A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos tényként kell megállapítanunk, hogy egyrészt a világunk értékrendjének a zuhanása okán, másrészt világunk anyagi és technikai fejlődése okán a bűnözők és a bűnszervezetek egyre inkább és egyre modernebb eszközökkel csalják lépre az áldozataikat, különösen a gyermekkorúakat és a fiatalkorúakat. Ezért elengedhetetlen a további védelem úgy a gyermekkorúak, mint a fiatalkorúak tekintetében. Elengedhetetlen, hogy preventív eszközökkel vissza tudjuk szorítani az emberkereskedelem újabb és újabb válfajainak a kialakulását, mely leginkább a legvédtelenebbeket ejti fogságba, majd zsákmányolja ki, és dobja el teljesen. Kereszténydemokrataként fontosnak tartom, hogy az egyes államok elkötelezettek legyenek az emberkereskedelem áldozatai, különösen a gyermek- és fiatalkorú áldozatok kizsákmányolása elleni fellépésben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Teljes mértékben egyetértek a Völner Pál államtitkár úr expozéjában elmondottakkal és a Kovács Zoltán képviselőtársam vezérszónoklatában elmondottakkal, azokat külön megismételni nem kívánom. A hatályos szabályozás szerint a szexuális szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban nincs jogszabályban kifejezett tilalom arra vonatkozóan, hogy e tevékenységet 18 éven aluli személyek nem végezhetik. Ezért a törvényjavaslat legfontosabb célja ezen tilalom szabálysértési törvényben történő rögzítése.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A szabálysértési törvény 27. § (1) bekezdése alapján a fiatalkorú a tiltott prostitúció tényállása alapján büntethető. A szabálysértési törvény szerint fiatalkorú az, aki az elkövetéskor a 14. életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem. Az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépéséről szóló egyezménye alapján létrehozott emberkereskedelem elleni küzdelem szakértői csoport, a GRETA ajánlása szerint indokolt a prostitúcióban részt vevő gyermekekre szabálysértési bírság kiszabását lehetővé tevő jogszabályok hatályon kívül helyezése, és a rendőrök utasítása arra, hogy az összes, prostitúcióban részt vevő gyermeket, beleértve a 14-18 éves korúakat is, áldozatnak tekintsék, ne pedig elkövetőknek.

Hatályos gyermekvédelmi rendszerünk megfelel a GRETA ajánlásának, a szabálysértési törvényünk azonban nem. Ezért a jelen törvényjavaslat akként rendelkezik, hogy a jövőben a szabálysértési törvényben önálló büntethetőséget kizáró ok legyen, ha a szexuális szolgáltatásra felajánlkozó személy a cselekmény elkövetésekor 14-18 életév között van. Értelemszerűen a 14. életévüket be nem töltött személyek tekintetében a gyermekkor zárja ki a büntethetőséget. A T/9280. számú törvényjavaslatnak tehát a másik célja, hogy a 14-18 életévű elkövető esetén a szabálysértési eljárás lefolytatása helyett a gyermekvédelmi rendszerbe bevezetett általános védelmi intézkedés legyen alkalmazandó.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindeközben meg kell állapítanunk, hogy a Btk. 192. §-a nem fejezi ki egyértelműen a jogalkalmazás számára a kizsákmányolási célú emberkereskedelem lényegét, mert a törvényi tényállás nem tartalmaz kellően egyértelmű rendelkezéseket. Nem egyértelmű, hogy az emberkereskedelem elkövetőjétől függetlenül kialakuló kiszolgáltatott helyzet megfelele a törvényi tényállásnak.

Nem egyértelmű a törvényi tényállás továbbá azért sem, mert a kizsákmányolás fogalmában nem jelenik meg a tartósságra való törekvés, mely az egész folyamat lényegét adja. Ezért a T/9280. számú törvényjavaslat további célja az, hogy a Btk.-ban módosításokat hajtson végre, méghozzá egyből két irányba. Ezért a törvényjavaslat egyrészt az emberkereskedelem Btk.-beli tényállását módosítja, másrészt pedig a gyermekek szexuális tevékenységére épülő bűncselekményeket súlyosítja, így súlyosabb bűncselekmény lesz a gyermeket érintő kerítés és prostitúció elősegítése, valamint a gyermekprostitúció kihasználása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták mindezek alapján támogatják az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/9280. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok, szórványos taps az LMP padsoraiból.)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném megköszönni az ellenzéki frakciók felszólalt vezérszónokainak azt, hogy ezt a kormány által előterjesztett törvényjavaslatot támogatják, viszont amiért kétpercest nyomtam, az Bangóné Borbély Ildikó vezérszónoki felszólalásának egy része volt, amire szükséges reagálnom. A képviselő asszony egy sajátos amerikai külügyi jelentésről tájékoztatta a tisztelt Országgyűlést. Ez a külügyi jelentés a képviselő asszony előadása szerint többek között azért bírálja a magyar kormányt, és azért bírálja a magyar Országgyűlést, mert a bíróságok ítélkezését kifogásolja. Innen is szeretném felhívni a képviselő asszonynak és az amerikai külügyi jelentés készítőinek a figyelmét, hogy Magyarország a montesquieui hatalommegosztás elvén áll, a Fidesz-KDNP-kormány is ezt gyakorolja (Közbeszólások az ellenzék soraiból.), ezért nálunk a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elválik egymástól, így se a kormánynak, se az Országgyűlésnek nincs lehetősége a bírósági ítéleteket befolyásolni. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.  Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.)

(15.20)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Miniszter Úr! Köszönjük a napirend előtti felszólalását, mindenben egyetértünk azzal, amit mondott.A kereszténydemokraták szerint is a legfontosabb az emberek egészségének és életének védelme. Ez itt a döntő és az, hogy Magyarország rendelkezzen a védekezéshez szükséges elégséges számú eszközzel. Ezért jó hír, hogy Kína és a Türk Tanács segíti Magyarországot a Budapestre érkező, száz tonnákban mérendő, védőfelszerelést tartalmazó légi szállítmányokkal. Ezért rossz hír, hogy az Európai Unió egy forinttal sem adott többet a koronavírus elleni harcra, mint amennyire Magyarország már a pandémia előtt jogosult volt. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Szégyen!) A 2000 milliárd forint, amelyért az ellenzéki sajtó most dicsőíti az európai intézményeket, nem jelent pluszpénzt a magyaroknak, ez már régen a miénk.

(11.20)

Ehhez járul még az is hozzá, hogy az EU járványügyi központja, az ECDC sokáig elbagatellizálta a koronavírus-fertőzés elterjedését Európában, rosszul láttatta a helyzetet. Ha segíteni nem tud, legalább ne akadályozna!

Tisztelt Miniszter Úr! Ugyanez vonatkozik a magyar parlament ellenzéki frakcióira is, ugyanis az ellenzéki frakciók képviselői is rosszul látják a helyzetet, és támogatást tőlük sem kapunk, de beakasztást igen. (Zaj az ellenzéki oldalon.) Az ellenzéki frakciók megnyilvánulásai arra engednek következtetni, hogy az ellenzéki képviselők továbbra sem látják be, hogy rosszul döntöttek akkor, amikor egy hete, 2020. március 23-án nem szavazták meg a koronavírus-törvény sürgősséggel történő tárgyalását. Rosszul döntöttek az ellenzéki frakciók képviselői, ugyanazt a hibát elkövetve, amit az elmúlt években már többször elkövettek, például 2015-ben, amikor álproblémának nevezték a bevándorlást. Az ellenzéki frakciók képviselői most a koronavírus-járvány idején egy újabb súlyos helyzetben sem látnak tisztán, felelőtlenek, csak a politikai haszonszerzés érdekli őket, pedig most az emberi életeket kell megmenteni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Köszönjük a napirend előtti felszólalását. Mi, kereszténydemokraták teljes mértékben egyetértünk azzal, amit Orbán Viktor miniszterelnök úr ma bejelentett, továbbá azzal is, amit a kormány cselekedett ebben a veszélyhelyzetben. A legfontosabb az emberek egészségnek és életének védelme.

