Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/4865. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Kontrát Károly úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

(11.00)

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: (Nem a saját mikrofonjába:) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közrend és a közbiztonság megteremtése, illetve fenntartása... (Közbeszólások, köztük: Nincs hang. - A másik mikrofont!) Köszönöm a türelmet.

ELNÖK: Az időkeretet kérem visszaállítani!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A közbiztonság és a közrend megteremtése, illetve fenntartása az állam kizárólagos joga és kötelessége. Ebben az önkéntes állampolgári közreműködés olyan cél, amelyet a kormány elismer és támogat, azonban ennek a közreműködésnek a feltételeit és korlátait az állam jogosult meghatározni. Az egyesülési jog alapján 1991 márciusában jött létre a polgárőrség Magyarországon, amely napjainkra meghatározó közösségszervező erővé vált. A polgárőrség a közbiztonság érdekében működő legnagyobb létszámú mozgalom, cselekvési és önmegvalósítási lehetőséget nyújt a helyi bűnmegelőzés és rendfenntartás iránt elkötelezett, a környezetük biztonságáért felelősséget érző emberek számára.

A polgárőrök olyan lokálpatrióták, akik a helyi közrend fenntartásáért, a lakóhely közbiztonságáért tenni akarnak, és ennek érdekében közérdekű szolgálatot is ellátnak. Az Országos Polgárőr Szövetség taglétszáma jelenleg körülbelül 90 ezer fő. Jelentőségüket jól mutatja az, hogy a polgárőrök országosan mintegy 300 ezer intézkedést, jelzésadást végeznek évente. Katasztrófahelyzetekben több tízezer polgárőr vesz részt az árvízi védekezésben is. Tavaly 9 millió szolgálati órát teljesítettek, ezért itt, a tisztelt Ház előtt is köszönetet mondok nekik. Az állam által a költségvetésből biztosított 720 millió forintos költségvetési támogatást a 9 millió szolgálati órára vetítve megállapítható, hogy egy óra alig 78 forintjába került a költségvetésnek.

A hazánkban működő polgárőrség taglétszáma és tevékenysége tekintetében Európában egyedülálló. 2006-ban törvény született a polgárőrségről, azonban az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a szabályozás nem teljes mértékben megfelelő. Az elmúlt években különféle, bizonyos pártokhoz, szélsőséges mozgalmakhoz köthető, a rendvédelem állami monopóliumát kikezdő álpolgárőrségek jelentek meg Magyarországon.

A hatékony és a társadalom érdekét, illetve a bűnmegelőzést szolgáló polgárőrségek érdekében jogszabály-változtatásra volt szükség. Ezt megvalósítottuk, törvényileg büntetve az egyenruhás bűnözést, így a későbbiekben a polgárőrség, amely visszatérve a 20 éves hagyományhoz, lakossági kezdeményezésként indul, a helyi és a területi rendőrkapitányságokkal teljes mértékben együttműködve, megfelelő technikai felszereltséggel tud működni. Az állam elsődleges feladata a polgárőrséggel kapcsolatban az, hogy olyan szabályozást alkosson, hogy a helyi bűnmegelőzésben és a közrend fönntartásában való önkéntes szerepvállalást az állami kötelező feladatellátással összehangolja.

Tisztelt Országgyűlés! Az új törvényi szabályozás célja, hogy a polgárőrség alapvető struktúrájának megtartása mellett a polgárőrség szervezetére és a polgárőri tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket egységes szerkezetbe foglalja. Fontos elem, hogy megállapítja az állami támogatás, valamint a polgárőrök tevékenységének és a polgárőr-szervezetek működésének és nyilvántartásának szabályait. A polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységeket és az egyesülési joggal történő visszaéléseket a kormány már megakadályozta, és ezek a szabályok az új, egységes szerkezetbe foglalt szabályozásba is bekerültek.

A javaslat, a jelenlegi törvényjavaslat számos újdonságot tartalmaz, ennek köszönhetően a törvénytervezet elfogadása esetén növekedhet a polgárőr-szervezetek, illetve a polgárőrök száma. A közbiztonság közösségi védelmének lehetőségei is kiszélesedhetnek, ami a közbiztonság helyzetét javítja, és az emberek biztonságérzetére is kedvező hatással lesz majd. A polgárőri szolgálat ellátásának alapszervezete a polgárőr-egyesület, amelynek működése deklaráltan politikamentes. A törvényben meghatározott feladatait más társadalmi szervezet vagy egyéb célra létrejött egyesület nem végezheti. Ezzel a polgárőri tevékenység elkülöníthető minden más egyesület tevékenységétől.

Az új szabályozás a polgárőr-egyesület működésével kapcsolatban két feltételt határoz meg. Az első feltétel, hogy a speciális polgárőr-tevékenységek akkor végezhetők, ha az egyesület a rendőrséggel együttműködési megállapodást kötött. A második törvényi feltétel az, hogy a létrejött polgárőr-egyesületeknek az Országos Polgárőr Szövetség tagszervezetévé kell válnia. A polgárőrség középszintű szervezete az önkéntes alapon működő megyei polgárőrszövetség, amely koordinációs, képviseleti feladatokat láthat el. Mivel a szövetségek létrehozása az egyesülési jog alapján teljesen önkéntes, így a törvényjavaslat nem kíván beavatkozni a tevékenységükbe.

Tisztelt Országgyűlés! A polgárőrség országos szintű szervezete az Országos Polgárőr Szövetség, amely a polgárőrség működésével kapcsolatos állami feladatok ellátásában működik közre. Az állami működést elősegítő feladatok egységes és összehangolt ellátása érdekében a törvény csak egy Országos Polgárőr Szövetség működését teszi lehetővé. Ezzel a rendőrség és a polgárőrszervezetek együttműködése helyi és országos szinten is biztosítottá válik. A költségvetési támogatás felhasználása az egységesítéssel racionalizált módon történhet, egyben biztosítjuk a polgárőr-igazolványok és a kapcsolódó nyilvántartások működését.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban az új szerkezeti elemek a következők. A törvényjavaslat előírja, hogy a polgárőrszervezetek politikai tevékenységet nem folytathatnak, működésük a politikai pártoktól független. A polgárőrszervezetek polgárőri jellegét, valamint a tevékenység ellátásának jogosultságára utaló külön nyilvántartási adatot a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni. A polgárőrszervezetek elnevezésének tartalmaznia kell a polgárőr megjelölést. Nyilvántartásba vett más társadalmi szervezet az elnevezésében a polgárőrséggel való összetéveszthetőségre alkalmas megjelölést és elnevezést nem használhat.

A törvényjavaslat meghatározza a polgárőr-egyesület által kizárólagosan végezhető alapfeladatokat. Ezek a következők: közterületi járőrszolgálat, figyelőszolgálat, jelzőőri feladatok. A törvényjavaslat előírja, hogy a polgárőrök kitűzhető igazolvánnyal rendelkezzenek, amivel azonosítani tudják magukat. A polgárőrszervezet képfelvevő eszközök működtetésében részt vehet. Az erre vonatkozó garanciális szabályozást biztosítani fogjuk. A törvényjavaslat bevezeti a polgárőri szolgálat ellátásával kapcsolatos panasz jogintézményét. Nevesíti a polgárőrszolgálat állami támogatásának formáit, az állam a polgárőrséget a Belügyminisztérium fejezeten keresztül pénzbeli, formaruházati eszközökkel támogatja.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat céljának és legfontosabb, leglényegesebb elemeinek felsorolásával, rövid bemutatásával kívántam önöket meggyőzni arról, hogy a javaslat társadalmilag hasznos, jó célokat szolgál. Kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Megadom a szót Tamás Barnabásnak, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadójának.

TAMÁS BARNABÁS, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság tegnapi ülésén megtárgyalta a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló, T/4865. számú törvényjavaslatot, és azt 14 igen szavazattal, 2 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

A polgárőrség Magyarországon 1990-ben kezdte meg működését, az első polgárőrszervezetek a kormány által támogatott mozgalomként jöttek létre. A polgárőrség két évtizedes működésének társadalmi hatásai nagy jelentőséggel bírnak. Ma a polgárőrség az egyik legnagyobb létszámú, összehangoltan működő, helyi, önkéntes alapon szerveződő és működő társadalmi szervezet, amely nélkül Magyarországon a bűnözés megelőzése elképzelhetetlen.

(11.10)

A legutóbbi országgyűlési képviselői választásokat nem sokkal megelőzően azonban olyan új, polgárőrségként bejegyzett szerveződések jelentek meg Magyarországon, amelyek ugyan a közbiztonság romlásának megakadályozását és megelőzését tűzték ki célul, a működésük ugyanakkor e célokkal ellentétes hatást váltott ki, hiszen a biztonság növelése helyett eszkalálták a társadalmi feszültségek következményeit.

Ezért a polgárőrség jogállására, a szervezetére és tevékenységére vonatkozó új szabályozás elsődleges célja, hogy a jelenleginél hatékonyabb módon ösztönözze a bűnmegelőzés, illetve a személy- és vagyonvédelem területén jelentős szerepet betöltő önkéntes civil szerveződés működését, e szervezeteknek a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködését, illetve megfelelő állami támogatásukat.

Azt gondolom, mindazzal kiegészítve, amit államtitkár úr elmondott, általános vitára alkalmasnak tartom a törvényjavaslatot, és javaslom a Háznak az elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tasó Lászlónak, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr.

TASÓ LÁSZLÓ, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság is tegnapi ülésén tárgyalta az előterjesztést, és 20 igen szavazattal támogatja annak általános vitára való alkalmasságát. Túlságosan hosszú vita nem kerekedett egyébként, mert nem volt sok hozzászólás. Mindenki számára világos volt, hogy miért is kerül sor a szabályozásra, bár a vélemény erről egészen eltért, mint kiderült.

Engedjék meg, hogy az általános indokolásban foglaltakhoz néhány gondolattal hozzájáruljak, és a véleményemet ezzel picit kiterjesszem, és ez arról szól mindössze csak, hogy az ellenzékeik véleménye közül a Jobbik azt fogalmazta meg, hogy ez egy pitiáner politikai bosszú az előterjesztő részéről, és erre mindenképpen reagálnunk kellett és kell is.

Azt gondolom, hogy aki a polgárőrség működését ismeri Magyarországon, nem csak azt tudja, hogy a helyi közösségek elismert tagjaiból állnak általában, és azokból, akik önkéntesen vállalnak szerepet, lehetőséget és felelősséget a biztonság érdekében, olyan emberekből áll egyébként, akik segítőkészségükről biztosítják az ott élő lakosságot. Azt gondolom, hogy vétek, hogyha nem teszi tisztába a törvény és nem teszi a különbséget világossá mindenki számára, hogy mi az, amikor valóban a közösség érdekében dolgozik valaki, a nyugalom érdekében érdekelt, és a nyugalom miatt próbál tevékenységet vállalni, vagy mi az a nagy különbség, amelynek a végén azt látjuk, hogy a politikai haszonszerzés jelenik meg, és egyértelműen arról szól, hogy a feszültség generálódjon és fokozódjon.

Jómagam azért merek erről beszélni, mert Hajdúhadházon ott voltam, amikor a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tevékenykedett és dolgozott, és biztosan mondhatom önöknek - a véleményem is többször elhangzásra került már -, hogy itt egyértelműen a feszültségkeltés volt a cél, és nem az, hogy a nyugalmat, a biztonságot erősítsék.

A polgárőrség működéséről mindenképp ki kell emelni, és azt gondolom, ebben senki sem mondhat mást, bár mondhatni mondhat, de nem gondolhatja komolyan, hogy helyi emberekből kell állnia a polgárőrség tagjainak, helyi emberekből, és azokból, akik ismerik az ott élő embereket. A felkérés pedig szintén a helyi emberektől jöhet, nem mástól vagy éppen a rendőrségtől, amellyel együtt kell működniük a közrend, közbiztonság érdekében. Tehát ez Hajdúhadházon nem történt meg, és azt gondolom, hogy emiatt is volt ebből igazán komoly feszültség és probléma.

Én bízom benne, hogy a politikai haszonszerzésnek utolsó állomása volt Hajdúhadház, és nem lesz még egyszer ilyen nyilvánvaló és egyértelmű provokáció. Azt gondolom, hogy akinek polgárőr-tevékenységgel kapcsolatban van valamilyen szándéka, mondjuk, részt akar venni a munkában, azt nyugodtan megteheti, a polgárőrség nyitott, a polgárőrök mindenkit fölvesznek, aki arra érdemes, a munkában részvételt adnak neki, hogyha valóban igazolja azt, hogy a szándéka egyértelmű és világos, nem másról szól, mint az emberek nyugalmának, biztonságának javításáról.

A bizottság 20 igennel, mint mondtam, támogatja az előterjesztést. Én abban bízom, hogy az ellenzéki padsorokban is megértik azt, hogy van más formája a politikai haszonszerzésnek, ne legyen semmiképpen sem az, hogy egy olyan szervezet rovására és az abban dolgozó emberek kárára szervezkedik valami és valaki, akik nem érdemlik meg azt, hogy egybemossák azokkal az emberekkel, akiktől még maga a jobbikos képviselő Hadházon is megrémült. Idézem a képviselőt: még én is megijedtem, ezek milyen kemény fickók. Amikor meglátta, hogy levetkőztek félmeztelenre, elcsodálkozott, hogy mi volt rajtuk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Endrésik Zsolt képviselő úrnak, aki a bizottságban kialakult kisebbségi véleményt ismerteti. Öné a szó.

ENDRÉSIK ZSOLT, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. (Dr. Apáti István Tasó Lászlóval beszélget.)

ELNÖK: Megkérem képviselőtársaimat, hogy a diskurzust fejezzék be. Öné a szó, képviselő úr.

ENDRÉSIK ZSOLT, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Az órát szíveskedjenek visszaállítani. Itt egy elég komoly diskurzus alakult ki a padsorokban.

Tegnap, tényleg november 7-én az önkormányzati és területfejlesztési bizottság megtárgyalta ezt a törvényjavaslatot. 20 igen és 4 nem arányban a többség úgy találta, hogy alkalmas az általános vitára. A 4 nemet három jobbikos képviselő és egy független képviselő adta.

Egy dolgot mindenképp felháborítónak tartok, és mindenképp a jegyzőkönyv miatt is szeretném elmondani, hogy a bizottsági ülés előtt három órával lettünk arról értesítve, hogy bizottsági ülésünk lesz. Ezt mindenképp szerettem volna elmondani.

Az elmúlt másfél évben nem ez volt az első eset, hogy a Fidesz-KDNP célirányosan vagy egy emberre, vagy egy szervezetre, vagy egy szervezet ellen hozzon törvényt, nyújtson be törvényjavaslatot. Példaként fel tudom hozni a lex Borkait, aminek a bizottsági vitáján én is ott voltam még annak idején a honvédelmi bizottságban. Ténylegesen el lehet azt mondani, hogy tényleg egy szervezetre vagy egy emberre is akár törvényt tudnak hozni, és meg is hozzák ezeket. Mellékesen hozzáteszem, hogy elég komolyan belenyúlnak az egyesülési alapjogba, lényegében az alaptörvényben lefektetett emberi alapjogba is.

Meghallottam egy olyan kifejezést Kontrát államtitkár úr szájából, amit mindenképp el kell mondanom, hogy álpolgárőrségek jöttek létre az utóbbi időszakban. Én ezt cáfolom, és azt mondom, hogy ez nem igaz. Ezek a szervezetek, köztük a Szebb Jövőért polgárőrség is végezte a feladatát, hatékonyan végezte a feladatát, sokkal nagyobb hatékonysággal, mint az OPSZ hasonló szervezetei.

Ha szóba kerül az OPSZ, igaz, kisbetűvel rengetegszer megjelenik már a törvényjavaslatban az Országos Polgárőr Szövetség, ez nagybetűvel is létezik a valóságban, és nem véletlenül került ez ide, mivel ezt az egész szervezetet erre az országos szövetségre próbálják majd felépíteni, amibe az összes egyesületnek kötelező lesz majd a belépés. Úgy alkották meg az egészet, hogy csak olyan országos szövetségre legyen igaz, aminek a taglétszáma 50 ezer fő felett van, valamint már több mint három éve folytasson országos polgárőr-szervezői tevékenységet. Szóval, már a törvényjavaslatban is sugallták azt, hogy csak ez az egy szövetség kaphatja meg ezt a jogot.

Nagyon örültünk volna, nagyon jó lett volna, ha az OPSZ országos vezetője, Túrós András is ott lett volna a bizottsági ülésen, de sajnos ez nem történt meg. Neki azért egypár kérdést szívesen feltettünk volna. Igaz, itt a kormány nagymértékben a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületben látja az ellenséget, én meg azt mondom, hogy azért a saját berkekben is lehetne sepregetni, és a Túrós által fémjelzett volt pártállami rendőrkapitány, valamint volt III/III-asok, munkásőrök alkotta szövetséget preferálják itt. Az indokolást hallottuk, ezt többször is felolvasták. Borzalmas ennek a törvényjavaslatnak az indokolása. Ehhez nem is akarok több dolgot hozzáfűzni.

Amit viszont szeretnék kiemelni, és lehet, hogy ezen meg fognak botránkozni, és tényleg szitkokat fognak rám szórni, de ezt el kell mondanom, hogy jelenleg a Fidesz-KDNP-koalíció lényegében bolsevik módszerekkel dolgozik. Rengeteg törvényük erre utal: központosítanak, uniformizálnak, feltétlen engedelmességet követelnek.

(11.20)

Igaz, az OPSZ is kap 720 millió forintot, be van tömve a szájuk, meg van szerezve egy újabb szövetség, lesz pénz, paripa és gázspray a későbbiekben a kezükben.

Amit viszont még zárásként hozzátennék, azok az emberek, akik tenni akarnak a közbiztonságért, más megoldásokat fognak keresni, és csak azzal szeretném zárni, hogy megint nem a ruha fogja tenni az embert.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Simon Miklós képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársam! Felháborítónak tartom azt a hozzáállást, amit ön azon polgárok irányába mutat, akik a településért áldozatot vállalnak. Visszautasítom azt, hogy III/III-as ügynökökből és kimustrált rendőrtisztekből állnának. Ez felháborító! Nem hiszem, hogy ön jogot formálhatna erre, arra, hogy több tízezer emberről ezt mondja; ezt a nyírbogáti polgárőrök nevében is visszautasítom. Én tagja vagyok ennek a szervezetnek, és évek óta ingyen és bérmentve, éjjel-nappal megpróbálunk a polgárok szolgálatába állni. Ez, amit ön mond, demagógia (Murányi Levente: Ez a demagógia!) a legmesszebbmenőkig.

Kedves Képviselőtársam! Mi vagyunk ott az emberekkel, a településeket mi igazgatjuk, nem pedig önök. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Látjuk, hogyan!) Önök csak a feszültséget szítják, és szétzilálják a közbiztonságot. Ez a tapasztalatunk Nyírmihálydiban és Nyírbogáton is. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Ki a demagóg?)

