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/4656/60. és 83. számon kapták kézhez. A határozathozatalt segítő főtitkári tájékoztató T/4656/85. számon az informatikai hálózaton elérhető volt.

Az államtitkári zárszó a részletes vita után már elhangzott, most a határozathozatalok következnek.

(17.40)

Először az előterjesztő által támogatott módosító javaslatokról határozunk, azok kivételével, amelyeknek külön szavazását kérték. Ezekről két részletben döntünk, arra figyelemmel, hogy a 9/1. pont elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Kérdezem önöket, elfogadják-e a 9/1. pontban szereplő, minősített többséget igénylő támogatott módosító javaslat. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 269 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 45 tartózkodás mellett elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő támogatott indítványokról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a tájékoztatóban felsorolt, a frakciók számára előzetesen kiadott, az előterjesztő által támogatott, egyszerű többséget igénylő módosító javaslatokat, azok kivételével, amelyekről a frakciók külön szavazást kértek. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő támogatott módosító javaslatokat 256 igen szavazattal, 106 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most a külön szavazásra kért módosító javaslatokról határozunk. A 36/2. pontban a gazdasági bizottság a törvényjavaslatot az innovációs törvény módosításával egészíti ki. Ebben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala feladatkörébe utalja a kutatás-fejlesztési projektek minősítését. Az előterjesztő támogatja, de az MSZP külön szavazását kérte. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 276 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 45 tartózkodás mellett elfogadta.

A 36/3. és az azzal összefüggő 39/1. pontokban a költségvetési bizottság a törvényjavaslatot a távhő-szolgáltatási törvény és a villamosenergia-törvény módosításával egészíti ki. Ezekben a felügyeleti díj mértékére vonatkozó új szabályokat terjeszt elő. Az előterjesztő támogatja, de az MSZP kérésére külön szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 307 igen szavazattal, 55 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 45/2. és az azzal összefüggő 49/3. pontokban a költségvetési bizottság a törvényjavaslatot a kereskedelmi építmények létesítésére, korlátozására vonatkozó rendelkezésekkel egészíti ki. Az előterjesztő támogatja, de az MSZP és az LMP is külön szavazását kérte. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 297 igen szavazattal, 62 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Bizottsági állásfoglalásra és frakciókérésre figyelemmel további indítványokról is döntenünk kell. Az 1. pontban Gyüre Csaba és Kiss Sándor javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 50 igen szavazattal, 312 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

A 4. pontban Riz Levente javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslat 310 igen szavazattal, 51 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 8. pontban Kiss Sándor a bírság legmagasabb összegének megállapításához további számítási alapot terjeszt elő. A Jobbik-frakció kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 59 igen szavazattal, 300 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 10/1. pontban Nyikos László azt javasolja, hogy a nemzeti foglalkoztatási alap éves pénzügyi beszámolóját a Számvevőszék ellenőrizze. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 61 igen szavazattal, 298 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

A 14. pontban Kaufer Virág és Vágó Gábor módosítása következik. Az alaprendelkezés a foglalkoztatást helyettesítő támogatás mértékét az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százalékában állapítja meg. Az LMP-frakció kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 108 igen szavazattal, 252 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 17. pontban Osztolykán Ágnes képviselő asszony módosító javaslata következik. Az LMP-frakció kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 111 igen szavazattal, 251 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 24. pontban Jávor Benedek a 41. §-ban az atomenergia-törvény 19. § (2) bekezdés a) pontjában az üzemelő atomerőmű és kutatóreaktor felügyeleti díja éves mértékének számítási alapját változtatja meg. Az LMP kérésére szavazunk.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 62 igen szavazattal, 292 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett elutasította.

A 28. pontban Baráth Zsolt és Vágó Sebestyén a 43. § (1) bekezdésében a gyermekvédelmi törvényt módosítják. A Jobbik-frakció kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 101 igen szavazattal, 262 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 29. pontban Gúr Nándor és képviselőtársai a 45. § elhagyását kezdeményezik. Az alaprendelkezés a nyugdíjemelést a tervezett inflációhoz köti. Az MSZP-frakció kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 107 igen szavazattal, 255 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 33. és 58. pontokban Puch László és képviselőtársai, valamint Bödecs Barna javaslata következik. Az MSZP-frakció kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 92 igen szavazattal, 269 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 36/1. pontban Vágó Gábor és Ertsey Katalin javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 66 igen szavazattal, 297 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 38. pontban Riz Levente javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 287 igen szavazattal, 71 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 43. pontban Karácsony Gergely és Kukorelly Endre javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 66 igen szavazattal, 252 nem ellenében, 46 tartózkodás mellett elutasította.

A 45. pontban L. Simon László és Gyimesi Endre javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 315 igen szavazattal, 48 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 45/1. pontban a költségvetési bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 62 igen szavazattal, 259 nem ellenében, 42 tartózkodás mellett elutasította.

Az 51/1. pontban Mesterházy Attila és képviselőtársai javaslata következik. Az MSZP-frakció kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 64 igen szavazattal, 253 nem ellenében, 45 tartózkodás mellett elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Megkérdezem, van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyről kellett volna, de nem határozott az Országgyűlés. (Nincs jelzés.) Köszönöm, nincs.

A zárószavazásra következő ülésünkön kerül sor.

(17.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Most soron következik a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/4659. számon, az egységes javaslatot T/4659/35. számon kapták kézhez a képviselőtársaim.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat érkezett, most a záróvitára kerül sor. Az alkotmányügyi bizottság a benyújtott módosító javaslatokról elkészítette ajánlását, amely a T/4659/43. számon már ismert. Indítványozom, hogy a benyújtott javaslatokat egy szakaszban vitassa meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm, látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1-43. pontjaira. Megkérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki felszólalni a záróvitában. Elsőnek megadom a szót Lukács Zoltán képviselő úrnak az MSZP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ennek a törvényjavaslatnak a benyújtói rendkívüli kreativitásról és humorérzékről tettek tanúbizonyságot, amikor a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvénynek nevezték ezt el, ugyanis ez a törvény egyáltalán nem a konszolidációról szól. Ez a törvény tulajdonképpen a megyei önkormányzatok tönkretételéről szól, a megyei önkormányzatok vagyonának az elkobzásáról szól, a megyei önkormányzatok vagyonának az államosításáról szól.

E törvénytervezet benyújtását megelőzte egy papír aláírása. Azért mondom, hogy papír, mert ebben hosszas viták voltak, hogy most ez egy politikai nyilatkozat volt, vagy megállapodás volt, vagy politikai megállapodás volt, és mi ennek a joghelye. Erről önök sem tudtak nagyon megállapodni. A lényeg az volt, hogy a fideszes megyei közgyűlési elnökök aláírtak egy papírt a miniszterelnök úrral, amelyben ők egy személyben lemondanak a megyei önkormányzatok vagyonáról. Az a probléma, hogy mi azt gondoljuk, hogy ehhez akkor sem volt joguk, és azóta sincsen joguk, ugyanis a megyei önkormányzat vagyona nem a megyei közgyűlés elnökének a vagyona, de még csak nem is a megyei önkormányzat vagyona, hanem a megye településein élőknek, a megye közösségének a vagyona. Ezt a vagyont a rendszerváltáskor ezek a megyék megkapták, fejlesztették, hozzátettek, fenntartották ezeket az intézményeket, felújították ezeket az intézményeket, és 20 év alatt több száz millió, milliárdnyi pénzt tettek ehhez hozzá. Tehát hogy ezt konszolidációnak nevezzük, ez egy kicsit furcsa. Én azt gondolom, hogy ez egy egyszerű lenyúlás.

De hát benyújtották ezt a törvénytervezetet, és itt van előttünk, láthatjuk, hogy pontosan erről szól. Mi az oka ennek? Önök azt mondták, hogy az az oka, hogy a megyékben működő önkormányzati intézmények nem működnek megfelelően, sőt, a megyében működő önkormányzati intézmények olyan forráshiánnyal küzdenek, hogy tulajdonképpen ennek a megoldása nem lehet más, csak az, hogy önkormányzati vagyonból állami vagyonba kerülnek és önkormányzati fenntartásból állami fenntartásba kerülnek.

Ettől egyébként semmivel nem fognak jobban működni, ettől egyébként egyetlen forinttal több nem lesz, mert akárhogyan is nézzük, akárhogyan is keressük a költségvetésből a pluszforrásokat, ezeket a pluszforrásokat nem találjuk. Attól, hogy ezek egyébként állami fenntartásba kerülnek, de önök egy forintot sem tesznek hozzá, egyáltalán nem fognak ezek az intézmények jobban vagy hatékonyabban működni, úgyhogy szeretnénk látni azokat a forrásokat, amelyeket ehhez önök még hozzátesznek.

De akkor honnan lesz pénz, hölgyeim és uraim? A helyzet teljesen egyértelmű: onnan lesz pénz, hogy önök ezeket az intézményeket össze fogják vonni, önök ezeket az intézményeket be fogják zárni, ezekből az intézményekből embereket fognak elbocsátani, száz- vagy ezerszámra, ezt már egyébként az oktatási törvény kapcsán pontosan látjuk, így próbálnak önök ezen a rendszeren spórolni; de akkor ezt kellett volna mondani, és nem azt, hogy ettől fognak jobban működni.

Aztán azt is mondták, hogy azért kell ezeket állami kezelésbe venni, mert a megyei önkormányzatok 180 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel, és önök majd ezt át fogják vállalni. Csak az a probléma, hogy a 180 milliárdos adóssághoz képest önök alsó hangon 1000 milliárdnyi vagyont akarnak elvenni, és ez még nem is a mostani érték, ez csak egy becsült érték. Ha önök ezt nevezik konszolidációnak, akkor ez teljes tévedés. Még egyszer mondom, ez egy egyszerű lenyúlás, ami lehet, hogy jó üzlet egyébként az államnak, de nagyon rossz üzlet az önkormányzatoknak és nagyon rossz üzlet a megyék közösségeinek. A forrás szintén nincs meg, ebben az esetben sem látjuk; arról már nem is beszélek, hogy micsoda színvonalcsökkenés fog egyébként történni akkor ezekben az intézményekben, ha ezek az összevonások, ezek a bezárások meg fognak történni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Volt egy képviselőtársunk itt a vitában, aki az ötszáz walesi bárdhoz hasonlította azokat a fideszes önkormányzati, megyei önkormányzati vezetőket, akiknek muszáj lenne odamenni és dicsérni Edward királyt, csakhogy nem volt hozzá merszük, mert nem jöttek ide a vitára. Egyetlenegy megyei közgyűlési elnök volt itt a fideszes megyei közgyűlési elnök képviselők közül, senki nem állt ide, senki nem védte meg ezt a törvényt, amely róluk szól, mert nyilván támadni nem merték, védeni viszont nem akarták ezt a törvényt. Szóval, hölgyeim és uraim, Woody Allen mondta egyébként egyszer, hogy az ő nagybátyja annyira kicsi ember volt, hogy még a temetési menetén is a halottaskocsi ment leghátul. Hát, tisztelt hölgyeim és uraim, most nem elég, hogy önök egyébként lemészárolják a megyei önkormányzatokat, de olyan szinten visszaminősítik őket, hogy még azt is el akarják érni, hogy a temetési menetükön a halottaskocsi menjen leghátul.

Én azt kérem önöktől, hogy nagyon gyorsan vonják vissza ezt a törvénytervezetet. Most még van rá idejük. De ha mindenképpen elhatározták, hogy ezt az 1000 milliárdnyi vagyont el akarják lopni, akkor nyilván úgysem tudunk magukkal mit csinálni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces hozzászólások következnek. Elsőnek Hegedűs Tamás képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr! (Jelzésre:) Törölte.

Scheiring Gábor képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a szót, és köszönöm, elnök úr, hogy ezúttal szót adott nekünk. Én értem, hogy ön gőzerővel igyekszik hazánk gyorsnaszádját nekinavigálni a siker láthatatlan jéghegyének, de azért nem ártana, ha esélyt adna, hogy legalább a saját javaslatainkat indokolni tudjuk. Köszönöm mindenesetre, hogy megkaptam most a lehetőséget.

Csak két apróságot szeretnék szóvá tenni, ami ugyanakkor összegszerűen egyáltalán nem apróság, és mivel a magyar adófizetők pénzéről van szó, jó lenne, ha tudnának az emberek arról, hogy mi is történik. Az egyik az, hogy valószínűleg, gondolom, az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyonból most 60 milliárd forintot a Magyar Fejlesztési Bankhoz juttatnak. A kérdésem az lenne, hogy miért van arra szükség, hogy ezt egy zárószavazás előtti módosítóval, suttyomban tegyék meg. Már csak azért is különösen aktuális a kérdés, ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank gazdálkodását a banktitok védi, tehát senki nem fogja tudni, hogy mi történik majd ezzel a 60 milliárd forinttal; különösen nem értem, miért van szükség arra, hogy egy ekkora stratégiai horderejű döntést egy zárószavazás előtti módosítóval kapkodva hozzanak meg.

A másik pedig, ami szintén minősíti az önök gyorsnaszádját, ami csúcssebességgel halad a siker jéghegye felé, az a MÁV-val kapcsolatos politikájuk, ugyanis még egy hónappal ezelőtt arról nyilatkoztak, hogy nem konszolidálják a MÁV-ot és nem veszik át a MÁV államadósságát, ehhez képest most egy zárószavazás előtti módosítóval mégis sikerült több mint 60 milliárd forintot találni a MÁV-adósság elengedésére. Én alapvetően üdvözölni tudom ezt a stratégiai irányt, csak akkor nem tudom, hogy milyen belső egyeztetés zajlik itt a tárcák között, hogy ha most egy zárószavazás előtti módosítóval sikerül mégis 60 milliárd forintot találni erre a célra, miközben a devizahitelesek megmentésére 3 milliárdot sikerült kiizzadniuk magukból másfél év alatt; szóval hogyan is születik önöknél a döntéshozatal - ráadásul zárószavazás előtti módosítókkal nyújtják be ezeket.

Várom megtisztelő válaszaikat. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Garai István Levente képviselő úr következik az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Lukács Zoltán képviselőtársamhoz csatlakozom, akinek egy nagyon jó kérdése volt, hogy nem lesz-e itt több pénz. Hát persze, hogy nem lesz több pénz, sőt, kevesebb pénz lesz. Egyrészt nyilvánvaló, hogy az elmúlt években vagy évtizedekben az önkormányzatok igen jelentős hozzájárulással növelték a különböző egészségügyi ellátórendszerek kapacitását, de ezen túlmenően mintegy 82 milliárd forinttal járultak hozzá a működési költségek különböző formáihoz. Na, most a kérdésem az, hogy ezután ez honnan jön. Sehonnan. Nyilvánvalóan, egyértelmű.

Na, most helyesbítenék, mert itt a kedves Halász államtitkár úr mindig visszafelé szokott mutogatni, most ebben megelőzöm, úgyhogy az a kérdésem, hogy honnan lesz ez a plusz 82 milliárd forint, amelyet eddig az önkormányzatok öltek bele az egészségügyi intézmények működésébe, vagy ennyivel is kevesebb lesz. Ugye, azt szoktam mondani, hogy a választási plakáton az volt, hogy mentsük meg az egészségügyet. Erre azt mondtam, hogy mivel nem tudnak semmit sem csinálni, vagy nem csináltak az elmúlt másfél esztendőben, oda kellett volna írni azt, hogy hát, nem tudunk semmit sem csinálni, mert így a szocik, úgy a szocik, amúgy a szocik.

(18.00)

De azért szavazzatok ránk, nem tudunk semmit se csinálni; majd a parlamentben visszafele mutogatunk éveken keresztül, pont, pont, pont.

Módosítom a hozzászólásomat. Nem ezt kellett volna odaírni, hogy mentsük meg a kórházakat. Megmentjük a kórházakat. Szócska államtitkár úr nyilatkozta az egyik napilapnak, hogy lesz olyan kórház, amiből szociális otthon lesz. No, ezt kellett volna odaírni, hogy megmentjük a kórházakat, szociális otthonokat csinálunk belőle, aztán a betegek meg menjenek oda, ahova akarnak vagy ahova tudnak.