(13.30)

Ezért érthetetlen számunkra, hogy az ellenzék soraiból és Brüsszelből ezt nem így látják. Érthetetlen számunkra, hogy az ellenzék soraiból és Brüsszelből a veszélyhelyzet idején is nyílt hazugsággal rugdosnak bennünket, szinte már kéksisakosokat küldenének az országra. Érthetetlen, hogy az Európai Unió a pandémia alatt sem a koronavírussal foglalkozik, hanem Magyarországgal és Orbán Viktor miniszterelnökkel. Azt üvöltik most, húsvét közeledtével, hogy „feszítsd meg!”.

Nem veszik észre, hogy az emberek átlátnak már önökön. Látják a tehetetlenségüket, a hozzá nem értésüket. Nem veszik észre, hogy az embereket más foglalkoztatja, az életük és a megélhetésük. Most azt hazudják Brüsszelből, hogy nálunk már egy hete diktatúra van, korábban pedig azt hazudták, hogy már tíz éve. Pedig nálunk tíz éve és most is demokrácia van. A nép által szabadon megválasztott képviselőként eddig is szabadon beszélhettem, és most is szabadon beszélhetek a magyar parlamentben. (Derültség az ellenzéki oldalon.)

Örülök, hogy nálunk demokrácia van. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, hölgyeim és uraim, azt a vágyvezéreltség hajtja és nem az igazság. Ezért a vágyvezéreltek Brüsszelből és itthonról már nemcsak ostoroznak minket, hanem a gyűlölettől hajtva hamis ítéletet is mondanak felettünk. Az általuk megvalósított Monty Python pedig már nem az európai emberek és szabadság kérdése, hanem kifejezetten a Brüsszel-Strasbourg-Soros-triumvirátus hatalmi kérdése. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.  Moraj az ellenzéki oldalon.)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes közigazgatási törvények módosításáról, valamint egyes ingyenes vagyonjutatásról szóló T/9934. számú törvényjavaslat kapcsán nem kívánom megismételni Orbán Balázs államtitkár úr expozéjában már elmondottakat, azonban hangsúlyozottan, kifejezetten az ellenzéki felszólalókra, a főbb tartalmi elemeket mégis szeretném ismertetni. Elsőként a függő hatályú döntések kivezetése tekintetében. Függő hatályú döntés a magyar jogban a közigazgatási eljárási törvény módosításával 2016. január 1-jétől került új jogintézményként bevezetésre. A jelen törvényjavaslat alapján a függő hatályú döntés formális jogi aktusként megszűnik, azonban az állampolgárokra kiható pozitív hatásai, így az eljárási díj és az egyes eljárási költségek alóli mentesülés megmaradnak. Ezen joghatások a tényállások alapján sui generis beállnak, formális döntés nélkül.

A jelen törvényjavaslattal az ügyféli jogok nem csorbulnak, mert amennyiben a hatóság az ügyintézési határidőt túllépné, úgy az eljárás lefolytatásáért az illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, illetve ennek hiányában 10 ezer forintot meg kell fizetni a kérelmező ügyfélnek, továbbá az ügyfél tájékoztatást kap a teljes eljárás ügyintézési határidőről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről, és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló módosítását. Mint önök előtt is ismeretes, a Karácsony Gergely által vezetett főváros 2020 végén beakasztott a Liget-projektnek azzal (Közbeszólások az ellenzék soraiból.  Dr. Vadai Ágnes: Ejnye-bejnye!), hogy csapatával együtt a Városligetet érintő változási tilalomról döntött. A fenti beakasztás következtében (Derültség az ellenzéki padsorokban.  Az elnök csenget.) le kellett állítani a Városliget zöldfelületi fejlesztéseit. (Dr. Vadai Ágnes: Jaj, jaj, jaj!  Z. Kárpát Dániel: Liget mint zöldfejlesztés, ne már!) A jelen törvényjavaslat célja kifejezetten az, hogy amennyiben a tisztelt Ház elfogadja, úgy zavartalanul folytatódhat a park zöldfelületének fejlesztése, melynek következtében rövid időn belül a ligetlátogatók több ezer négyzetméter új zöldfelületet vehetnek majd birtokba. (Z. Kárpát Dániel: Betont!) Ne feledjék, a Liget-projekt Magyarország történelmének egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb mértékű park- és tájépítészeti munkája, a millenniumi idők óta nem látott kulturális intézményfejlesztésekkel együtt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatását. A törvényjavaslat szerint a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a Kertész Imre Intézetet és a Habsburg Történeti Intézetet működtető közalapítvány tulajdonába kerülne a Budapest XII. kerület Határőr út 35. szám alatti, továbbá Istenhegyi út 92. szám alatti állami tulajdonban lévő ingatlan abból a célból, hogy a közalapítvány tudományos kutatással kapcsolatos közművelődésügyi, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatainak ellátását a magyar állam elősegítse.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló módosítását. A hazai előadó-művészeti szcéna legjelentősebb alapértéke az állandó társulatra épülő kőszínházi struktúra, melynek bázisa az állami intézmények mellett az országos, teljes lefedettséget biztosító vidéki, helyi önkormányzati előadó-művészeti hálózat is. Ennek megőrzése nemzeti érték és nemzeti érdek. A nemzeti érdek védelme érdekében pedig az szükséges, hogy amennyiben a közös állami-önkormányzati működtetésű színház éves működésének pénzügyi feltételeit teljes egészében a magyar központi költségvetés biztosítja, úgy a színház felügyelőbizottságának ötfős létszámából három főt a kultúráért felelős miniszter legyen jogosult megbízni, illetve megbízásából visszahívni.

(14.30)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak az anyakönyvi eljárás módosításáról szóló részét. A törvényjavaslat azt a tényt rögzíti, hogy a születési nem a születéskor fennálló elsődleges nemi jelleg, illetve a születéskor fennálló kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem. A személyazonosító adatoknak pedig ezt a születési nemet kell tartalmazniuk. Mivel pedig az ember születési időpontjában lévő neme utólagos műtéttel a személy születésére visszamenőleges időpontra kizárt, hogy megváltoztatható legyen, ezért a törvényjavaslat kizárja a személyazonosítóban a születési nem megváltoztathatóságát. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az esetleges (Zaj.  Az elnök csenget.) nemi átalakító műtétek beavatkozása után az anyakönyvi adatok változatlanok maradnak a születési nemre vonatkozóan.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló módosítását.

A törvényjavaslat szerint nem lenne szükség tulajdonosi hozzájárulást kérni a kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggésben közterületre rámpa, közterületre lépcső vagy közterületre egyéb szintemelés építéséhez, ha az az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát így biztosítja. Továbbá a törvényjavaslat szerint a kiemelten közérdekű beruházás esetén, amennyiben a beépített szomszédos ingatlan határvonalán túlnyúló rész akadályozza, úgy a szomszédos ingatlan tulajdonosa az adott építményrész elbontását, átalakítását köteles lenne elvégezni. Tehát nem arról szól ez a törvénymódosítás, amit jobbikos képviselő, Varga-Damm Andrea képviselőtársunk vezérszónoklatában mondott, hogy csak úgy ott van, és majd megállapodnak, hanem arról van szó, hogyha kiemelten közérdekű beruházás esetén a szomszéd a túlépítése miatt akadályozza a kiemelt közérdekű beruházás megvalósítását.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak a kulturális örökség védelméről szóló módosítását. A törvényjavaslat szerint, amennyiben a nyilvántartott műemléki érték a vele szomszédos ingatlan törvényes beépítését vagy használatát akadályozza, úgy a hatóság elrendelheti a műemlékkel bíró épület, építmény, építményrész felújítását vagy átalakítását. A törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy amennyiben a kötelezett a hatósági elrendelésnek nem tenne eleget, úgy a hatóság a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a törvényjavaslatnak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosítását. A törvényjavaslat akként rendelkezik, hogy a 400 méter vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű, korábban lakásként funkcionáló építmény kereskedelmi rendeltetésre változtatása esetén a jövőben ne a jegyzőnek, hanem az építmény fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak legyen hatáskörük majd eljárni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végül nézzük a törvényjavaslat utolsó főbb rendelkezését, mely a mátraverebély-szentkúti és máriapócsi nemzeti kegyhelyünket nemzeti emlékhellyé nyilvánító törvényt módosítja annyiban, hogy fokozottabban védi a nemzeti emlékhely szakrális eseményeit, továbbá egyéb szabadtéri programjait.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló T/9934. számú törvényjavaslatot támogatja. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Két képviselőtársunk vezérszónoki felszólalására szeretnék reagálni. Egyrészt Varga-Damm Andreára, aki az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény kapcsán nem tényállásszerűen nyilatkozott, ugyanis a képviselő asszony állításával szemben nem tartalmaz változást vagy módosítást a törvényjavaslat az egyes miniszterek képviseletéből álló bizottság tekintetében, hiszen ez a bizottság eddig is létezett, és a jövőben is fog létezni. Szintén Varga-Damm Andrea képviselő asszony tekintetében mondanám azt is, hogy szó sincs arról a törvényjavaslatban, hogy a törvényjavaslat a miniszterelnök hatáskörébe utalná a 400 négyzetméter vagy azt meghaladó bruttó alapterületű, korábban lakásként funkcionáló építmény kereskedelmi rendeltetési változása esetén az engedélyezést. Nem, nem erről van szó.