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Egyed Zsolt képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Akkor én is folytatnám a gondolatot. Én meg azon háborodtam fel, amin Simon képviselőtársam felháborodott. (Dr. Simon Miklós: Akkor egyen háborodtunk fel.) Nem, nem egyen háborodtunk fel. Azt tartom felháborítónak, hogy ön egyáltalán, ebben a Házban egy ilyen kérdést szóba hoz. Tudomásul kell venni, hogy a polgárőrszervezetek, amelyek egyébként minden tiszteletet megérdemelnek, azok az emberek, akik tényleg járják a falvakat, állami támogatásból működnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudják, hogy hol van a nagy különbség? A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet az emberek hívják meg a településekre, a saját pénzükön mennek oda, és az emberek látják vendégül őket, ők szállásolják el őket, mert szükség van a jelenlétükre. Állami vagy normál polgárőrszervezetet én még nem hallottam, hogy meghívtak volna bármelyik településre.

Most itt Tasó képviselőtársam is elmondta, hogy ez történt Hajdúhadházon meg az történt. Hajdúhadházon egyetlenegy dolog történt: odahívták a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, mert élhetetlen volt a település, és amíg ott voltak ezek az emberek - hangsúlyozom még egyszer, a saját költségükön, a saját pénzükön -, addig nem történtek bűncselekmények, mert azok az emberek, azok a lakosok, akik arra vannak szocializálódva, hogy bűncselekményből éljenek - akik egyébként önöknek egy jelentős szavazóbázisa -, azok egyszerűen nem merték ezt a tevékenységet folytatni, mert megvolt egy visszatartó erő ott a településen, hogy ne merjenek bűnözni. Ha önök ezt a törvény által meg akarják tiltani, akkor önök nyíltan kiálltak a bűnözők mellett!

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kettőperces felszólalásra megadom a szót Simon Miklós képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Kedves Képviselőtársam! Ön tévedésben van, és nincs tisztában azzal, hogyan működnek a településeken a polgárőrök, polgárőrségek, az egyesületek. Az elmúlt évig nálunk - Nyírbogátról beszélek - egyetlen forint állami támogatást sem kapott a polgárőr-egyesület, az elmúlt esztendőig, de tíz éve folyamatosan működik az egyesület, és több százezer őrzési órát letett a település asztalára. De én úgy gondolom... (Pörzse Sándor: Több százezer órát?) Több százezer órát a tíz év alatt, igen, képviselőtársam. Megkérdezem önt: hány óráig őrizte a budapestiek közbiztonságát? (Pörzse Sándor: Én?) Maga! (Pörzse Sándor közbeszól. - Derültség a Jobbik soraiban.) Nulla! Nulla! (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérem, hogy a Ház méltóságának megfelelően folyjon a vita.

DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Miután én is a polgárőrség tagja vagyok, tisztelt képviselőtársam, azt tudom mondani, biztos, hogy többet, mint ön, állapodjunk meg ebben. Tehát önök arról beszélnek, amiről fogalmuk sincsen. Arról beszélnek, hogy mi mennyibe kerül, közben pedig a fától az erdőt nem látják, sajnálatos módon. Tehát a polgárőr-egyesületek eddig állami támogatást nem kaptak, maximum az önkormányzatok támogatták őket (Dr. Lamperth Mónika: Ez szemenszedett hazugság!), és többször előfordult, hogy még az önkormányzatok sem tudták támogatni, hanem saját pénzen járőröztek a Nyírségben a polgárőrök, és erre mondják önök azt, hogy az OPSZ szervezeteit az állam támogatja. Ez nem igaz! Saját erőből, jó szándékkal csinálják a dolgukat.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, mielőtt megadom a szót az írásban előre bejelentkezett képviselőknek, további öt kettőperces felszólalás van soron.

Megadom a szót Endrésik Zsolt képviselő úrnak.

ENDRÉSIK ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Meg lettem szólítva, ezért bátorkodtam szóhoz jutni. Jómagam az OPSZ tagja vagyok, kezdem ezzel, meg ismerem a polgárőrségek működését a saját településemen, a saját falumban. Tudom, hogy eddig nem jutottak állami támogatáshoz... (Dr. Simon Miklós közbeszól.) Köszönöm. Vannak bizonyos együttműködések, mi például a Magyar Posta Zrt.-vel működtünk együtt, de ez részletkérdés.

Amit én elmondtam, a vezetőségre vonatkozik nagyrészt, és nagyon szeretném azt elérni, hogy majd az eljövendő OPSZ felső vezetésében, sőt tagságában ne legyenek III/III-asok, volt munkásőrök és egyéb volt pártállami vezetők. Ezzel kapcsolatban a Jobbik több módosító javaslatot be is adott, ezt szerettem volna kiemelni; valamint azért hozzátenném, hogy ténylegesen konkrét adatok vannak azzal kapcsolatban, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tényleg hatékonyabban látta el a feladatát azokon a településeken, ahol megjelent, mint az OPSZ-ben lévő szervezetek.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettőperces felszólalásra következik Vincze László képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Megadom a szót.

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Én azt gondolom, hogy ebben az ügyben, amikor egy társadalmi alapon szerveződött egyesület munkáját minősítjük, tisztelt képviselőtársaimnak kellő higgadtságot kell tanúsítani, mert ezekben a szervezetekben, például a mi településünkön is, Csongrádon, de a környéken is vannak pedagógusok, vannak munkásemberek, vannak értelmiségiek, és ez a szervezet például megteremti a saját működésének is némi alapját, amely szervezetek jól működnek. Például kalákában építettek garázsokat a mi városunkban, ennek a bevételi díjából üzemeltetik magát az egész rendszert, pályáznak különböző dolgokra. Például már olyan gépkocsival is rendelkeznek, ami a lopott járműveket föl tudja fedezni, ismerni, meg utoléri, mezőőri tevékenységet folytatnak, ami az ottani embereknek és vezetőségnek húsz év szívós, kitartó munkája. Én is tudok olyan polgárőrcsapatot, -egyesületet, ahol egy picit helyben járás, topogás van, de nem ez a jellemző országos összesenben sem. És valóban, az egyesületi törvény tekintetében történt az elmúlt időszakokban előrelépés, de most szükség van a mostani dolgok újragondolására.

Én javasolom képviselőtársaimnak, nem hivatkozva rá, hogy én is már hat vagy akárhány év óta köztük vagyok, nem ez a lényeg, de azt javaslom a kedves képviselőtársaknak, hogy ne állítgassuk szembe az újdonsült, polgárőrnek nevezett formációkat (Az elnök csenget.), akik azért inkább bizony a feszültség gerjesztésére is szolgálnak, bizonyítva egyes dolgokban.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormányzó pártok soraiban.)

(11.30)

ELNÖK: Köszönöm. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Egyed Zsolt képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném még egyszer leszögezni Simon képviselőtársam felé: tehát én nem azt mondtam, hogy lebecsméreljük a működő polgárőr-egyesületeket, hanem azt mondtam, hogy az a polgárőr-egyesület, amelyiket önök tűzzel-vassal üldöznek, az a rövid története alatt, egy-két éve alatt sokkal nagyobb hatékonyságot tudott felmutatni és sokkal nagyobb eredményeket tudott felmutatni, mint a többi polgárőr-egyesület az elmúlt húsz év alatt.

Én elhiszem, hogy önök több százezer órát járőröztek tíz év alatt, mellékesen, zárójelben megjegyzem, hogy cirka 87 ezer órából áll tíz év, de önök ezt is megoldották. (Közbeszólás és derültség a Fidesz soraiban.) Tudom, megoldanak önök mindent, ez egy részletkérdés. A lényeg az, és ezt le kell szögezni, és ha a szívükre teszik a kezüket, akkor bevallhatják önök is, ez a törvény nem valamiért jött létre, hanem valami ellen, konkrétan a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület ellen, akik egyébként rendet tudnak tartani vidéken.

Én megértem képviselőtársaimat, mindenki elmondja a saját környezetében lévő problémákat, én Borsod megyei vagyok, higgyék el, hogy sokkal rosszabb a helyzet ott, mint ahogy innen, Budapestről látszik. Kontrát államtitkár úr is elmondta már számtalanszor itt, a tisztelt Házban, hogy felavattak 1800 rendőrt. Nem azzal van a gond, azzal van a gond a rendőrségnél is, hogy nincs megfelelő jogkör a kezükben. A polgárőrség kiegészítőként nagyon jól tudna mellette működni, és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület meg talán az egyik leghatékonyabb ilyen szervezet. Nem értem, hogy miért üldözik őket, illetve értem én, csak gondolom, erről önök nem akarnak beszélni.

Itt nem politikai haszonszerzésről van szó, mert ha politikai haszonszerzésről beszélünk, akkor ezzel a törvénnyel önök szeretnék azt megvalósítani, mert talán a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettől azok félnek a legjobban vidéken, akik önöknek most a legnagyobb szavazóbázisa.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Tasó László képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. Öné a szó.

TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azért néha én is elképedek, pedig már elég sok évet megéltem, és láttam már néhány érdekes dolgot a világban. De a beszólásaikat egyébként én díjazom, nem szoktam felháborodni, hogyha beszólnak, én is megteszem általában, gondolom, hogy észrevették már.

De ettől függetlenül önök mégiscsak megbántották a polgárőrcsoport, a polgárőrszervezet minden tagját azzal, hogy például azt mondják, hogy a most alakult valamilyen csoport vagy csoportosulás hatékonyabb munkát végez, mint ők húsz éven keresztül. (Egyed Zsolt: Ez az igazság!) Ekkora butaságot, bocsásson meg, képviselő úr, mondjuk, lehet mondani, és nem is csodálkozom, hogy ön ilyeneket mond különben, de ettől függetlenül azért gondolkodjon el egy picit: húsz éve dolgoznak nagyon sokan olyan emberek, akik ott élnek és ott laknak. Nyilvánvalóan az, hogy valakit áthívnak vagy átimportálnak, vagy átküldenek valahová rendet csinálni, az mégiscsak egy faramuci helyzet. A polgárőrségnek a működése nem erről szól. Az egy önkéntes tevékenység, és helyben működik. Nem deszantosokat küldenek oda és nem egyenruhában, és nem olyanfajta magatartással, amit alkalmanként észre lehetett venni.

Én nem mondom azt, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületnek a tagjai azok mind politikai haszonszerzés céljából mennek oda, vagy olyan szándékkal mennek, hogy provokációt keltsenek. Én ezt ne mondtam, és nem is mondom ezt egyébként. De azt mondom, hogy voltak és vannak közöttük olyanok, akik viszont erre szakosodtak.

Azt gondolom, hogyha polgárőr-tevékenységre valaki hajlamos vagy akar ilyen tevékenységet végezni, megteheti azt, mint a képviselő úr, Endrésik képviselő úr, aki tagja az OPSZ-nek. Ugyanúgy mindenkinek, akinek ilyen szándéka van, be kell lépni az OPSZ-be, nyilván lesz tartva, dolgozhat, együttműködik a rendőrséggel, együttműködik a helyi emberekkel, a helyi lakossággal és kész. De az, hogy önök így beszélnek emberekről, akik tényleg önkéntesen dolgoznak, és minden éjszaka például járőröznek; több tevékenységet tudok elmondani, amely példaértékű lehet akár európai viszonylatban is, nem csak Magyarországon. Ilyet azért, higgyék el nekem, nem lehet megfogalmazni, még önöknek sem.

A másik pedig az, hogy ki a tábora a Jobbiknak, vagyis a Fidesznek (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), azt hagyjuk, az majd elválik. (Egyed Zsolt: Mi tudjuk!) Az majd elválik.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Apáti Istvánnak, Jobbik-képviselőcsoport.

Öné a szó.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én Simon képviselő úrnak szeretnék reagálni a szavaira. Ne keltse azt a hamis látszatot, tisztelt képviselőtársam, hogy mi nem tudjuk, hogy mi újság van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, akár az északi, akár a keleti megyékben.

Attól, hogy mi nem vagyunk politikai álláshalmozók, attól, hogy nem vagyunk gépesített szupermenek, attól, hogy egy fenékkel csak egy lovat ülünk meg, és országgyűlési képviselőként semmilyen egyéb politikai tisztséget nem töltünk be, attól még mi is látunk a pályán, mi is ott nőttünk fel, mi is ott vagyunk az emberek között, és nem egy elsötétített szobában éljük mindennapjainkat. Tehát tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy mi újság, tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy önök tűzön-vízen át védik, és akkor beszéljünk már végre nyíltan, tisztán és őszintén, hogy kiket, védik a legnagyobb hazai kisebbséget. Gyakorlatilag a legnagyobb hazai kisebbséget önök rendvédelmi vonalon, polgárőrség viszonylatában is úgy kezelik, mint Indiában a teheneket: egy szent kisebbségként, egy sérthetetlen kisebbségként, akiket soha senki meg nem bánthat, akiket mindenképpen meg kell védeni.

Persze, értem én, hát akiknek a szavazatait - és akinek nem inge, nem veszi magára, senkit nem fogok személyében megbántani -, akinek nem inge, nem veszi magára, akiknek lejárt szavatosságú konzervekkel meg lehet venni a szavazataikat négyévente meg a kopogtatócéduláikat, azt az MSZP meg a Fidesz persze, hogy karöltve védi. Miért nem tiltakoznak az ellen, hogy Hajdúhadházon milyen brutális kegyetlenséggel gyilkoltak meg idős embereket? Egy idős néninek volt éppen azon a héten a temetése, amikor a polgárőrök ott járőrszolgálatot teljesítettek. Meg arra válaszoljanak nekem, meg válaszoljon ön is, tisztelt államtitkár úr, hogy hány bűncselekményt vagy hány szabálysértést valósítottak meg a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, mert egyet sem valósítottak meg. És ez lenne a zsinórmértéke mindennek, a hitelesség és a valóság.

Önök politikai okokból folytatnak egyfajta boszorkányüldözést. Én nem láttam olyan tetoválással rendelkező embereket a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai között, akikre Tasó képviselő úr utalt, ellenben láttam, ugyanis én azon a héten pénteken tiszteletem tettem Hajdúhadházon, én láttam olyan kigyúrt, kitetovált cigány bűnözőket, akik hölgyek futtatására szakosodtak, nem akarok itt, a tisztelt Ház előtt csúnya kifejezéseket használni, akik igen jó megjelenésű börtöntetoválásokkal voltak ellátva. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ezzel kellene foglalkozni, nem a polgárőrséget szapulni! (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Tasó László képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Utolsó alkalommal, csak, kedves képviselő úr, az álláshalmozásról. Tudja, a polgármesteri tisztség az tisztség, nem állás. Az állásokról inkább úgy lehetne beszélni, hogy mondjuk, van külső állású foglalkozása valakinek, amiből jövedelmet szerez. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Politikai állás!)

Bocsánat, még egyszer: tehát az állás az állás, az egy beosztás, az nem tisztség. Amit mi együtt ellátunk most még egy darabig, az egy kettős választás eredménye, két külön, önálló választásnak az eredménye. Annak a birtokában tették le a voksukat a polgármesterekre a választópolgárok, hogy tudták, hogy ők már képviselők is. Úgyhogy azt ne vegye már zokon, de mégsem fogadom el, hogy valaki kétségbe vonja azt a lehetőséget, hogy egy választáson a törvények szerint indulhat bárki - még az az állatfajta is, akit önök képviselőként degradálnak le alkalmanként, bocsásson meg! Tehát ez nem álláshalmozás véleményem szerint.

A másik pedig az, hogy Hajdúhadházon nem csak cigány bűnözők vannak, ahogy ön mondja általában, és egyébként nem csak azok szavaznak ránk, bocsásson meg; az a néhány százezer ember, aki a megyében, az a néhány millió, aki az országban, és az a 49 ezer, pontosabban 48 400, aki rám szavazott egyébként ebben a választási fordulóban 2010-ben, az mégsem a roma kisebbséget fedi csak le.

Egyébként meg nem kell minden egyes romát minden alkalommal betaposni, bedöngölni a sárba. Én nem azokat védem, akiket bűnözésen kapnak vagy éppen bűnöznek, szó sincs erről. Azokat védem, aki általában magyar emberként éli világát és roma származású. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Apáti István képviselő úrnak. Öné a szó.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm. Tisztázzunk néhány félreértést, képviselő úr! Egy szóval nem mondtam, hogy a Fideszre meg a KDNP-re csak cigány emberek szavaznak, akár Hajdú-Bihar megyében, akár országos viszonylatban. Én azt állítottam többször, és ezt egyébként vállalni fogom ezután is és vállalom érte a felelősséget is, hogy a Fidesz és az MSZP az elmúlt több mint húsz esztendőben ráérzett arra, hogy természetesen nem kizárólagosan, de nem is elhanyagolható mértékben a cigányság egy stabil szavazóbázist jelent számukra.

Sőt, igazából a Jobbikot meg mondhatom, hogy a MIÉP-et, tehát a nemzeti radikális pártokat kivéve valamennyi politikai párt az elmúlt húsz évben ráérzett annak az ízére, erre mondtam én azt a múltkor, idézőjelbe téve, hogy politikai vérszagot érzett meg, hogy az egyre nagyobb számarányú, a számarányában egyre növekvő cigányság szavazatait nagyon könnyű bekaszálni. Egyébként tavaly tavasszal nem kellett már feltétlenül disznóöléseket meg főzéseket rendezni a cigánytelepeken, elég volt csak azt mondani - ez egyébként megtörtént Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy-két választókerületében is, elég volt csak azt mondani -, hogy ha a jobbikos jelölt túl jó eredményt ér el, ne adj' isten, nyer egyéniben, vagy hogyha a Jobbik túl jó eredményt ér el listán, akkor itt különböző retorziókat fognak a cigányság sérelmére vagy kárára végrehajtani.

(11.40)

Ez elég volt az egyszerű cigányembereknek, mentek és tömegesen szavaztak a Fidesz jelöltjeire és a Fidesz listájára, és ez 2010-ben az önök javára dőlt el. Nem mondom, más választások alkalmával ez meg szokott oszlani, akár az MSZP, akár a Fidesz között, ez az önök közös politikai felelőssége és közös politikai bűne, és ez most a polgárőrség kapcsán is jól látható. Mindenesetre kíváncsi leszek arra, hogy azoknak, akik az OPSZ által favorizált szervezetekhez akarnak majd csatlakozni, de köztudomású, hogy mondjuk, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületben teljesítettek korábban szolgálatot, na, azoknak a csatlakozási kérelmét vagy tevékenységét mennyire fogják majd támogatni. Egészen egyértelmű, hogy itt egy több elemből álló akadálypályát állítottak fel, csak azért, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet valamilyen módon megpróbálják ellehetetleníteni, de innentől kezdve minden olyan bűncselekmény részben az önök lelkén is szárad politikai értelemben, amit ezek a polgárőrök, ezek az igazi magyar hazafiak meg tudtak volna akadályozni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Kontrát Károly államtitkár úr. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én abban bízom, hogy a rendes, írásban előre jelentkezett felszólalók is szóhoz jutnak majd, de addig is sok jobbikos hozzászólásra szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a nemzeti együttműködés kormánya a törvény előtti egyenlőség elvét vallja, senki nem állhat a törvények fölött, függetlenül attól, hogy kinek milyen a bőrszíne, neme, faja, származása, felekezete. Aki megszegi a törvényt, az ellen határozottan fellépnek a rendőri szervek, ez történik minden esetben, ez történt például legutóbb október 12-én Érden is. Ez az egyik, amit szeretnék elmondani.