Úgyhogy itt nagy vagyonlenyúlásról van szó, ahogy Lukács Zoltán képviselőtársam mondta, és a működőképesség fenntartásáról, fejlesztéséről legfeljebb álmodhatunk. Ugyanakkor az új szabályozás részeként, amit elmondtam a salátatörvény vitája alkalmával, csókosokat, haverokat szépen oda lehet rakni különböző sóhivatalok élére, meg különböző intézmények élére. No, erre is jó ez az egész cirkusz, amiről itt most beszélgetünk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban, közbeszólások ugyanonnan: Így van!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy minden egyes esetben mondják be, hogy melyik ajánlási pontra vonatkozóan mondják el felszólalásukat. Vágó Gábor képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm, hogy szót kapok. A 42. ajánlási pont 34. §-ához szeretnék hozzászólni.

Egyvalaki hiányzik innen, a parlamenti patkóból, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a képviselője, nem tudom, hogy hol van, pedig nagyon fontos volna, hiszen a 2011-es magyar költségvetés keretszámain változtatunk most, a megyei vagyonról szóló törvényjavaslatban. Hiszen amíg a kiadást 14 358 511 millió forintról 14 491 291 millió forintra változtatjuk, addig a hiányt szintén növeljük, 1 384 320 millióról 1 517 099,6 millió forintra. Tehát a magyar államháztartási hiány a költségvetési törvény alapján 10 százalékra nő.

Kérem szépen, itt ma a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök úr a Matolcsy-féle sikerpropaganda jegyében előadta, hogy 3 százalék alá sikerült hozni a hiányt. A számok azért most mást mondanak. Ez a hiány itt, kérem szépen, 10 százalék, szerény számításaim szerint, nem 3 százalék alatt van. (Szatmáry Kristóf elfoglalja államtitkári helyét.) Lehet, hogy benne van itt a megyei átvállalás, lehet, hogy benne van az, hogy feneketlen bendőbe, a Magyar Fejlesztési Bankba öntik a magán-nyugdíjvagyoni pénzeket.

Nagyon örülök, hogy Szatmáry Kristóf államtitkár úr megérkezett, akkor a hiány növekedésével kapcsolatban nagyon szeretnék egy tárcaálláspontot kérni önöktől, vagy legalább egy kormányálláspontot, hogy mit is fedez pontosan ez a hiánynövekmény, ami a 42. ajánlási pont 34. §-ában van, mert nem 3 százalék ez a hiány, ez a hiány 10 százalék.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Gúr Nándor képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kétpercest nyomtam, akkor talán nem kell bemondani az ajánlási számot, de mondom, elnök úr, ha annyira kíváncsi rá, a 27., a 42., és vehetjük sorba az ajánlási pontokat.

Azt szeretném csak jelezni, hogy eleve - nem tudom, szerződésnek minősítsem-e vagy bármi másnak - az a fajta nyilatkozattétel, amit a megyei önkormányzatok elnökei tettek a miniszterelnökkel közösen, az már csak önmagában azért is furcsa, mert az előtt következett be, mielőtt gyakorlatilag a törvénytervezet a Parlament falai közé került volna.

Igazából tehát a legitimitását utólag akarják megszerezni a történethez és egy olyan dologhoz, ami felettébb érdekes. Gyakorlatilag egy 180 milliárd forintos teherrel szemben több mint 1000 milliárd forintos vagyoni érték az, aminek az átvételére, átadására, kikényszerítésére, mindegy, hogy fogalmazunk, elkobzására, már nem tudom másképp mondani a szót, a megyei közösségektől életre akarnak hívni.

És mi lesz ennek a sorsa? Hovatovább ezek az intézmények és az intézmények keretei között működő emberek sorsa hová alakul? Nemcsak az intézmények, a kőfalak a lényegesek, hanem benne az ember, és önök az embert, úgy látom, nem tisztelik az intézmények keretei között. Ezeknek az embereknek a sokasága el fogja veszíteni a munkalehetőségét. Ezeket az ingatlanokat részben majd - vélem, valószínűsítem - el fogják idegeníteni, mert pénzhez akarnak jutni, úgy gondolják, ez a pénzszerzésnek a lehetősége, úgy, mint ahogy magán-nyugdíjpénztári megtakarításoknak az elkobzása volt, és ezeket használták fel önös politikai célokhoz illesztve. Tehát ezt kívánják most is megtenni, akár az elkobzott vagyonokon keresztül is.

Azt akarom csak egy mondattal a végén mondani, szégyenletes, amit csinálnak, szégyenletes volt a magánnyugdíjpénztárak kapcsán, szégyenletes az önkormányzati vagyon tekintetében is.

Elnök Úr! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban, közbeszólások ugyanonnan: Szégyen!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szilágyi Péter képviselő úr következik, két percre. Parancsoljon, képviselő úr!

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a megyék szanálásáról szóló törvény általános vitája zajlott, akkor felhívtuk a figyelmet arra, hogy a törvény, az alaptörvény 2-3 nap alatt összecsapott valami volt, és felhívtuk a figyelmet arra, hogy nem fog működni ez a javaslat abban a formában, ahogy önök azt benyújtották. Ezt igazolni látjuk akkor, amikor 40 oldalnyi zárószavazás előtti módosító javaslatot kellett önöknek benyújtani ahhoz, hogy bármilyen szinten végre lehessen hajtani ezt a nagyon durva államosítást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bárcsak ne tették volna meg ezt a zárószavazás előtti módosítást, hiszen nagyon komoly centralizációs törekvéseket láthatunk ebben. Legalább az eredeti törvényjavaslatban meghagyták annak a lehetőségét, hogy megyei intézményfenntartó központok vezérelhessék majd le az átvételt. Most, a zárószavazás előtti módosító javaslatban már azt látjuk, hogy a kormány fogja kijelölni azokat a szervezeteket, ahova ez a hatalom összpontosulni fog.

De mit szólnak önök ahhoz, azoknak az érdekeihez, akik a megyei alapítványok alapításában részt vettek? A zárószavazás előtti módosító javaslatban az szerepel, hogy az alapítói jogokat az állam fogja gyakorolni abban az esetben is, ha vegyes alapítású alapítványok voltak, tehát a nem önkormányzati alapítók érdekei teljes mértékben figyelmen kívül hagyásra kerültek.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mi beadtunk egy olyan módosítót, ami forgalomképtelenné tette volna az így átvett és einstandolt ingatlanokat. Ezt önök lesöpörték az asztalról. Most benyújtottam egy olyan zárószavazás előtti módosítót, ami azt kívánja előírni, hogy ezeket az ingatlanokat csak közszolgáltatás ellátására lehessen nyújtani.

Nagyon kérem önöket, hogy valamelyest próbáljanak enyhíteni azon a bűnön, amit most elkövetni készülnek, és támogassák a javaslatomat.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Szabó Erika képviselő asszony következik rendes felszólalásra.

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Olyan felszólalásokat hallottunk, amelyek az általános vitának a hozzászólásait ismétlik meg, és olyan képviselőktől, akik a záró módosító javaslathoz önálló indítványt nem nyújtottak be. Azt kritizálják, többségében az MSZP-s országgyűlési képviselők, amit megint csak ők rontottak el, minden olyan kérdésben, amiben kritikát fogalmaznak meg most a segítségnyújtás kapcsán, amit a megyei önkormányzatok felé a kormány mentőövként dob, olyan helyzet alakult ki, amit önök okoztak, politikai okokból, mert a megyei önkormányzatok többsége fideszes volt az előző ciklusban, és anyagilag tönkre kellett őket tenni. (Hangok az MSZP soraiból: Jaj!)

Most, amikor a kormány megoldást talál a megyei önkormányzatok helyzetének rendezésére, méghozzá nagyon méltányos és gáláns módon, hiszen az adósságot is mintegy 187 milliárd forint értékben átvállalja, akkor felelőtlen módon - és ez az egy volt, amit kértem az általános vitában is - ijesztgetik azokat a közalkalmazottakat, azokat a dolgozókat, akik az intézményekben dolgoznak. Itt oktatási, szociális, kulturális intézményekről van szó, sok tízezer munkavállalóról és még több ellátottról. Felelőtlenség az ijesztgetésük, hiszen a feladatot el kell látni. Az állam szervezetrendszerében kerül ellátásra ez a közszolgáltatási feladat, mint ahogy eddig is állami feladatról volt szó, amit az állam 20 évvel ezelőtt a megyei önkormányzatoknak átadott.

Államosításról azért sem lehet beszélni, mert nem magántulajdont vesz el vagy magántulajdonról van szó, állami közvagyonról van szó, a megyei önkormányzatok vagyona is közvagyonnak minősül. A közszolgáltatások ellátása tehát állami keretek között, a feladathoz rendelt vagyon átszállásával együtt és az adósságállomány átvállalásával együtt kerül az államhoz, ami biztosítja az egységes, azonos színvonalú ellátást, és amihez kérem az országgyűlési képviselők támogatását.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(18.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces felszólalások következnek. Schiffer András frakcióvezető úr, parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás 3. pontjához szeretnék hozzászólni. A szavazások során mi a módosító javaslatunkról kértünk egy név szerinti szavazást. Az LMP eredeti módosító javaslata, amihez ez a zárószavazás előtti módosító kapcsolódik is logikailag, azt célozta, hogy az önkormányzatoktól az állam részére átadott vagyonelemeket ne lehessen elidegeníteni. Ezt a szocialisták leszavazták, amit a megelőző kormányzati ciklus alapján mi nem különösebben csodálunk.

Azt már sokkal inkább csodáljuk, hogy a Fidesz-KDNP, amely húzta a harangot ellenzékben adott esetben például a kórház-privatizáció ellen, szintén leszavazta ezt a módosító javaslatunkat. Most úgy állunk, hogy semmilyen biztosíték nincs arra, hogy köszönhetően a Fidesz-MSZP-szövetségnek, az átadott vagyonelemeket ne privatizálják. Nincsen semmilyen biztosíték arra, hogy az állam kezébe átkerülő önkormányzati vagyonelemeket ne hordják szét, ne herdálják el.

Ebben most önök semmivel sem különbek, mint az önök által óránként folyamatosan átkozott elmúlt 8 év politikája. Ugyanazt csinálják! Az a zárószavazás előtti módosító javaslat, amit beterjesztettünk, kármentés. Azt szolgálja, hogy ha már egyáltalán egy, az önkormányzatoktól átkerült vagyonelemet el kívánnak idegeníteni, úgy legyen kötelező biztosítani annak a közfeladatnak az ellátását, amit az a vagyonelem korábban szolgált. (Közbeszólás az ellenzéki oldalon: Szégyen!) Önök elvesznek forrásokat a közszolgáltatásoktól, most pedig megnyitják a kaput arra is, hogy a költségvetési források mellett azok a vagyonelemek is elvesszenek, amelyek a közszolgáltatások nyújtását biztosítják.

Leépített közszolgáltatások mellett nem lesz összetartó társadalom Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga László képviselő úr következik, az MSZP-ből.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kormány! Tisztelt Képviselőtársaim! Szabó Erika államtitkár asszony hozzászólásának nagyon örültem, mert legalább a vita velejéig is sikerült végre hozzászólnia. Amikor az általános vita zajlott, csak a vitát megelőzően és az után szólt hozzá, úgyhogy most végre sikerült egy picit a vita közben is.

Én akkor is elmondtam, és változatlanul tartom azt a véleményemet, amit a zárószavazás előtti módosítóban sem tudtak megcáfolni. Az én problémám a következő. Van nagyon sok hátrányos helyzetű térsége ennek az országnak, van nagyon sok nehezebb sorsú megye, amely erőn felül teljesített az elmúlt 20 évben azért, hogy bizonyos közszolgáltatások színvonala megmaradjon vagy fejlődjön. Ezért nagyon komoly erőfeszítéseket tettek ezek a megyék, és ilyen az a megye is, ahonnan én származom: Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Többször kértem államtitkár asszonyt és mindenkit, aki jelen volt a kormánypárti frakcióból: vállaljanak garanciát arra, hogy a közszolgáltatások színvonala minimum megmarad, de lehetőleg fejlődni fog azokon a területeken, amelyeket eddig a megyei önkormányzat tartott fönn.

Beszéltünk az egészségügyi szolgáltatásról Kazincbarcikától Ózdon át Sátoraljaújhelyig és Mezőkövesdig. Azt hiszem, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a megőrzése, fejlesztése nagyon fontos kérdés mindannyiunknak. Nem vállaltak rá garanciát, hogy ez megmarad. Azt hiszem, sorolhatnánk egymás után a megyéket, amelyek valószínűleg az önök áldozatává fognak válni, mert az, amit önök csinálnak, vélhetően arról szól, hogy racionalizálnak, majd lesz szociális otthon, mondjuk, egészségügyi intézményből, meg lesz középiskolai szinten rengeteg bezárás. Nem cáfolták ezt. Arra sem mondtak semmit, hogy van egy nem működtetéshez kapcsolódó vagyon, rengeteg, az önkormányzatoknál. Ezeket is elveszik érthetetlen módon, és vélhetően itt is komoly tartalékfeltárásra kerül majd sor, vagyis értékesítésre, amelyből majd a központi költségvetés gazdálkodhat. Sértik a megyék (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) önkormányzáshoz való jogát, és elvesznek az emberektől. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólások ugyanonnan: Úgy van!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Staudt Gábor képviselő úr következik.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Már a vitában is egyértelművé tettük, hogy a fő problémánk a javaslattal nem az, hogy lehetőséget nyújt arra, hogy a megszorult megyék a vagyonukat átadják az államnak. Átadják olyan formában, hogy büntetőeljárások tömkelege ne indulhasson el a megyei vezetők, illetve a megyei közgyűlések ellen. Ezzel még nem is lenne baj. Mert ha egy megyei közgyűlés úgy dönt, hogy át kívánja adni ezeket a vagyonelemeket, ámbár tegye, lehet, hogy a következő választáson persze a megye lakói máshogy fognak politikai ítéletet mondani, de jogilag ezt megteheti.

Az viszont, hogy a törvényjavaslat indokolása és a taxatív törvényi szabályozása eltér... - és most már tudjuk, hogy olyan formában tér el, hogy önök oktrojálni szeretnék a megyékre, tehát azok a megyék, amelyek tudnák működtetni az intézményeket, ők sem dönthetnek úgy, hogy megtartják ezeket, mert bizony az állam jön és elveszi. Elveszi, és a jövőben megnyitjuk azt a lehetőséget, hogy más célra, más önkormányzatoktól - nem csak megyei önkormányzatoktól - intézményeket és egyéb vagyontárgyakat vegyen el az állam. Ez, nem hiszem - annak ellenére, hogy az alkotmánymódosítással megpróbálják legalizálni -,s hogy jogos lenne, megfelelne az eddigi jogfejlődésnek, önök megerőszakolják az alkotmányt, és megerőszakolják azokat a megyéket, azokat az önkormányzatokat, amelyek fenn tudnák tartani ezeket az intézményeket, de a jövőben önök, illetve az állam úgy fogja gondolni, hogy elveszi tőlük, és elveszi a megyei, illetve a helyi közösségektől.

Ne tegyék, a lehetőséget meg lehet adni, de oktrojálni nem szabad! Ez nem helyes út. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Vágó Gábor képviselő úr következik.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Navracsics Miniszterelnök-helyettes Úr! Szatmáry Kristóf államtitkár úr azt mondta, hogy ön viszi ezt a törvénytervezetet, akkor öntől kérdezném meg, hogy ezzel a 133 milliárdos hiánynövekvéssel hogyan tudja tartani a magyar államháztartás a kitűzött 3 százalékos hiánycélt.

Köszönöm. Tisztelettel várom válaszát. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Tibor képviselő úr következik.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A módosító indítványokról a későbbiekben szeretnék szólni, de államtitkár asszony amit elmondott, hogy az előző kormányzat alatt tönkretettük a megyei önkormányzatokat, ez már csak abból a szempontból sem igaz, hogy számos önkormányzat az előző ciklusokban kiegyensúlyozott gazdálkodást tudott folytatni.