Bangóné Borbély Ildikó vezérszónoki felszólalására pedig azt szeretném mondani, hogy képviselő asszony azt mondta, hogy képviselő nyújtotta be a törvényjavaslatot éjjeli órában, ezzel szemben a valóság az, hogy a kormány nyújtotta be hat nappal ezelőtt általános eljárásban.

Szintén Bangóné Borbély Ildikóra szeretnék reagálni annyiban, hogy ő azt mondta, hogy korlátozzuk a polgármesterek jogkörét, ezzel szemben a valóság az, hogy a törvényjavaslatban erről szó nincs. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/9918. számú törvényjavaslat, kiemelten az új Btk., az új Bv. törvény és az új Be., valamint az ezekhez kapcsolódó nemzetközi bűnügyi együttműködésről és jogsegélyről szóló törvények, a rendőrségről, a nemzetbiztonsági szolgálatról, az ügyészségről szóló törvény és a szabálysértési törvény felülvizsgálata alapján tartalmazza azokat a módosításokat, melyek a gyakorlati visszajelzések alapján a jogrendszer koherenciájának, továbbá hatékonyabb működésének biztosítása érdekében szükségesek. Tehát ezek a törvénymódosítások nem egy íróasztal mögött elméletileg születtek, mint ahogy ez elhangzott, hanem kifejezetten a gyakorlati visszajelzések alapján a jogalkalmazók részéről.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Először nézzük a Btk.-t érintő módosításokat! A törvényjavaslat módosítja a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételeket, melynek keretében az uniós követelményeknek megfelelő emelt büntetési tétellel fenyegeti a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel való visszaélés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése bűncselekményeket.

A törvényjavaslat pontosítja a terrorcselekmény tényállását, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvvel való teljes körű összhang érdekében. A törvényjavaslat a kiterjesztett vagyonelkobzást kiterjeszti a jogellenes tartózkodás elősegítése bűncselekményre is.

A külföldi hivatalos személy fogalmát a törvényjavaslat az OECD ajánlása szerint pontosítja. A törvényjavaslat elvégzi a pénzmosás és az orgazdaság tényállásának teljes újraszabályozását, melynek körében a törvényjavaslat a vagyoni érdeket szolgáló járulékos bűncselekményekkel szembeni büntetőjogi eszközök hatékonyságát, a pénzmosás elkövetési tárgyának tartalmi kiterjesztése mellett átláthatóbb és összevont tényállással, az orgazdaság beolvasztásával az uniós normaanyag által elvárt kiegészítésekkel és a minősítési rendszer átalakításával segíti.

A törvényjavaslat továbbá jogszabályi értelmezési nehézségeket szüntet meg, szabályozási hiányosságokat orvosol azzal, hogy a fogolyszökés tényállását kiegészíti a szabálysértési őrizet és a szabálysértési eljárás végrehajtásán történő szökések tényállási elemével, a korrupciós bűncselekmények tényállását pontosítja és a közfeladat-ellátó személy fogalmát pontosítja.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a Bv. törvényt érintő módosításokat! A törvényjavaslat az elítéltek megfelelő helyen tartózkodásának ellenőrzésére, magatartásuk figyelemmel kísérésére új szabályozást tartalmaz. A törvényjavaslat rendezi a fogvatartotti mobiltelefonnal kapcsolatos óvadékra vonatkozó szabályozást. A törvényjavaslat megteremti az olyan információszerzés lehetőségét, amely a rab bv-intézeti elhagyása esetére adatokat tartalmaz.

A törvényjavaslat szélesebb körben teszi lehetővé a nemi élet szabadsága elleni bűncselekményt elkövetők kezelésbe történő bevonását. A törvényjavaslat erősíti a gyermekvédelmi jelzőrendszert azáltal, hogy az elítélt várható, illetve tényleges szabadulásáról a büntetés-végrehajtási intézetet értesíteni lesz köteles a gyermekvédelmi rendszer.

(19.20)

A törvényjavaslat bevezeti, hogy az elítéltek munkáltatásából eredő bármely jogvita a munkaügyi perek szabályai szerint alkalmazandó legyen.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a Be.-t érintő módosításokat! A törvényjavaslat rögzíti, hogy a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően milyen jogintézmények alkalmazására kerülhet sor azon személy vonatkozásában, akivel szemben az alapos gyanú fennáll. A törvényjavaslat az ügygondnok eddigi korlátozott jogi helyzetét feloldja, és az egész eljárásra kiterjedő képviseleti jogosultságot ad számára. A törvényjavaslat pontosítja azt, hogy védőként nemcsak ügyvéd, hanem európai közösségi jogász, illetve alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász is eljárhat.

A törvényjavaslat egyértelműbben rögzíti, hogy az ellenérdekű személy részére történt kézbesítés nem teszi lehetővé a kézbesítési fikció alkalmazását. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a tolmács és a fordító tekintetében melyek azok a speciális szabályok, amelyek a szakértőkre vonatkozó szabályozástól eltérést mutatnak. A törvényjavaslat egyértelműen kimondja, hogy az együttműködő személyek részére is biztosítja a fedett nyomozó védelme érdekében alkalmazható jogintézményeket. A törvényjavaslat a titkos információgyűjtés keretében alkalmazható leplezett eszköz szabályozását a büntetőeljárási kódexbe telepíti. A vám- és adótitokkal kapcsolatos adatkérés ügyészi engedélyhez kötöttségét a törvényjavaslat megszünteti.

A lefoglalt dolog helyébe lépő megváltási összegre, az értékesítésből származó összegre, valamint a zár alá vett dolog helyébe lépő megváltási összegre vonatkozó szabályokat a törvényjavaslat pontosítja a sértettek érdekében. A törvényjavaslat az új Be. hatálybalépése óta megindult kártalanítási ügyek jogalkalmazói tapasztalatai alapján pontosításokat, könnyítéseket hajt végre az egyszerűsített kártalanítás adminisztratív szabályai tekintetében is. A törvényjavaslat világosan szabályozza, hogy a bíróság az ügyészi indítványtól eltérhet, annak hiányosságait kiegészítheti.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Vezérszónoklatomban a három fő büntetőtárgyú törvényre tértem ki, nem kívánva megismételni azt, amit expozéjában Völner Pál államtitkár úr már elmondott. A KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/9918. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kommunista diktatúra bukása utáni első szabad országgyűlési választás első fordulóját 1990. március 25-én tartották, 65,1 százalékos választópolgári részvétel mellett. A választás első fordulójában 176 egyéni választókerületből 5 egyéni választókerületben volt érvényes a választás. Így az 1990. április 8-ai második fordulót 171 egyéni választókerületben rendezték meg, melynek végül is egyértelmű győztese az MDF lett, az első fordulóval együtt összesen 114 egyéni választókerületben szerzett mandátummal.A kommunizmus bukása utáni első szabad választás végeredménye alapján az új Országgyűlés éppen 30 éve, ’90. május 2-án alakult meg. Az Országgyűlés 386 képviselői helyéből az MDF frakciója 165, az SZDSZ frakciója 94, a Független Kisgazdapárt frakciója 44, a Fidesz frakciója 22, a KDNP frakciója 21, az MSZP frakciója 33, a függetlenek pedig 7 mandátummal részesedtek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fenti tényekből is láthatják, hogy a bukott kommunista diktatúrát fenntartó MSZMP vezetőit és az annak leplezett jogutódjaként létrejött MSZP vezetőit nem zárták ki az első szabad választásokból. Álláspontom szerint ez több mint aggályos volt, de a választási kereteket és magát a választójogi törvényt még a régi kommunista parlament hozta meg, szavazta meg 1989-ben.