A másik pedig, amit ugyancsak szeretnék elmondani, a következő. Én érdeklődéssel hallgatom az önök hozzászólásait, de ha önök valóban elkötelezettek lennének a közrend, a közbiztonság megerősítése érdekében, akkor megszavazták volna az ezeket elősegítő törvényeket. (Derültség a Jobbik soraiban.) Képviselőtársaim, önök ezeket a törvényeket rendre nem szavazzák meg! Önök nem szavazzák meg ezeket a törvényeket, önöknek nem fontos a közrend, közbiztonság helyzete, javítása, önöknek valóban a politikai haszonszerzés a fontos, hogy az önök hátországát jelentő szervezet - nem mondom ki a nevét - érdekeit megpróbálják megvédeni foggal-körömmel, ez történik most is.

Arra kérem a tisztelt Házat, hogy legyen mód ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalására, és adjuk meg a lehetőséget az írásban előre jelentkezett képviselőknek a felszólalásra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendi kérdésben kért szót Endrésik Zsolt képviselő úr. Megadom a szót.

ENDRÉSIK ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A módosítók várható nagy száma miatt szeretném kérni, hogy a módosítók beadási határidejét az ülésnap végéig hosszabbítsák meg.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tájékoztatom a képviselő urat, hogy a bizottság jelenleg is ülésezik, de még a napirendi pont keretében az érdemi választ a felvetésére megadom.

Tisztelt Országgyűlés! További kétperces felszólalások következnek. Pörzse Sándor képviselő úr következik, kétperces időkeretben.

PÖRZSE SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Megfogadtam, hogy nem nyomok kétpercest, hát úgy látszik, eddig bírtam tartani magam.

Azt, hogy a fideszes képviselőtársaim sokszor indulatból, sokszor a mundér becsületét védve mit mondanak, én meg tudom érteni, semmi kifogásom nincs ellene. Ők is tudják, hogy ez a törvény miért jött létre, meg kell védeni a mundért, és azt mondom, hogy ez még becsülendő is, de azért azt, amikor egy államtitkár súlyosan csúsztat, nehéz szó nélkül megállni.

Azt, amit ön nem akart kimondani, úgy hívják, hogy Magyar Gárda - csak azért, hogy nehogy esetleg a televíziónézők ne tudják, miről beszélünk. A Magyar Gárdát önök feloszlatták, az alapító egyesületet feloszlatták, és ha valahol valamiről úgy vélik, hogy annak Magyar Gárda-szaga van, akkor azt önök feloszlatják, törvényt hoznak kétharmaddal, egyetlenegy dolog miatt: azért, mert ezek az emberek a sorsukat a kezükbe vették, és nem bízták önökre, pontosan az olyanokra, államtitkár úr, mint ön meg az ön belügyminisztere. Erről van szó, és ezt itt mindenki tudja.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kettőperces felszólalásra megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm. Némileg szeretném pontosítani az államtitkár úr által elmondottakat, illetőleg szeretnék egy ellentétpárt felállítani, hogy ki mit támogat és ki mit nem támogat a parlamenti meg a bizottsági munka során.

Azokat a Btk.-szigorításokat, amelyeket önök beterjesztettek, 95 százalékban megszavaztuk volna szíves örömest, ezzel önök is tisztában vannak, csak belecsempészték a Magyar Gárdát teljesen igazságtalanul, méltánytalanul, aránytalanul és politikai okokból sújtó rendelkezéseket, amelyekben túltettek még a gyurcsányi rémkorszakon is, hiszen a pénzbírság büntetési tételét is emelték, meg még elzárással is sújthatják ezeket a magyar embereket.

Ezért nem szavaztuk meg azokat a szigorításokat, tisztelt államtitkár úr, és kérem, ne csúsztasson a tévé nyilvánossága előtt, ön is nagyon jól tudja, hogy ezért nem szavaztuk meg, az összes többit szíves örömest megszavaztuk volna.

Arra szíveskedjen nekem válaszolni, hogy önök miért nem támogatták - nyilván politikai hiúságból, kicsinyességből, meg azért, mert jobbikosok nyújtották be - azokat a javaslatainkat, amelyeket Szilágyi Györggyel nyújtottunk be, például azt, amely a büntethetőségi korhatár 12. életévre történő leszállításáról szól, vagy miért nem támogatták az élet és a tulajdon jogos önhatalommal való megvédésének kiterjesztéséről szóló szabályokat, és miért nem támogatták azt az alaptörvény megalkotása során, hogy az emberölés súlyosabb eseteiben tartsa fenn a magyar állam a halálbüntetés visszaállításának a lehetőségét. Miért nem támogatták ezeket az indítványainkat, tisztelt államtitkár úr, miért söpörték le még az alkotmányügyi bizottságban, miért nem hagyták, hogy legalább itt a plenáris ülésen érdemi és értelmes vitákat folytassunk erről? Nyilván nem állítottuk azt, hogy a mi javaslatunk a legtökéletesebb, nyitottak lettünk volna módosító javaslatokra - miért kaszálták el ezeket? Különösen durva volt az élet- és tulajdonvédelemről szóló indítványunk leszavazása, amelyet az alkotmányügyi bizottságban sem mertek nem szavazatokkal leszavazni, egyszerűen csak tartózkodtak az alkotmányügyi bizottság tagjai, szemlesütve egyébként, mert ez egy szakmailag precízen kidolgozott, színvonalas javaslat volt.

Önök lefogják az emberek kezét, megpróbálják a társadalom immunrendszerét elfojtani a Gárda, a polgárőrség üldözése kapcsán, és az egyes embereknek, a magánszemélyeknek se biztosítanak lehetőséget arra, hogy normális módon meg tudják védeni magukat (Az elnök a csengő megkocogatásával jelzi az időkeret leteltét.) anélkül, hogy utána ők féljenek a büntetőjogi felelősségre vonástól.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Mielőtt megadnám Kontrát Károly államtitkár úrnak a kétperces felszólalásra a lehetőséget, tájékoztatom Endrésik Zsolt képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy az ülésnap végével zárjuk le az általános vitát, és ezen időpontig a módosító javaslatok beadására is lehetőség van.

Tisztelt Államtitkár Úr! Megadom a szót kétperces időkeretben.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Apáti képviselő úr kérdésére azonnal válaszolok: azért nem támogattuk ezeket, képviselő úr, mert a közrend, közbiztonság védelmét, megerősítését, illetve azokat a célokat, amelyeket ön említett, más, alkotmányos jogi eszközökkel jobban láttuk biztosítottnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kettőperces felszólalásra kért szót Apáti István, a Jobbik képviselőcsoportjából.

Öné a szó.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Kevesebb mint két percet fogok igénybe venni. Arra lennék kíváncsi, államtitkár úr, hogy melyek ezek az eszközök, mert ön most mondott valamit, meg önök általában azt mondják, hogy úgy kell csinálni, hogy jó legyen, de nem mondják meg, hogy pontosan, aprópénzre váltva ez mit jelent.

Mi épkézláb javaslatokat terjesztettünk be, sőt emlékszem, hogy az életfogytiglanra vonatkozó szabályozás területén is volt egy pontosító javaslatunk, azt is leszavazták. Tehát legalább 3-4 olyan nagyon jelentős javaslatot szavaztak le, amellyel sokkal előrébb tartanánk. Mi benyújtottuk, letettük az asztalra, leírtuk a konkrét elképzeléseinket, hogy milyen irányba szeretnénk elmozdítani e téren a jogalkotást, önök ellenben csak annyit tudtak mondani, hogy nem, meg majd, meg más eszközökkel. Akkor legyen szíves konkrétan megnevezni azokat az eszközöket, amelyeket ezen a területen alkalmazni akarnak, nagyon szívesen várom az idevonatkozó javaslatait. Nekünk ugyanis van, önöknek meg nincs. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most visszatérünk az írásban előre bejelentett képviselői felszólalásokhoz.

Elsőként megadom a szót Tóth Gábor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Belügyminisztérium november 5-én terjesztette be az Országgyűlés elé a polgárőrségről, a polgárőri tevékenység szabályairól szóló T/4865. számú törvényjavaslatot.

A polgárőrség tevékenységére vonatkozó, törvényi szintű szabályokat jelenleg a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény rögzíti. A legutóbbi országgyűlési képviselő-választásokat nem sokkal megelőzően azonban olyan új, polgárőrként bejegyzett szerveződések jelentek meg Magyarországon, amelyek ugyan a közbiztonság romlásának megakadályozását és megelőzését tűzték ki célul, ugyanakkor a működésük e célokkal ellentétes hatást váltott ki, hiszen a biztonság növelése helyett eszkalálták a társadalmi feszültségeket és azok következményeit. Mivel a polgárőrszervezetek az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alatt tevékenykedve szabadon alakíthatók, az ezzel kapcsolatos visszaélések megelőzése a jelenlegi szabályozás mellett nem biztosított maradéktalanul, ezért a szabályozás új alapokra helyezésére van szükség.

(11.50)

Tisztelt Ház! Az új szabályozás nemcsak a polgárőrök tevékenységére, de a szervezeteikre, illetve azok működésére vonatkozó szabályokat is megállapítja, annak érdekében, hogy az új szabályrendszer képes legyen megakadályozni a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységeket, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaéléseket. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat meghatározza, hogy milyen feltételek esetén mely társadalmi szervezet láthatja el az Országos Polgárőr Szövetség feladatait. A javaslat 30. § (5) bekezdése törvényi szinten a Fővárosi Bíróság által az Országos Polgárőr Szövetséget jelölte ki ezen feladat ellátására.

A törvényjavaslat elismeri a polgárőrség társadalmi-szervezeti jellegét, ennek megfelelően lényegi eleme a polgárőrség szervezeti rendszerének meghatározása, amely illeszkedik a közjogi intézményrendszerhez. A polgárőri tevékenység alapvetően az egyesülési jog alapján létrejött és működő egyesületekre, valamint azok szövetségeire épül, de a tevékenység rendészeti jellege következtében szükséges bizonyos feltételekhez kötni annak ellátását.

Nagyon fontos új eleme a javaslatnak: a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a polgárőr az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján, a szakmai felkészítést követően közterületen közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési és bűnüldözési célból bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon elhelyezett képfelvevő eszközök működtetésében közreműködhet. E rendelkezés bevezetése főként olyan tipikusan kistelepülések közbiztonságának fokozását és bűnmegelőzési célú törekvéseit támogatja, ahol nincs állandó rendőri jelenlét, és a települési önkormányzat azért nem telepít ilyen eszközöket, mert közterület-felügyelőket forrás hiányában nem tud foglalkoztatni. A polgárőröknek az ilyen képfelvevő eszközök működtetésében való közreműködése kizárólag a képfelvevő eszközök kezelését jelenti.

A polgárőrök képfelvevő eszközök működtetésében való közreműködésének jogosultsága jelentősen eltér a közterület-felügyelőkétől. Hiszen egyrészről a polgárőrség nem telepíthet ilyen felvevő eszközöket, másrészről a kezelés során a polgárőr a képfelvételen szereplő személyre vagy járműre vonatkozóan tudomására jutott adatokat, információkat az eredeti céltól eltérően nem használhatja fel, illetve személy- és lakcím-, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban tárolt adatok lekérdezésére és az észleltek alapján intézkedésre nem jogosult.

A törvényjavaslat garanciális elvárásként fogalmazza meg, hogy a polgárőr a közreműködés során észlelt szabálysértésről vagy bűncselekményről haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatóságot. Emellett a polgárőr a képfelvevő eszközök kezelése során köteles betartani azokat az elhelyező által kialakított szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, amelyek az érintett személy személyes adatait, így különösen a magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomásától megóvják.

További garanciális szabályként mondja ki a törvény, hogy a rögzített képfelvételt a polgárőr köteles a rendőrségről szóló törvényben és a közterület-felügyeletről szóló törvényben foglaltak felhasználása céljából a büntető- vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv részére továbbítani. A továbbítás során meg kell jelölni a képfelvétel keletkezésének helyét, napját, pontos idejét, valamint a kezelő polgárőr nevét és annak azonosító számát.

Úgy gondolom tehát, hogy ez a javaslat megfelelő garanciális szabályokat fogalmaz meg és tartalmaz, és nagyban segíti a rendőrség bűnmegelőző munkáját.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Harangozó Tamás képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Megadom a szót.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Örömömre szolgál, hogy a kormány belátta a polgárőrségekre vonatkozó törvényi szabályozás átfogó felülvizsgálatának szükségességét.

Az előterjesztő láthatóan valóan egy komplex, a polgárőr-tevékenység egészét felölelő koherens szabályrendszer megalkotására törekedett. A törvényjavaslat egyik nyilvánvaló célja annak garantálása, hogy a polgárőr-egyesületet mint szervezeti formát ne lehessen politikai célok érdekében, a jogállamot és a közbizalmat romboló módon működtetni. A Magyar Szocialista Párt ezzel a jogalkotói céllal egyetért, és támogatja az állam erőszak-monopóliumát megkérdőjelező szervezetekkel szembeni határozott fellépést.

Sajnálatos, hogy a kormány túlságosan későn ismerte fel, hogy a polgárőrségek működését szabályozó joganyag megújításra szorul. A polgárőrségek az elmúlt 20 évben megfelelő szervezeti formát biztosítottak ahhoz, hogy önkéntes munkával bárki hozzájárulhasson saját települése biztonságának és ezáltal életminősége javításához. A polgárőrségek mindenütt a helyi önkormányzattal és a rendőrséggel együttműködve, különösebb konfliktusok nélkül folytatták a tevékenységüket.

Ebből következően nem is igen merült fel a polgárőr-tevékenység jogi szabályozásának igénye. Ez a magyarázata annak, hogy a polgárőrségről szóló törvényt csak 2006-ban fogadta el az Országgyűlés (Babák Mihály folyamatos közbeszólásai.), amelyet akkor az Országos Polgárőr Szövetség bevonásával, kéréseik maximális figyelembevételével készített el és nyújtott be a szocialista kormány belügyminisztere, amelyet az Országgyűlés nagy többséggel támogatott.

Ez a helyzet azonban másfél évvel ezelőtt egyik hónapról a másikra teljesen megváltozott. 2010 nyarára nyilvánvalóvá vált, hogy a 2009-ben feloszlatott Magyar Gárda Mozgalom - a jogi szabályozás kiskapuit kihasználva - polgárőr-egyesületek formájában kívánja folytatni működését. E törekvésüket a Magyar Gárda tagjai nem is igen titkolták. Az ebben rejlő veszélyt azonban a kormány nem vette komolyan. (Dr. Apáti István: Jaj!)

Közvetlenül azután, hogy az egykori gárdisták polgárőrségekkel kapcsolatos tervei a sajtóban napvilágot láttak, 2010. június 29-én írásbeli választ igénylő kérdésben hívtam fel Pintér Sándor belügyminiszter figyelmét az ebben rejlő fenyegetésre. Arra a kérdésre vártam választ a belügyminiszter úrtól, hogy a jelenséget látva tervezi-e a polgárőrségekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát a polgárőrmozgalom eszményének védelme érdekében. (Dr. Apáti István: Óriási!) Megdöbbentő módon az írásbeli kérdésemre érdemi választ nem kaptam. A miniszter úr megelégedett annak a köztudomású ténynek az ismertetésével, hogy a polgárőr-egyesületek felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.

A tavaszi események fényében különösen megdöbbentő, hogy a kormány csendben végignézte a rasszista, szélsőjobboldali ideológia mentén szerveződő, úgynevezett polgárőr-egyesületek megalakulását és erősödését. (Dr. Apáti István: Jaj, istenem!) A kormány csak az események veszélyes eszkalációját követően szánta rá magát a beavatkozásra, amikor már csaknem teljesen kontrollálhatatlanná vált a helyzet.

Azt nehéz megítélni, hogy ezen érthetetlen késlekedés hátterében bűnös, felelőtlen hanyagság vagy tudatos taktikázás húzódott-e meg, nevezetesen, hogy nem akarták magukra haragítani (Babák Mihály: 8 év után...) saját szélsőjobboldali szimpatizánsaikat. Akármi is a magyarázat, az erkélyes..., bocsánat, az erélyes kormányzati beavatkozás (Derültség. - Közbeszólások a Jobbik padsoraiból, többek között: Az olvasás általános iskolai tananyag!) hiánya tavasszal csaknem katasztrófába torkollott. Végre fel tudtam dobni a Házat! Köszönöm. Ha 2010 nyarán komolyan veszik javaslatomat (Babák Mihály: 8 éved volt rá!), és már akkor hozzáfognak a polgárőrségre vonatkozó joganyag felülvizsgálatához, akkor a hajdúhadházi és a gyöngyöspatai események feltehetően megelőzhetőek lettek volna.

Miután a katasztrófa csaknem bekövetkezett, idén májusban rohamtempóban elfogadtak egy törvényjavaslatot, amely ugyan alkalmas volt a rendeltetésellenesen működő polgárőrszervezetek megfékezésére, azonban lényegében a rendőrség diszkrecionális döntésétől tette függővé a polgárőrségek működését, ami a jogállamiság szempontjából volt elfogadhatatlan.

A most előttünk fekvő törvényjavaslaton feltehetőleg azóta dolgozott a kormány apparátusa. E tekintetben akár megértőek is lehetünk. Egy átfogó, komplex joganyag megszövegezése valóban hosszas előkészítést tehet szükségessé.

Az azonban elfogadhatatlan, hogy míg a törvénytervezet megszövegezésén hónapokig dolgoznak a kormány szakemberei, addig a parlamenti képviselőknek alig két nap áll rendelkezésére, hogy felkészüljenek az országgyűlési vitára. Ez azért sajnálatos, mert a parlamenti vitában számos olyan kérdés, gyakorlati probléma vetődhet fel, amelyek kiküszöbölése elősegítheti, hogy egy valóban időtálló és a jogalkalmazás próbáját is kiálló törvény szülessen. Márpedig megfontolandó kérdéseket, dilemmákat az előttünk fekvő törvényjavaslat is felvet. Bár a törvényjavaslat célja és iránya támogatható, azonban a javasolt konkrét megoldások több helyen vitathatóak. Ilyen például a rendőrséggel megkötendő együttműködési megállapodás szabályozása. Ennek célja lényegében az, hogy a polgárőr-tevékenység ellátása csak rendőrségi engedéllyel legyen lehetséges. A polgári törvénykönyv szabályai alapján megkötött együttműködési megállapodás aligha megfelelő eszköz e cél elérésére.