Azok az önkormányzatok, amelyek viszont kötvényeket bocsátottak ki és eladósodtak, azok elsősorban arra játszva, hogy ebből az árfolyam-, illetve kamatkülönbözetből bevételeket tudnak az önkormányzat részére szerezni, nyilvánvalóan megfontolatlanul bocsátották ki ezeket a kötvényeket, és ha az állampolgárokon számon kérjük azt, hogy nem megfontoltan és körültekintően jártak el, akkor a megyei önkormányzati vezetőkre különösen igaz ez. Kérte azt az államtitkár asszony itt, az általános vitában is, hogy ne ijesztgessük a megyei önkormányzatok intézményeinek dolgozóit.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Nem mi ijesztgettük, hanem önök ijesztgették azokkal a módosító indítványokkal, amiket például Lázár János frakcióvezető úr nyújtott be, amivel kivették a törvényjavaslatból azt a garanciát, amit eredetileg beleraktak, hogy valamennyi intézményi dolgozót átvesznek, kivéve természetesen a vezetőket és a vezető állású dolgozókat, akiket a törvény erejénél fogva kirúgnak ezekből az intézményekből, de az összes többi dolgozót átveszik. Ennek módosítására Lázár képviselő úr nyújtott be egy indítványt, és most nem egészen világos a benyújtott módosító indítványokból, hogy ezt most visszavonják, vagy megtartják azt a kezdeményezést, amit Lázár képviselő úr nyújtott be. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Tehát nem mi riogatjuk a dolgozókat, hanem éppen önök a javaslataikkal. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Szilágyi László képviselő úr következik.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Előttünk van egy hatalmas egészségügyi saláta, aminek része a gyógyszertörvény módosítása is. Ma este lesz ennek a részletes vitája. Ma délelőtt volt szinte teljes békességben egy bizottsági ülés, ahol erről beszéltünk. Ehhez képest most ebben a törvénycsomagban egy másik módosító csomagot hoznak elénk a gyógyszertörvénnyel kapcsolatban, és még arra sem voltak képesek, hogy ezt ma reggel bizottsági ülésre behozzák. Elképesztő ez az eljárás, ez a jogalkotás teljes megcsúfolása, azt gondolom.

Könnyen lehet, hogy ezt a paragrafuscsomagot hirtelen meg kell szavazni, mert úgy hírlik, hogy gyógyszerhiány van bizonyos hatóanyagok tekintetében, de ha ez így van, akkor az a kérdés, hogy ezt mi és ki idézte elő. Az elmúlt másfél évben többször hozzányúltak ezekhez a jogszabályokhoz. Mindenféle vakliciteket és egyebeket vezettek be, és próbálták megvágni a gyógyszerkasszát több tíz milliárddal.

(18.20)

Kérdezem én, nem véletlenül az-e az oka a mostani kapkodásnak és gyógyszerhiánynak, hogy ilyen dilettáns módon nyúltak hozzá ehhez az egészhez.

Várom a válaszukat. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóbiás József frakcióvezető-helyettes úr következik.

Parancsoljon!

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg meglepő, helyesebben már nem is meglepő, inkább csak mulatságos, hogy egy zárószavazás előtti módosító egyidejűleg a költségvetést is módosítja és egészségügyi tárgyú törvényeket is módosít. Azt már meg sem jegyzem, hogy koherenciazavarnak minősül-e, vagy sem.

Inkább arról beszélnék, hogy az elmúlt másfél évben csak azt hallhattuk a fideszes megyevezetőktől, hogy az ezeréves megyerendszer fenntartása, megőrzése valójában milyen nemzeti érdek, most pedig itt asszisztál húsz megyei közgyűlési elnök ahhoz, hogy kiüresítik Magyarországon a megyerendszert, megszüntetik mindazt, amiért 2006-ban és 2010-ben is a választóik előtt fennen hangoztatták, hogy ez egy milyen fontos intézményi struktúra. De ez csak a politikai része, erről majd Szűcs Lajos megyei elnök úrnak, meg gondolom, az összes többi megyei közgyűlési elnök úrnak a saját megyéjében kell számot adni. Én csak kíváncsi lennék az ő álláspontjára, hogy hogyan kíván erről a kérdésről szavazni.

Másrészt azt szeretném önöknek mondani, hogy arra a kérdésre sem a vitában, sem a módosítók be nem fogadásával még a mai napig sem adtak választ, hogy hogyan lesz egy megye vagyonelemeinek az értékbecslése, hogy a megye lakossága világosan lássa, mi az, ami átkerül az állam gondozásába, de ami még ennél is fontosabb, azt sem tudja, hogy megmaradnak-e ezek a szolgáltatások, hiszen csak azt mondja, hogy közel azonos feltételek mentén szeretnék ezt megvalósítani. Szeretnénk tudni, hogy miből. Szabó Erika államtitkár asszony azt mondta, hogy mindenki a helyén marad. Akkor kérdezem én: miért kell elvenni a megyétől? Miért kell a kormányhivatalokhoz tenni a munkáltatói jogokat úgy, hogy az intézmények ellátása elsősorban önkormányzati szinten, vagy pedig regionális, megyei szinten jelenik meg? Ezekre a kérdésekre önök nem tudtak választ adni, és most sem tudnak a zárószavazás előtti módosítóval.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gúr Nándor képviselő úr következik kétperces felszólalásra.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tóbiás képviselőtársam, frakcióvezetőnk mondja, majdnem hogy mulatságos az, ami történik. Én viszont nem mulatságosnak, hanem siralmasnak nevezném mindezt. Siralmasnak, egyszerűen azért, mert emberek sokaságát érinti a történet. Egyszerűen azért, mint ahogy példaként a köznevelési törvény kapcsán születik meg mindaz, hogy megint csak sokan, akár kinevezett vezetők vagy dolgozók nem látják a sorsuk hovatovább alakulását. Nohát hogyan látnák egy ilyen vagyonátadás kapcsán, ami gyakorlatilag foghatatlan, kiszámíthatatlan, nemcsak objektumok, épületek átadásáról szól, hanem emberi sorsok sokaságát hozza lehetetlen helyzetbe.

Jó lenne, ha azok a képviselőtársaink, akik megyei elnökök - látom, épp a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke, Mengyi Roland érkezett be a terembe -,s elmondanák, megszólalnának itt a parlamentben, hogy hogyan, miképpen garantálják, biztosítják mindazt, hogy azok az emberek, akik ezen intézmények keretei között végzik a tevékenységüket, ha már az intézményeket át kívánják adni, vagy ha nem is kívánják, de átadják, mert ez az elvárás velük szemben, akkor hogyan és miképpen fogják garantálni és biztosítani, hogy az intézmények keretei között dolgozó emberek ne veszítsék el a munkalehetőségüket.

Képviselőtársam, elnök úr, ezekre a kérdésekre kell válaszolni. Ezek azok a kérdések, amelyek felülírják az objektum, az épület fontosságának a kérdését is. Igen, mert a humán erőforrásról, az emberről van szó. Még egyszer mondom, jó lenne, ha itt a parlamentben megszólalnának a megyei közgyűlési elnökök, akik Fidesz-képviselőként ülnek itt a Ház falai között. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, és várom, hogy megszólalnak, és elmondják mindezekre a válaszokat.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik a Jobbik-képviselőcsoportból.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekeztem türelmesen várni, és sok tanulságos felszólalást követően kerülhettem most szóba. Ennek örülök is, mert elég jól bemutatta ez a vita, hogy mennyire nem a lényegről beszélünk. Ugyanis ez a törvény, amelynek a zárószavazás előtti módosító javaslata miatt most záróvitát folytatunk, teret nyit az országhódításnak. Hölgyeim és uraim, teret nyit annak, hogy a megyék ezer év óta felhalmozott vagyonát önök most egy tollvonással elveszik, úgy, ahogy a kommunisták, a kommunista utódpárt elődei tették. Bár ha jól tudom, most az alkotmány hatályba léptetéséről szóló szabályban, remélem, majd a helyükre kerülnek, ugyanígy természetesen a nem demokratikus koalíció is.

Az országhódításnak azért fog teret nyitni, mert komplett portfóliókat lehet felkínálni a külföldi befektetőknek. El lehet mondani, hogy ez a megye itt van, ez a szép Borsod megye, amelyik gyönyörű, érdemes elmenni oda, de ők is tudják, hogy nagyon szép ez a Magyarország. És azt mondják majd nekik, hogy tessék, itt van egy kórház, itt van egy kultúrközpont, itt van egy szociális intézmény. Lakóparkokat tetszenek építeni, ugye? Akkor tessék, itt vannak az intézmények mellé, nem kell felépíteni, kitárgyaljuk megfelelő feltételek mellett; és onnantól kezdve a magyar emberek alól kihúzzák nemcsak a földet, amit majd 2013-ban akarnak kihúzni a magyar emberek alól, nemcsak a lakást, amit most a devizaadósok meg nem mentése miatt húznak ki az emberek alól, hanem most már a megyék, a települési önkormányzatok vagyona is veszélyben van.

Ha röviden szeretném összefoglalni azt, ami most zajlik az önkormányzatok vagyonvesztése, elzabrálása miatt, akkor ezt úgy tudnám összefoglalni, hogy a megyék sírját az MSZP ásta meg, de oda a megyéket most a kormánykoalíció készül lökni. (Dr. Schiffer András: Így van!)

Továbbmennék. Ma az alkotmányügyi bizottságban részt vettünk Gyüre Csaba képviselőtársammal - ketten voltunk egyedül ellenzéki képviselők -,s és azzal szembesültünk, hogy megkapjuk ezt a 31 oldalas zárószavazás előtti módosítójavaslat-csomagot. Megint ugyanaz zajlott, megint visszatérően az a bizonyos hungarikum, amit önök csinálnak, hogy zárószavazás előtti módosító javaslatként egy totálisan új koncepciót vezetnek be a törvény logikájába. Most például azt, hogy nem a törvény fogja tartalmazni, hogy a megyei intézményfenntartó központok milyen szabályok szerint és hogyan fognak majd bábáskodni a megyéktől elvont vagyon fölött. Ezzel azért garancia lenne mégiscsak arra, ha már elvonták a vagyont, hogy törvényi szinten legalább előre lássák a polgárok, akiktől önök mint megyei önkormányzati képviselők elvonják a saját vagyonukat. Mert vélelmezem, hogy önök a tavalyi önkormányzati választáson nem azt mondták, hogy küldjetek be a megyei önkormányzatokba, hogy leépíthessük a megyei önkormányzatokat. Van olyan, aki önök közül bárki is ezzel kampányolt? Szerintem nem. Tehát önök most a kormány kezébe adják ezt a hatáskört, és ezt vezetik át.

Viszont a koherenciás javaslatok között van még egy érdekesség, s úgy érzem, itt a gyógyszerlobbi nagyon keményen betette a lábát. Most a 31. számú javaslathoz szólok hozzá. Ebben az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítására vonatkozóan teljesen új, két és féloldalnyi szabályt emelnek be, aminek semmi köze nincs a koherenciához. Mert mi is a koherencia? Próbáljuk megérteni. Valamilyen belső ellentmondás van a törvény már elfogadott módosító javaslatai között, amit ki kell küszöbölni. Mondják már meg nekem, hogyan küszöböli ki az a szabály ezt a koherenciazavart, amely a következőképpen szól: "Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja a gyógyszert Magyarország területén nem kívánja forgalmazni, ezt a tényt az utolsó gyártási tétel gyógyszer-nagykereskedőnek történő átadásakor, de legkésőbb a forgalmazás, a várható megszüntetés előtt három hónappal a vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszer-nagykereskedőkkel, gyógyszerészeti államigazgatási szervvel, egészségbiztosítási szervvel tudatni köteles" s a többi, s a többi, s a többi.

Nekem itt valami azt súgja, hogy a gyógyszerlobbi kőkeményen betette a lábát ide a Házba, és betolt egy zárószavazás előtti módosító javaslatot, amelynek valamilyen módon az az üzenete, hogy még az utolsó pillanatban is képes arra a gyógyszerlobbi, hogy törvénymódosításokat vigyen át a Házon. Ez megengedhetetlen, elfogadhatatlan, és ez ellen tiltakozunk. Tiltakozunk az egész törvény koncepciójával szemben, és tiltakozunk ezen zárószavazás előtti módosító javaslatokkal szemben is.

De ha már itt vagyunk, mondjuk már el, hogy milyen egyéb zárószavazás előtti módosítók voltak itt. Azért kellett egy csomó elemet beemelni, mert az elfogadott módosító javaslatok többsége vagy nagyon jelentős része kizárja egymást. Olyan nevetséges ellentmondások mutatkoznak, hogy A-változat, B-változat, C-változat, amit egyszerűen képtelenség áttekinteni. Egyébként az is egy óriási felelőtlenség volt, hogy önök az önkormányzati bizottság helyett az alkotmányügyi bizottság kezébe tették a főtárgyalói hatáskört. Ez súlyos hiba!

(18.30)

Egyébként nagyon egyetértek azzal az LMP-s módosítással, ami arról szól, hogy ha már elvonták az államtól, az önkormányzatoktól a vagyont, akkor ennek elidegenítésével szemben kőkemény törvényi biztosítékokat emeljünk be a törvénybe, mert egyébként senki nem fogja (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.) lemosni önökről azt, hogy arra készülnek, hogy az országhódítás megágyazásaképpen a befektetőknek - ki tudja, milyen égtájról jövő befektetőknek - lehetőséget adjanak arra, hogy felvásárolják hazánkat, márpedig ezt nem fogjuk engedni. A tanácsrendszert is hiába csinálták meg, az is megdőlt, és most is meg fogjuk védeni a magyar önkormányzatokat.

Köszönöm. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Schiffer András frakcióvezető úr kért szót két percre. Parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is Gaudi képviselőtársamnak válaszolnék. Amikor azt firtatja, hogy hol van itt a koherenciazavar ezek között a módosító javaslatok között, szerintem teljesen fölösleges ez iránt kíváncsiskodnia, tudniillik sokkal egyszerűbb megérteni azt, hogy a koherenciazavar magának a kormánynak a politikájában van, innentől kezdve egyetlen módosítónál sem kell külön ezt megindokolni.

Egyébként pedig arra szeretném kérni a tisztelt kormánypárti képviselőket, hogy gondolják végig, az, amit a múlt héten leszavaztak a szocialistákkal kart karba öltve, hogy miután az önkormányzati vagyonelemeket államosítják, ne lehessen elidegeníteni, majd utána, ha nem fogadják el azt a zárószavazás előtti módosítónkat, amely szerint elidegenítés esetén is kötelező legyen rendelkezni a közszolgáltatások megfelelő biztosításáról, ha önök ezt leszavazzák ezek után, az nem jelent mást, mint egy lopakodó privatizációt.

Önök folytatják azt a politikát, amely az ország kiárusításáról szól, a közszolgáltatások leépítéséről, a közszolgáltatások kifosztásáról. Önök becsapják azokat az embereket, akik az elmúlt tíz év kórház-privatizációs és más közszolgáltatások privatizációjáról szóló vitáiban önöknek hittek. Ezeket az embereket csapják be. Ez a politika, amit itt önök most folytatnak, egyet jelent azzal, hogy azt a maradék vagyonkészletet is ki lehet árusítani az országból, ami ennek az országnak az összetartozását szolgálja, ami a közszolgáltatások megfelelő biztosítását szolgálja. Ez egyet jelen azzal, hogy önök beteljesítik a szociális jogállam leépítését.

Ha és amennyiben nem lesz reálértéken megfelelő költségvetési forrás az egészségügyre, oktatásra, ha szabadon lehet privatizálni az állam számára átadott vagyonelemeket, és nincs védelem, ha nincs védelem az átkerülő közalkalmazottak mellett, az azt jelenti, hogy Magyarországon ezeket a közszolgáltatásokat (Az elnök csenget.) szabadon lehet magánosítani.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyancsak két percre Novák Előd képviselő úr kért szót. Parancsoljon, képviselő úr!