Ne feledjék, még az első szabad választáskor is a kommunisták és régi klientúráik voltak hatalomban, az őket támogató szovjet hadsereg erőivel, akik évtizedek óta megszálltak bennünket. A szovjet hadsereg volt az, amelyik a magyar kommunisták hívására 1956-ban véresen leverte a magyar szabadságharcot, és szuronyaival fenntartotta még 1990-ig a diktatúrát.

A szovjet megszállók és a magyar kiszolgálóik a magyar népet az élethez tapadó legszentebb szabadságjogaitól megfosztották. Ők tehát megfosztották a magyar népet a személyes szabadságtól, továbbá a szólás- és sajtószabadságtól, egészen az egyesülési és gyülekezési jogtól való megfosztásig. Megfosztottak bennünket ezektől a jogoktól, mert tudták, ha ezekkel a jogokkal élni fogunk, akkor elsöpörjük őket. A magyar nép a szuronyok árnyékában és az odavetett némi szabadságjoggal az 1990. évben újra bátor volt, és kiállt a szabadsága mellett, mert az országgyűlési választáskor megbuktatta azok politikai hatalmát, akik a terror által a magyar népet évtizedeken át elnémították.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérdezhetik, hogy az MSZP vonatkozásában miért leplezett jogutódlásról beszéltem. Azért, mert 1989-ben az MSZP egyszerre akart vagyonátmentő MSZMP-jogutód lenni, és egyidejűleg egy teljesen új párt is. Ezt mi sem mutatja jobban, mint lényegében a 20 évvel ezelőtti rendszerváltás után lefolytatott vita az Országos Választási Bizottság előtt. A tényállás az volt, hogy az OVB 2010. január 25-én öt társadalmi szervezet, köztük az MSZP jelölőszervezeti kérelmével foglalkozott, tekintettel a tavaszi országgyűlési választásokra. Megállapítottam, hogy az MSZP által csatolt dokumentumok között a Fővárosi Bíróság kivonata hiányos volt, mert abból hiányzott az adott társadalmi szervezet célja szerinti besorolása. Márpedig álláspontom szerint az akkori eljárási törvények alapján ez elengedhetetlen kellett volna hogy legyen a jelölőszervezeti nyilvántartásba vételhez. Az akkori szocialista-liberális OVB-tagok heves ellenvéleménye azon érven alapult, hogy 20 éve már mégis minden választáson felvették az MSZP-t a jelölő szervek közé. Végül ezen szocialista-liberális álláspont alapján az OVB döntése nem kívánta bevárni a bírósági hiánypótlást, és 7:2 arányban döntött az MSZP nyilvántartásba vételéről.

Természetesen ezt a döntést megtámadtuk, így a Legfelsőbb Bíróság is foglalkozott a kérdéssel, majd 2010. január 28-án meghozta a jogilag is több mint aggályos helybenhagyó döntését, azzal a formailag is gyenge indoklással, hogy az MSZP vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy kitöltetlen maradt a fővárosi bírósági kivonat azon része, mely a cél szerinti besorolásra vonatkozik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A rendszerváltoztatásnak tehát voltak negatív trükkjei. És mi történik ma? Az MSZP és legújabb kori szellemi jogutódjai nem fogadják el a Magyarország népképviseleti rendszerének 30 évvel ezelőtti visszaállításáról szóló politikai nyilatkozatot. Nem fogadják el, pedig a reformkommunisták elfogadták, tehát még ahhoz képest is visszalépnek 30 év után.

Hogy mit nem fogadnak el? Nem fogadják el azt a történelmi tényt, hogy milyen súlyos, nehéz helyzetben hagyták ránk ezt az országot. De nem tetszik nekik a politikai nyilatkozatból a húsvéti Alaptörvényünk sem, mely a posztkommunista korszakot zárta le. Ezt is törölnék. Mindez azt jelenti, uraim, hogy nem tetszik önöknek a keresztény nemzeti ihletettségű Alaptörvényünk. Ne feledjék: a kommunizmus hazugsága 70 év alatt százmilliónyi áldozatot követelt a világban, százmilliónyi áldozatot, miközben vélt magasztos célokkal leplezte valódi természetét. A sztálini terrorihletettségben, a szovjet szuronyok árnyékában született meg a ’49. évi XX. törvény, mely több módosítással is, de végül is 2011-ig hatályban maradt hatályos alkotmány volt.

(16.00)

Ezért a 2010. évi választások után elemi erővel tört fel az igény, hogy Magyarországnak új Alaptörvénye legyen; új Alaptörvénye, hogy a kommunista diktatúrai romjait húsz év után végképp eltakarítsuk, és ezzel lezárjuk hazánk posztkommunista időszakát. Ezt az új Alaptörvényt ’11. április 18-án fogadta el a magyar Országgyűlés. Schmitt Pál köztársasági elnök úr április 21-én, húsvéthétfőn hirdette ki. Ez az új Alaptörvény nemzeti keresztény és hagyományos európai értékeket képvisel, megerősítve elkötelezettségünket a jogállam és a demokrácia iránt.

Ha még egy mondatot szabadna mondanom: mi egy szabad világot építünk, mely tiszteli a szabadságot és az emberi méltóságot, de egyben elutasítja a gyűlöletet és a kirekesztést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Immár több mint 50 napja hirdetett veszélyhelyzetet a magyar kormány. Az elmúlt 50 napban számos olyan intézkedés történt, amely egyrészt a járványgörbe ellaposítását, másrészt a járvány által sújtott gazdasági ágazatok, illetve az ott dolgozó személyek megsegítését célozta. Életünk teljes mértékben átalakult. A járványügyi védekezés pedig szinte minden tevékenységünket érinti. A kormány kinyilvánította, hogy az első számú cél a magyar emberek életének és egészségének a védelme, ezért kellett korlátozó intézkedéseket bevezetni. A magyar kormány mindenkor szem előtt tartotta a magyar emberek biztonságát, de egyúttal igyekszik meggátolni a magyar gazdaság zsugorodását, esetleges visszaesését pedig minimalizálni. Az Országgyűlés által 2020. március 30-án elfogadott, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény a veszélyhelyzetre tekintettel hozott kormányrendelet hatályát a vészhelyzet megszűnéséig meghosszabbította, és felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkotását felfüggeszthesse, a törvényi rendelkezésektől eltérhessen és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták kifejezetten helyeslendőnek tartják a kormány intézkedéseit, így azt is, hogy a kormány a koronavírus elleni védekezés kapcsán bevonta a pártokat is a közös teherviselésbe, és elvonta minden párt állami támogatásának a felét. A törvényjavaslat ennek kapcsán arra tesz javaslatot, hogy a parlament tegye lehetővé, hogy csak az idei évben a parlamenti frakciók kizárólag a megtakarítások terhére átcsoportosíthassanak forrást a pártjuknak. Ez konkrétan azt jelenti, hogy semmilyen többlet költségvetési forrást a pártok nem vesznek igénybe, csak párton belül csoportosíthatják át a megtakarított pénzeiket. A javaslat lényegében tehát technikai módosítás. A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az országgyűlési képviselőcsoportok a működési feltételeiket biztosító kereteik meghatározott részéről lemondhassanak, és azt az országos listán mandátumot szerzett pártjuk részére támogatás formájában felajánlhassák. 2020. december 31-éig a támogatás egyedi döntés alapján támogatói okirattal nyújtható. A támogatásról az országgyűlési képviselőcsoport vezetője jogosult kizárólagosan dönteni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták mindezek alapján támogatják az országgyűlési képviselőcsoport által nyújtható támogatásokról szóló T/10307. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki körben Fidesz-, KDNP- és LMP-vezérszónoklat hangzott el. A törvényjavaslattal kapcsolatos hozzászólásokat én úgy értékeltem, hogy azok mind támogatók voltak. Ezt köszönöm, és remélem, hogy ez a plenáris ülésen is támogatást fog jelenteni. További szép napot kívánok.