A törvényjavaslatból nem derül ki egyértelműen, mikor tagadhatja meg a rendőrség az együttműködési megállapodás megkötését, illetve mondhatja azt fel. Tisztább és garanciális szempontból is szerencsésebb megoldás lenne, ha a törvényjavaslat az együttműködési megállapodás helyett vagy emellett, egy engedélyezési hatósági eljárást vezetne be, a szokásos jogorvoslati rendszert biztosítva ezzel.

(12.00)

Örvendetes, hogy a törvényjavaslat rendelkezik a polgárőrségek költségvetési támogatásának formáiról is. E tekintetben további lépések megtételére bátorítanám a kormányzati többséget. Javaslom, használjuk ki azt a lehetőséget, hogy a törvényjavaslattal egy időben tárgyaljuk a jövő évi költségvetést. A költségvetéshez benyújtott módosító javaslattal már 2012-ben biztosítható lehet a formaruha bevezetésének, valamint a polgárőr-igazolványok kiállításának a fedezete.

Kérem továbbá, hogy a kormánytöbbség támogassa a polgárőrség gépjárműveinek cégautóadó alóli mentességét megteremtő, Józsa István képviselőtársammal együtt beadott törvényjavaslatunkat. A polgárőr-egyesületek számára a cégautóadó jelentős terhet jelent, és működési kiadásaiknak jelentős részét teszi ki. Az adómentesség biztosítása költségvetési szempontból jelentéktelen bevételkiesést jelentene, miközben a polgárőrségek működését kifejezetten segítené. Mi támogatni fogjuk a polgárőrségek működésének kereteit megszilárdító törvényjavaslatukat, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák a mi jobbító szándékú előterjesztéseinket. Szeretném itt megjegyezni, hogy önálló törvényjavaslati formában nyújtottuk be ezt a törvényt, de ha az önök szándéka e tekintetben valós, és ezt a cégautós megoldást szeretnék támogatni, a mai napon módosító javaslatként ehhez a törvényhez is benyújtottuk a szövegszerű javaslatunkat. Remélem, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottságban a kormánypárti többség fogja tudni támogatni a javaslatunkat.

Végezetül szeretnénk köszönetet mondani a polgárőrszövetség és a polgárőr-egyesületek elmúlt húszéves tevékenységéért. Pótolhatatlan a munkájuk és nélkülözhetetlen. A legkorszerűbb, legmodernebb rendvédelmi politika is alapvető részének tekinti az önkéntes civil együttműködésen alapuló bűnmegelőzési munkát és a rendőrség munkáját egyéb módon segítő társadalmi szervezetek meglétét.

A Magyar Szocialista Párt a polgárőrség tevékenységét mindig is támogatta, nemcsak a 2006-os, polgárőrségről szóló törvény megalkotásával, de 2009-ben a költségvetési támogatások egy összegben való duplájára emelésével, azzal a 700 millió forintra emeléssel, amit hála istennek, a mostani kormány is szinten tartott, a rendőrségtől átadott számtalan technikai eszközzel és minden más jogalkotási munkával, amit a polgárőrszövetség az elmúlt években a Magyar Szocialista Párt kormányának jelzett. Még egyszer köszönjük áldozatos munkájukat, és ismét szeretném leszögezni, hogy némi kis módosítással a törvényjavaslatot elismerjük és támogatjuk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Tamás Barnabás képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Megadom a szót.

TAMÁS BARNABÁS (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a törvényről beszélnék, először is a különböző üldözési mániákat kellene ennek a Háznak vagy a hozzászólóknak levetkőzni, hiszen úgy érzem, hogy ennek az országnak sem vonuló bakancscsattogtatásra, sem pedig a szocialista fizimiskára létrehozott városőrségekre nincs szüksége, hiszen voltak olyan helyek, ahol a városőrség nappal védte, este vitte a városvagyont. Éppen ezért ildomos és kell most már egy olyan törvénynek születnie, amely a polgárőrség megerősítésére szolgál, valamint egy olyan civil szerveződésre, amellyel köthető együttműködés a karhatalmi, tehát a rendőrségi szervek részéről is.

A polgárőrség meghatározó közösségszervező erővé vált. A tevékenység társadalmi elismertségét jelzi, hogy az európai nemzetek sorában egyedülálló módon 2006-ban törvény született a polgárőrségről. A társadalmi kezdeményezésre létrejött polgárőrmozgalom hungarikum, sehol Európában nincs hasonló önkéntes, fegyvertelen, pártsemleges, az önkormányzatokkal is együttműködő civil bűnmegelőző szervezet. A polgárőrség ma a nemzeti bűnmegelőzés tömegbázisa. Létének, működésének, további fejlesztésének jelentőségét abban látom, hogy elő tudja mozdítani az állampolgárok aktivitását a bűnmegelőzés és a bűnüldözés segítése, illetve a rendvédelmi szervek támogatása terén.

A közbiztonság és a közrend megteremtése, illetve fenntartása az állam kizárólagos joga és kötelessége. Az e feladatban való önkéntes civil állampolgári részvétel és közreműködés olyan cél, amit az állam elismer és támogat, azonban ennek a közreműködésnek a feltételeit és a korlátait is jogosult meghatározni. Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető jog, azonban az állam szabályozott keretek közé kívánja szorítani a rendészeti feladatokat ellátó civil szerveződéseket, illetve ki kívánja szűrni azokat a szerveződéseket, amelyek a polgárőrség megnevezésével - visszaélve a polgárőri tevékenységgel - össze nem egyeztethető tevékenységet folytatnak, vagyis a törvényjavaslat célját és rendelkezéseit nem tekintik kötelező erejűnek magukra nézve.

A polgárőrség jogállására, szervezésére és tevékenységére vonatkozó új szabályozás elsődleges célja, hogy a jelenleginél hatékonyabb módon ösztönözze a bűnmegelőzés, illetve a személy- és vagyonvédelem területén jelentős szerepet betöltő önkéntes civil szerveződés működését, e szervezeteknek a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködését, illetve a megfelelő állami támogatásukat. A közfeladatokat nyilván a törvények betartásával kell ellátni, igazolvány kiadásával, nyilvántartás vezetésével, valamint az átlátható működés érdekében indokolt a polgárőrszervezeteket egy országos polgárőrszövetségbe tömöríteni. A törvényjavaslat ezért országosan csak egy országos polgárőrszövetség működését teszi lehetővé.

Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a polgárőrök a helyi közrend és közbiztonság fenntartásában működnek közre, amely kizárólagos állami feladat. Ha a polgárok önkéntesen részt kívánnak venni az állami monopóliumként a rendvédelmi szervek által ellátott feladatokban, akkor az ilyen célra irányuló egyesülés álláspontunk szerint korlátozható. Ugyanakkor a civil önkéntesek részvételét indokolt biztosítani. Ezt biztosítja a javaslat bizonyos korlátok bevezetésével. Hangsúlyozandó az is, hogy a helyi közrend és közbiztonság fenntartásában közreműködni kívánó polgárok szabad akaratukból döntenek úgy, hogy tenni kívánnak a településükért, így a polgárőr-egyesületbe való önkéntes belépéssel, polgárőr-egyesület alapításával tudomásul veszik, hogy az Országos Polgárőr Szövetségbe is szükséges belépni. Az Országos Polgárőr Szövetség látja el azokat az állami, adott esetben hatósági, szakmai, felügyeleti feladatokat, amelyek elengedhetetlenek a rendészeti jellegű tevékenységet is végzők esetében.

Fontos megemlíteni azt is, hogy a polgárőrség által vállalt tevékenység ellátását az állami önkormányzati szervek számára az alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülő törvényi rendelkezések szabályozzák. A törvényjavaslat szerint az állam olyan szerepet vállal a polgárőr-tevékenység területén, amely elősegíti az eredményes működést, ugyanakkor biztosítja a polgárőrszervezetek autonómiáját, önszabályozó képességük erősödését. Éppen ebből kifolyólag egy-egy településen a polgárőrség segítséget tud nyújtani a katasztrófák elleni védekezésben, a helyreállításban, az újjáépítésben, a környezetkárosítás megelőzésében, az otthonukban élő idős polgárok megvédésében, javaik védelmében és rendezvények helyszíni biztosításában. Bízom abban, hogy a parlamentben ülő pártok, mindenki egységesen próbálja értelmezni és támogatni a polgárőrtörvény megszületését, hiszen a civil szerveződések azt sarkallják, azt tükrözik, hogy ez egy polgári akarat, és a polgári akaratot minden magyar állampolgár, aki a hazájáért el akar járni, azt segíteni akarja, támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett Ékes József képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Megadom a szót.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én Harangozó Gábor képviselőtársam hihetetlenül erős támadásával szemben szeretnék nagyon nyugodtan érvelni. Csak vegyük a vörösiszap-katasztrófa tényét: 2300 polgárőr vett részt ebben a tevékenységben az ország minden részéből, de elsősorban Veszprém, Vas és Somogy megyéből. Húszezer órát dolgoztak a polgárőrök, és ami a legfontosabb volt, hogy a környéket, a települést, az embereket és a családokat ismerő polgárőrök vezetésével, irányításával végezték a tevékenységüket.

(12.10)

Most hívtam fel a Veszprém megyei polgárőrvezetőt, ő saját maga úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi törvényi előterjesztéssel maximálisan elégedettek. Egy fegyelmezett... - tehát az ő kérésük is az, hogy a törvény egy fegyelmezett, egy rendet megkövetelő, de vele párhuzamosan, ami szükséges, hogy a források is mögéje legyenek rakva annak érdekében, hogy a tevékenységüket minél szélesebb körben tudják végezni.

Még egyszer kihangsúlyozom: 2300 polgárőr 20 ezer munkaórát végzett el a vörösiszap-katasztrófa kapcsán egy egyéves időszak alatt. Külön köszönet az ő részükre, csak szeretném külön kihangsúlyozni.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, MSZP.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt képviselőtársam, a legnagyobb tisztelettel, nem tudom, hogy melyik felszólalásomat hallgatta, mert biztos, hogy nem azt, amit az előbb a Házban elmondtam, ha ezt a reakciót mondta rá.

Még egyszer, akkor egyszerűen fogalmazva szögezzük le a lényeget: támogatja a Magyar Szocialista Párt ezt a törvényjavaslatot. Néhány módosító javaslatot be fogunk hozzá adni, mert az irányával és a megoldásaival egyetértünk. Megköszöntem a polgárőrség elmúlt 20 éves tevékenységét is. Természetesen ezen belül az ön által felhozott példa is jól példázza azt, hogy mekkora szükség van rájuk, és azt is elmondtam, hogy bármilyen rendvédelmi politikában, rendészeti politikában gondolkozik bármelyik oldal, a polgárőrség tevékenysége nélkülözhetetlen egy jól szervezett rendvédelmi politika részeként.

Végezetül annyit tettem kritikaként szóvá, hogy az önök kormánya 2010 tavasza óta került kormányra, a polgárőrtörvény módosításának és szigorításának egyik alapvető problémáját okozó jelenség pedig 2010 tavasza óta Magyarországon megjelent, és azt tettem szóvá, hogy ezt a törvényt nem most, hanem - ahogy már akkor is felhívtam rá a figyelmet - legalább egy évvel ezelőtt ide kellett volna hozni.

Egyébként, még egyszer mondom, támogatjuk, köszönjük a munkájukat, és ezt a törvényt meg fogjuk szavazni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Babák Mihály képviselő úr, a Fidesz-képviselőcsoportból. Megadom a szót, képviselő úr.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Harangozó képviselőtársam, ez a törvényjavaslat senkivel sem szemben, senki ellen, és semmi más szándékkal jön létre, mint hogy regulázott és rendezett polgárőr-egyesületeink legyenek. Ez a törvényjavaslat szándéka.

Én úgy gondolom, hogy a helyi közösség önvédelmi rendszerének nagyon fontos része a polgárőrség, egy civil egyesület, amelyet önök szabályoztak, csak kérem, rosszul, helytelenül. És azért nem tudom állni a kritikáját, mert helyben mi tudjuk, milyen fontosak.

Önök annak idején, amikor kormányon voltak nyolc éven keresztül, (Derültség az MSZP padsoraiban.) ezt nem regulázták olyan törvényi keretek közé, és nem segítették a tevékenységüket, ami elvárható lett volna. Úgyhogy semmi kritikát nem tudunk elfogadni, a kormány helyesen pallérozza a polgárőr-egyesületek feltételeit, lehetőségeit, önök pedig nem tették meg azt, amit annak idején a kor követelt. Mi viszont nem ellenük, hanem az érdekükben és velük együtt próbálunk egy olyan törvényt alkotni, amely biztonságosan, a helyi rendfenntartásban segítséget nyújt az erre hivatott szerveknek, egy civil önvédekezést. Én nagyon köszönöm a kormánynak, hogy bekerült ez a törvényjavaslat.

Helyben, gyakorló képviselőként is nagyon nagyra értékelem a polgárőreink munkáját, nagyban segítik a településünk munkáját. Többek közt irodahelyiséget kapnak ingyen és bérmentve, most vettük meg a személygépkocsit, terepjárót, hogy a tanyavilágba is járni tudjanak, és az egész helybéli közösség, azaz a város lakossága elfogadta a polgárőrség jelentőségét, fontosságát. Rendes, tisztességes emberek munkálkodnak ott, de nem munkásőrök, maradjuk annyiban.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kétperces felszólalások következnek, elsőként Józsa István képviselő úr, MSZP. Öné a szó.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kétperces hozzászólási műfaj sajátja, hogy az elhangzott hozzászólásokra lehet reagálni. Talán nem meglepő, hogy Babák Mihály képviselőtársam nyolc napon sem túl gyógyuló, nyolc év ellenzékiségben meggyötört tudatához szeretnék szólni jelen reflexiómban. (Babák Mihály közbeszól.) Mert különös az, hogy miközben pozitív véleményt alkot erről a valóban hasznos közösségi tevékenységről, amit a polgárőr-egyesületek végeznek az országban, nem képes túllépni ezen az apró kis körön, és előbbre nézni.

Nos, mi előbbre nézünk, mi üdvözöljük ezt az előterjesztést. Támogatjuk, (Babák Mihály: Nem tudsz mit mondani, inkább engem bírálsz.), és arra kérjük a kormányzati többséget, hogy a Harangozó Tamás képviselőtársammal benyújtott módosító indítványunkat is támogassák. Ez szintén a polgárőrség működésének segítését szolgálja. Az egyik az autók használatával kapcsolatos, a második egy lényegében apróság, de gesztusértékű, hogy a sikeresen megszerzett erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatban a személynek ne merüljön föl költsége. Természetesen, ha megbukik, akkor övé a költség, de ha ez pozitív eredménnyel jár, tehát be tud lépni a polgárőrségbe, akkor ez a költség ne őt terhelje.

Kérem a képviselőtársaimat, hogy a tevékenység pozitív jellegéhez illő módon kapcsolódjanak, építő jelleggel a vitába. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásokkal folytatjuk munkánkat. Megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak, MSZP.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kénytelen vagyok cáfolni tételesen azt, amit Babák Mihály mondott. Én tudom azt, hogy a fideszes képviselőknek ma egyszerű mindenre azt mondani, hogy ami az elmúlt nyolc évben történt a szocialista kormányzás alatt (Babák Mihály: Harangozó mondta, hogy nem lépett a kormány.), az mind rossz volt, a szabályozás is rossz volt, nem kaptak segítséget a polgárőrök, csak ez tételesen nem felel meg a valóságnak. Ez abból is látszik, hogy itt vidámkodik a képviselő úr, és kacagva integet. A tévénézők ezt nem látják, mert a közvetítésbe ez nem fér bele. (Babák Mihály közbeszól.) De én azt gondolom, hogy ebben az ügyben ezt a hazudozást abba kellene hagyni.

Elsőként szeretném azt leszögezni, hogy ezt a polgárőrtörvényt, a ma hatályos polgárőrtörvényt kifejezetten a polgárőrség kezdeményezésére dolgozta ki az akkori kormány, és nekem volt módom belügyminiszterként benyújtani. Az első változat, ami még nem került a parlament elé, egy olyan köztestület létrehozása lett volna, ami lehetővé tett volna egy esetleg szigorúbb kötöttségű működést, de talán több lehetőséget takart volna. Ugyanakkor a polgárőrszövetség szigorúan tiltakozott ez ellen, kifejezetten Túrós András elnök úr személyes egyeztetésen mondta el, hogy ez miért nem lenne jó a polgárőrségnek. Minden olyan érvet, amelyet ők fölhoztak akkor a polgárőrszövetség érdekében, mi elfogadtunk, és a törvény ezért volt az ő számukra rendkívül kedvező, mert az ő gyakorlati szempontjaik megjelentek ebben a törvényben. Nem véletlen, hogy Túrós elnök úr több alkalommal is nyilvánosan kifejezte köszönetét a szocialista kormánynak azért, hogy ezt a törvényt úgy alkotta meg, hogy az erősítette a polgárőrség lehetőségeit, és ez igaz egyébként a pénzügyi finanszírozásra is.

Úgyhogy hagyják ezt abba, és foglalkozzanak a mostani módosítással. (Babák Mihály közbeszól.) Nem visszafele kellene nézegetni, hanem előre, hogy mi lenne jó a polgárőrszövetségnek és Magyarország közbiztonságának.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Kepli Lajos képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót.

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem akarok a polgárőrségi törvényről szóló vitába belefolyni, annál is inkább nem, mert nem a szakterületem.

Ellenben csatlakoznék az Ékes képviselőtársam által elmondottakhoz, illetve azt kiegészíteném annyival, hogy bizony az a 2 ezer civil ember, aki a vörösiszap-katasztrófában a mentésen dolgozott, közöttük is bizony ott voltak, és bizonyíthatóan ott voltak a sokat szidott, üldözött és lebecsült Magyar Gárda tagjai, illetve akkor már részben a polgárőrség képviselői is, akik szintén önként mentek oda. Úgy mentek oda, hogy sokszor derékig és hónaljig kellett járniuk a vörösiszapban, és nem kérdezték meg, mi ezért a fizetség, mint ahogy soha nem kérdezték meg, hogy ki és mikor fog ezért nekik fizetni - ez az egyik.

A másik pedig az, hogy igen, valóban az a 2 ezer önkéntes 23 ezer órát ledolgozott, vagyis átlagosan 10 órát személyenként, ami nagyon szép teljesítmény. Azonban meg kell nézni ismét csak ezeket a polgárőr fiatalokat, akik tényleg önkéntesen mentek Hajdúhadházra is és más településekre is, akik lent voltak egy hetet, és ez alatt az egy hét alatt napi átlagban is több mint 10 órát dolgoztak vagy járőröztek a településeken, szintén úgy, hogy soha senkitől nem kérdezték meg, hogy ki fogja ezért őket honorálni, és semmilyen támogatásban sem részesültek, sőt elnyomásban és a törvény általi folyamatos üldöztetésben végzik munkájukat.