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Elképesztőnek tartom, és az Országgyűlés méltóságát valóban sértőnek, hogy itt az utolsó pillanatban, zárószavazás előtt ismételten megteszik azt, hogy 49 oldalnyi módosító javaslatot elénk tesznek.

Az önök számára, de talán az MSZP-sek számára sem szokatlan ez, hiszen a lisszaboni szerződés óta ország-világ tudja, hogy önök rendre szoktak olvasatlanul megszavazni törvényeket. A Jobbikra azonban ez nem jellemző. Határozottan tiltakozunk az ellen, hogy ilyen helyzetbe kényszerítenek minket, hogy gyakorlatilag elolvasni sincs idő ezeket a javaslatokat érdemben. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Képesség!)

S ha valami sérti az Országgyűlés méltóságát, akkor nem az, hogy mi valami látványos akcióval próbáljuk ráirányítani például az ilyen elképesztő házszabálysértésekre a figyelmet, hiszen másként nem várhatjuk, hogy a hírekben ezek megjelenjenek. Tehát ha önök szerint ez nem házszabálysértő, ha önök szerint ez nem sérti az Országgyűlés méltóságát, akkor nem tudjuk, hogy mi az, ami miatt Kövér László házelnök úr már a karhatalmat is bevezettetné itt az ülésteremben. Lassan talán a vízágyúval is szembesülnünk kell majd itt a padsorok között, mert szerinte az sérti az Országgyűlés méltóságát (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.), ha látványos eszközökkel igyekszünk rávilágítani azokra az elképesztő gyakorlatokra, amit önök folytatnak.

Nyíltan házszabálysértő akcióról van tehát szó, ennek ellenére házelnök úr hiába merül el a mobiltelefonjában, inkább szót kellene hogy kérjen, és tiltakozzon az ellen az Országgyűlés méltósága érdekében, hogy rendre gyakorlattá teszik ezt, és a jövőben pedig törvényesítenék is, hiszen olyan házszabály-módosításra készülnek önök, mert kellemetlen ez, hogy jelenleg a Házszabály szerint (Zaj. - Az elnök csenget.) csak koherenciazavarra hivatkozva lehet az utolsó pillanatban benyújtani javaslatot, ezért a hírek szerint most már jobbító szándékkal is - ez lenne az új megfogalmazás a hírek szerint: jobbító szándékkal is - be lehetne nyújtani bármit.

Csatlakozom Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamhoz, aki azt mondta, hogy gyakorlatilag itt az egész őszi, de talán az egész tavaszi jogalkotási programjukat is benyomhatnák itt egy utolsó pillanatban, vita előtt öt perccel egy önálló módosító javaslatként, akár több ezer oldalnyit (Az elnök csenget.), és egy szavazással letudnának mindent. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra Kovács Zoltán képviselő úr következik, a Fidesz-képviselőcsoportból.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azért van valami báj abban, tisztelt képviselőtársaim (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Mert bennetek semmi nincs!), amikor a szocialisták lopásról, államosításról és forráshiányról beszélnek egy felszólalás kapcsán. Lukács Zoltán ezt tette jelen zárószavazás előtti vitában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy kicsit visszaforgatjuk a történelem kerekét, akkor azért mégiscsak tudhatjuk, hogy hogyan juthattak el a megyei önkormányzatok ahhoz a helyzethez, amikor is konszolidálni kell az ő viszonyaikat.

183 milliárd forintról van szó, amely hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, ennyit kellett hogy segítségül hívjanak abbéli forráskivonás következtében, amit a szocialista kormányok a megyei önkormányzatokkal szemben elkövettek. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!) Ezért aztán, amikor forráshiányra hivatkozik valaki a szocialista képviselők padsoraiból, azt gondolom, talán helyteleníthetjük.

Ami a riogatást illeti, szintén azokból a sorokból következik be. Azt kell hogy mondjam, tisztelt képviselőtársak, ez a vagyon nem az államé, ez nem a megyei önkormányzaté, hanem mindannyiunké. (Zaj és közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hú! A tiétek!) Ha pedig arról beszélünk, hogy e tekintetben mi lesz a vagyonnal, a megyei önkormányzatoknak attól kezdődően, amikor a területfejlesztési feladatokat elvették még Lamperth Mónika minisztersége idején, regionális szervezetté fejlesztve az ottani nem létező, gyakorlatilag kis szervezetet, a jövő vonatkozásában komoly területfejlesztési feladatai lesznek a megyének, ahol éppen egyébként a jövő fejlesztési irányait határozhatják meg a jelenlegi rendkívüli nehéz intézményfenntartó feladatok helyett.

Azért nehéz az intézmények fenntartása, mert már említettem, és itt jó néhányan elmondták, hogy több tíz milliárd forintot vontak ki a nagyobb megyékből, és a kisebb megyékből is jó néhány milliárd forintot vontak ki az elmúlt esztendőben, az illetékhivatali bevételről már nem is beszélve. Volt olyan megye, ahol gyakorlatilag felére csökkent az illetékhivatali bevételeknek a megyei önkormányzathoz történő átutalása.

A vagyonnal kapcsolatban, hogy ki mit fog eladni. Tisztelt Képviselőtársak! Szeretne ma valaki iskolát venni, nehéz helyzetben lévő szociális otthont? Mert körülbelül ez a vagyoni kör marad fenn az intézményfenntartás körében. Az értékes vagyontárgyakat a forrásbevonás miatt már régen kénytelenek voltak a megyék értékesíteni az elmúlt 8-10 esztendőben.

Ami a zárószavazás előtti módosító javaslatot illeti, én néhány konkrétumról is szeretnék beszélni. Az egyik, hogy az előadó-művészeti tevékenységet végre helyre teszi, és nem úgy néz ki, hogy valami a megyei önkormányzatnál, valami pedig a megyei jogú városnál, valami pedig az államnál van. Ennek az egy irányba történő eldöntése ennek a megszavazásával véglegesen a helyére kerül. S ahol egyébként ezek az előadóművészek szerepelnek, játszanak a megyei jogú városokban, az fog ezt követően a fenntartásáról gondoskodni. Ezt én egyébként semmilyen körülmények között sem nevezném államosításnak, ha már idekerülnek ezek a vagyontárgyak.

A másik ilyen fontos kérdéskör, hogy azoknak, akik intézményi biztosként az átmeneti időszakban segítik ennek a feladatnak a munkáját, amennyiben nem lesz belőlük intézményközponti vezető, visszautat, lehetőséget biztosít a korábbi állásukban való munkájukhoz.

Ami pedig a munkatársainkat illeti ezekben a megyei intézményekben, januárban mindenki ugyanoda fog bemenni az alkalmazottak közül, ugyanabba az intézménybe, ugyanazt a munkát fogja végezni, és ami ilyen szempontból a legfontosabb egyébként, hogy az ellátottak az önkormányzati közszolgáltatás, az állami ellátás oldaláról is ugyanazt a lehetőséget kapják meg a jövőt illetően.

Az intézményfenntartó központ nem e törvény keretében rendezi a jogállását, hanem felhatalmazza a kormányt arra, hogy a mindenkori viszonyok között rugalmasan tudja megoldani ezt a feladatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már néhány szót szóltam a múltról, azért emlékezzenek vissza, ha a megyei önkormányzatnál a vagyoneladásról beszélünk, ott volt a Heves megyei önkormányzat és a HospInvest története.

(18.40)

A szocialisták megyei önkormányzati vezetéséről ez mindent elmond, ezért különösen furcsa, és mondtam, bájos, amikor a szocialisták beszélnek vagyonkimentésről, elidegenítésről és az ott lévő munkavállalók alkalmazásáról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én a törvényjavaslatnak csak a konszolidációs részeiről beszéltem. Úgy gondolom, hogy ez egyébként reményt ad arra, hogy a közszolgáltatásokat a jövőben jó körülmények között el lehessen látni, nem enged vagyonfelélést a jövő vonatkozásában, és a megyei önkormányzatok helyett az adósságot átvállalja teljes összegében, és megfelelő feladat juthat az új önkormányzati törvény szerint a megyei önkormányzatoknak, ez pedig a területfejlesztés, amely megyei összesenben a településekkel együttműködve az ország fejlődését segítheti elő.

Ezért kérem, hogy támogassák ezt a zárószavazás előtti módosító indítványt. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces hozzászólások következnek, elsőnek Lukács Zoltán képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kovács képviselő úr megtisztel, hogy bájosnak talál, sajnos nem az esetem (Derültség, taps az MSZP soraiban.), úgyhogy ebből sok minden nem lesz, bár egyesek jóképűnek mondják.

Tisztelt Kovács Képviselő Úr! Nyilván önnek ezt a hozzászólást el kellett mondania, hiszen a kormány kezében van. Önt a pápaiak megválasztották polgármesterüknek, aztán gyorsan lemondatta a saját kormánya, hogy kinevezze főispánnak, míg az egy népképviseleti felhatalmazás volt, most ön a kormánya kezében van, ezért aztán ön az első walesi bárd itt, aki végre azt tudta mondani, hogy éljen Eduárd, úgyhogy azt gondolom, hogy ezt fölírjuk a kéménybe füsttel. (Moraj, közbeszólások a Fidesz soraiból.) Azt kérem, hogy ne kiabáljanak artikulálatlanul (Az elnök csenget.), mert úgysem értem, hogy mit mondanak, teljesen fölösleges. Jelöljenek ki egy embert, aki kiabál, és akkor talán meg tudom érteni.

Amit önök mondanak, annak semmi köze nincs a valósághoz. Semmi köze nincs a valósághoz, önök egész egyszerűen el akarják lopni a megyék 1000 milliárdos vagyonát, megpróbálják most visszatuszkolni a fogkrémet a tubusba, de nem fog menni. Teljesen átlátszó az, amit csinálnak, nincsen egyetlenegy megyei közgyűlési elnök, aki fölállna itt, és azt mondaná, hogy én kiállok a megyém közössége elé, és vállalni tudom, hogy egyetlen aláírásommal lemondtam arról a vagyonról, amit a megye közössége húsz évig fejlesztett, húsz évig hozott össze. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ezer évig.) Mondják, hogy ezer évig, de ők akkor még nem éltek, azt gondolom (Derültség az MSZP soraiban.), bár egyesekről nem biztos, hogy így van.

Szóval, hölgyeim és uraim, fejezzék be a mellébeszélést, mert most már egészen nevetségessé kezdenek válni. Ezt az egészet vonják vissza, és akkor talán még némileg megmenekülhetnek attól, ami önökre 2014-ben várni fog a megyéikben.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Schiffer András frakcióvezető úr következik. Parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Én először azt hittem, hogy rosszul hallok, amikor Kovács képviselő úr hospinvestezni kezdett, tudniillik, a HospInvest esetében legalább az épületet nem akarták eladni. Önök most megengedik azt, hogy magát az ingatlanvagyont, amely a közszolgáltatást szolgálja, magát a közszolgáltatás céljára rendelt vagyont lehessen privatizálni. Az, amit itt önök most művelnek, az egész egyszerűen a társadalmi erőforrások kisajátítását készíti elő. Én nem értem, hogy önök akkor miért voltak egyáltalán fölháborodva a HospInvest-ügyön, mert önök pontosan ugyanazt folytatják, amit az elődeik csináltak. Pontosan ott folytatják, ahol az álbaloldali kormány a neoliberális gazdaságpolitikáját abbahagyta.

Önök megengedik azt, hogy az átadott vagyont privatizálni lehessen, és mi most azt szeretnénk elérni a zárószavazás előtti módosítónkkal, hogy legyen törvényi garancia arra, hogy a közszolgáltatás céljára rendelt vagyont minden körülmények között kötelező legyen közcélra, az adott közszolgáltatás ellátására fordítani. Ezért kérem azt, hogy legalább a saját választóik elé ki tudjanak állni, hogy ezt a zárószavazás előtti módosító javaslatot támogatni szíveskedjenek. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik két percre.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Megtisztelne képviselőtársam, aki itt áll előttem, hogy figyel rám, vagy elmegy, vagy leül. Köszönöm szépen. (Dr. Molnár Zsolt: Nagyon szívesen, pont meg akartam tisztelni önt.) Nem értettem pontosan - jó.

Egy élményemet szeretném megosztani önökkel. Egy esős hétfői napon, Hegedűs Enikő képviselőtársnőmmel egyeztetni mentünk Pintér Sándor belügyminiszter úrhoz. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Az épületbe beléptünk, és szabadon távoztunk, ez is egy jó hír - még. (Derültség a Jobbik soraiban.) Viszont ezen az egyeztetésen belügyminiszter úrral, egyébként nagyon korrekten, két államtitkárral az oldalán áttekintettük a törvénytervezet koncepcióját, a helyi önkormányzati törvény koncepcióját, és elmondtuk azon aggályunkat, ami tulajdonképpen az LMP módosító javaslatában ölt testet, és amelynek az a lényege, hogy nem látunk garanciát.

Nézzünk egy helyi tűzoltóságot! Egy helyi tűzoltóságot felfejlesztett az önkormányzat kőkemény pénzekből, a helyi adófizetők véréből-verejtékéből vagy megszerzett pályázati pénzből, vagy ki tudja, honnét. Felfejleszti, ez most átadásra kerül, és holnaptól az állam kezeli. Ha nincs garancia, törvényi garancia arra, hogy ezt a helyi közösség érdekében fogják használni, és nem idegeníthető el harmadik személyeknek - mondtuk -,s akkor nem jó, mert akkor holnap, ha eladják, és csinálnak benne egy masszázsszalont vagy bármit, akkor nem fogja a helyi emberek érdekeit szolgálni, és onnét kezdve a helyi érdek sérül, és a beruházások, amiket odatettek, vagy felfejlesztettek, a fejlesztés beruházási összegei is akkor már nem a helyieket fogják gazdagítani. Hiába mondja azt a belügyminiszter úr, hogy akkor majd az a többletberuházás ott marad. Nem marad ott, mert ha elvonják, akkor az már a helyieknek a elszegényedése (Az elnök csenget.), és éppen ezért ez a koncepció nem jó, ez a zárószavazás előtti módosító viszont ezért támogatandó, egy törvényi garanciát ad a helyi emberek védelmére.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tóbiás József képviselő úr következik. Parancsoljon!

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Kovács képviselő úr hozzászólása ragadott arra, hogy gombot nyomjak, azért, mert kellene egyszer világosan és tisztán beszélni arról, hogy 2006-2010 között hogyan alakult a Magyar Köztársaság megyei közgyűléseinek adósságállománya, amely politikai vezetését tekintve fideszes vezetésű volt, tisztelt képviselőtársam.

Tehát feltételezve, de meg nem engedve, hogy nekem van igazam, azért szeretném azt jelezni, hogy ez a 180 milliárd nem egészen négy év alatt állt elő, és ez alatt a négy év alatt ennek egy töredéke - egy töredéke! - az, főleg 2008-tól, amikor tény és való, hogy az ország gazdasági helyzetére való tekintettel nem tudott annyi pénzt, forrást fordítani. De egy világos, és erről sem beszéltünk, sem az általános vitában nem volt erre meghallgatott kormánypárti képviselő, hogy azok a települési önkormányzatok, amelyek nem végezték el a társadalmi változásból adódó racionalizálásokat és gazdálkodási ésszerűsítési folyamatokat, ezek egyszerű megoldásként átadták a megyéknek ezeknek az intézményeket fenntartásra. Ezek az intézmények viszont képtelenek voltak ezt kigazdálkodni, és így, mivel nem volt más lehetőségük, tény és való, hogy kötvénykibocsátásba menekültek, de ennek a politikai felelőssége nem a szocialista kormányoké, tisztelt képviselőtársaim (Moraj a kormánypártok soraiban.), merthogy nézzék meg, az elmúlt 8 évre visszamenőleg (Az elnök csenget.) nincsen 10 százaléknál több eltérés az éves normatívát tekintve, ellenben van az, hogy önök fenntartottak mindent, mert úgy gondolták, hogy egyszer majd megoldják önmaguknak, csak azt épp az adófizetők pénzén kell megtenniük. Költői a kérdés, hogy vajon a városi önkormányzati testületek mikor jelentkeznek majd a tisztelt Ház előtt, hogy a megyei önkormányzatok adóssága után egy nagyobb csomagot is meg kellene oldani (Az elnök csenget.), mondjuk, a városi önkormányzatok adósságállományát. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Oszkár képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

MOLNÁR OSZKÁR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Itt a hátsó sorokból, függetlenként rendkívül érdekes az MSZP és a Fidesz vitáját hallgatni. Nézzük meg a tényeket! Tény, hogy az elmúlt esztendőkben - mondjuk, az elmúlt 8 esztendőben - a megyei önkormányzatok rendkívüli mértékben eladósodtak. Tény, hogy a kétciklusú szocialista kormányzás rendkívüli mértékben belejátszott ebbe az eladósodásba.