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kúriaelnök Úr! Engedjék meg, hogy jómagam is mindenekelőtt nagy tisztelettel köszöntsem plenáris ülésünkön Darák Pétert, a Kúria elnökét, a kollégium vezetőit és munkatársait. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 117. § (1) bekezdés be) pontja alapján a Kúria elnöke benyújtotta az Országgyűlésnek „A Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című, B/6665. számú beszámolóját, melyet a feladat- és hatáskörrel rendelkező Igazságügyi bizottság 2019. november 6-i ülésén kijelölt bizottságként megtárgyalt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Alaptörvény szerint a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el, melynek keretében döntenek büntetőügyekben, az állampolgárok mindennapi életét meghatározó magánjogi jogvitákban, továbbá a közigazgatási határozatok törvényességéről is. A korábbi évek felkészülését követően 2018-ban kezdődött az új büntetőeljárási és polgári eljárási kódexek és az általános közigazgatási perrendtartásról és közigazgatási bíráskodásról szóló törvények alkalmazása a bírósági munkában. Ez kiemelt feladatot rótt a bíróságokra, és számos kihívást fogalmazott meg annak irányító szervezetének is az új jogegységi határozatokkal, valamint a joggyakorlat-elemző csoportok munkájával kapcsolatban.

Az Igazságügyi bizottság a bizottsági vita keretében részletes beszámolót hallgatott meg a Kúria 2018. évi jogegységi tevékenységéről. Az Igazságügyi bizottság üdvözölte a befogadási eljárás, valamint a közös tulajdon megszüntetésével összefüggő egyes bírósági eljárás kialakítására tett erőfeszítéseket. Az Igazságügyi bizottság egyetértett a bíróságok eltérő büntetéskiszabási gyakorlatának megszüntetésére, valamint az újraszabályozott jogos védelmi helyzet bírósági gyakorlatának egységesítésére tett intézkedésekkel. A bizottság támogatta a Kúria és a bíróságok erőfeszítéseit a munkaviszonnyal összefüggő egyes megállapodások és a munkáltatói kártérítési felelősség összegszerűségét érintő bírói gyakorlat egységesítése érdekében.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Igazságügyi bizottság tagjai számos kérdést tettek fel az alkotmányjogi panasz és a rendes bírósági eljárás egymáshoz való viszonyáról, a Kúria jogalkotásra irányuló javaslattételéről, a Kúria gyakornoki képzéséről, valamint a választásokkal kapcsolatos bírósági döntésekről. A bizottság meghallgatta a Kúria elnökének összefoglalóját az önkormányzati normakontroll feladatkörében, különös tekintettel a helyiadó-ügyekkel, a közterület-használattal, valamint a helyi építési szabályzattal összefüggő gyakorlatáról. A bizottság a vitában megállapította, hogy a Kúria 2018-ra megfogalmazott szakmai célkitűzései maradéktalanul teljesültek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság a 2019. november 6-ai ülésén „A Kúria elnökének a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című, B/6665. számú beszámolóját egyhangúlag, 11 igen szavazattal elfogadta. Az Igazságügyi bizottság a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott H/7915. számú határozati javaslatában a Kúria elnökének beszámolóját a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt innen is köszönöm a független magyar bíróságoknak és a független magyar bíráknak a munkáját; a munkáját, melyet az igazságszolgáltatás területén végeznek. Engedjék meg, hogy kitérjek a vezérszónoki felszólalásokra. Teljes mértékben egyetértek Kovács Zoltán fideszes vezérszónok képviselőtársammal abban, amiket elmondott. Viszont vissza kell utasítanom Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak azon előadását, miszerint az utóbbi tíz évben a politika befolyásolta volna vagy kísérelte volna befolyásolni a bíróságot. A valóság az, hogy ebben a tíz évben igazán tiszteletben tartották a bíróságokat, és igazán tiszteletben tartották a teljes montesquieu-i hatalommegosztást, tehát a bírói, a törvényhozói és a kormányzati hatalom egymástól való elválasztását.

A bírósági ítéletek bírálatával kapcsolatban szintén Varga-Damm Andrea képviselő asszony fogalmazott meg egy elég sarkalatos véleményt. Ő úgy fogalmazott, hogy nem bírálhatók ezek az ítéletek. Mi a magunk részéről úgy gondoljuk, hogy bírálhatók, mert mindenkinek van joga véleményt nyilvánítani, akár kormánypárti, akár ellenzéki, és elég furcsának tartom, hogy az ellenzéki képviselők éppen a kormánypárti állampolgároknak ezen jogait szeretnék korlátozni. Bírálhatók álláspontom szerint azért is, mert maguk a bírák sem tévedhetetlenek. Maga az ítélet bírálata viszont semmiképpen nem sérti a bírói függetlenséget, mert  mint ahogy mondtam  az csak egy vélemény.

Varga László MSZP-s vezérszónok azt mondta, hogy az Alkotmánybíróságnál megalapozottabb döntéseket hoz a Kúria. Szerintem ez a megfogalmazás sértő az Alkotmánybíróságra nézve, és lényegében egy politikai támadás az Alkotmánybírósággal szemben.

Szakács László képviselőtársunk előadását is visszautasítom. Ő azt mondta, hogy a kormány álláspontja szerint a bankok érdekeit szolgálja. Tisztelt Képviselőtársam! Nem volt még egy olyan kormány Magyarországon, amelyik ennyit küzdött volna a magyar állampolgárok jogaiért éppen a bankokkal szemben, éppen a multinacionális cégekkel szemben.

Sebián-Petrovszki László képviselőtársunk vezérszónoki felszólalását illetően pedig már egyrészt Kovács Zoltán képviselőtársam a Kúria épületével kapcsolatban elmondta a véleményét. Valóban az Igazságügyi Palota Igazságügyi Palotának épült, a Kúria épületének épült. ’49-ben más kommunisták úgy gondolták, hogy a jövőben ne Igazságügyi Palotaként szolgáljon, és egészen az utóbbi évekig annak a döntésnek a maradványai megmaradtak, hiszen a Politikatörténeti, illetve a Munkásmozgalmi Intézetnek a működése ebben az épületben történt. Nem olyan régen született ebben egy döntés, mely alapján át kell adni, és végre elkezdődhet az átalakítás.

A kérdésre, hogy egyáltalán alkalmase az Igazságügyi Palota arra, hogy Igazságügyi Palota legyen: szerintem nomen est omen, a név kötelez, tehát nyilvánvalóan alkalmas. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Képviselő asszony, én beszélek most, önnek is volt lehetősége.

Az önálló közigazgatási bíróság tekintetében is Sebián-Petrovszki képviselőtársunk kérdést tett fel. Én úgy gondolom, hogy nem tartozik a jelen ügyhöz, de ha érdekli, akkor nézze meg a hatályos jogszabályokat, és egyértelmű választ kap. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt OBH-elnök Úr! Engedjék meg, hogy itt a magyar Országgyűlés plenáris ülésén is nagy tisztelettel köszöntsem dr. Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, aki az imént első alkalommal ismertette a hivatal beszámolóját a tisztelt Országgyűlés előtt. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (8) bekezdés c) pontja alapján az OBH elnöke benyújtotta az Országgyűlésnek az Országos Bírósági Hivatal 2018. évi tevékenységéről szóló B/7208. számú beszámolóját, amelyet a feladat- és hatáskörrel rendelkező Igazságügyi bizottság 2019. november 12-ei ülésén kijelölt bizottságként megtárgyalt.