(12.20)

Én megértem az elképzelés lényegét, hogy semmilyen kormánytól eltérő szervezetnek nem akarják biztosítani a lehetőséget arra, hogy saját érdekeiket megvédjék, de szeretném nyomatékosan megkérni a kormányt, ne akadályozzák meg a magyar állampolgárokat abban, hogy ha van bennük erő és energia (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) arra, hogy megvédjék a saját vagyonukat, otthonukat, akkor ebben ne akadályozzák őket.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Juhász Ferenc képviselő úrnak, MSZP. Öné a szó.

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, nyilvánvalóan van számos olyan kérdés és számos olyan intézkedés, ami a szocialista kormányok rovására írható, és ebben itt vitát most éppen nem folytatunk. Egy dologban azonban biztos vagyok: polgárőrügyben nekünk nincs szégyenkeznivalónk.

Abban egészen biztos vagyok, hogy az a szabályozás, amit mi Európában először csináltunk, példaértékű, azt követően a finanszírozás is, amelyet egyébként végrehajtottunk, abszolút rendben volt, sőt mi több, a gazdasági válság időszakában, amikor a kormány már szigorú elvonásokra kényszerült bizonyos területeken, éppen akkor emelte meg a polgárőrségek támogatását a duplájára.

Azt szeretném mondani, hogy önmagában az a kezdeményezés egészen biztosan rendben volt, és megállapítom, hogy amit most önök megfogalmaznak, alapjaiban véve az is rendben van. Nincs ebben érdemi vitája a Magyar Szocialista Pártnak, miközben országnak, világnak szeretnénk jelezni, hogy ez nyilvánvalóan annak a beismerése, hogy a "két hét alatt rendet csinálunk, és kiosztunk néhány tockóst" politikája megbukott, sokkal inkább kell a társadalmi együttműködés, sokkal inkább kell a helyi közösségekre történő építkezés, amire egyébként ez alapot ad.

Ami a problémánk, és ebben Harangozó képviselő úrnak teljesen igaza van, hogy tudniillik az egyesületek engedélyezése, illetőleg az azokkal történő együttműködés rendőr-főkapitányi szintre történő delegálása egészen bizonyosan lehetőséget ad arra, hogy a mindenkori politika - és nem föltétlenül a Fidesz, hanem a mindenkori politika - direkt utasításainak megfelelően engedjék ezeknek a működését. Sokkal jobb volna, ha olyan garanciális elemeket lennének kedvesek beépíteni ebbe a törvénybe, ami ezt kizárja (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) a közösség érdekeiért.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most visszatérünk az írásban előre bejelentett felszólalásokhoz. Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak kijártuk... Az előttünk lévő törvényjavaslat névlegesen a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szól, ez az elnevezés első hallásra szépnek is tűnhet, és azt gondolhatnánk, hogy itt elsősorban a polgárőri tevékenységet kívánja a kormány szabályozni, azoknak az embereknek kívánja az életét és tevékenységét könnyebbé tenni, akik a polgárőri tevékenységet végzik, az ő számukra szeretne tárgyi és személyi könnyítéseket eszközölni.

Ennek a törvényjavaslatnak a valódi címe azonban, ahogyan ez itt többször is elhangzott, az lehetne, hogy hogyan lehetetlenítsük el az olyan kezdeményezéseket, amelyek a közbiztonság megteremtése érdekében bármilyen olyan formában fellépnek, amiről úgy gondolják, hogy a kormány hatásköréből kilóg, illetve el kell mondani, hogy a Magyar Gárda és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület egyértelműen az oka annak, hogy ez megalkotásra került, minden más lehet szép indok vagy szép magyarázat, de nem tudjuk elfogadni.

Miért mondom mindezt? Itt talán Babák képviselőtársam, aki már nincs a teremben, vagy nem látom, felhorkant, amikor ezeket elmondtuk, és lex Gárdának neveztük az egész törvényjavaslatot. Nos, maga a törvény indokolása, az általános és részletes indokolása ad erre részletes magyarázatot, és bebizonyítja azt, hogy itt miért nem a közrend és a közbiztonság javításában érdekelt a kormány. Ezt annak ellenére idézném az általános indokolásból, hogy ez már megtörtént itt fideszes képviselőtársam részéről, aki a saját felszólalásában szintén az általános indokolást idézte. Hozzáteszem, az általános indokolásnak mindig az a célja, hogy a törvényalkotás fő motívumát megfogja, tehát ezt fő helyen szerepeltetni nem hiszem, hogy azt jelenti, hogy a kormány céljai ettől eltérnének.

"A legutóbbi országgyűlési képviselő-választásokat nem sokkal megelőzően olyan új, polgárőrségként bejegyzett szerveződések jelentek meg Magyarországon, amelyek ugyan a közbiztonság romlásának megakadályozását és megelőzését tűzték ki célul, működésük ugyanakkor e célokkal ellentétes hatást váltott ki, hiszen a közbiztonság növelése helyett eszkalálták a társadalmi feszültségek következményeit." És itt jön az egyik kedvenc részem: "Mivel a polgárőrszervezetek az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alatt tevékenykedve szabadon alakíthatók, az ezzel kapcsolatos visszaélések megelőzése a jelenlegi szabályozás mellett nem biztosított maradéktalanul."

Magyarul: a jelenlegi szabályozás azért nem biztosítja a kormányzat célkitűzéseit, annak ellenére, hogy ezek a szervezetek, ezek a szerveződések nem követtek el semmilyen bűncselekményt, a hatályos Btk.-t nem szegték meg, mert túl nagy szabadság adatik az állampolgároknak, hogy polgárőr-egyesületeket hozzanak létre, és a közrend fenntartásában részt vegyenek. Ha eddig valamiféle probléma, szabálysértés vagy bűncselekmény felmerült ezeknél az egyesületeknél, akkor miért nem azok alapján a törvényhelyek alapján jártak el, és a törvényt miért nem azok alapján tartották be, miért kell ez alapján egy új szabályozást hozni? Érezzük, itt nem másról van szó, mint a politikának megint egy olyan közegbe való behatolásáról, ahol annak semmi keresnivalója nincsen.

És egy újabb idézet az általános indokolásból: "Az új szabályrendszer képes legyen megakadályozni a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységeket, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaéléseket." Ezt miért a polgárőrtörvénynek kell megakadályoznia? Szintén azt tudom mondani, hogy van egy Btk.-nk és egy szabálysértési törvényünk, amelynek ezt meg kellene tennie. Nem hiszem, hogy erre a polgárőrségről szóló törvény lenne hivatott, az meg egészen abszurd, hogy itt arról szó nincs, vagy nem említik meg, hogy az ügyészség és a bíróság feladata lenne, hogy a hatályos törvények alapján eljárjon. Egyébként ezáltal önök beismerik azt is, hogy eddig az egyesületek, így a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tevékenysége is megfelelt a törvényeknek, lévén, akkor nem kellett volna ezeket a törvénymódosításokat eszközölni. Tehát amikor a belügyminiszter úr is arról beszélt annak idején, hogy el kell járni és fel fognak lépni a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel szemben - egyébként a bíróság megváltoztatta ezeket a rendőri intézkedéseket -, akkor bizony a belügyminiszter úr és a rendőrség nem tartotta be a hatályos jogszabályokat, mondhatnám azt is, hogy fittyet hányt ezekre.

Még egy mondat az általános indokolásból, ami esetleg érdekes lehet: "A kötelező tagság az egyesülési jog korlátozását jelenti - ezt elismerik önök is, köszönjük szépen -, azonban az alapjog-korlátozás során vizsgálandó szükségességi, arányossági tesztnek a törvényjavaslat megfelel." Mennyiben és hogyan felel meg? Véleményünk szerint ez sok minden, csak nem a szükségességi és arányossági tesztnek való megfelelés, hogy önök úgy gondolják, hogy egyébként már a Btk.-ban is az új törvényi tényállás, ami a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése... - ez önmagában közröhej, és itt is várnék nemzetközi példát, hol valósult meg, hogy az állampolgárokat azzal szeretnék büntetni, vagy azt a tevékenységüket szeretnék büntetni, hogy ők a saját pénzükből, a saját energiájukból a közbiztonság fenntartása érdekében tevékenykednek. Ennyit arról, hogy miért született ez a törvényjavaslat.

Akkor nézzük is meg egy kicsit részletesebben! Az előterjesztő elismerten és beismerten nem fejleszteni, javítani akar a polgárőri tevékenység feltételrendszerein, hanem szűkíteni, elvonni és diktatórikus eszközökkel centralizálni.

(12.30)

Ezzel gyakorlatilag egy saját, kormány közeli magánhadsereget kíván létrehozni, amelynek minimális létszámát meg is határozza 50 ezer főben. A történelemben nem olyan régen volt már ilyen társadalmi szerveződésre példa. Ez a szervezet a jelenlegi törvényjavaslat szelleméhez hasonlóan működött. Éppen ezért sajnálattal kell megállapítanunk és kimondanunk, hogy ez a törvényjavaslat megteremti az alapjait egy Fidesz közeli munkásőrség létrehozásának. Ez egy veszélyes tendencia, hiszen a centralizálással egy olyan párthoz köthető militáns szervezet alakulhat ki, amely a későbbiekben biztonsági kockázatot jelenthet a demokratikus pártok és a demokrácia számára. (Felzúdulás a Fidesz soraiban.) Ráadásul az előterjesztő pont ezen célok ellen fellépve kívánja a saját arcképére formálni és a hozzá köthető polgárőrséget létrehozni.

A Gárda elleni fellépést ebben az eszközrendszerben paravánként is kívánja használni egy saját magánhadsereg megteremtése érdekében. Az előterjesztőnek a Gárda-jelenség kapcsán a valódi társadalmi problémákkal kéne szembenézni, azzal, hogy az előterjesztő személyesen ígérte meg, hogy két hét alatt rendet tesz, de ezen ígéretéből semmit nem tudott megvalósítani. Az embereket leginkább érintő, irritáló bűncselekmények száma soha nem látott magaslatokba szökött. A rendőrség szakmai munkája mélyponton van, akármennyire is cáfolják ezt állandóan itt a parlamentben a kormány képviselői. A rendészeti szervek társadalmi elismertsége, az egyes foglalkozási ágakat összevetve, messze leszakadt, a legutolsó helyek egyikén található.

Úgy vélem, hogy belügyminiszter úrnak bőven lenne feladata és restanciája a közrend, közbiztonság területén, és inkább ezen feladataira kellene koncentrálnia. Az ország jelentős részét közbiztonságilag magára hagyták, az emberek félnek kimenni az utcára, mert kirabolják őket, félnek elhagyni otthonaikat, mert távollétükben betörnek, nem vetnek földjeikbe, mert a terményt ellopják. És ön, illetve a kormány ahelyett, hogy ezek ellen a jelenségek ellen valóban fellépne, az elkövetőket üldözné, azokat kívánja büntetni, akik a magára hagyott vidék lakosságának segíteni akarnak.

A kormányzati szándékokat jól példázza, hogy a közbiztonság felszámolását követően az önkormányzati rendszert is felszámolják a 2 ezer főnél kisebb lélekszámú településeken. Se rendőr, se hivatal; még mielőtt államtitkár úr kiegészítene, önkormányzati hivatalok nem lesznek az új önkormányzati törvénytervezet alapján a 2 ezer főnél kisebb lélekszámú településeken. Az állam kivonul a vidék Magyarországáról, teljesen magára hagyva azt. Ez nagyon súlyos helyzethez fog vezetni. Önök felett ítéletet a történelem fog mondani. Az önök nevét sokszor és sok helyen fogják ismételni, a betört lakásokba belépve, a megvert hozzátartozókat orvoshoz kísérve, a lepusztult, lerabolt termőföldeket keserűen végigjárva és az erőszakos halált halt hozzátartozójukat siratva.

A polgárőr-egyesületek tekintetében az előterjesztés úgy rendelkezik, hogy a polgárőr-egyesület alapfeladatait akkor kezdheti meg, illetve végezheti, ha a működési területén illetékes megyei, fővárosi főkapitányságokkal írásbeli együttműködési megállapodást kötött, valamint ha az Országos Polgárőr Szövetség tagja. Ezek szerint teljesen indokolatlanul szűkíti a polgárőrszervezetek létrejöttének lehetőségét. Ugyanis a rendőrség irányában semmilyen szempontrendszer nincs meghatározva, hogy a polgárőr-egyesületekkel milyen feltételek mellett lehet vagy kell együttműködni. Ezt a gyakorlat fogja kialakítani, bizonyos egyesületek kapnak majd engedélyt a működésre, más egyesületek pedig nem. Különösen diszkriminatívnak tartjuk azt, hogy ezeket a megállapodásokat megalakulásukat követően közvetlenül kell megkötniük az egyesületeknek, amikor még lehetőségük sincs arra, vagy lehetőségük sem volt arra, hogy bizonyítsák működésük társadalmi hasznosságát.

Hogyan lehet megállapodást kötni vagy egy megállapodást elutasítani, ha a szervezet a működését még meg sem kezdte? Éppen ezért azt javasoljuk, hogy a rendőrség minden egyes polgárőrszervezettel alakulását követően kössön ideiglenes jelleggel, maximum egy évre megállapodást, amely annak lejártával meghosszabbítható vagy felülvizsgálható, felmondható lehet. Ez szükséges azért is, mert a (2) bekezdés 4. pontja a polgárőrszervezet polgárőr jellegére utaló adatot külön nyilvántartási adatként rendeli nyilvántartásba venni. A polgárőr-egyesület viszont csak akkor lesz polgárőr-egyesület, ha együttműködési megállapodást kötött a rendőrséggel. A rendőrség viszont csak bejegyzett polgárőr-egyesülettel köthet megállapodást. Ez egy logikai ellentmondás, aminek feloldására valamit tenni kéne a törvénytervezetben.

A területi polgárőrszövetségek az előterjesztés szerint a polgárőr-egyesületek szövetségei. Hasznosnak tartanánk, hogy a területi polgárőrszövetségek is kötelesek legyenek együttműködési megállapodást kötni a területileg illetékes megyei rendőr-főkapitánysággal. Ez a megállapodás garanciát teremthetne arra, hogy a közrend, a közbiztonság érdekében működő társadalmi szervezetek összehangoltan végezzék társadalmilag hasznos tevékenységüket.

A törvénytervezet az országos polgárőrszervezetekre vonatkozó rendelkezései különösen diszkriminatívak, szinte kizárják azt, hogy új országos polgárőrszövetség jöjjön létre. A területi polgárőrszövetség csak megyei hatáskörrel végezheti munkáját, ez a törvényben kimondásra kerül. Országos polgárőrszövetségként viszont csak olyan polgárőrszövetség jegyezhető be, amely legalább három éve országosan szervezi a polgárőr-egyesületek tevékenységét. A megyei polgárőrszövetségek, mint említettem, csak megyén belül működhetnek, nincs lehetőségük országos hatáskörben eljárni. Már csak azért sem, mert az illegális polgárőr-tevékenységet a törvény büntetni rendeli. Ráadásul a törvénytervezet legutolsó bekezdésében egyértelműsíti a szándékát, amely szerint, ha a 3664/2011. nyilvántartási számon nyilvántartott Országos Polgárőr Szövetség vállalja, hogy ellátja a jelen törvényben előírt országos polgárőrszövetség feladatait, úgy a jelenlegi Országos Polgárőr Szövetség lesz az új országos polgárőrszövetség.

Ez ugye, egy róka fogta csuka, egyszer kisbetűvel, egyszer nagybetűvel feltüntetve a törvényben. Ezért mondtam azt, hogy itt az a kormányzati szándék egyértelműen fellelhető, hogy egy kiválasztott szervezettel, az Országos Polgárőr Szövetséggel kívánnak létrehozni egy együttműködést, illetve megbízni a különböző feladatokkal. Ami egyfajta nemhogy autonómia, hanem, ha szabad így fogalmaznom, piaci egyeduralkodáshoz vezet, úgy, hogy később sem jöhetnek létre, bár a törvény szövegéből ez levezethető lenne, de az indokolást és a tényeket összevetve a jövőben sem jöhetnek létre országos polgárőrszövetségek.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a törvény szövege elméletben lehetőséget adhat erre, mármint arra, hogy új polgárőrségek létrejöjjenek, de sajnos ez nem fog létrejönni, és taxatíve a feltételeknek nem fog tudni egy új polgárőrszervezet sem megfelelni. Ez véleményünk szerint nem autonómia és a jogok bővítése, hanem éppen elég komoly szűkítést jelent. Hozzátéve, látom, hogy a végéhez közeledik az időm, valószínűleg kérni fogok még egy felszólalási lehetőséget, de most ezt a felszólalást azzal lezárva, hogy ezeknek a feltételeknek egyelőre, úgy tűnik, nem fog megfelelni egy országos szervezet sem. És innen szeretném folytatni a következőkben.

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces időkeretben kért szót Simicskó István államtitkár úr. Megadom a szót, államtitkár úr.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kontrát Károly államtitkártársam, kollégám több ízben elmondta itt a parlamentben, hogy a közbiztonság erősítéséért mit tett a kormány eddig. Úgy látom, hogy elkerüli folyamatosan néhány képviselőtársunk figyelmét mindez. Szeretném nyomatékosítani, a három csapás törvényre fölhívni a figyelmet, a rendőrség megerősítésére, a létszámnövelésre a figyelmet és a bírósági eljárások gyorsítására.

És még egy ok, amiért hozzászóltam mint biztonsággal foglalkozó politikus a mostani vitához. Pont azért, mert úgy látom, hogy egy picit kezd parttalanná válni a vita, és mindenki a saját maga eszméit és meggyőződését próbálja meg itt a másikra kevésbé figyelve elmondani. Ez pedig az, hogy jobbikos képviselőtársaimnak és Staudt Gábornak a figyelmét azért hadd hívjam föl arra, hogy gondolkozzanak el azon, jó dolog-e az, ha pártok által szervezetten vagy rásegítéssel jönnek létre egyesületek polgárőrségként vagy bármilyen más szervezetként. Helyes és jó-e az, ha mondjuk, az LMP, a Fidesz, az MSZP vagy bárki más elkezd különböző, polgárőrség fedőnév alatt szervezni különböző félkatonai vagy fegyveres típusú szervezeteket? Szerintem nem szerencsés ez.