Ha igaz az, hogy senki nem akar majd oktatási intézményt venni, akkor kérem szépen, kedves kormánypárti képviselőtársaim, miért nem szavazzák meg az LMP-nek azt a zárószavazás előtti módosító javaslatát, hogy az átadás után ne lehessen az állami vagyont eladni. Ezzel pofonegyszerűen ennek a vitának véget lehetne vetni. Egyébként pedig persze, állami feladat az egészségügyi ellátás, az oktatás, a szociális ellátás, igen.

(18.50)

Kérdezem én: attól, hogy most államosítva lesz az önkormányzatok vagyona és intézményei, mitől fog jobban működni? Lesz több pénz ebben a rendszerben? Mert arról nem beszél senki, hogy honnét lesznek pluszforrások. Itt teljes mértékben igazat adok akár az LMP, akár a Jobbik azon aggodalmának, hogy pluszforrásokat esetlegesen csak és kizárólag az ingatlanvagyon eladásából lehet majd bevonni ebbe a rendszerbe.

Egyébként pedig, ha lennének olyan gesztussal a megyei önkormányzatok, illetve a parlament felé, hogy nem kötelező jellegű lenne ez az idézőjelben "államosítás", hanem a megyei önkormányzatoknak vagylagosságot biztosíthatnának: tehát amelyik megyei önkormányzat amelyik intézményét vagy vagyonelemét át akarja adni, azt vegye át az állam, de hagyják meg a lehetőséget az önkormányzatoknak arra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy amit működtetni akarnak, azt működtessék továbbra is.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szilágyi László képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt fideszes honatyák és honanyák, még nem válaszoltak a felvetésemre, a kérdéseimre. Olyat már láttunk tavasszal vagy nyáron, hogy zárószavazás utáni módosító indítvány, de olyat még nem láttunk, hogy részletes vita előtti zárószavazás. Ez megint egy új minőség az önök jogalkotási kultúrájában.

Az a kérdés, hogy ha most hirtelen meg kell változtatni a gyógyszertörvényt, akkor annak mi az oka. Mi az oka, hogy ezt ma este meg kell tenni, mindenféle koherenciazavarra hivatkozva, méghozzá a megyei vagyon lenyúlásáról szóló törvénycsomagban? Tehát mi az oka, hogy ilyen ad hoc módon kell ezt azonnal teljesíteni? Miért nem tudták reggel az egészségügyi bizottság elé behozni ezeket a módosítókat, hogy legalább tudjunk róla érdemben vitatkozni?

Miért nem lehet érdemben beszélni ezekről a kérdésekről? Mondják meg, hogy mi az oka, hogy miért kell most itt ezt azonnal elfogadni. Mondják meg, hogy ha valóban gyógyszerhiány van, és ez az oka bizonyos hatóanyagok esetében, akkor ezt mi idézte elő. Ki ezért a felelős? Mondják meg, hogy milyen jogalkotási lépés lett elrontva itt az elmúlt másfél évben, hogy egy ilyen helyzet előállhatott. Nagyon szépen kérem, hogy válaszoljanak ezekre a kérdésekre.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyakó István képviselő úr következik. Parancsoljon!

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Déj vu érzésem volt. Az elmúlt hónapokban foglalkoztunk éppen egy kérdéskörrel, hogy mi van akkor, ha valaki megszorul, kér egy kis pénzt kölcsön, és ennek az öt-tízszeresét kell visszafizetnie. Úgy hívják, hogy uzsora. Ennek a bűncselekményét követik most önök el. (Taps az MSZP soraiban. - Derültség és közbeszólások a Fidesz soraiból: És ti mit követtetek el? - Ez veretes hozzászólás volt. - Csak keményen!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra Kovács Tibor képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Immár egy órája folyik a vita egy olyan záróvitához benyújtott módosító indítványról, amivel - ne haragudjanak, nem tudok mást mondani, mint azt, hogy - ismételten a kormány bohócot csinál a parlamentből, meg bohócot csinál önökből is, kormánypárti képviselők. Sokadszor játsszák el, ez igaz erre a törvényjavaslatra is, de igaz az adótörvénycsomagra, ahová meg még több módosító indítványt nyújtottak be.

Kérdezem önöktől: mit gondolnak önök arról, hogy a kormány benyújt egy törvényjavaslatot a parlamentnek, mi itt elszórakozgatunk vele időnként éjszakába nyúlóan, kifejti mindenki az álláspontját a javaslatról, aztán utána a záróvitához beadott úgynevezett koherenciás módosító indítványok kapcsán a kormány gyakorlatilag átírja a törvényjavaslatot, és teljesen értelmetlenné válik mindenféle vita, lefolytatott vita mind a bizottságban, mind a parlamentben.

Kérdezem önöktől: önöket ez a dolog nem zavarja? Önök, kormánypárti képviselők minek ülnek itt a parlamentben, ha egyébként a saját kormányuk rendre bohócot csinál önökből? Mert állítom, önöknek sincs, fogalmuk sincs arról, hogy mi van ebben a javaslatcsomagban megfogalmazva. Mert megkérdezem önöktől, hogy ha az egész törvényalkotás folyamatában az volt a törvényjavaslatban, hogy egy intézményfenntartó szervezetet hoznak létre, és ennek a legfontosabb paramétereit a törvényben definiálták, ezt most koherenciás indítvánnyal az egészet kidobják a javaslatból.

Itt napokon keresztül beszéltünk arról, meg képviselőtársammal az egészségügyi bizottságban számos napirendi kezdeményezéssel próbáltuk meg kideríteni, hogy mi a szándéka a kormánynak ezekkel az intézményekkel, amiket államosítanak, hogyan fogják működtetni, mitől lesz hatékonyabb ez a rendszer, amit így létrehoznak, természetesen mindig elutasították ezt a kezdeményezésünket. Most egyszerűen behozzák, kiseprik ebből a törvényjavaslatból, és beraknak egy olyan passzust, amiben fölhatalmazzák a kormányt, hogy egyébként majd a kormány azt csinál ezzel az intézményrendszerrel, amit akar.

Kovács Zoltán képviselő úr emlegette itt az előző időszakban, hogy az előző kormány úgymond eladósította a megyei önkormányzatokat. Már az előbb is említettem, hogy ez messze nem igaz minden önkormányzatra, tisztelt államtitkár úr. Azt kell mondjam önnek: számos példa hozható föl arra, hogy az önkormányzatok nyilvánvalóan tudatosan hivatkoztak arra, hogy mindent azért csinálnak, mert a kormány hozza őket lehetetlen helyzetbe. Nem beszélve arról, hogy egy működésképtelenség közelében lévő önkormányzat miért bocsát ki saját kiadványt éves szinten 100 millió forintos nagyságrendben azért, hogy a helyi politikusait fényezze, és egyébként másik oldal politikusai azokba a lapokba bele sem kerülnek. Akkor ne mondják nekem azt, hogy a megyei önkormányzatok olyan kiszolgáltatott helyzetben voltak, hogy emiatt kényszerültek mindenféle kiadásaik növelésére!

Megmagyarázhatatlan, tisztelt képviselőtársaim, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvényhez miért ide kell benyújtani egy többoldalas módosító indítványt, amikor ma este lesz annak az egészségügyi salátatörvénynek a részletes vitája - ma este! -,s amibe beleillik ez a javaslat, és oda kellett volna nyilvánvalóan az előterjesztés szerint beilleszteni. Semmi olyan sürgősség nincs ebben a javaslatban, ami nem tűrt volna egy hét halasztást, hogy ahhoz a törvényhez nyújtsák be, és normális vitát lehessen folytatni a törvényről.

De ugyanez elmondható a MÁV adósságainak átvételéről 64 milliárd forint értékben, meg az MFB feltőkésítése, ami összességében mintegy 125-130 milliárd forinttal növeli meg a hiányt, a jövő évi hiányt. Számos képviselőtársam vetette már föl, hogy semmi keresnivalója nincs ebben a törvényjavaslatban, hacsak az nem, hogy úgy gondolták, hogy az ellenzék egy ilyen késői órán már úgysem fogja észrevenni, és akkor majd átcsusszan ez a javaslat is anélkül, hogy konkrétan tudtak volna róla.

De a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozásnak, ami szintén idekerült ebbe a javaslatba, semmi keresnivalója nincs itt, más törvényjavaslatba kellett volna nyilvánvalóan. Ez sem olyan sürgős módosítás, ami nem tűrt volna néhány hét halasztást, hogy egy normális előterjesztés formájában meg tudjuk mi itt vitatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilván már sok minden elhangzott ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, de ez az eljárás elfogadhatatlan; és még inkább elfogadhatatlan az, ami a következő napirend, az adótörvények kapcsán benyújtott körülbelül 100 oldalas koherenciás módosító indítvány, amiben aztán vannak olyan elemek, amelyek eddig meg sem fogalmazódott semmilyen értelemben.

Kérem a kormánypárti képviselőket, hogy fontolják meg, önök a felelősei annak, ami a megyei vagyonnal a következő időszakban történni fog. Nem rajtunk, önökön fogják ezt számon kérni a megye lakói. Önök felelősek minden döntésükért. Ezt vegyék figyelembe, amikor szavaznak a módosító indítványokról.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalásra Kósa Lajos képviselő úr következik a Fidesz-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak azért kértem szót, kedves képviselőtársak, mert ebben a vitában annyi minden marhaság elhangzott a szónak a legszorosabb értelmében. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mennyi az euró, Lajos?) Főleg, meg kell mondjam, az ellenzéki képviselők nem tartózkodtak attól, hogy tényleg butaságot, de látszólag jól szóló bonmot-k tömkelegét mondják onnantól kezdve, hogy az állam elrabolja a megyék vagyonát. Miért nem mindjárt Navracsics Tibor viszi haza, és teszi el a megyék vagyonát a spájzba; odáig, hogy majd az állam uzsorakamatot fizettet a megyékkel, vagy éppen a tűzoltóságot privatizálja.

(19.00)

Csak azért, hogy világos legyen, és ebben a vitában elhangozzon a frakció, a frakciószövetség álláspontja: először is, nem fogjuk a megyei vagyont privatizálni semmilyen módon. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Jegyzőkönyvbe mondta!) Ez azt jelenti, hogy a megyéktől átkerülő egészségügyi vagyont (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Lassan mondjad!) továbbra is az egészségügyi ellátásban fogjuk hasznosítani, és nem kívánjuk magánkézbe adni. (Dr. Schiffer András tapsol.) Az oktatás működtetésére szolgáló vagyont nem kívánjuk privatizálni. Továbbra is az oktatás fenntartását, működését fogja szolgálni, ahogy a megyéknél, úgy az államnál is. A megyei szociális intézményeket senki nem kívánja privatizálni, ahogy nem kívánjuk privatizálni - ez a képtelenség is elhangzott a vitában - a tűzoltóságot sem.

Kedves képviselőtársaim, természetesen a magyar joganyag hiányos. Például nem tudom, hogy van-e olyan jogszabály, hogy senki nem privatizálja a Magyar Honvédséget, vagy az ellenzéki képviselőket, vagy éppen a parlament házát (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) de szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy készül a nemzeti vagyonvédelmi törvény, (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hajjaj!) amelynek része lesz az, hogy milyen vagyonelemeket szeretnénk tartós állami tulajdonban tartani. Remélem, hogy ugyanolyan lelkesedéssel fogják támogatni azt a megoldást, amikor ezeket a vagyonelemeket tartós állami tulajdonban tartjuk, továbbá a közszolgáltatást kiszolgáló cégeket tartós állami tulajdonban tartjuk, legyen az állami vagy önkormányzati.

Sőt, azt javasoljuk majd, hogy csak olyan cég láthasson el közszolgáltatási feladatot, törvény által rögzített közszolgáltatási feladatot, amely többségi közösségi tulajdonban van. A termőföld legyen magántulajdon helyett tartós magyar tulajdonban, tehát nem támogatjuk a cégeknek azt a vagyonszerzési megoldását, amit az MSZP világéletében szorgalmazott. Napnál világosabb, hogy ezek a szándékok mindig is a Fidesz politikájának központi elemét képviselték, ahogy a kereszténydemokratákét is. Ebben semmi változás nincs.

Csak szeretném megjegyezni, hogy a vitában az ellenzéki részről szólók komoly tudatlanságot árultak el. Kedves ellenzéki képviselőtársaim, a megyéknek az elmúlt húsz évben nem volt adókivetési joguk, ezért arról beszélni, hogy a megyei vagyon a megyei adófizetők pénzéből halmozódott fel, ostobaság, mert egyébként a megyéknek nem volt adókivetési joguk. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból. - Tóbiás József: Ez hogy függ össze?) Annál inkább nem helyes ez, hiszen tudjuk, hogy 1990-ben, amikor a megyék megkapták a vagyonátadó bizottságok munkája után a törvény alapján a vagyont, akkor már létezett az egészségügyi ellátó intézménytől az oktatási intézményrendszeren át a szociális intézményrendszer zöme.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, senki nem akar privatizálni megyei vagyont, nem is fogunk. Szeretném kérni önöket, hogy a nemzeti vagyonvédelmi törvényt nagy lelkesedéssel támogassák. Azok a módosító indítványok, amelyek itt kezelték volna ezt a problémát, oda valók. Várjuk Schiffer úr módosító indítványát azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti vagyonnak mely részét kívánja még megvédeni, és a nemzeti vagyonvédelmi törvénybe betenni. Nyitottak vagyunk rá.

Biztos jó törvényt fogunk akkor alkotni, mert ma már a szocialisták ebben a damaszkuszi körforgalomban most újra annál a (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ó, jaj! - Tóbiás József: A stadionnál megbeszéljük!) kijáratnál vannak éppen, hogy megint privatizációellenesek. Örülünk ennek, végül is csak ne menjenek túl, hanem akkor maradjanak már ennél a kijáratnál tartósan.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy öten várnak rendes felszólalásra és hatan kétpercesre. Most kétperces felszólalások következnek. Elsőnek Gúr Nándor képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor Kósa Lajos képviselőtársam megszólalt, akkor egy kicsit megremegtem, mert nagy a baj mindig, amikor Kósa Lajos képviselőtársam gondolatokat fogalmaz meg, ígéreteket foganatosít, mert általában azok a gondolatok és azok a mondatok, amelyek ígéretként megfogalmazódnak, utána rövid időn belül cáfolatot nyernek. Lehet ilyet mondani sokat, jelesül, mondjuk, az IMF-fel, a Nemzeti Valutaalappal kapcsolatos álláspontok sokaságát, amik arról szóltak, hogy soha, soha, nem, dehogy, ővelük miért, ott a piac, nekünk ők nem kellenek, és sok minden egyéb más. Ugye, emlékszik, Kósa képviselőtársam, ezekre a mondatokra? Emlékszik rá, persze hogy emlékszik, hiszen ha ő is mondja, mások is mondják a Fidesz meghatározó, prominens politikusai közül, akkor ezt nem lehet elfelejteni. Azért mondom, hogy nagy a baj, mert ezek a mondatok pillanatokon belül vagy egy meghatározott időn belül cáfolatot nyernek, mint ahogy az elmúlt napok történése ezt bebizonyította.