(11.30)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Alaptörvényben foglalt felhatalmazás alapján az Országos Bírósági Hivatal elnöke látja el a bíróságok központi igazgatásának a feladatait. Ezen körben eljárva kiemelt feladatként jelölte meg a bíróságok ügyfeleinek elégedettsége érdekében a kulturált, kényelmes, egyszerű és gyors ügyintézés körülményeinek a megteremtését, miközben a szervezet 11 ezer dolgozója számára is időszerű és megalapozott ítélkezéshez szükséges munkafeltételek biztosítására is kiterjedt. Az Igazságügyi bizottság a bizottsági vita keretében részletes beszámolót hallgatott meg az OBH 2018. évi tevékenységéről, mely során üdvözölte az elektronikus ügyintézés, a digitális bírósági és távmeghallgatás rendszerének bővítését, az ügyfélközpontú és az ügyfélsegítő rendszerek kialakítását.

Az Igazságügyi bizottság elismeréssel adózik az ügyhátralékok ledolgozásának több mint 50 ezer üggyel való csökkentése iránt, mely a 2012. évi adatokhoz képest közel 40 százalékos csökkenést eredményezett. A bizottság kiemelkedőnek tartja az ügyek egy éven belüli befejezésének mutatóját is. Volt olyan bírósági szervezet, mely az adott évben indult ügyeinek 95 százalékát sikeresen befejezte.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új büntetőeljárási és polgári eljárási kódexek, az általános közigazgatási perrendtartásról és közigazgatási bíráskodásról szóló törvények bírósági alkalmazása, a 2018. évben az igazgatási feladatok vonatkozásában is jelentős terhet rótt a bírósági szervezetre.

A zökkenőmentes átállást segítette, hogy az új eljárási kódexek hatályosulását támogató munkacsoportok jöttek létre, továbbá új oktatási struktúrák kerültek bevezetésre, valamint megkezdte működését az új kapcsolattartói hálózat is. Segítette a zökkenőmentes átállást az is, hogy az OBH a bírósági ügyfelek számára számos tájékoztató anyagot készített. Az Igazságügyi bizottság támogatta az OBH digitalizációs erőfeszítéseit, a bírósági határozatok digitális közzététele, a bírósági eljárások iratainak elektronizálása és a bírósági periratok elektronikus betekintésének biztosítása érdekében.

Az Igazságügyi bizottság tagjai számos kérdést tettek fel az Unió előzetes döntéshozatali mechanizmusa és annak a hazai joggyakorlatra tett hatásairól, az ítélkező tevékenység minőségéről, az elektronikus bírósági ügyintézés esetleges nehézségeiről, az új kódexekből adódóan megfogalmazott jogalkotási szándékokról. A bizottság a vitában megállapította, hogy az OBH 2018-ra megfogalmazott szakmai célkitűzései maradéktalanul megvalósultak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság 2019. november 12-i ülésén az Országos Bírósági Hivatal elnökének az Országos Bírósági Hivatal 2018. évi tevékenységéről szóló B/7208. számú beszámolóját 8 igen szavazattal, 4 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Az Igazságügyi bizottság a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott H/8006. számú határozati javaslatában az OBH elnökének a B/7208. számú beszámolóját az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.

Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt fontosnak tartom leszögezni azt, hogy az Országos Bírósági Hivatal az alkotmányos feladatait a 2018. évben is teljesítette. Ezt tények bizonyítják. Az OBH-OBT-nexus álláspontom szerint egyoldalúan lett bemutatva az ellenzéki vezérszónokok részéről, ezért az alábbi tényeket tartom szükségesnek elmondani.

Az OBT legitimációja kérdésessé vált, így maga az ombudsman fordult ezzel a kérdéssel az Ab-hez, az Alkotmánybírósághoz, hogy egy vizsgálatot folytasson le. Ezen rendkívül speciális helyzetben maga az OBT indított egy jogfosztási eljárást Handó Tünde OBH-elnökkel szemben. Az OBT olyan tagjai is megszavazták a jogfosztási eljárás kezdeményezését, akik köztudomású tényként perben, haragban voltak elnök asszonnyal, tehát nekik nem szavazni kellett volna, hanem sokkal inkább egy elfogultsági kifogást bejelenteni.

Én nagyon örülök, hogy  ahogy elnök úr mondta  az OBH-OBT közötti nexus rendeződni látszik.

Az Amnesty Internationalnek a bírói függetlenséggel kapcsolatos anyagával kapcsolatban is hangzott el, ha jól emlékszem, éppen Varga László képviselőtársam által egy vélemény. Azt kell mondanom megint csak tényként, hogy 14 bírót hallgatott meg az Amnesty International, ezek között kettő csak volt bíró volt, tehát nem több százat. Így ezt a szakvéleményt nem lehet semmiképpen álláspontom szerint a bírák szignifikáns véleményének tekinteni.

Ha jól emlékszem, ugyancsak Varga László képviselőtársam volt az, aki az ügyelosztások rendjével kapcsolatban vetett fel kérdést. Itt azt tudom mondani képviselőtársamnak, hogy nyitott kapukat dönget. A 2019. évi CXXVII. törvény elfogadása által a Bszi. 10. §-át módosítottuk, és ennek alapján én úgy gondolom, hogy ez a kérdés teljes mértékben rendeződött. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)

(12.40)

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem én is az Országgyűlés plenáris ülésén Polt Péter legfőbb ügyész urat és kollégáit.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország Alaptörvényének 29. cikk (5) bekezdése alapján a legfőbb ügyész úr benyújtotta az Országgyűlésnek az ügyészség 2018. évi tevékenységéről szóló B/7481. számú beszámolóját, amelyet a feladat- és hatáskörrel rendelkező Igazságügyi bizottság 2019. november 6-ai ülésén kijelölt bizottságként megtárgyalt. Az Igazságügyi bizottság megállapította, hogy a beszámoló a jogszabályoknak megfelelő tartalommal és formában, részletesen tájékoztatta az Országgyűlést az ügyészség büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szerteágazó feladatairól, közjogi tevékenységéről, a törvényességi ellenőrzési munkájáról, valamint a büntetés-végrehajtási eljárásokkal összefüggő munkáiról is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Alaptörvény szerint Magyarország ügyészsége a magyar állam tekintetében a büntetőjogi igény kizárólagos érvényesítője, továbbá ellát más, törvény által hatáskörébe utalt feladatokat is. Az ügyészi szervezet a 2018. évben is kifejezetten a törvényes keretek között és az időszerűség követelményeinek is megfelelően végezte munkáját. Ezúton is gratulálok Polt Péter legfőbb ügyész úrnak, valamennyi ügyésznek, valamennyi ügyészségi dolgozónak ahhoz, hogy ilyen kiválóan tevékenykedtek a 2018. évben is.

2018-ban egy rendkívül jelentős változás történt a háttérjogszabályoknál, mivel 2018. július 1-jén hatályba lépett az új büntetőeljárási törvény, amelyhez alkalmazkodnia kellett az ügyészi szervezetnek. Ez az alkalmazkodás az ügyészi szervezet részéről rendkívül sikeresen megtörtént, zökkenőmentes volt az átállás.

A tárgyévben is folytatódott az a tendencia, hogy egyre kevesebb bűncselekményt regisztráltak a statisztikákban. A szándékos emberölések száma tovább csökkent, és a vagyon elleni bűncselekmények száma is nagyarányú csökkenést mutatott. A fentiekben általam elmondott két példa is jól jelképezi azt a tényt, hogy Magyarországon a közbiztonság helyzete szilárd, sőt egyre szilárdabb, a bűnözés visszaszorulóban van, a hatóságok urai a helyzetnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Van azonban néhány bűncselekmény-kategória, ahol az általános csökkenés nem jelentkezik. Egy kategóriát, amelyet a legfőbb ügyész úr is említett, a fokozott érdeklődés miatt én is szeretnék kiemelni, ez pedig a korrupciós bűncselekmények kategóriája. Hangsúlyoznom kell, hogy nem a korrupciós helyzet változott negatív irányba, hanem a korrupciós tevékenység felderítési aránya emelkedett meg jelentős mértékben, köszönhetően az ügyészség tevékenységének is. Tudni kell azt is, hogy az ilyen jellegű bűncselekményeknél rendkívül magas a látencia, így ennek a számnak a növekedése egyértelműen azt mutatja, hogy az ügyészség még eredményesebben dolgozott, mint ahogy azt a korábbi években tette.