(12.40)

Az államnak kell ezt a feladatot megtenni. Nyilván most nem a Magyar Gárdáról folytatjuk le ezt a vitát, hanem a polgárőrségről. De én szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy a közbiztonság egy fontos nemzeti ügy, mindenki számára kiemelkedő jelentőséggel bír, a biztonságos hétköznapokat segíti elő, a polgárőrség bizonyított már az elmúlt időszakban. Ez a törvény megerősíti ezt az utat, a rendőrség megerősítésében pedig elkötelezett a kormány, az államtitkártársam és Pintér Sándor belügyminiszter úr is. Úgyhogy szeretném kérni önöket, hogy ennek szellemében folytassuk a vitát, illetve ennek szellemében lassan zárjuk le a vitát, amennyiben lehetséges.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a kétperces felszólalásokat. Megadom a szót Ipkovich György képviselő úrnak kétperces időkeretben, MSZP-képviselőcsoport.

DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Staudt képviselőtársam hozzászólásához fűznék hozzá néhány gondolatot. Úgy gondolom, már meg ne tessenek sértődni, meglátszik a frakciójukon, hogy viszonylag kevés településvezetési gyakorlattal tetszenek rendelkezni. Ha tetszettek volna ilyennel rendelkezni, akkor azért én úgy gondolom, mellőzni lehetne a polgárőrségnek akármilyen párt- vagy kormányhadseregként történő aposztrofálását. Általában el lehet mondani, hogy a polgárőrség alakulása óta településhez kötődik, és a településsel kapcsolatban lát el feladatokat. (Dr. Lamperth Mónika: Így van!) El tudnám mondani a saját tapasztalataim alapján, hogy számos városi rendezvényen, de akármilyen problémák megoldásánál bizton lehetett számítani a polgárőrségre, függetlenül attól egyébként, hogy annak tagjai milyen pártszínűek voltak.

Úgy gondolom, hogy ezt a vitát nem kellene elvinni errefelé, hanem inkább azt kellene megnézni a most előterjesztett törvénytervezetben, hogy hogyan tudjuk jobbá tenni, segíteni a tevékenységüket. Én a magam részéről élek azzal a lehetőséggel, hogy feltételezem a polgárőrség mint szervezetek pártok fölötti tevékenységét, és valóban a közrend biztosításának egy rendkívül fontos tényezőjét látnám benne. Szerintem megkímélnénk egymást is és a Házat is olyan oktalan vitáktól, amelyek mondjuk, a polgárőrség politikai összefüggéseit elemeznék. Ez előbbre vinné a mi vitánkat. (Dr. Lamperth Mónika: Így van!)

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a szót Tóth Gábor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak próbálnék távirati stílusban hozzászólni. A törvény nemhogy szűkíti, sőt inkább kinyitja a polgárőrök lehetőségét, hiszen hogy a közterület-figyelő kamerarendszerek felügyeletét elláthassák, ez egy teljesen új formát és új lehetőséget nyit meg, tehát egyértelműen kifelé nyit és mindenféleképpen segíti ezt.

A második távirati jellegű dolog: helyben ott, ahol polgármesterkedem, szeretném jelezni, hogy jobbikos a polgárőrség vezetője, és az az úr egyébiránt rendőr volt és MSZMP-s KISZ-titkár. (Dr. Apáti István: Kicsoda?) Na, hát akkor távirati stílusban gyorsan - ja, és hozzáteszem, hogy én mint polgármester, a fizetésem bruttó 10 százalékát minden hónapban visszautalom a helyi civil szervezetek részére, ezen belül a polgárőrök részére is. (Dr. Lamperth Mónika: Két hivatásból az egyiket egyben is lehetne!) Tehát csupán csak ennyit a tisztánlátás kedvéért. Mellesleg hozzáteszem, hogy volt munkásőrparancsnok a térségünk úgymond polgárőrszervezetének a központi vezetője, és jól teszi a dolgát. Hát az élet már csak ilyen.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Írásban előre bejelentett felszólalásokkal folytatjuk. Megadom a szót Szabó Timea képviselő asszonynak, LMP-képviselőcsoport.

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politika kiemelten fontosnak tekinti a közösségi szemlélet megjelenítését a bűnmegelőzés és a bűnüldözés terén. Az e téren tevékenykedő szervezetek munkájának támogatása nemzetközi kötelezettségünk is, hiszen az Európa Tanács 216/2007-es határozata is arra kötelezi a tagállamokat, hogy ilyen irányba fejlesszék rendvédelmi tevékenységüket. Ma Magyarországon 2150 egyesületben 90 ezer polgárőr teljesít szolgálatot. A polgárőrök saját szabadidejükben és mindenféle anyagi ellenszolgáltatás nélkül önkéntesen végzik tevékenységüket. Mindez elismerést és megbecsülést érdemel.

Tekintettel arra, hogy a szervezetek bizonyos közhatalmi funkciókat gyakorolnak, a jogalkotónak különös gondossággal kell döntenie arról, miként lehetséges működésükhöz teret és szabályozott környezetet biztosítani. Valóban nagyon fontos a kérdésben körültekintően eljárni, mert nem megfelelően szabályozott vagy felügyelt keretek között egyesek e funkciókkal visszaélhetnek. E problémával kapcsolatban az LMP számtalan alkalommal hangsúlyozta azt, hogy az állam erőszak-monopóliumának átvételére történő kísérleteket, valamint az egyesülési joggal való visszaélést mélyen elítéljük.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szóban forgó törvényjavaslat megalkotásakor az általam imént említett tények figyelembevételénél, a polgárőri tevékenység elismerésénél és körültekintő szabályozásánál jóval nagyobb súllyal estek latba bizonyos aktuálpolitikai megfontolások. Egy kiérlelt, alaposan átgondolt törvényjavaslat megalkotásához hozzátartozik, hogy az országgyűlési képviselők számára kellő idő álljon rendelkezésre a törvénytervezet megismerésére és véleményezésére. Egy, a törvénytervezet által ki nem nyilvánított mögöttes szándék nyilvánul meg abban, hogy a javaslat indokolatlan sürgősséggel kerül ma tárgyalásra. Indokolatlan a sietség, hiszen ha a gyöngyöspatai és hajdúhadházi eseményeket távcsővel végignéző Belügyminisztériumnak közel fél évre volt szüksége e javaslat megtételéhez, nem értjük, hogy miért kell azt a törvénytervezet szövegének közzétételét követő harmadik napon megtárgyalni. Épp az imént említett visszaélések elkerülése, a probléma alapos politikai megvitatása és az erről kialakuló társadalmi vita szempontjából káros a jogalkotó sietsége.

Tisztelt Képviselőtársaim! A polgárőri tevékenység újraszabályozásakor a jogalkotó deklarált célja a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenység megakadályozása. Újfent hangsúlyozni kívánjuk, hogy az egyesülési joggal visszaélő, az állam erőszak-monopóliumát átvenni akaró, a félelem légkörét terjesztő csoportok tevékenységét elítéljük. E csoportok magyar társadalomban való jelenléte vitathatatlan, így a probléma orvoslását fontos társadalmi érdeknek tekintjük.

Ugyanakkor vitába szállunk azzal az általános indoklásban kifejtett tétellel, miszerint a közbiztonság és a közrend megteremtése, illetve fenntartása az állam kizárólagos joga és kötelessége. Miközben a tervezet ezt hangsúlyozza, homályban hagyja azt a tényt, hogy a helyi közösségek nem kis részben azért döntenek a közrend polgárőrség útján történő fenntartása mellett, mert az állam már pusztán a rendőrséggel nem képes garantálni a közbiztonságot. A javaslat azt hangsúlyozza, hogy a közbiztonság érdekében tevékenykedni csak reguláris szerveződésben és csak a rendőrség irányításával lehet, vagyis a közbiztonság megteremtésében csak akkor és úgy vehetnek részt más szereplők, ahogy azt az állam engedi.

Kiemelten fontosnak tartjuk annak deklarálását, hogy a közbiztonság kollektív társadalmi termék, annak előállítása nem lehet csak az állam, a rendészeti szervezetek dolga. A rend biztosítása ugyanis nem csak rendészeti funkciókkal történhet. Éppúgy, ahogy bárki más, a polgárőr is csak kivételesen, mások jogainak érvényesülését célozva léphet fel a közrend védelmében. Tőlünk nyugatra az elmúlt évtizedekben az irányban tettek lépéseket, hogy minél jobban társadalmasítsák a közbiztonságot, minél jobban bevonják a civileket a helyi közösségekbe.

A Lehet Más a Politika célja éppen a rendőrség társadalomhoz való közelítése, ezért nehezményezzük az önkéntes társadalmi szereplők, jelen esetben a polgárőrség rendőrségnek való alárendelését. Az előttünk fekvő javaslat figyelmen kívül hagyja, hogy a polgárőrség a lakosság együttműködésével lehet csak eredményes. Tehát minél jobban formalizálják, annál jobban távolodik az éltető helyi közösségi bizalomtól. A polgárőrmozgalom mindezek nyomán teljesen összefonódik a rendőrséggel, miközben a polgárőrök jogosítványait a javaslat a hatályos szabályozáshoz képest alig terjeszti ki.

Meggyőződésünk, hogy az állam erőszak-monopóliumával és az egyesülési joggal visszaélő szervezetek tevékenysége betiltásának célja nem vezethet el valamennyi polgárőr-egyesület egyesülési jogának korlátozásához. Úgy véljük, hogy az alapjog korlátozásánál mérlegelendő szükségességi, arányossági tesztnek nem felel meg. Arra van lehetőség, hogy a közhatalom megjelölje az emberek aktív részvételének kereteit. Arra azonban egy demokratikus jogállamban nincs, hogy a hasonló rendeltetéssel létrejött társadalmi szervezeteknek és azok tagjainak a jogait és kötelességeit tételesen meghatározza.

Különösen veszélyesnek tartjuk az egyesülési jog korlátozásakor a hatékonyság növelésére való hivatkozást. Ha a polgárőrségek nem felelnek meg egyes követelményeknek, akkor törvényben meg lehet tiltani bizonyos tevékenységeket, de az államosítás teljesen elfogadhatatlan megoldás. Álláspontunk szerint önkéntes rendőrség létrehozásának nincs akadálya, amennyiben a jogalkotó kinyilvánítja szándékát, hogy új, köztestületi funkciókkal felruházott szervezetet kíván létrehozni, és az ahhoz való csatlakozást lehetővé teszi. Csakhogy a törvénytervezet ehelyett az önkéntes egyesületként létrejött, így a civil társadalom részét jelentő szervezetek államosítását hajtja végre. Azzal, hogy a rend fenntartásának állami monopóliumára hivatkozva megfosztja az egyesületeket tagjaik jogainak és kötelességeinek autonóm szabályozásától, indokolatlan mértékben korlátozza e szervezetek egyesülési jogát.

Az egyesülési jogról szól 1989. évi II. törvény 2. § (1) bekezdése világosan kimondja, hogy az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetek az alapítók szándéka szerint jönnek létre. Az egyesületek, társadalmi szervezetek, illetőleg az általuk létrehozott szövetségek belső viszonyainak, a tagságra vonatkozó - például politikamentesség - követelményeknek a tételes, alakító jellegű szabályozása megszünteti az alapjog lényegén, az önkéntességen, a saját kezdeményezés alapján történő eljárást.

(12.50)

Valójában tehát nem a polgárőrségről van szó, hanem arról, hogyan viszonyul a kormány az emberi jogokhoz, amelynek védelme az alaptörvény szerint is az állam elsőrendű kötelessége.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fokozott jogvédelem mellé fokozott felelősség is jár. Ha valaki ennyire hierarchikus szervezetben, megkülönböztetett jogi védelemben részesül, ez felidézi annak a veszélyét, hogy visszaél vélt hatalmi helyzetével. E veszélyből adódóan indokolt, hogy a polgárőröknek legyen fokozott büntetőjogi felelősségük a polgárőri tevékenység során elkövetett törvénysértés miatt.

A törvényjavaslat az Országos Polgárőr Szövetség hatáskörébe utalja a szolgálati és etikai szabályokat megszegő polgárőrökkel szemben benyújtott panaszok kivizsgálását. Álláspontunk szerint az polgárőrökkel szembeni panaszok elbírálásánál jobb lenne, ha rendőrségi hatáskörbe kerülne, és így el lehetne vele jutni a bíróság elé is. És ha a védelem a polgárőröknek kiemelt, akkor a felelősségük is legyen az, tehát feleljen úgy a cselekményeiért, mintha hivatalos személy lenne.

A polgárőr-egyesületek támogatásának törvényjavaslatban történő rendezése tevékenységük elismerését és támogatását célozza. E feladatok ellátása valóban drága, ebből adódóan kevesen képesek azokat éveken keresztül önkéntesen ellátni és finanszírozni. Ugyanakkor a javaslat közvetlenül a polgárok önkéntes anyagi áldozatvállalásának csökkenését, a feladat finanszírozásának államtól való elvárását idézheti elő. Különösen aggályos a javaslat 5. §-ának (6) bekezdése, amely szerint, ha az együttműködés megszűnik, az együttműködők kötelesek egymással elszámolni. Kérdésként vetődik fel bennünk, hogy ilyen helyzetben miként lesz képes a polgárőrség és a rendőrség elszámolni egymással.

Tisztelt Képviselőtársaim! Álláspontunk szerint a polgárőri tevékenység újraszabályozásakor a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenység, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaélés megakadályozásán túl célszerű lett volna a közösségi szemlélet, a közösségi bűnmegelőzés szempontrendszerét alapul véve, a közbiztonságra kollektív társadalmi termékként tekintve javaslatokat tenni. Meggyőződésünk, hogy a polgárőrszervezetek munkájának elismerése, tevékenységük ösztönzése ez utóbbi megközelítésben valósulhat meg.

Köszönöm figyelmüket. (Mile Lajos tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Németh Zsolt képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Öné a szó.

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Folytatnám én is a Jobbik véleményének ismertetését a polgárőrségről szóló törvényjavaslatról, mondhatni Staudt Gábor gondolatait folytatom, mert szegénynek nem volt ideje befejezni gondolatai utolsó morzsáit.

Először én is egy általános mondanivalót, egy általános körképet vázolnék. Az a baj ezzel a törvényjavaslattal, hogy alapvetően nem vesz tudomást a realitásokról, nem reális helyzetképből indul ki. Nagyon sokan felolvasták már az általános indoklást, volt, aki szó szerint, volt, aki nagyjából próbálta felolvasni az általános indoklás azon részét, amit már Staudt Gábor képviselőtársam is idézett.

Én nem mennék most bele abba, hogy mit is jelent az, hogy ezek a bizonyos, létrejött polgárőrszervezetek eszkalálták a társadalmi feszültségek következményeit. Nem tudom, mi a társadalmi feszültségek következménye. Mondjuk, a tyúklopás, azt eszkalálták? Több lett a tyúklopás, mondjuk, Hajdúhadházon? Vagy több lett a betörés? - mert egy társadalmi feszültségnek a következménye ez is lehet. Ezt nem tudom megmondani, azt viszont meg tudom mondani, hogy például a személyi javak elleni bűncselekmények száma Hajdúhadházon 1573 volt 2010-ben, az országos rendőrfőkapitány küldte nekem a statisztikai adatot. Ezt a számot eszkalálta, mondjuk, egy Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület? Vagy bármelyik más polgárőr-egyesület, akik önszerveződően úgy gondolták baráti társaságukkal, hogy már meg kell önmagukat védeni a különböző bűnöző csoportok ellen? És akkor itt beszélhetünk a cigány bűnözőkről, beszélhetünk az uzsoráscsoportokról vagy bármely más bűnöző rétegről. Ez a gond ezzel a törvényjavaslattal, hogy nem vesz erről tudomást.

Arról sem vesz tudomást, hogy mi történt Gyöngyöspatán. Ott a választópolgárok elég markáns véleményt formáltak az irányban, hogy szükségük van nekik a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületre, és ez egy időközi polgármester-választáson elég nagy százalékos arányban meg is jelent. Ez a törvényjavaslat a gyöngyöspataiak véleményével abszolút szembemegy, egyáltalán nem foglalkozik a valós gondokkal. Sőt, ott vannak a szegény vidéki emberek, és most már sajnos beszélhetünk Dél-Baranyáról, beszélhetünk Pécsről, de Kelet-Magyarországról is, ahol már napi probléma, ahol este már nem mernek kimenni az utcára. Sajnos, már Pécsett is előfordulnak ilyen és hasonló esetek, nem mernek kimenni este az emberek az utcára, félnek, hogy mi történik velük.

A rendőrség nem képes segíteni az ő helyzetükön, ezért önként kénytelenek a kezükbe venni a dolgokat, és megvédeni önmagukat, mert a rendőrség erre nem képes. A rendőrség kivonul bizonyos területekről, ezért egyszerűen kialakul egy társadalmi immunitás, egy reflex, amit most elnyomni próbál ez az úgynevezett polgárőrségről szóló törvényjavaslat. És akkor nem is beszéltünk még arról, hogy eközben fizetheti a még több áfát - Európában már elsők vagyunk, de már lassan elsők leszünk a világon is -, a munka törvénykönyvéről sem beszéltünk, hogy még milyen megszorítások várnak ránk, az adótörvényekről sem beszéltünk. Ilyen környezet közepette még ezt a csekély kis önvédelmi reflexet is próbálja elnyomni ez a törvényjavaslat.

Azt mondja államtitkár úr, hogy nem kíván beavatkozni a polgárőrök életébe. Én akkor megkérdezném, mit jelent például a 13. § 5. pontjának f) pontja; ki is keresem itt magamnak, hadd idézzem. Ez a paragrafus arról is szól, hogy létre kell hoznia az OPSZ-nak egy nagy közös adatnyilvántartást, ahol az összes polgárőr adatai fellelhetők lesznek, és ehhez bizonyos szolgálatok, rendőrség - egyébként indokoltan - hozzáférhetnek, ha bűncselekmény történik s a többi. De mégis, mit jelent az e) pontban a kifogástalan életvitel ellenőrzése? A rendőrség, a polgárőrök kifogástalan életvitelét hogyan ellenőrzik? Miért ellenőrzik? Hogyan képzeljük el ezt a valóságban? Pisti bácsi, Jenő bácsi beáll, mondjuk, polgárőrnek, és onnantól számíthat arra, hogy bármikor odajön a rendőrség, és az életvitelét ellenőrzi? És honnan tudja, hogy mi felel meg éppen a kormány elvárásainak vagy éppen a rendőrség elvárásainak? Mi az a kifogástalan életvitel? Mi az a megbízhatósági vizsgálat? Vagy netalántán azt vizsgálják, hogy volt-e a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagja? Vagy magyar gárdista volt-e? - mert ebből ez is kiolvasható. Vagy aki épp nem tetszik a rendőrségnek - a rendőrséget és az országos rendőrkapitányt pedig tudjuk, hogy a belügyminiszter nevezi ki -, tehát aki nem tetszik az aktuális kormánynak, az nem lehet mostantól polgárőr? És itt nem csak a polgárőr-egyesületre gondolok. Nem léphet be akkor az OPSZ-ba? - mert eddig nem volt kötelező. Most ezt az alapjogot önök korlátozzák, beterelnek mindenkit ebbe az országos polgárőr-szövetkezetbe, aminek együttműködési szerződést kell kötnie az önök által kinevezett rendőrkapitánnyal. Ez egyértelműen politikai ráhatás. (Moraj a Fidesz soraiban.)