Arra kérem a képviselőtársamat, hogy inkább itt, a Parlament falai között, halkan, csendesen, az éjszaka leple alatt fogalmazza meg ezeket a gondolatait, és ne beszéljen kifelé, mert a kifele beszélgetésnek már egyszer-kétszer megitta ez az ország a levét, látható módon a svájci franknak, az eurónak az árfolyamából fakadóan, és ennek nagyon sokan áldozataivá váltak.

Hogy egy gondolattal még közelebb jöjjek a témához, azt szeretném mondani csak és a figyelmükbe ajánlani, hogy tudják, a helyi önkormányzatok kezelésében, tulajdonában lévő ingatlanok esetében, ha valakik nem akarták vagy nem tudták működtetni ezeket az intézményeket, akkor ők adták át, ők ajánlották fel a megyei önkormányzat felé, hogy vegyék át, nem pedig tőlük vették el. Ez a különbség, az egyik egy önkéntes felajánlás, átadás volt, ez pedig, ami most történik, nem más, mint egy elkobzás ilyen értelemben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Schiffer András frakcióvezető úr következik. Parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az imént Kósa képviselő úr azt mondta, hogy nem kívánják privatizálni az önkormányzati vagyont. Erre a kijelentésére én csak egy korábbi kósai mondatot szeretnék a figyelmébe ajánlani: nem jön vissza az IMF.

Köszönöm. (Derültség és taps az ellenzéki padsorokban. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: És tessék!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Z. Kárpát Dániel képviselő úr következik.

Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Zaj.) Kósa Lajos képviselőtársamnak kell címeznem azt, hogy (Az elnök csenget.) ha önök valóban úgy gondolják, hogy nem privatizálják, nem játsszák ki a bevont állami vagyont, ennek mi nagyon örülünk. A kérdés adódik, miért nem írják le, miért nem lehet ezt egy papírra leírni, és a szignójukkal, névjegyükkel ellátni. (Közbeszólások, zaj.) Miért nem szavazzák meg azt a módosító indítványt, ami elidegeníthetetlenné tenné ezt a vagyont? Itt egy módosító, pontosan erről szól, amit mi hiányolunk. Semmilyen kártételt önöknek a saját állításuk szerint nem okozna ez, hisz nem akarnak elprivatizálni semmit, ugye? Akkor miért nem lehet megszavazni ezt az átkozott módosító indítványt?

Beszéljünk egy kicsit a feltételrendszerről! Mi van, mondjuk, az oktatási intézményekkel? Önök azt mondják, hogy nem privatizálják el, nem adják magánkézbe. De mi van az amúgy is elsorvasztásra ítélt kisiskolákkal, amelyek közül nagyon sokat önök is hagynak bezárni? Azt fogják mondani, hogy ott áll üresen az épület, hasznosítani kell, legyen benne CBA. A kijátszásnak lehetnek jóhiszemű formái is, mi ezeket is meg akarjuk akadályozni, hiszen ez a vagyon nem arra szolgál, hogy magánkezeket, magánzsebeket gyarapítson.

Amikor pedig arról beszélnek, hogy támogassuk az úgynevezett vagyonvédelmi törvényt, meg kell hogy állapítsam, önök odáig sem jutottak el - és ez nemcsak a Fidesz-KDNP-re, hanem a teljes magyar politikumra vonatkozik -,s hogy egy vacak vagyonleltárt sem tudtak letenni az asztalra, ami egyáltalán azt tudná listázni, hogy mije van Magyarországnak, mije van a megyei önkormányzatoknak, egyáltalán a helyi önkormányzatok mivel rendelkeznek. Milyen vagyonvédelmi törvényről beszélnek, amikor egy vacak leltárt sem tudtak elkészíteni? Nem voltak képesek arra, hogy felmérjék, hogy mi az, amit meg kellene védeniük Magyarország vagyonából, márpedig önök erre kaptak felhatalmazást, nem arra, hogy zárószavazás előtti marhaságokkal lássanak el bennünket, aztán elvárják, hogy szolgai módon megszavazzuk. Erre nemcsak az ellenzék, és ezen belül a nemzeti radikálisok nem lesznek hajlandóak, de ahhoz sem fogunk asszisztálni, hogy még egyszer felüljünk az ígéreteiknek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Molnár Oszkár képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

MOLNÁR OSZKÁR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is Kósa képviselő úr hozzászólása miatt jelentkeztem újra. Nem lenne akkor semmi baj, ha a nemzeti vagyonvédelmi törvényt már elfogadta volna az Országgyűlés, de ezt a törvényt még nem is láttuk. (Taps az LMP soraiban.) Még a törvénytervezetet sem láttuk, tehát nagyon-nagyon igaza van mind a Jobbiknak, mind az LMP-nek abban, hogy itt az óriási lehetőség a kormánypárti képviselők részéről, tessenek megszavazni ezt a zárószavazás előtti módosító indítványt, hogy ne lehessen privatizálni a megyei önkormányzatoktól állami tulajdonba vett ingatlanvagyont.

(19.10)

Egyébként nagyon érdekes, összehasonlításképpen már említette egy képviselőtársam itt ebben a teremben: a múlt hét csütörtökön a költségvetési törvény részletes vitájában az egyik kormánypárti képviselő határozottan tiltakozott az ellen, hogy Magyarország újra az IMF-hez fordul, majd este Matolcsy miniszter úr bejelentette, hogy az IMF-hez fordulunk újra. Tehát nagyon asszociál ez a két dolog egymásra.

Újra csak azt tudom kérni, kedves kormánypártiak, szavazzák meg ezt a zárószavazás előtti módosítót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Harangozó Tamás képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is csak Kósa úrra szeretnék röviden reagálni, és ha lehet, szó szerint is. Szóval: "Nincs arra szükség, hogy a kormány készenléti hitelmegállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal, nem ez a gazdaságpolitika van most. Mi a pénzpiacokról finanszírozzuk magunkat, és képes Magyarország arra, hogy a saját lábán álljon." - mondja Szijjártó Péter november 14-én.

Ugyanaznap Matolcsy György a parlamentben: "Ez a hárombetűs intézmény mélyen ellenez minden olyan intézkedést, ami kihozza a bankok csapdájából az embereket, így hát mi nem rá, hanem ellene hangoljuk a gazdaságpolitikánkat."

Nem egészen három nap múlva, tisztelt képviselőtársaim, a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye bejelenti, hogy a kormány farokbehúzva visszavonul az IMF keblei közé. (Zaj a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Kósa Úr! Hiába mondja ön lassan, hiába mondja ön gyorsan, az önök szava mára már fabatkát sem ér ebben az országban. (Taps az MSZP és az LMP soraiban. - Zaj a kormánypártok soraiban.) Nagyon kellemetlen minden ellenzéki képviselőnek, akit ön kíván szakmailag, emberileg vagy politikailag kioktatni. Nem szorulunk rá! Köszönjük szépen! (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szilágyi László képviselő úr következik.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ha jól látom, Semjén miniszterelnök-helyettes úr képviseli a kormányt ebben a fontos ügyben ma este. (Zaj, beszélgetés.)

Azt szerettem volna elmondani, Kósa képviselő úrnak mondom, hogy az egész történet, ha jól figyeltünk, onnan indult, hogy a fővárosi, hangsúlyozom, a fővárosi egészségügyi létesítményeket kellene egy kézbe helyezni, hogy hatékonyabb legyen a működés. Ezzel kapcsolatban elmondtuk, mi nem feltétlenül a tulajdonlás körül látjuk a probléma megoldását, hanem a finanszírozás környékén. Önök elmondták nagyon sokszor, hogy a szocialista kormányok mekkora milliárdokat vontak ki az egészségügyi, az oktatási és a többi ellátásból, de a kormányváltás óta ezt a pénzkivonást önök csak folytatták. Tehát ha úgy gondolják, hogy problémásan működnek ezek a létesítmények, ezek az intézmények ott a megyékben, akkor a finanszírozást kellene talán először is helyreállítani.

Mi mindig amellett törtünk lándzsát, hogy minél színesebb legyen a tulajdonosi és fenntartói szerkezet, minél több civil, egyházi és egyéb szolgáltató léphessen be, ezzel csak jobb lesz az ellátás.

Most, ugye, nem válaszoltak még a gyógyszertörvénnyel kapcsolatos kérdésemre, ezt továbbra is várom, hogy van-e valóban gyógyszerhiány, azért kell ma este hirtelen meghozni ezeket a koherenciazavarra hivatkozó módosításokat, úgyhogy ezeket továbbra is várom.

Mindenesetre valahogyan vérszemet kaptak menet közben, és nemcsak a fővárosi egészségügyi ingatlanokról volt szó, hanem egészen a megyei levéltárakig mindent be akarnak söpörni, pedig ennek azután végképp nincs semmi értelme, a finanszírozás körül kell megteremteni szerintem a működési feltételeket, és pénzhez kell juttatni ezeket a szervezeteket, hogy hatékonyan és jól tudjanak működni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gúr Nándor képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kósa képviselőtársam, csak néhány gondolatot még az elmondottakhoz illesztetten. Biztos ismeri azt a mondatot, hogy a magyar kormány nem tervez semmilyen új készenléti hitelmegállapodást az IMF-fel. Ugye, emlékszik erre a mondatra? (Zaj a kormánypártok soraiban.) Ha nem emlékszik, szeretném önnek mondani, szeptember vége, 29-e, Varga Mihály; kompetens, meghatározó ember a Fidesz-frakción belül az én ismereteim szerint. De olyan mondat is elhangzott, ami arról szól, hogy ahol az IMF előírásai szerint próbáltak kilábalni a válságból, ott mindig gazdasági és szociális katasztrófa lett a következménye. Tudja, ezt a mondatot pedig XI. hó, november 5-én Kövér László fogalmazta meg.

De, hogy ne beszéljünk senki háta mögött, Lázár képviselőtársam, frakcióvezető úr azt mondta, hogy a magyar kormány már tavaly úgy döntött, ezután az IMF-től független utat fog járni, és Orbán Viktor miniszterelnök pedig úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány az IMF nagylelkűsége helyett a piaci finanszírozást részesíti előnyben.

Tudnék még sok mindent mondani, sok mondatot visszaidézni, nem ez a célom, csak a figyelmét szeretném felhívni, Kósa képviselőtársam, hogy azok a mondatok, amelyek elhangoznak ígérvényként, fennhangon, akár szótagolva, bárhogyan, ettől még nem válnak igazzá.

Kósa Képviselőtársam! Jó lenne, hogyha ezekben az ügyekben is, amelyek a vagyonnal, a vagyonátvétellel - nem átadással! - kapcsolatosan megfogalmazódnak az önök részéről, azok tekintetében a garanciális feltételeket nem mondanák, de még ha leírják, akkor is kétséggel lehet csak fogadni, hanem biztosítanák. Úgyhogy inkább erről kellene gondolkodniuk, és ez értelemben kellene cselekedniük.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szilágyi Péter képviselő úr következik.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm, elnök úr. A kormánypárti képviselők valószínűleg azért mentek ki a teremből, mert megnyugtatta őket Kósa Lajos felszólalása, ugyanis Kósa Lajos határozottan kijelentette, hogy nem fogják privatizálni a megyei vagyont. Ez nagyon helyes, köszönjük szépen; én ezt úgy értettem, önök meg fogják szavazni az LMP-s módosító indítványt (Taps az LMP soraiban.)

Kérem, ne kérjék azt tőlünk, hogy az elmúlt másfél évet követően akár egy szavukat is el fogjuk önöknek hinni. Kérem, ezt foglalják írásba, és szavazzák meg azt a módosító indítványt, amellyel garantálni lehet, hogy a megyei vagyont nem fogják eltékozolni. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyakó István képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha Kósa képviselő úrnak tényleg az uzsora jutott eszébe, gyorsan fellapoztam itt a boon.hu 2011. IX. hó 28-ai oldalát: "Nem marad faluvezető nélkül Gadna." Ott a gadnai polgármestert vitték el, a házukban illegális bolt működött kétszeres, háromszoros áron és 100 százalékos kamatra adtak pénzt. Hát, az messze több, amit önök el fognak venni a megyei önkormányzati vagyonból azért a 180 milliárdért.

Csak mondanám, hogy ha ott faluvezetőt visznek el, nehogy itt a TEK rajtacsapjon Orbán Viktoron, aztán még itt a miniszterelnök-helyettes úrra maradna az egész ország; mondjuk, az sem lenne jó. (Derültség az MSZP soraiban.)

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szilágyi László képviselő úr következik. Parancsoljon!

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Kósa képviselő úr bár éppen telefonál, de neki mondom: az egész budapesti történet úgy zajlott, hogy Szócska államtitkár úr azt mondta, majd szépen állami kézbe vesszük az intézményeket ingatlanokkal együtt, ingatlanokat fogunk értékesíteni, és ezt a pénzt majd visszaforgatjuk az egészségügybe. Ennyit a privatizációs szándékról.

Én azt gondolom, országos szinten is ez fog történni, és még jó, ha jól jönnek ki belőle az egészségügyi, oktatási és szociális intézmények.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra Hegedűs Lorántné képviselő asszony, jegyző asszony következik a Jobbik-képviselőcsoportból. Parancsoljon!

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném köszönteni azon közgyűlési elnököket, akik végre megtisztelik a záróvitát, ha nem is tették ezt az általános vitában, illetve a részletes vitában, tucatszám vannak bent most jelenleg ilyenek közülük.

Azért, hogy a Házszabálynak megfeleljek, szemben sok előttem felszólalóval, szeretném elmondani, hogy a 2., 4., 3., 37., illetve 39. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni. Azért is ragaszkodnék a Házszabály szerinti hozzászóláshoz, elnök úr, mert egyébként az egész zárószavazás előtti egységes javaslat, illetve maguk a zárószavazásra benyújtott módosító indítványok nagy része is sajnos nem felel meg a Házszabálynak, nemcsak a jogalkotási elveknek, szabályoknak, törvényeknek nem felelnek meg, hanem, úgy gondolom, egyetlen szalonképes politikai ízlésnek sem felel meg az, ahogyan ez be lett ide nyújtva.

Először a 2. ajánlási pontról szeretnék röviden szólni. Egyrészt kimaradt belőle az a fél mondat, hogy a megyei önkormányzat és az állam által kötött szerződés, kötött megállapodás, pontosabban így, és már csak annyi maradt benne, hogy a (4) bekezdés szerinti megállapodás. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy itt kozmetikázni igyekeznek a tisztelt kormánypárti képviselők, illetve maga a kormány azt a nonszensz, és tudjuk, törvénysértő állapotot, amely a jelenleg még hatályos alkotmány és az Ötv. számtalan pontját lábbal tiporja, és ezzel megvalósítja, mondjuk ki, a hűtlen kezelés és a hivatali visszaélés bűncselekményét.

(19.20)

De mondom, csak kozmetikázásról lehet szó, hiszen maga a cselekmény elkövetésre került, és hiába kerül bele akármilyen módon ebbe a megyei vagyonelkobzásról szóló törvénybe ez a kis szépítés, attól még ezek a bizonyos szerződések igenis alá lettek írva, igenis a bűncselekmény - értelmezésünk szerint - megtörtént, bekövetkezett.

A 4. pontban az európai uniós pénzből megvalósított beruházások sorsát próbálják rendezni. Kis szépséghiba, hogy az Európai Unió felé, amelyet önök úgy sztárolnak egyébként, azt az ötéves fenntartási és megvalósítási időszakot vállalta mindenki, aki európai uniós pénzből óhajt megvalósítani beruházást, hogy nincs tulajdonváltás ez alatt az időszak alatt. Na most, hogyha a 3. ajánlási pont szerinti módosító indítványt önök nem akarják megszavazni, és ezzel a 4. ponttal összefüggésben vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy vegytisztán, egyértelműen bizonyított előttünk az, hogy igenis itt nemcsak egyszeri, hanem többszöri tulajdonváltással számol a kormányzat.