Elmondható még, hogy az ügyészség egyre többet és egyre hatékonyabban alkalmazza a gyorsító intézkedéseket. A 2018. évben az egyik leghatékonyabb eszköz a bíróság elé állítás volt, amely az összes vádemelések több mint 19 százalékát tette ki.

(13.10)

A másik hatékony eszközük a büntetővégzésre irányuló indítvány. Ez a régi tárgyalás mellőzése jogintézmény, mely az összes vádemelés 44,1 százalékát tette ki.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy újdonság is megjelent, az egyezség, mely a hagyományos vádemelést, illetve a hagyományos tárgyalást váltotta ki. Ennek száma rendkívüli emelkedést mutat, azaz az összes hagyományos vádemeléssel az ügyeknek csak a 36,6 százalékában kellett élni, főtárgyalásra csak ennyi perben került sor. Ez is mutatja, hogy rendkívüli módon lerövidültek az eljárások a korábbiakhoz képest. Úgy tűnik, az egyezség beváltotta a hozzá fűzött reményeket, viszont tudni kell, hogy ez nem az amerikai típusú vádalku, itt nem lehet a tényállásban és a minősítésben egyezkedni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A váderedményességről is engedjenek meg egy mondatot, ami megint csak azt mutatja, hogy az ügyészség milyen kiválóan végezte munkáját, sőt azt kell mondanunk, hogy az új Be. hatálybalépésével a váderedményességi mutató 98,1 százalékra emelkedett, ami a legjobb értéket jelzi az elmúlt évtizedben.

A közérdekvédelmi ügyszakról szólva átalakult az ügyszak tevékenysége, ügydöntőből ügyjelző lett inkább, és a büntetőjogon kívüli kategóriákban inkább figyelemfelhívó és törvényesség betartására figyelmeztető szervezetként működik, így az ügyészségnek ebben a körben kevesebbet kellett bírósághoz fordulnia a törvénysértések esetében.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A büntetés-végrehajtás felügyeletéről is említést kell tennem. Azért is lényeges terület ez, mert a magyar büntetés-végrehajtást nemcsak Magyarországon belül, hanem Magyarországon kívül is vizsgálják, többek között az Emberi Jogok Európai Bírósága is. Döntően a legtöbb EJEB-negatív megítélés a büntetés-végrehajtási ügyekben a cellák mérete miatt történt, és nem a fogvatartottakkal való bánásmód miatt.

Fontos hangsúlyoznom, hogy az ügyészség az Európai Unió ügyészi szervének, a Eurojustnak kiemelkedően teljesítő tagja, az egyik legtöbb közös ügyet kezdeményező ország Magyarország, és így a magyar Legfőbb Ügyészség, és így nagyon sok közös nyomozó csoportban vesz az ügyészség részt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmondottak alapján az Igazságügyi bizottság 2019. november 6-i ülésén az ügyészség 2018. évi tevékenységéről szóló B/7481. számú beszámolóját 8 igen szavazattal, 3 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta. Bizottságunk a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott H/7916. számú határozati javaslatában legfőbb ügyész úr 2018. évi beszámolóját a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Mindenekelőtt köszönöm a legfőbb ügyész úrnak és a teljes ügyészi szervezetnek a munkáját. Most a 2018. évi beszámolóról van szó. Köszönöm a legfőbb ügyész úrnak azt a türelmét és visszafogottságát, amit az itt elhangzottak után az imént a pulpituson tanúsított. A problémám a mai vitával kapcsolatban az volt, hogy nem a napirendi pont tárgyáról, nem az ügyészség 2018. évi tevékenységéről és nem az annak elfogadásáról szóló igazságügyi bizottsági határozati javaslatról szólt, hanem pusztán politikai pufogtatások hangoztak el. És ha csak ennyi lett volna, akkor azon könnyebb lenne átsiklani, azonban ami engem rendkívül zavar, hogy sokszor fenyegető hangvételű beszédek hangzottak el, amelyeknek, úgy gondolom, nincs helye, illetve nem volna helye a magyar parlamentben. Tehát azt tudom mondani, hogy a felszólalások nagy része méltatlan volt.

A fentieken túl azt akarnám még mondani, hogy nem kívánom tételesen cáfolni azokat a dolgokat, amelyeket az ellenzéki képviselőtársaim mondtak, hiszen azt már a legfőbb ügyész úr megtette. Azonban az mégiscsak rendkívül furcsa, hogy jelenleg aktuális, konkrét ügyekben szólalnak fel 2018. évi beszámoló alapján, vagy olyan ügyekben, melyekre már konkrét válaszokat kaptak. De ennél is meglepőbb volt számomra az, amit a Jobbik vezérszónoka tanúsított, hogy a Jobbik a Transparency International mögé bújt, méghozzá annak egy mostani, 2020. évi jelentése mögé. Ez a Transparency International egy olyan állásponttal jött ki, hogy szerintük korrupciós ranglistában Magyarország hat helyet rontott.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezzel kapcsolatban két probléma van. Az egyik az, hogy álláspontom szerint ez a rangsor rendkívül szubjektív, a másik pedig az, hogy nem a szubjektív érzetre, mint ahogy a legfőbb ügyész úr mondta, kellene alapítani jelen pillanatban itt a 2018. évi beszámolót, hanem a Btk. törvényi tényállásaira, amelyek a napirendet képezték. Szóval, ennyit a korrupciós rangsorról.

Aztán szintén a Jobbik vezérszónoka, Gyüre Csaba képviselőtársunk felhozta az Európai Ügyészség intézményét, illetve hogy miért nem akar Magyarország csatlakozni ehhez az Európai Ügyészséghez. Álláspontom szerint ez se tartozott a napirendhez, azonban ha már ez itt így elhangzott, akkor ezzel kapcsolatban meg kell több dolgot jegyezni. Egyrészt azt, hogy az Európai Ügyészség nem tudna egységes feltételrendszert teremteni a büntetőjog területén.

(16.10)

Márpedig én úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül veszélyes helyzetet állítana elő. Másrészről az Európai Ügyészség kapcsán el kell mondanom, hogy korlátozná Magyarország nemzeti szuverenitását. Harmadrészt el kell mondanom azt is, hogy Magyarország együttműködése példaértékű a különböző nemzetközi bűnügyi szervezetekkel, így az OLAF-fal, az Európai Csalás Elleni Hivatallal, és a Eurojusttal is. És ahogy legfőbb ügyész úr mondta, a Eurojust elnöke itt volt Magyarországon éppen 2018-ban, Ladislav Hamran úr, és azt mondta, hogy példamutató a magyar ügyészség munkája. Példamutató! Tehát amíg a Eurojust szerint példamutató, addig az ellenzék méltatlan szavakkal illeti. Én úgy gondolom, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy túl nagy a kontraszt.

Harangozó Tamás és Arató Gergely felszólalásaira a legfőbb ügyész úr már válaszolt, és Szél Bernadett felszólalására is.

Szél Bernadett képviselő asszonynak azonban volt a jegyzeteim szerint egy olyan felszólalása, amiben a Freedom House-t idézte, méghozzá a Freedom House-nak egy szintén mai hírét a 2018. évi ügyészi tevékenység ellenében. Mindenképpen visszautasítom azt, amit Szél Bernadett asszony itt a Freedom House jelentése által mondott, hogy Magyarországon hibrid rezsim lenne. Megnyugtatom önöket, hogy Magyarország továbbra is demokratikus jogállam, még akkor is, ha az ellenzéki pártok a 2018. évi országgyűlési választások során nem kaptak többséget a magyar állampolgároktól, és így megalakulhatott a negyedik Orbán-kormány.

Bősz Anett képviselő asszony felszólalása kapcsán szintén azt tudnám megerősíteni, amit a legfőbb ügyész úr mondott, hogy egyrészt a legfőbb ügyész úr is, másrészt én is elmondtam az expozémban azt, hogy néhány bűncselekmény-kategóriában valóban nem az általános csökkenés, hanem az emelkedés jelent meg 2018-ban. És kifejezetten hangsúlyoztam a fokozott érdeklődés miatt, hogy idetartoznak a korrupciós bűncselekmények is.