Arról meg nem is akarok beszélni, hogy mi is ez az OPSZ. Például hadd mondjak önöknek egy idézetet - remélem, figyelnek -, ez az idézet 1987-ből származik: "Kommunista urak és szovjet talpnyalók, hazaárulók, bohócok, köpünk a pofátokba!" Ezt egy ózdi rokkantnyugdíjas írta - elnézést a kifejezésért, idézet volt -, egyértelműen a kommunista rendszeren próbált, finoman szólva is, élcelődni, kifejezte rendszerkritikáját. Ezt az embert úgy szokták nevezni, úgy szokták aposztrofálni, ő volt az utolsó politikai elítélt Magyarországon. Ezt az embert dr. Túrós András tartóztatta le, hallgatta ki, járt utána, hogy mit tett, mert ilyet merészelt csinálni, hogy a kommunista rendszert szidta, ezt egyébként az önök választópolgárai is és a mi választópolgáraink is megteszik - (Az MSZP sorai felé:) azon a felén nem biztos -, s ez az ember jelenleg az OPSZ elnöke, ez az ember az, akit önök most olyannyira helyzetbe hoznak ezzel az új törvényjavaslattal. Ez az az ember, akit inkább választanak a nemzeti érzelmű gárdista vagy Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület helyett, inkább őt hozzák helyzetbe, és ezek tények. (Dr. Apáti István: Megbízható elvtárs.) Igen, igen, ő a megbízható elvtárs.

Tehát anélkül, hogy még egy politikai irányítást is szereznek, egy ilyen ember markába löknek minden, mostantól minden polgárőrt, mert eddig nem volt kötelező ide belépni, de mostantól ez kötelező lesz. Kérdés, hogy egyébként ki fogja így vállalni. Az OPSZ-nál már Staudt Gábor igen kiváló felszólalásában felolvasta, elmondta nekünk, hogy 50 ezer fő a minimum, hogy egy ilyen országos polgárőr-szövetkezetet lehessen alakítani; jelenleg csak az OPSZ felel meg ennek.

(13.00)

De mi történik, ha éppen 50 ezer fő alá csökken, mit fog csinálni? A törvény erre már semmilyen választ nem ad. Mi történik, ha mondjuk... - állítólag 90 ezer polgárőr van, mondjuk, ez az ország biztonságán, közbiztonságán nem látszik sajnos, természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy azok a tisztességes polgárőrök, akik nap mint nap dolgoznak, nem végzik el a munkájukat, de hozzá kell tennünk, hogy a közbiztonság évről évre fokozatosan romlik. Tehát mi történik, ha mondjuk, 50 ezer fő alá csökken?

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Akkor nem fognak megfelelni a törvényi előírásoknak, akkor nem lesz országos polgárőrszervezet, akkor az egész magyar polgárőrség, úgy, ahogy van, mind a 90 ezer vagy nem tudom, hány ember megszűnik hirtelen létezni, mert nem lesznek tagok ebben a kötelező szervezetben, ami egyébként kezeli az ő adataikat. Tehát ez egy reális helyzet, és erre nem ad választ a törvényjavaslat, mert előfordulhat bármikor, hogy elmennek nyugdíjba a polgárőrök, és mivel a következő generáció nem akarja magát kitenni ennek az életvitel-ellenőrzésnek, ezért lehet, hogy nem fognak olyan sokan jelentkezni, és egyszer csak 50 ezer fő alá csökken a létszám, és hopp, nem lesz OPSZ, hopp, nem lesz Magyarországon polgárőrség. Erre kérnék egy választ.

Annak viszont kifejezetten örülök, hogy az írásbeli kérdéseim, illetve egy konkrét eset meghatotta ezek szerint a kormányt, mert amikor volt egy törvényjavaslat, pontosabban egy törvénymódosítás, ez a kötelező, rendőrséggel való kötelező együttműködési javaslat megkötése, nagyon sok helyen előfordult az, hogy hoppá-hoppá, mindenki csak úgy a helyi kis önkormányzatában, helyi kis városában működhet, de előfordult egy olyan eset, amikor egy futóversenyt nem tudtak rendesen megszervezni, mert nem volt elég polgárőr. Bár érkeztek volna polgárőrök más városból, de nem voltak benne biztosak, hogy köthetnek-e ott együttműködési szerződést, egyáltalán felléphetnek-e, nem büntetik-e meg őket, így a futóverseny hosszát, távolságát radikálisan le is kellett csökkenteni. Szerencsére ez változik a törvényjavaslatban, mert most már aki helyi szinten megkötött egy megállapodást, az a polgárőrség megköthet egy másik polgárőr szervezettel egy megállapodást a törvényjavaslat szerint, így működhet más területeken is. Mondjuk, ez az egyetlenegy jó pontja, amit ki tudnék emelni a törvényjavaslatból.

Nagyon sokszor elhangzott az, hogy önkéntesen végzik, ingyen a polgárőrök, és köszönjük nekik a munkájukat, mind a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületnek, mind a tisztességes polgárőröknek, de itt nem is tudom, ki, azt hiszem, pont az államtitkár úr mondta, hogy 720 millió forint költségvetési támogatást is kapott, egy másik fideszes képviselő meg azt mondja, hogy mi meg nem kapunk semmit. Javaslom, hogy akkor nagyobb fideszes lobbit fejtsen ki a saját államtitkár irányába, vagy pedig nem tudjuk, hová tűnik ez a 720 millió forint, mert ott az OPSZ megkapja, gondolom, de ahogy itt a fideszes képviselőtársam is elmondta, ők már nem látnak belőle egy fillért sem. (Vincze László: Zöldeket beszélsz!)

Az is baj ezzel a törvényjavaslattal, hogy a helyi, lokális kis egyesületeket abszolút uniformizálja, tehát meghatározza - pontosabban, majd csak kijelöli, hogy ki határozza meg -, hogy milyen egyenruhát hordhatnak. Tehát nem lehet azt, hogy egy polgárőr-egyesület, amelyik eddig jól működött és szerette volna mondjuk, az ő patrióta ruházatát fenntartani, az mostantól nem lehet, mert meg lesz határozva, hogy te mostantól milyen ruhát hordhatsz. Ez is, mondjuk úgy, a helyi véleményt - finoman szólva - nem engedi érvényesülni.

Azt azért még el kell mondanom, hogy nagyon sok kritika éri itt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, de hogy mennyire van létjogosultsága, ezt a következő esettel szeretném alátámasztani, egy pécsi esettel. Történt ugyanis 2011 augusztusában, hogy Pécs belvárosában azon a téren, amit az EKF-pályázat keretein belül felújítottak, ott egy 14 fős galeri, mondhatni cigány bűnözők - mert kiderült, hogy azok - az oda érkező sportolókat, akik jöttek egy meccsre hozzánk a városba, közülük 5-6-ot, egész pontosan 4 főt, ahogy olvasom, megtámadott és megvert. Nyolc napon túl gyógyuló sebesüléseket szenvedtek. Senki nem talált semmit, viszont a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület felvette velük a kapcsolatot, a városban pedig kettő óra alatt sikerült beazonosítani az elkövetőket. Kettő óra alatt! (Dr. Apáti István: Jobb, mint a terrorelhárítás!) Utána a rendőrség megköszönte az együttműködést, megköszönte, hogy sikerült. Valóban, az illető bevallotta, hogy ő volt, az eljárás meg is indult ellene; azt, hogy most hol tart, azt nem tudhatjuk, nem tudom.

Egy nagyon fontos kitétel még - és akkor egy kicsit részletesebben még a törvényről -, hogy semmilyen fellebbezési lehetőséget sehol nem találunk, tehát nincs hová fellebbezni, vagy pedig rögtön a polgári törvénykönyv, hogy menjünk a bíróságra. Tehát a rendőrség - és itt Staudt Gábor nagyon jól elmondta - azt mondja, hogy veled nem működök együtt, bár nem látom a te múltadat, nem tudom, hogy ki vagy, de ez a politikai parancs, hogy veled nem működhetek együtt, akkor az a polgárőr-egyesület nem tud hová fellebbezni, vagy mehet a bíróságra hosszas procedúrának kitéve önmagát.

Illetve - látom, nagyon megy az idő, úgyhogy próbálom kicsit gyorsítani a megfogalmazásomat - mi van akkor, mert a 14. §-ban ott van, hogy nemcsak a rendőrséggel, hanem a helyi önkormányzattal is együttműködési szerződést kell kötni, mi van akkor, ha a rendőrség megadja az együttműködést, de az önkormányzat nem? Erre sem kapunk választ a törvényjavaslatban. Mi van akkor, például le van írva, hogy büntetett előéletű illető nem tarthat polgárőrszolgálatot, nem adhat polgárőrszolgálatot, ellenben a kártyáját, mert kap egy ilyen kis igazolványt a polgárőr, ha elítélik jogerősen bűncselekmény miatt, öt év múlva visszakapja. Tehát ez is egy kicsi ellentmondás, hasonlóan ahhoz, amit Staudt Gábor már felfedezett a törvényjavaslatban.

Önök már nagyon sokszor megkapták azt a kritikát, bár itt azért Túrós András, mondjuk, ad hozzá jogalapot, hogy itt volt kommunisták, kommunista vezetők uralják a polgárőrséget. Én beadtam egy módosító javaslatot, ami kizárja a volt szocialista rendszerek - kormányok nem, szocialista rendszerek -, kommunista rendszerek vezetőit, például volt országos rendőrfőkapitányt vagy munkásőröket.

Ha önök azt mondják, hogy ez nem így van, ahogy mi mondjuk, akkor kérem, támogassák ezt a törvényjavaslatot, és segítsük elő Magyarország demokratikus fejlődését azzal, hogy végre lezárjuk ezeket a kommunista diktatúrából ilyen csápokként itt maradt... - csak a szóismétlés erejével élve: csápokat levágjuk, elzárjuk előlük a polgárőrség lehetőségét. Mert bizony azért mégiscsak kérdőjeles, hogy aki eddig a munkásőrségben a kommunista hatalomért küzdött, az most hogyan küzdhet a helyi társadalomért. Ez bennem nagy kérdőjeleket vet föl. Remélem, hogy a kormánytöbbség önmaga szavait is komolyan gondolva majd támogatja ezt a módosító javaslatot.

Majd a következő kétperces vitákban még biztos folytatjuk, addig is köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra Lamperth Mónika képviselő asszony következik. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha valaki esetleg véletlenül elhitte volna azt, ami itt az előbb elhangzott Túrós elnök úrról, én szeretném azt világossá tenni, hogy ő úgy a hivatásos rendőri munkája során, mint a polgárőrség élén eltöltött évek során tisztességes munkát végzett, köszönet jár érte.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Folytatjuk a rendes felszólalásokat: Staudt Gábor képviselő úr következik, a Jobbik-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akkor némileg még kiegészítve az elhangzottakat, itt fideszes képviselőtársaink - igyekszem röviden, hogyha már itt az idejük... (Babák Mihály egy képviselőtársára mutatva: Én nem szóltam, ő szólt!) Jó, akkor majd kiderül, hogy ki szólt. De a lényeg az, hogy többször elhangzott a Fidesz részéről, hogy itt a jogoknak a bővítésével állunk szemben. Ez részben igaz is, ezzel nem is lenne probléma, tehát valóban olyan jogkörbővítéseket kapnak a polgárőrök, amelyek akár még üdvözlendők is lehetnének, és amelyeket akár támogathatnánk is (Dr. Kontrát Károly: Támogassátok!), akár a közterületi kameráknak a megfigyelése, akár pluszjogosultságok.

Viszont az, hogy a már meglévő polgárőrségnek bővítjük a jogait, az mit sem feledtet azzal kapcsolatban, hogy nem engednek újakat megalakulni, és ez az óriási problémánk. Tehát nem egy olyan taxatív szabályozást hoznak fel, ami lehetővé teszi, hogy ha valaki megfelel bizonyos kritériumoknak, akkor ő bizony polgárőr-egyesületként működhessen, és megkaphassa azokat a kiegészített jogokat, amiket a törvény ebben a tervezetben megadni kíván; gyakorlatilag nem lesz erre lehetőség, mert ahhoz, hogy valaki polgárőr-egyesületként létrejöjjön és alapfeladatait elláthassa, tehát egy egyesület és egy polgárőr-egyesület az alapfeladatainak létrehozására jön létre. Hozzáteszem, hogyha nem így lenne, akkor talán a bíróság nyilvántartásba se venné, hogyha nem tud megfelelni az alapfeladatainak. Viszont az alapfeladatainak csak úgy felelhet meg, hogyha már van valamelyik megyei rendőr-főkapitánysággal együttműködési megállapodása és tagja az Országos Polgárőr Szövetségnek. De ők csak akkor fognak vele szóba állni, hogyha már polgárőr-egyesületként be van jegyezve.

Tehát ezt valahogy oldjuk fel ezt, illetve tudom, hogy nem feltétlenül akarják feloldani, de legalább próbáljon meg az államtitkár úr valamilyen választ adni erre, hogy a jövőben a törvényeket betartva hogy tud majd új polgárőrség alakulni, és miért zárják azt ki, hogy akár új országos polgárőrszövetségek jöjjenek létre vagy egyéb olyan szűkítéseket ne tartalmazzon a törvény, hogy azok az állampolgárok, akik betartják a törvényeket és szeretnének jogkövetők lenni, ne ebbe a kényszer szülte rendszerbe legyenek beirányítva, és ne az Országos Polgárőr Szövetségtől és a megyei rendőr-főkapitányságoktól függjenek.

(13.10)

Hozzáteszem, hogy jobb lenne egyébként, és véleményem szerint a törvény tudatosan nem a helyi rendőrséggel köt megállapodást, ez egy álságos indok szerintem, hogy nem jogképesek vagy nem szerződésképesek, valami ilyesmit írnak a törvényjavaslatban, hogy ezért kell a megyei rendőr-főkapitányságokkal kötni ezeket az együttműködési megállapodásokat. Önök szerintem azt szeretnék kizárni, hogy nehogy valaki helyben együttműködési szerződést tudjon kötni, nyilván a rendőrség szervezete megyei szinten könnyebben kézben tartható az országos rendőri vezetők és a kormányzat szempontjából is. Itt is, ha szabad így mondanom, kilóg a lóláb, és nem egy valódi autonómia felé mozdul el a tervezet. Ezért mondtam - lehet ránk haragudni -, hogy ez azt fogja elősegíteni, hogy egy párthadsereg alakul ki, hiszen önök fogják eldönteni, hogy kivel kötnek együttműködési megállapodást a rendőrségen keresztül, ráadásul dupla kontrollal, hiszen még az Országos Polgárőr Szövetségben is tagnak kell lennie. Önök fogják eldönteni - és netalántán felkészülnek arra is -, hogy ha helyben sok olyan ember lép be egy már meglévő polgárőr-egyesületbe, aki önöknek valamiféle megfontolásból nem tetszik, akkor azzal majd felmondják az együttműködési megállapodást, és ettől kezdve nincs együttműködési megállapodás, tehát nem végezhetik azt a tevékenységet, amit helyben addig megtettek. Ezért mondjuk, hogy ez megnyitja, ha szabad így fogalmaznom, az önkénynek a lehetőségét, ami még talán az alkotmányba vagy az önök által elfogadott alaptörvénybe is beleütközik. Hiszen az autonóm egyesülés szabadsága alapján hozunk létre egy egyesületet és egy szervezetrendszert, függetlenül attól, hogy milyen állami kontrollal látjuk el azt a fajta egyesületet vagy azt a fajta tevékenységet, de attól még az autonómiát és az önszerveződést kell alapvető egységnek tekinteni; akkor nevezzük ezt kamaráknak, mondjuk, polgárőrkamaráknak, vagy a kormányzat, a rendőrség egy segédcsapatának, de ne autonóm szervezeteknek, mert ezt a törvényjavaslatból egyáltalán nem lehet kiolvasni, és ez nem valósul meg.

Valóban jogos kérdés, hogy ha 50 ezer fő alá csökken az Országos Polgárőr Szövetség létszáma, akkor mi van, tehát erre is egy választ várnánk. Akkor majd módosítják a törvényt, hogy legyen 40 ezer fő? Úgy érzem, hogy itt is a nyertesekhez keresték a pályázatot, mint annyiszor máskor, megnézték, hogy milyen kritériumoknak felel meg jelen pillanatban az a rendszer, amit fenntartani és bebetonozni szeretnének, és oda húztak egy határvonalat. Egyébként hozzáteszem, hogy - kis túlzással - lassan már ennyi katona meg rendőr se lesz az országban, 50 ezer, tudom, hogy a jelenlegi létszámuk efölött áll, de ha a tendenciákat követjük, akkor tulajdonképpen lassan az egész rendvédelem nem fog megfelelni ennek a kritériumnak. De ha már az önök által felállított rendszerről és ezekről a jogszabályokról beszélünk, akkor engedje meg, hogy jogilag is néhány megjegyzést tegyek tételesen.

Ha már közfeladatot ellátó személynek nevezzük őket, márpedig ez is egy jogos előrelépés lehet, akkor kérem az államtitkár urat, gondolkozzanak el azon, hogy ha ilyen szigorú körülményeknek kell megfelelni, akkor miért ne rendelkezhetnének korlátozott hatósági jogkörrel a polgárőrök, mert jelen törvény szelleméből akár ez is kiolvasható lenne. Ha már ezeknek a feltételeknek megfelelnek, miért nem adunk nekik lehetőséget arra, hogy igazoltathassanak, járműt, csomagot átvizsgáljanak bizonyos esetekben? Ha már önök elindultak egy ilyen szigorúbb szabályozás irányába, akkor legalább annak az 50 ezer embernek, akik jelenleg bent vannak, és akik vélhetően helyben tevékenykednek és tényleg dolgozni szeretnének, adjunk pluszjogosítványokat. Egy gázspray-t azért elég gyengének érzünk, főleg hogy a vidék valóságába elindul polgárőrünk egy gázspray-vel felszerelve majd, hogy a terménytolvajokat megakadályozza, amikor az elmúlt példák alapján most már a rendőröket is elég gyakran félholtra verik sajnos, lásd az érdi incidenst a környékünkön, tehát sajnos a rendőrök sem tudják felfegyverezve sem megakadályozni. Ide kellene talán a Terrorelhárítási Központot is bevetni, mert ez mindenhol elsüthető, úgy tűnik.

Viszont azt is megfontolandónak tartjuk, hogy a 18. § (1) bekezdésében szabályozott bűncselekmény elkövetésekor tetten ért személyt indokolt esetben megbilincselhesse a polgárőr, tehát egy bilinccsel is el lehetne látni. Megint csak elmondhatnám azt, hogy hogyan fogja ő visszatartani azt az általában markos legényekből álló bandát, amely mondjuk, éppen egy fél erdőt vágott ki, egy gázspray-vel meg józan elhatározással, és a belügyminiszter intelmeivel és támogatásával a háta mögött - ez kevés lesz abban az életszituációban.