A 3. pontban az elidegenítés kérdését próbálja rendezni a javaslat benyújtója, és a valódi szándék valóban kiderül abból a név szerinti szavazásból már, amit a két héttel ezelőtti ülésünkön bonyolított a Ház. És hát arra a kérdésre, ami itt a korábbi felszólalótól, Kovács Zoltántól elhangzott, hogy nem lesz, aki megvegye ezeket az intézményeket, ezért nem is kell ettől félni, azért mondanám, hogy akkor tessék már megmondani nekem, miért vannak ezek a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok. Hát nem azért, hogy csomagban lehessen eladni, ahogy Gaudi képviselőtársam is említette, mondjuk, a Borsod megyei portfóliót vagy a Szabolcs megyei portfóliót és így tovább? Dehogyisnem! És azt állítom - azt állítom -,s hogy nemhogy nincs, aki megvegye, igenis már megvannak. Maguk is nagyon jól tudják, hogy hogyan mennek Magyarországon az ingatlanbefektetések. Először van a vevő, és utána játsszák le ezt az egész színjátékot, amit úgy hívunk, hogy ingatlanbefektetés, ingatlanértékesítés. Legtöbbször már réges-régen egy lezongorázott, eleve megkoreografált játékról van szó, és mi itt csak statisztaszerepet kapunk benne legföljebb.

Végeredményben szeretnék még a 39. pontra térni, ez a 75. §-t is tartalmazza. Itt az előbb két képviselőtársam is - Kovács Tibor, illetve Scheiring Gábor is - értelmezésem szerint rosszul idézte ezt. Most szeretném önöknek ezt pontosan idézni. Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter a magyar állam nevében kötelezettséget vállaljon - nem az MFB, hanem - a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a továbbiakban a Világbank 2011. évi 613. számú határozatában szereplő közel 274 millió dollár összegnek megfelelő alaptőke-emelésére. Tetszik érteni? Ezt nem múlt csütörtökön, tehát akkor, amikor bejelentette a kormány, hogy az IMF-hez visszakuncsorog, hanem azt megelőző egy héttel nyújtotta be a kormányzat, hogy az IMF ikerintézményében, ikerszervezetében, a Világbankban tőkeemelést hajt végre. Tehát ez 2011. XI. hó 10-én történt, pontosan egy héttel azelőtt, hogy az IMF-hez fordult volna a Magyar Országgyűlés.

Továbbfolytatom az idézetet: az Országgyűlés jóváhagyja a Világbank felé Magyarország által a korábbi években nemzetközi valutában vállalt kötelezettségek USA-dollár összegre történő átalakítását, amely a magyar állam számára - ilyen, olyan s a többi - fizetési kötelezettséget eredményez. Ez a magyar kormányzat, ez az Orbán-kormány valódi arca a településpolitikát illetőleg. Egyrészt elkobozzuk a megyék vagyonát, másrészt pedig talán ebből a pénzből - nem tudom - föltőkésítjük a Világbankot. Erre tessenek nekem válaszolni, ez hogyan kerül bele ebbe a törvénybe!?

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces hozzászólásra Schiffer András frakcióvezető úr következik. Parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hegedűs képviselő asszony hozzászólásához kapcsolódnék. Egy nagyon érdekes összefüggés van, hogy ebben a parlamentben ugyanazok a képviselők szavazták le azt, hogy ne lehessen elidegeníteni az állam számára átadott önkormányzati vagyont, akik egyébként néhány hónappal ezelőtt megszavazták a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényt. Nagyon kilóg a lóláb, kedves fideszes és szocialista képviselőtársak.

Kósa képviselő úr arra adjon választ, hogy miután a vagyongazdálkodási törvény még be sincs nyújtva, milyen jogtechnikai akadálya van annak, hogy a nemzeti vagyontörvény adott esetben visszautaljon erre a törvényre. Kósa képviselő úr, hogyha annyira azt mondja, hogy ő maga is egyetért azzal, hogy az oktatásra, egészségügyre vagy a tűzoltóság céljára rendelt vagyont ne lehessen magánosítani, mi akadálya lett volna annak, hogy az erre vonatkozó javaslatunkat elfogadják?

Tisztelt Kósa Képviselő Úr! Ön mit fog akkor mondani, hogyha egy-két év múlva a bezárt kisiskolák, a bezárt kórházak és a tűzoltóságtól elvett ingatlanok helyén majd plázákat fognak berendezni, amikor majd lejárt szépen a hároméves moratórium, vagy éppen engedélyt adnak az önökhöz közel álló vállalkozásoknak? Mit fog akkor mondani, amikor majd az oktatási, egészségügyi, szociális célra rendelt vagyont egész egyszerűen ebek harmincadjára adják? Hiszen nincs törvényi garancia. Nincs törvényi garancia! Ebben a Házban nem fogadkozni kell, hanem törvénybe kell foglalni garanciákat.

Ennek az országnak az alapvető vagyonelemeit az elmúlt 20 évben már széthordták. Itt most önök lehetőséget adnak arra, hogy a maradék olyan vagyont, ami a közösségek fennmaradását szolgálja, ebek harmincadjára lehessen adni. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra Kolber István képviselő úr következik. Parancsoljon!

DR. KOLBER ISTVÁN (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nem értettem pontosan, hogy Szabó Erika államtitkár asszony az ajánlás mely pontjaihoz szólt hozzá. Elnök úr felszólítása alapján közlöm, hogy a 3., 22., 30., 31. és 41. ponthoz szeretnék hozzászólni.

Egy hete még csak kettő módosító indítvány volt a Ház asztalán, mára, egy héttel később már egy 50 oldalas ajánlásról tárgyalunk, és ez a hihetetlen vita is mutatja, hogy irtó nagy indulatokat váltott ki ez a törvény szerte az országban és a képviselők körében is. Úgyhogy felmerül a kérdés Kósa képviselő úr kijelentése alapján, amely úgy szólt, hogy az ellenzéki képviselők sok marhaságot beszéltek a törvény vitája során, hogy vajon nem maga a törvény marhaság-e, nem a törvényt kell-e visszavonni.

Sajnos, e nagyszámú módosító indítvány között rengeteg a törvényhez nem kapcsolódó indítvány, amelyek ugyanakkor önmaguk is megérnének egy vitát, például a gyógyszeripari szabályok vagy a gyógyszerek felhasználásával kapcsolatos szabályok, a 2011. évi költségvetés módosítása, a MÁV Zrt. adósságára biztosított 64 milliárd forint vagy éppen a köztisztviselők jogállásának a módosítása. Mindez azonban mutatja, hogy mennyire komolytalanná vált itt a parlamenti munka az elmúlt időszakban.

Én azokkal a módosító indítványokkal szeretnék foglalkozni, ami a törvény szűkebb tárgyához kapcsolódik, ezek különböző módosító indítványok. Van közötte megmosolyogtató indítvány, hiszen olyan fontos kérdést tartalmaz, hogy vajon kinek a jóváhagyásával, véleményezésével lehet majd a levéltárak éves munkatervét jóváhagyni. Aztán van erősen elgondolkodtató javaslat is, amely arról szól, hogy amennyiben intézményi biztosi feladatot lát el bíró vagy ügyész, az ő jogállása, miután ez a tisztsége befejeződik, hogyan alakul. Ezek szerint az önök elképzelésébe valami hasonlók is beleférnek.

Aztán van aggódó javaslat, Szilágyi Péter képviselő úré, talán a legtöbbet érintett módosító javaslat ez volt, azonban szeretném önöknek elmondani, hogy ez a javaslat úgy szól, hogy külön törvény rendelkezése alapján lehessen csak elidegeníteni, úgyhogy én is azt tudom javasolni, hogy nyugodtan szavazzák meg és támogassák ezt a módosító indítványt, helyénvaló az előrelátás és az aggodalom.

Vannak drámai javaslatok is, mert kiderült, hogy az átvett intézményeket ez ideig irányító dolgozók, akik nyilván a megyei önkormányzat apparátusában dolgoztak, bizony nyilván nem kerülnek automatikusan átvételre a kormányhivatalhoz, tehát itt létszámleépítés lehet, akár politikai alapú tisztogatás lehetősége is fennáll.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nem véletlen ez a hihetetlen vita, itt egy ripsz-ropsz összedobott törvényről van szó, amelyről kiderült, hogy sok sebtől vérzik, de a lényege mégis az, hogy itt átadtak 240 intézményt, 440 milliárd könyv szerinti vagyont átvesz az állam, 170 milliárd forint hitel- és kötvénytartozás és 30 milliárd szállítói tartozás kiegyenlítése fejében.

(19.30)

Feltűnően nagy ez az értékkülönbség. Ráadásul az új önkormányzati törvény tiltja, a hatályos alkotmány is tiltja, az ország bajban van, éppen most fordultunk az IMF-hez - semmi sem indokolja ezt. És nyilván, ha más önkormányzatok fordulnának ide, bizony önök csak széttárnák a karjukat, és ingatnák a fejüket.

Vajon miért volt erre szükség? Hiszen nem igaz, hogy a megyei önkormányzatok jobban el vannak adósodva, mint a többi önkormányzat, nem minden megyei önkormányzat adósodott el. Ráadásul nyilván más módon is meg lehetett volna menteni, önök is mentőövet ígértek nekik, de csak egy elbocsátó szép üzenetig jutottak el.

A megyei önkormányzatok feladatai kiüresedtek. Nem igaz, hogy itt valami hihetetlen területfejlesztési feladatok lesznek majd a megyei önkormányzatoknál. Hazai forrás csak 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre, az európai uniós feladatokat valószínűleg nem fogják tudni ellátni.

Azt gondolom, hogy a megyei elnökök, akik nemrégiben még a vármegyéről ábrándoztak, bizony ők is megütköztek, amikor aláírásra kérték őket, és őket is megalázták, és nagyon sajnálom, hogy egy sem állt fel itt, hogy az ország vagy a parlament szemébe nézzen, hogy miért is vállalták ezt az aláírást, miért is indult el ez a folyamat.

Sajnos ezek az intézmények nem tudnak jobb ellátást biztosítani majd az ellátottak részére. Nem igaz, hogy önmagában ha egy intézmény állami tulajdonba kerül vagy állami irányítás alá kerül, automatikusan jobban tudja ellátni a feladatát. És nem igazak azok az érvek sem, amit Szabó Erika államtitkár asszony mondott, hogy ugyan már, ezek a feladatok '90 előtt, az önkormányzati rendszer bevezetése előtt állami feladatok voltak, és ezzel támasztja alá, legitimálja ezt a törvényt.

Ez egy átgondolatlan törvény, nincsen hatástanulmány; nem jelenti azt, hogy kiegyenlítettebb lesz az ellátás színvonala, nagyobb esélyt biztosít az ellátottak számára. Azt gondolom, hogy ezek az intézkedések is a magyar önkormányzatiság felszámolásának egy lépését jelentik.

Sem magam, sem a Demokratikus Koalíció ezt a javaslatot nem támogatja. Vonják vissza, és kezdődjék újra a konzultáció és a vita!

Köszönöm szépen. (Taps a függetlenek soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Latorcai alelnök úrtól átvettem az ülés vezetését, és rögtön megadom a szót Kiss Sándor képviselő úrnak, Jobbik.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr és Salamon László Bizottsági Elnök Úr! Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy most folyik az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/4857. számú javaslat részletes vitája, és már hallottuk ezt ma este is többször. Na most, itt az a helyzet merült fel, hogy ebben az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosítóban szóról szóra ugyanaz van, amit ma délelőtt tárgyaltunk az egészségügyi bizottság ülésén. Nem tudom, hogy itt valami törvényalkotási gubanc keletkezett, vagy egyszerűen az alkotmányügyi bizottság mintegy szóról szóra átvette az egészségügyi bizottság tagjainak módosító javaslatait, mert egy az egyben ugyanaz szerepel.

Felhívnám az alkotmányügyi bizottság figyelmét arra, hogy én még szeretnék kapcsolódó módosítót benyújtani azokra a javaslatokra, amelyekkel ma délelőtt foglalkoztunk, és most nem tudjuk, mi lesz a helyzet. Mert ha ezt a törvényt megszavazzuk, aminek a záróvitája most folyik, akkor mi lesz azokkal a módosítókkal, amelyek egyébként kormánypárti módosítók, és szóról szóra megegyeznek azzal, ami most tárgyalásban van? Tehát ezzel választ adnék Szilágyi képviselőtársam és Kovács képviselőtársam kérdésére, hogy mi módon kerültek bele egészségügyi vonatkozású javaslatok ebbe a törvénybe. Én sem tudom, mi módon kerültek bele, mert ezek szóról szóra megegyeznek. Tehát arra kérném az alkotmányügyi bizottságot, hogy vizsgálják még meg ezt a zárószavazás előtt, hogy mi is lesz a helyzet, mert ezek szóról szóra megegyeznek.

Aztán még hozzátenném azt, hogy a csődeljárásról és a felszámolásról szóló T/4922. számú javaslatot csütörtökön tárgyaljuk. Akkor miért nem kellett abba beletenni a csődeljárásra vonatkozó mostani javaslatokat? Tehát ezeket abszolút nem értem, és kérem az alkotmányügyi bizottságot, hogy ezt nézzék át, mert szóról szóra megegyeznek, még egyszer mondom, azok a javaslatok, és biztosan a törvényalkotás során keletkezett valami kis félreértés. Tehát nehogy az legyen a fideszes képviselőtársaimnak az érzete, hogy mintegy az alkotmányügyi bizottság lenyúlta a módosító javaslataikat. Tehát ezt mindenképpen meg kellene vizsgálni még a zárószavazás előtt. Úgyhogy szerintem halasszuk el ezt a zárószavazást.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: A következő hozzászóló Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 42. ponthoz kívánok hozzászólni, és szeretnék néhány mondatot mondani a vagyonnal kapcsolatban.

183 milliárd forint hitelért cserébe 1000 milliárdos vagyont kap az állam. Azt kell mondjam, hogy ez az önkormányzatok szempontjából rossz üzlet. És azt gondolom, nem az a kérdés itt elsősorban, mint ami az általános vitában is felmerül, államtitkár asszony próbálta kitanítani az ellenzéki képviselőket, hogy ez a nemzeti vagyonhoz mint közvagyonhoz hogyan viszonyul, hanem egyszerűen arról van szó, hogy nincs tisztességesen elmondva sem ennek a törvénynek a vitájában, sem másmilyen módon, hogy miért történik mindez, mi az oka, mi a célja ennek. Mert arról lehet persze politikai mondatokat mondani, hogy mi történt az elmúlt nyolc évben, bár szerintem már senkit nem érdekel, de azért önök csak mondják nyugodtan, ezt a karcos lemezt tegyék föl mindig, de azért ennél többel tartozik, azt gondolom, a Magyar Köztársaság Országgyűlése a választópolgároknak, az egyes megyékben élő embereknek, hogy megmondja azt, hogy a közszolgáltatásokat ez hogyan érinti, hogy tud-e garantálni megbízhatóbb szociális otthoni ellátást, hogy tud-e garantálni ezzel az új tulajdonosi szerkezettel nagyobb biztonságot és jobb színvonalú közszolgáltatást, mondjuk, a kórházakban. Tehát a dolognak ez lenne a lényege, ez lenne az értelme, hogy miért is történik ez az átalakítás; ezek után majd, amikor már nem az önkormányzat, hanem az állam fogja ellátni, ezt a közszolgáltatást nyújtani, az miért lesz jobb azoknak az embereknek, akiknek ezek a szolgáltatások fontosak.

Somogy megyei, kaposvári országgyűlési képviselőként hagyott bennem némi keserű szájízt az, amikor mintegy másfél hónappal ezelőtt fideszes politikusok szép ünnepi beszédeket mondtak a kórház új tömbjének az átadásán, és nagy megyei sajtója volt ennek, és ünnepelték az új részét a kórháznak, amit átadtak, aminek a fejlesztése még az előző kormányok alatt indult el, és egyébként folytatta tovább a mostani kormányzat is ezt, korrekten hozzá kell tenni. De az ünnepi beszédekből ez kimaradt, hogy ez a vagyon december 31-ig lesz itt a megyében, és utána már nem tud megrendelő lenni Somogy megye közössége.

És nem igaz az, ami a vitában elhangzott, és itt is utalt rá talán Kovács képviselő úr meg Kósa képviselő úr is, hogy hiszen ez a közösségé, és ugyanúgy azoké az embereké, akiké eddig volt. Nem igaz. Alaptételként akkor azt kellene elfogadniuk, hogy nincs egy megye közösségének elkülönült érdeke? Hát hogyne lenne már! Akkor mi végre vannak megyei önkormányzatok, ha tagadjuk azt, hogy bizony, persze, vannak a magyar társadalomnak, a Magyar Köztársaságnak bizonyos egységes érdekei? De a plurális társadalomban azt tagadni, hogy mondjuk, Somogy megye közösségének az fontos, hogy ott milyen lesz a kórházi ellátás, azt gondolom, ennek a tagadása valami hihetetlen primitív megközelítése ennek a kérdésnek.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy akkor járnának el helyesen képviselőtársaim, ha ezt a törvénymódosítást így nem szavaznák meg, mert egyébként nehéz lesz elmagyarázni a Somogy megyében élő, más megyében élő embereknek, hogy az ő érdekükben hogyan képviselték az ott élők érdekeit ennél a törvénynél.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Következik Sneider Tamás képviselő úr, Jobbik.

(19.40)

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 3. pontjához szeretnék hozzászólni. Nyilvánvalóan ez az előttünk fekvő törvényjavaslat teljes mértékben elfogadhatatlan, de ha már önök beterjesztették, hadd hívjam fel arra a figyelmet, hogy egyetlenegy olyan fontos dolog van, amit nagyon szeretnénk - és folyamatosan ezért küzdünk itt az ellenzék padsoraiban - elérni, méghozzá azt, hogy kapjunk garanciát arra, hogy nem lesznek privatizálva ezek az önkormányzati vagyonok. Nem egy hatalmas kérés önök felé.

Kósa Lajos képviselő úr elmondta az ő szájával, hogy ez így lesz. De talán megérthetik, hogy másfél évnyi kormányzás után, miután a választási kampányban sorra olyan ígéreteket tettek, amiket mind megszegtek az elmúlt másfél év során, hogy nem hisz önöknek a magyar társadalom jelentős része. Csak annak tudunk hinni, amit látunk a saját szemünkkel. Nagyon szeretném, ha Kósa Lajos képviselő úrra nem kéne egy januári vagy februári ülésen azt mondani, hogy hazudott, mert közben majd az IMF-fel olyan alkut fognak kötni, amelynek része lesz az egészségügyi rendszer privatizációja.

Itt most idézhetnék nem egy olyan írást, amely arról szól, hogy az IMF ahol megjelent - és tudjuk jól, aki itt ül, ebben a teremben, mindenki tudja jól -,s egyik fontos pontja volt az IMF-követeléseknek, -feltételeknek, hogy az egészségügyi rendszert privatizálják, az egészségügyi rendszerből vonjanak el pénzeket. Ne nézzenek úgy a magyar emberekre és ránk se, mintha rendkívüli dolgot kérnénk önöktől! Jogos a félelmünk és jogos a magyar társadalom félelme, hogy ebből hatalmas mértékű privatizáció is megtörténhet.

Dr. Kovács Lajos képviselőtársam a HospInvestről beszélt; engedjék meg, hogy ennek a példáján nagyon röviden elmagyarázzam - főleg a tévénézők, az internetet nézők számára elmagyarázzam -,s hogy mit is kérnénk. A HospInvest amikor az egészségügyi ellátást privatizálta Eger városában mint megyei kórházat, amit - hozzá kell tenni - Sós Tamás képviselő a szocialisták részéről vezényelt le, és bizony-bizony, ott ugyanolyan jelenetek zajlottak le, mint Budapest utcáin. Rendőri hadseregek grasszáltak folyamatosan az utcákon, mindent megtettek azért, hogy a civilek ne tudják megakadályozni ennek a privatizációját, sőt olyan dolog is megesett, hogy egy orvosküldöttség a két kórházépület között, amelyek száz méterre feküdtek egymástól, átmentek néhányan, ezt demonstrációnak minősítette a rendőrség, és persze szabálysértés miatt eljárást indítottak az orvosok ellen, de ilyeneket sorolhatnánk, mert Budapest utcáin is ezek történtek.

No, a lényeg az, hogy itt kibontakozhatott egy rendkívül erős civil mozgalom annak érdekében, hogy megakadályozzák a szocialisták által levezényelt privatizációt. Ezt azért tudták megtenni az egriek, pontosabban Heves megyeiek és egriek, mert Heves megyei intézményről volt szó, amely helyben volt, és azok, akik privatizálni akarták ezt az intézményt, az a Heves megyei önkormányzat volt, és ott élnek azok a képviselők a lakosság körében.

Önök azzal, hogy államosítják, illetve elveszik az önkormányzatoktól azt a vagyont, ezt a lehetőséget, a tiltakozás hatásos lehetőségét elveszik a helyi állampolgároktól. Hiszen nyilvánvaló, hogy ha itt Budapesten egy minisztériumban vagy más egyéb testületben fogják eldönteni, hogy mondjuk, Eger városában, Kaposváron vagy bárhol megszűnjön egy kórház, nem túl sokat fog érni az, ha egyszer-kétszer néhány száz ember adott esetben feljön Budapest utcáira tüntetni a maga saját intézményéért. Mondjuk ki nyíltan: az semmit nem fog érni gyakorlatilag.

Nos, tehát úgy gondolom, hogy épp a HospInvest példája mutatja meg, hogy miről is van szó, és miről szeretnénk mi garanciát kapni tulajdonképpen. Úgyhogy én sem tehetek mást, mint annyit kérek önöktől, Kósa Lajos képviselő úrtól, ha már ilyen határozottan fellépett, de most nincs ugyan itt a frakcióvezető, Lázár János, aki talán megtehetné ezt a lépést, hogy ezt az egyet, a 3. ajánlási pontot támogassák. És higgyék meg, nem fogjuk elfogadni nyilván a tényét, ennek a törvénynek a létrejöttét, de legalább megnyugszunk és megnyugszik a magyar társadalom, és nem lehet majd önöket lakossági fórumon folyamatosan azzal - idézőjelben mondom - szidni, hogy privatizálni akarják az önkormányzati vagyonokat, mert önök garanciát adnak arra, és nekünk nem kell ilyeneket mondani sehol sem, mert ez valóban nem lesz igaz. Kérem, támogassák ezt a 3. számú módosító javaslatot.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Kettő percben Schiffer András frakcióvezető úr következik, LMP.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kósa képviselő úr a szocialistákkal kapcsolatban a damaszkuszi utat emlegette. Gondolom, ezt közösen szokták használni, mert amíg a szocialisták - lásd HospInvest-ügy - ez előző kormányzati ciklusban nagy elánnal támogatták a közszolgáltatások privatizációját, önök pedig támogatták azokat a mozgalmakat, amelyek éppen a közszolgáltatások privatizációja ellen emelték fel a szavukat, önök kiálltak a parlamentben is például a társadalombiztosítási vagyon széthordása ellen.

Önök ebben az ügyben is megvezetik most a saját választóikat! Becsapják azokat az embereket, akik abban hittek, hogy ha a Fideszre fognak szavazni, akkor lesz garancia a közszolgáltatások megvédésére. Lesz garancia arra, hogy a maradék állami vagyont, maradék közösségi vagyont nem herdálják szét.

Igaza van abban, persze, Kósa képviselő úrnak: nem az az igazi kérdés, hogy megyei kézben vagy állami kézben van-e a közszolgálati vagyon, az az igazi kérdés, hogy ha az állam átveszi ezeket a funkciókat, lesz-e hozzárendelve többlet költségvetési forrás. Pontosan tudjuk, hogy sem az oktatáshoz, sem a szociális szférához, sem az egészségügyhöz önök reálértéken nem fognak plusz költségvetési forrást hozzárendelni, hiszen a megszorítások politikáját folytatják.

Másik oldalon: nem adnak garanciát arra, hogy azokat a vagyonelemeket, amelyek akár kistelepüléseken, akár nagyvárosokban az elemi feltételeit jelentik ma a közszolgáltatások nyújtásának, ezeket a vagyonelemeket ne privatizálják.

Kedves Kósa Képviselő Úr! Addig, amíg ön nem nyomja meg a gombot a 3. számú módosító javaslatunkhoz, amely legalább arra adna garanciát, hogy a privatizálandó vagyonelemeket kötelező legyen közszolgáltatások céljára fordítani, addig önöknek senki nem fog hinni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Másfél év után az önök szava pontosan annyit ér, amennyit a tettek mutatnak. (Az elnök ismét csenget.) A tettek beszélnek. Szavazzák meg a módosító javaslatunkat! (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Balczó Zoltán képviselő úr, alelnök úr következik kettőperces felszólalásra.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Úgy érzem, hogy a tisztelt kormányoldali képviselők mintha azzal nem lennének tisztában, hogy nekünk az a dolgunk, hogy bizonyos lényeges kérdéseket törvényben szabályozzunk és garantáljunk. Hadd induljak ki egy fordított logikából!

Nekem Kósa Lajos képviselő úr szándéka, az ígérete mintha aranyba lenne öntve, úgy fogadom el. Aranyrészvény! (Közbeszólásra:) Hadd folytassam! Elfogadom teljes mértékben! Becsületszavát adja, nem kételkedem benne! Csak arra nem gondolnak, hogy ki tudja, mit ad Isten, és 2014-ben nem önök lesznek kormányon esetleg egyedül?! Mindnyájunknak vannak terveink, de ki tudja, ki jön még! Ki tudja, ki lesz akkor, mit hoz a jövő?!

Mire való a törvény? Arra való a törvény, hogy valamilyen magatartásformát például megakadályozzon. Ne csak abban gondolkodjunk, hogy mi elhisszük-e önöknek azt, hogy nem áll szándékukban! Mit ér ez akkor, ha egy kétharmados törvényről van szó, ezt se felejtsük el! Tehát ennek a megváltoztatása vagy megalkotása nyilvánvalóan ilyen mértékű konszenzust igényel, tehát teljesen érthetetlen számomra, hogy ha el is fogadjuk egy kormánypárti képviselő garanciáját, és nem gondolunk arra, hogy törvényileg kell valamit szabályozni.

Általában, amikor valaki lop, én nem hallottam, hogy valaki deklarálja, hogy én lopni fogok, mégis a büntető törvénykönyvben igyekszünk ezt szankcionálni, elejét venni, valamilyen módon törvényekkel elérni, hogy egy bizonyos magatartásforma lehetőleg ne valósuljon meg. Ezt jelenti a 3. pont megszavazása, mert nem egymásnak ígéretet tevő magánemberként vagyunk itt, hanem törvényhozóként.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Apáti István képviselő úr következik, Jobbik, normál hozzászólás.

(19.50)

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kétségtelen tény, hogy a szocialisták szellemi jogelődjei tűnnek a közvagyon eltüntetése, illetőleg az államosítás verhetetlen bajnokainak, de azt is láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP komoly erőfeszítéseket tesz, szorosan ott lohol a szocialisták nyakában, és ha így folytatódik, akkor célfotó fog dönteni arról, hogy kit terhel nagyobb felelősség a privatizáció előkészítésében, az állami vagyon, a közvagyon elkótyavetyélésében. Éppen ennek elkerülése érdekében, minden félreértés, mendemonda és ellenzék részéről érkező politikai támogatás elkerülése céljából kellene támogatniuk a 3. számú ajánlási pontot, hiszen így kellő védelemben részesülne az államosítandó megyei vagyon a privatizációtól.

Vajon nem fordulhat-e elő, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy esetleg máris a görög útra léptünk? Kikötőink jó ideje nincsenek, szigeteink nincsenek, igazából lassan már semmink nincs, gyakorlatilag ingre-gatyára vetkőztetnek bennünket a központi bankok, de esetleg még a megyei önkormányzatok, a magyar termőföld- és a magyar ivóvízkincs rendelkezésre áll, ezt lehet a különböző követelések fedezetéül adni, ezt lehet beledobálni az államadósság törlesztésének feneketlen kútjába.

Nagyon furcsának tartom, hogy mindig volt pénz ebben az országban MÁV-konszolidációra, BKV-konszolidációra, ami úgy hellyel-közzel rendben is lenne, mert legalább közszolgáltatásokat látnak el ezek a cégek. De nagyon furcsának tartom azt, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az elmúlt több mint húsz esztendőben több alkalommal konszolidáltak külföldi tulajdonú bankokat, legutóbb néhány évvel ezelőtt konszolidációnként, alkalmanként több száz milliárd forintért, és a bankkonszolidációért cserébe soha egyetlen alkalommal nem kérték a bankok ingó- vagy ingatlanvagyonát, soha nem hallottam olyan kezdeményezésekről, hogy a bankok ingó- vagy ingatlanvagyonát állami tulajdonba vennék a konszolidáció fejében. 180 milliárd forintnyi adósság átvállalása fejében önök több ezer milliárd forint értékű vagyont akarnak elkótyavetyélni, semmifajta garanciát nem adnak annak érdekében, hogy ezt megakadályozzuk, semmilyen törvényes akadályát nem állítjuk fel ennek.

Nagyon furcsa az, hogy önök a zárószavazás előtti módosító nevű kemény droggal kábítják folyamatosan magukat és próbálnak minket félrevezetni. Nagyon különös, hogy olyan törvények betartását várják az állampolgároktól és az állami szervektől, amelyek már megalkotásuk pillanatában házszabályellenesek voltak és ellenkeznek a jogalkotási törvény több pontjával, több rendelkezésével is.

Ha már ezt a vitát Lukács képviselő úr egy Woody Allen-idézettel zárta, akkor én egy régi székely népi bölcsességet hadd idézzek: rombolni a buta gyerek is tud, az építkezéshez ember kell.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Nem látok több bejelentkezett hozzászólást, ezért a záróvitát lezárom. Megkérdezem Navracsics Tibor miniszter urat, hogy kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Navracsics Tibor: Nem.) Ebben az esetben határozathozatalok következnek. (Zaj.) Tisztelt képviselő hölgyek és urak, ha már eddig kint voltak, akkor legalább úgy jöjjenek be, hogy folytathassuk a munkánkat.

Felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, hogy ismertesse a szavazással kapcsolatos információkat.

DR. SZŰCS LAJOS jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 3. pontja nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, de az LMP szavazását kérte.

Az ajánlás 1., 2., 4., 6., 7., 8., 9., 10., 12., 13., 14., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42. és 43. pontjait támogatja az előterjesztő. Ezek közül az 1., 2., 4. és 20. pontban szereplő indítványok elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatára van szükség. Erre figyelemmel a támogatott indítványokról két részletben határoz az Országgyűlés.

ELNÖK: Most tehát a minősített többséget igénylő támogatott indítványokról döntünk az ajánlás 1., 2., 4. és 20. pontjai szerint. Kérdezem önöket, hogy elfogadják-e ezeket a javaslatokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a minősített többséget igénylő elfogadott javaslatokat 250 igen szavazattal, 91 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő támogatott indítványokról szavazunk, a jegyző által ismertetettek szerint. Ezek elfogadása kizárja az ajánlás 5. és 15. pontjait. Kérdezem, hogy elfogadják-e az egyszerű többséget igénylő támogatott indítványokat.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő támogatott javaslatokat 250 igen szavazattal, 93 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Bizottsági állásfoglalásra és frakciókérésre figyelemmel még további javaslatokról is döntenünk kell.

Az ajánlás 3. pontjában Szilágyi Péter az egységes javaslat 2. §-át új bekezdéssel egészíti ki, amelyben elidegenítési feltételt terjeszt elő az állam által átvett ingatlanvagyonra. Az LMP-frakció kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 62 igen szavazattal, 279 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el. (Taps az LMP soraiban.)

Az ajánlás 11. pontjában Lázár János az egységes javaslat 9. § b) változata 13. § (1) bekezdésében a jogutódlásra vonatkozó módosítást terjeszt elő. Az alkotmányügyi bizottság támogatja.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 2 igen szavazattal, 346 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Most jegyzői bejelentés következik.




Felszólalások:   196   196-292   293      Ülésnap adatai