Akár megfontolásra lehetne javasolni, ha önöknél van a közmunkaprogramoknak a rendszere, és egy kicsit kitekintő javaslat, de miért is ne, hogy az, aki már bejegyzett polgárőr, és közmegelégedésre végzi a tevékenységét, miért ne kaphasson akár a közmunkarendszer keretében valamiféle díjazást is ezért, ha ő egyébként munkanélküli. Tehát én ezt megfontolnám, hogy a kettőt kössük össze, szerintem a közrendet és sok embernek az átmeneti megélhetését is lehetne ezáltal biztosítani, és az anyagi fedezetek megvannak erre a közmunkaprogram keretében.

Még egy kis nyalánkság itt a vége felé: az ügyészség felügyeli az egyesületeket, a társadalmi szervezeteket és így a polgárőrséget is, viszont itt egy - remélem - megfogalmazásbeli pontatlanságot találunk a törvényjavaslat 27. §-ának (2) és (3) bekezdésében, ami így szól: "Ha az ügyész problémát észlel, bírósághoz fordul, és a bíróság a kereset alapján a társadalmi szervezetet eltiltja a további tevékenységtől." Azért engedtessék meg, jó lenne beleírni, hogy eltilthatja, vagy valamiféle bizonyítást folytat le, vagy bármi más eljárást végigvisz, mert ebből taxatíve dogmatikailag az következik, hogy ha az ügyész megteszi ezt a keresetet, akkor a bíróságnak nincs más lehetősége, mint a szervezetet eltiltani. Ezt egy kicsit a bírói függetlenségbe való beavatkozásnak tartjuk ebben a fogalmazásban, tehát kérem, hogy ezt pontosítsuk, mert ha nem kerül pontosításra, akkor nyilván azt vagyunk kénytelenek feltételezni, hogy tulajdonképpen egy BM-utasítás történik a bíróságok felé, burkoltan vagy a jog nyelvén, de az államtitkár úr nyilván el fogja mondani, hogy mit is jelent ez a passzus.

Illetve még egy a végére: 2013. január 1-jétől adja meg a pénzügyi támogatás lehetőségét a kormányzat. Ez azért is furcsa, mert bevezetünk egy törvényt, nagyon gyorsan, mert nagy a gond, mert itt csúnya, gonosz emberek a közbiztonságot próbálják saját maguktól, szabályozatlan keretek között fenntartani, ámde a hatályos jogszabályokat nem megsértve, mert akkor el lehetne járni egyéb rendelkezések alapján is ellenük, és ezért gyorsan el kell fogadni ezt a törvényt - de akkor miért nem 2012. január 1-jétől biztosítják azokat a fedezeteket, amelyeket itt beígérnek? Ez akár lehet a fényvisszaverő mellény, a ruházat vagy egyéb, a törvényjavaslatban leírt pénzügyi támogatás. Nem korrekt az - és azt hiszem, hogy itt a valódi szándékok megint tetten érhetőek -, hogy ukáz van, törvényjavaslat van, pénz meg majd lesz valamikor, 2013-ban vagy akármikor később, hiszen most tartunk a 2012-es költségvetés vitájánál, most kellene beépíteni, és nem hiszem, hogy a megemelt BM- és rendőrségi költségvetési támogatások között ne lenne lehetőség arra, hogy ezeket az összegeket kigazdálkodják.

Tehát ezeket összegezve nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, de szeretném kiemelni, amit már elmondtam, hogy ha pusztán az lenne a cél, hogy a polgárőrség eszközrendszerét bővítjük - amelyben egyébként egy-két javaslat, ami előttünk áll, előremutató lehet -, akkor a legjobb szívvel támogatnánk. De így, hogy az eszközrendszer bővül, viszont az ehhez az eszközrendszerhez hozzáférő emberek csoportja leszűkül, új polgárőr-egyesületek alakítása tulajdonképpen teljesen ellehetetlenül, és a már meglévők is a kormányzati önkénynek, a döntési önkénynek lesznek kiszolgáltatva, egyébként a mindenkori kormányzati döntésnek lesznek kiszolgáltatva, így nem tudjuk támogatni. Ez nem azt fogja eredményezni, hogy valóban olyan emberek álljanak polgárőrnek, akik szeretnének valamit tenni a helyi közbiztonság előmozdítására, hanem ezzel bizony el fogják lehetetleníteni a már meglévőket is, lehet, hogy ezekkel a vizsgálatokkal, lehet, hogy azokkal az állandó ellenőrzésekkel, hogy éppen ki milyen szervezetnek lesz a jövőben tagja, vagy az állandó felügyelettel. Egyébként hozzáteszem, hogy nem tudom, 50 ezer embert hogyan fognak ellenőrizni, akkor valószínűleg az Alkotmányvédelmi Hivatalnak vagy a rendőrség erre specializálódott egységeinek is növelni kellene a számát, mert gondolom, hogy önök mindenkinek a körmére szeretnének nézni.

(13.20)

Tehát ezekkel, így összefoglalva, sajnos nem tudjuk támogatni. Várjuk azt, hogy a kormány megfontolja, és a valódi célok, a valódi autonóm önigazgatás jegyében, a közbiztonság valódi rendbetétele érdekében fog cselekedni, és alakítja át úgy ezt a törvényjavaslatot, hogy ennek megfelelő legyen.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Göndör István képviselő úr következik rendes felszólalásra az MSZP-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én egyetlenegy kérdést szeretnék körüljárni, és valójában az általános vita alapján az államtitkár úr figyelmét felhívni arra, hogy látok némi problémát.

Tóth Gábor képviselő úr már külön említette a közterületi kamerák kérdését. Azt gondolom, hogy itt a parlamenti patkóban senkinek nem okoz gondot, ha azt mondom, hogy a kistelepülések közbiztonságát a térfigyelő kamerarendszer nagyon nagyban tudná segíteni, és azt is merem állítani, hogy gazdaságos, preventív és nagyon gyors reagálási lehetőséget biztosít.

A gondom a következő. A ma hatályos törvények szerint a kamerák telepítése egy másik törvényben van szabályozva, és ott az önkormányzatnak ez a jogosítványa nincs meg. Az önkormányzati törvényben nincs meg ez a jogosítványa önállóan az önkormányzatnak, csak a rendőrséggel együttműködve, úgy, hogy a rendőrségen lehet a betekintést megoldani. Tehát ezért nekem olyan gondom van, ha megnézi az államtitkár úr, hogy szerepel itt, hogy a polgárőrszervezet és a rendőrség között létrejöhet egy megállapodás, de a megállapodás kizárólag a 3. § (1) bekezdésre vonatkozik, viszont mint önként vállalt feladat, a 3. § (2) bekezdés d) pontjában szerepel csak a kamerarendszer. Magyarul úgy néz ki, hogy erre nem köthet megállapodást, közben mégis megtekinthet felvételeket, sőt, jön a következő gond, hogy köteles adatokat szolgáltatni a rendőrségnek.

Ez azt sejteti, mintha itt kvázi megengednénk, és én ezt szeretném pártolni, hogy egy önkormányzat helyezhessen el egyedül, önmaga szabad elhatározásából térfigyelő kamerarendszert, amit a polgárőrök megtekinthetnek, és az teljesen természetes. És az a rész már rendben van a törvényben, hogy mi a következménye annak, ha valami rendellenességet, hadd fogalmazzak így, tapasztalnak közbiztonsági, bűnmegelőzési, bűnüldözési célból. Tehát itt már segítik a rendőrség munkáját.

Tehát még egyszer: azt szeretném kérni, hogy nézzék ezt meg, most amúgy is az asztalra kerül az önkormányzati törvény, tehát a kormány figyeljen arra, hogy kerüljön be az önkormányzati törvénybe, hogy az önkormányzatnak legyen önállóan joga ennek a telepítésére. Azt, hogy együtt kell működni a rendőrséggel, hiszem, hogy mind a két területen érdemes szabályozni.

És amiből levontam azt, hogy joghézagos több szempontból ez a törvényjavaslat: a 26. § ki is mondja, hogy akár a rendőrség vagy más szervek jogosultak eszközöket átadni. Tehát eszközt joga van átadni, de kinek van joga telepíteni? Mert ebben a törvényben az nincs benne, hogy maga a polgárőr-egyesület ezt megteheti. Tehát ez valószínű, legalábbis én ezzel értenék egyet, hogy ezt a jogosítványt az önkormányzatok számára biztosítsuk.

Ez a rendszer, tisztelt államtitkár úr, a nyolcvanas évek végétől folyamatosan fejlődik, több-kevesebb problémával, de ma már azt is merem mondani az önök tárcáját érintően, hogy ez rendkívül gazdaságos. Én magam nem szolgáltam soha rendőri szervezetnél, de azt gondolom, hogy a hatékonysága több mint tízszerese lehet annak, amikor közterületen járó járőröket vagy pedig egy központból rendkívül nagy területet megfigyelve adott helyre irányítani lehet a járőröket. Tehát egy kisebb létszámmal ez sokkal nagyobb területen megoldható.

Amiért ennek különösen nagy hangsúlyt adok, az önök által is ismert: a zalai falvak jelentős részében élnek emberek abból, hogy díszfákat, köztük fenyőfát is termesztenek. Ilyenkor, november-december táján egyrészt vagy a birtokon éppen vágják a fenyőfát, vagy december elején éppen piacon értékesíti a család. Tehát a falvakban nagyon kis számú lakos marad otthon. A polgárőrszervezetek számára különösen nehéz a biztonság. Egyes tehetősebb települések megteszik, hogy külön fizetéssel alkalmaznak rendőröket, tehát rajtuk nagyon sokat segítene az, ha néhány csomópontba elhelyezhetnének térfigyelő kamerát, és azon rögzíteni lehetne, hogy kik azok az illetéktelen személyek, akik egy adott bűncselekmény időpontjában éppen megfordultak azon a területen.

Kérem, államtitkár úr, hogy gondolják ezt végig, és teremtsék meg ennek a feltételét ebben a törvényben, az önkormányzati törvényben és nyilván a rendőrségről és a közterület-felügyeletről szóló törvényben. Tehát hitem szerint ennek a négynek ma nincs összhangja.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra Lamperth Mónika képviselő asszony kért szót.

Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak szeretném megerősíteni azt, amit Göndör István képviselőtársam mondott a térfigyelő kamerákkal kapcsolatban. Kaposvárott még az első szocialista kormány alatt sikerült 1996-ban térfigyelő kamerát felszerelni közbiztonsági szempontból, aminek a tapasztalatai jók.

De én azt gondolom, hogy a szabályozásra vonatkozóan érdemes azt megszívlelni, amit Göndör István képviselőtársam mondott, és remélem, hogy e tekintetben nyitottság van a kormánypárti oldalon is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót az államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen azoknak a bizottságoknak a támogató nyilatkozatát, amelyek ezt a törvényjavaslatot megtárgyalták és általános vitára alkalmasnak találták.

Köszönöm azoknak a képviselőtársaimnak, akik itt a mai általános vita keretében a hozzászólásukban támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot, így Tóth Gábornak vagy Tamás Barnabásnak is, akik támogatták és elfogadásra ajánlották. Köszönöm Harangozó Tamásnak is, aki az MSZP részéről támogatásáról biztosította a javaslatot.

Engedjék meg, hogy kitérjek azokra a képviselői hozzászólásokra is, amely képviselők a hozzászólásukban esetleges hiányosságokat vagy kritikát fogalmaztak meg a törvényjavaslattal szemben.

Azt azért szeretném világosan elmondani a bevezetőmben, hogy ez a törvényjavaslat világosan kimondja, hogy a polgárőrszervezetek politikai tevékenységet nem folytathatnak, és működésük során pártoktól független tevékenységet kell hogy ellássanak. Tehát pontosan Staudt Gábor vagy Németh Zsolt képviselő urak hozzászólásukban többször azt a félelmet fogalmazták meg, hogy párthadseregek alakulnak, meg kormányhadsereg, meg Fidesz közeli munkásőrség - ilyeneket mondott, ilyen őrültségeket és ilyen valótlanságokat mondott. Biztos nem értette meg képviselőtársam vagy nem értették meg képviselőtársaim a javaslat lényegét. Tehát pontosan a politikától, a pártoktól való függetlenséget mondja ki, amit a korábbi törvény, a 2006-os nem mondott ki. De az elmúlt évek tapasztalata alapján úgy gondolom, közérdek, hogy világosan kimondja ez a törvényjavaslat, és reményeink szerint ez majd támogatást is kap a szavazáskor, hogy a polgárőrség a pártoktól független és a politikától független tevékenységet folytat.

(13.30)

Harangozó képviselőtársam arról szólt, a kormány későn ismerte fel, hogy átfogó felülvizsgálatra van szükség. Úgy gondolom, önmagában ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása is jelzi, a kormány fontosnak tartja, hogy ezeket a kérdéseket egy átfogó, új törvényben fogalmazza meg, illetőleg szabályozza a parlament. Amikor a parlamentnek változtatni kellett ebben a kérdéskörben, akkor azt megtettük, és úgy gondolom, hogy hatásos volt ez a változtatás. Azt gondolom, hogy a tavasszal elfogadott módosítások elérték a céljukat, azokat a jelenségeket teljes mértékben sikerült visszaszorítani, és azt lehet mondani, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a közrend és a közbiztonság visszaállt azokon a településeken, ahol ezek a jelenségek korábban fellelhetők voltak.

Többen is elmondták, hogy nem jó a közbiztonság, félnek az emberek. Németh Zsolt is megfogalmazta, hogy Pécsett félnek az emberek. Én ezt nem tapasztalom, hanem az országot járva azt tapasztalom, hogy az elmúlt egy esztendőben javult a közbiztonság, elsősorban a rendőrség munkájának köszönhetően, de ehhez jelentős mértékben hozzájárult a polgárőrség is. Ezt a tevékenységet már a bevezetőben, az expozéban is megköszöntem, és felszólalásaik során mások is megtették. Úgy gondolom, hogy ez a tevékenységük tiszteletreméltó, ez egy önkéntes civil tevékenység, a szabadidejüket áldozzák fel erre. Nem egy hálás tevékenység, aki ilyet látott, az tudja, hogy nem könnyű munka ez. Úgy gondolom, köszönet illeti a polgárőröket azért, hogy hozzájárulnak a rend fenntartásához. A bűnmegelőzést húznám alá, mint legfontosabb tevékenységet, amihez a polgárőrök hozzá tudnak járulni, másrészt pedig a közrend fenntartását.

Szabó Timea képviselőtársunk azt mondta, hogy a gyöngyöspatai és a hajdúhadházi eseményeket távcsővel nézte a Belügyminisztérium. Én ezt nem tapasztaltam. Úgy gondolom, hogy azok a reakciók, amelyeket a rendőrség ezeken a helyszíneken megtett, egyértelmű szándékot fejeztek ki, azt, hogy a rendet, a közbiztonságot az ország valamennyi településén fenn kell tartani. E tekintetben továbbra is elszántak vagyunk.

A Szabó Timea által felvetettekre a továbbiakban szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslat az elfogadása esetén nem rendeli alá a polgárőrséget a rendőrségnek, ilyen szándék nincs, ilyen normaszöveg-tervezet a javaslatban nem szerepel.

Ugyancsak ő vetette fel a polgárőr-tevékenységgel kapcsolatos panasz intézményének az esetleges hiányosságait. Szeretném elmondani, a törvényjavaslat világosan rögzíti, hogy a panasz intézményének a létrehozása egy jogorvoslat, de emellett más állami hatósági szervek által lefolytatott eljárásnak is helye van az esetleges jogsértéseknél. Tehát az ő félelmei nem megalapozottak, az ő kritikája e tekintetben nem állja meg a helyét.

Németh Zsolt képviselő úr a pécsi példát mondta, polgárőr-szövetkezetről beszélt. Polgárőr-szövetkezet nem szerepel a törvényjavaslatban, polgárőrszövetségről viszont több alkalommal, több helyen is szó van benne. Ez a törvényjavaslat világosan azt célozza, hogy olyan szabályokat kell létrehozni, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a polgárőrök olyan feltételekkel végezhetik a tevékenységüket, amelyek erősítik a közbiztonságot Magyarországon.

Sajnálom, hogy nincs itt Staudt Gábor képviselőtársam, akinek ismételt második hozzászólása szerint az önkény lehetőségét nyitja meg a törvényjavaslat. Én ennek semmiféle jelét nem látom. Itt a törvényesség, az alkotmánnyal, az alaptörvénnyel való összhang nagyon fontos kritérium volt, aminek ez a javaslat teljes mértékben megfelel.

Azt is mondta, hogy a rendőröket félholtra verik Érden. Szeretném elmondani, hogy október 12-én Érden a rendőrök szakszerűen, törvényesen és bátran jártak el, az elkövetőket a rendőrök segítségére siető rendőrök segítségével elfogták, előállították, őrizetbe vették, letartóztatták, és jelenleg büntetőeljárás folyik ellenük. Még egyszer mondom, ezek a megjegyzései nem felelnek meg a valóságnak, a rendőrök Érden törvényesen és bátran jártak el. Köszönet illeti őket a helytállásukért, illetve azért, hogy a feladatukat teljes mértékben ellátták.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném azt is elmondani, hogy most az általános vita folyik, és módosító javaslatok benyújtására van lehetőség. Még egyszer köszönöm a hozzászólásaikat, és arra biztatom önöket, ha úgy gondolják, hogy a törvényjavaslat bizonyos pontjaihoz módosító javaslatokat kívánnak benyújtani, azt tegyék meg. Elnök úr bejelentette, hogy erre a mai ülésnap lezárásáig van lehetőség. Úgy gondolom, fontos lenne, hogy a lehető legjobb törvényt fogadjuk el.

Még Göndör István képviselőtársam hozzászólására szeretnék reagálni. Köszönöm az észrevételét. Szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslat benyújtói a 3. § (2) bekezdés d) pontját pontosan azért tették be a javaslatba, hogy a hatékonyságot növeljék. Ez tehát egy többletlehetőség, pontosan azért, hogy a polgárőrök is részt vehessenek ilyen tevékenységben, mert jelenleg még nem vehetnek részt. Tehát ezzel a közbiztonság javításához hozzájárulnak. Amit egyébként az Ötv.-vel kapcsolatos összefüggést, illetve ennek a törvényjavaslatnak az összhangját illetően felvetett, annak a lehetőségét meg fogjuk vizsgálni. Még egyszer köszönöm a hozzászólását.

Köszönöm valamennyi képviselőtársam hozzászólását, aki a mai általános vitában részt vett, és abban bízom, hogy a benyújtott módosító javaslatokkal, illetőleg a részletes vitával, majd a zárószavazással egy olyan törvényt sikerül elfogadnunk, amely a törvényalkotó eredeti célját meg tudja valósítani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   21-50   51-138   139-170      Ülésnap adatai