De egyidejűleg hangsúlyoztam azt is, hogy nem arról van szó, hogy negatív irányba változott volna a korrupciós helyzet, hanem kifejezetten arról van szó, hogy a korrupciós tevékenység felderítési aránya emelkedett jelentős mértékben, köszönhetően az ügyészségnek. Tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, ez a tényállás így néz ki. Sajnálom, hogy voltak, akik ezeket a tényeket kifordították.

Még egyszer nagyon köszönöm a legfőbb ügyész úr munkáját, az ügyészség munkáját és minden egyes ügyész munkáját. Jó egészséget és további jó munkát kívánok önöknek. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Brüsszel a római szerződéstől és a római jogi alapelvektől elszakadva arra a kommunista gyakorlatra tért vissza, hogy meg sem hallgatja a vádlott felet, mert a koncepciós ítéletét már hamarabb megírta, mint magát a vádiratot.Mindez Bacsó Péter „A tanú” filmjét idézi az 1950-es évekből, de ez most történt, 2020 májusában, az Európai Parlamentben, ahol így jártak el hazánkkal szemben. Most mi vagyunk igaztalanul vádolva, de holnap a lengyelek, holnapután a csehek és a szlovákok, azt követően pedig ki tudja, hogy még ki jön.

(14.50)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Brüsszel cinikusan átlép az igazságon, cinikusan átlép népeken és nemzeteken, mert az új európai birodalomnak senki és semmi nem számít, csak saját hatalmi érdeke, saját hatalmi ideológiája, mely semmibe veszi az európai keresztény-keresztyén gyökereket és tagadja annak értékeit. Ismerős ez a XX. század történelméből. A náci harmadik birodalom és a kommunista Szovjetunió is így járt el, sőt még szövetséget is kötöttek  ez volt a Molotov-Ribbentrop-paktum  Lengyelország lerohanására és maguk közötti felosztására, így kirobbantva a második világháborút.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Brüsszel saját birodalmi érdekei tűzzel-vassal történő kikényszerítése, saját érdekeinek tűzzel-vassal történő kikényszerítése érdekében ma már ott tart, hogy nem a jog és nem a tények alapján dönt arról, hogy mi helyes vagy helytelen, továbbá nem a jog és a tények alapján dönt arról sem, hogy mi jogos vagy jogtalan. Brüsszel az igaztalan birodalmi vádjait hazánkkal szemben az abszurditásig fokozza, vagyis a nyilvánvaló képtelenségekig, mindezt úgy, hogy a birodalom által felhozott, alaptalan vádakra Magyarország demokratikusan megválasztott, legitim kormánya szabadon nem is reagálhat. Hajmeresztő! Hajmeresztő, hogy az Európai Parlament olasz baloldali elnöke kitartóan szerepeket oszt, meg akarva fosztani Magyarországot a fenntartott szuverenitásától. Az Európai Parlament olasz baloldali elnöke ugyanis már azt is meghatározza, hogy a Magyarországgal szembeni EP-vitában a független magyar kormányt ki képviselheti Brüsszelben. Ez az eljárás beavatkozás a független magyar kormány ügyeibe. Ez az eljárás sérti a tisztességet, és a diktatúrára emlékeztet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jogállamiság és a tisztesség nálunk alapérték. (Közbeszólások a Jobbik soraiban.) A Fidesz-KDNP demokratikus elkötelezettségével a brüsszeli birodalmi központ pontosan tisztában van, de mégis hamisan és álságosan úgy tesznek, mintha nálunk a demokratikus értékek sérülnének. A brüsszeli birodalmi központnak demokrácia kérdésében a saját háza táján kellene söprögetnie, és nem a jogállami Magyarországgal szemben eljárnia, ráadásul nem egy koncepciós per formájában.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindennek van határa! Én úgy gondolom, hogy a brüsszeli birodalmi központ legújabb igaztalan támadása Magyarországgal szemben már nem maradhat diplomáciai következmények nélkül. Ne feledjék: ugyanazok támadnak ma bennünket alaptalanul, akik tegnap kikeltek ellenünk az illegális migráció elutasítása miatt. Több mint kiábrándító, sőt több mint szánalmas, ami az Európai Parlamentben történik. Ez már szégyenteljes. Szégyenteljes, hogy még a koronavírus-járvány közepette sem nyugszik a BSS, vagyis a Brüsszel-Strasbourg-Soros-féle birodalmi rohamcsapat (Felzúdulás és derültség az MSZP és a Jobbik soraiban.), nem rázza meg őket a 160 ezres európai áldozat, nem rázza meg őket, hogy milliók lettek munkanélküliek, nem rázza meg őket a magyar nép küzdelme a vírus ellen, mert még ebben a helyzetben is Magyarország megtámadásával foglalkoznak. De bármit tesznek is ellenünk, nekünk akkor is Magyarország az első. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! (Taps a kormánypártok soraiban.  Szórványos taps és közbeszólások a Jobbik, az MSZP és a LMP soraiban.)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10744. számú törvényjavaslat célja, hogy az igazságügybe vetett közbizalom további erősítése érdekében szigorításra és pontosításra kerüljenek a közjegyzőkre, a végrehajtókra, az igazságügyi alkalmazottakra és az ügyészekre vonatkozó fegyelmi és szolgálati rendelkezések. A fentieken túl a törvényjavaslat módosítja a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvényt, a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint az egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvényt, valamint a jogi segítségnyújtásról szóló 2013. évi LXXX. törvényt. Figyelemmel a Hajas Barnabás államtitkár úr expozéjában elhangzottakra, valamint a Demeter Zoltán képviselő úr, a Fidesz vezérszónoka által már elmondottakra, én az alábbiakat kívánom hangsúlyozottan kiemelni a törvényjavaslatból.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az első érintett törvény, amit kiemelnék, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, amelynek módosítása tekintetében kiemelten fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat egyrészt az AB döntésének megfelelően kiegészítő szabályok megteremtése útján gondoskodik a fegyelmi bíróság megalakulásának és működésének kiszámíthatóságáról, valamint átláthatóságáról. Első fokon továbbra is a területi kamarák székhelye szerinti törvényszékeken működő fegyelmi bizottság dönt, másodfokon pedig a Kúrián működő fegyelmi bíróság. A területi elnökség a törvényszékhez hat, a Kúriához két közjegyzőt választ fegyelmi bírónak, és a törvényszéki fegyelmi bírósághoz két közjegyzőt választ vizsgálóbiztosnak. A fegyelmi bíróság öt-öt bíró tagját a törvényszékek, illetve a Kúria elnöke nevezi ki. E kettős jelleg, mármint a szakmai képviselet és a hivatásos bírói eljárás a közjegyzői fegyelmi eljárás egészén végigvonul.

A törvényjavaslat másrészt  szintén az AB döntésének megfelelően  a fegyelmi bíróságok ügyrendjének megalkotását kötelezővé teszi, mely ügyrendnek tartalmaznia kell az eljáró tanácsok összetételét és a fegyelmi ügyek elosztásának a módját.

A törvényjavaslat harmadrészt újraalkotja a közjegyzői törvény kizárásra vonatkozó szabályait is, kiterjesztve annak hatályát a fegyelmi bíróság bíró tagjaira is.

A törvényjavaslat negyedrészt megújítja a szolgálatból történő felfüggesztés szabályait, annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatását nem igénylő esetekben, vagyis felfüggesztésmérlegelést nem igénylő esetben az országos elnök deklaratív döntéssel állapítsa meg a felfüggesztés törvényi feltételeinek a beálltát.

A törvényjavaslat ötödrészt módosítja a közjegyzőhelyettesek választójogának gyakorlását oly módon, hogy a területi közjegyzői kamara elnökségi tagjainak, illetve az országos választmány tagjainak megválasztása során a közjegyzőhelyettes tagokat csak közjegyzőhelyettesek választhatják meg.

Végül a törvényjavaslat pontosítja és egyszerűsíti a közjegyzői okiratszerkesztésre és az aláírás-hitelesítésre vonatkozó szabályokat is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A második érintett törvény, amit kiemelnék, a bírósági végrehajtásról szóló ’94. évi LIII. törvény, amelynek módosítása tekintetében kiemelten fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Vht. módosításával bevezetésre kerül az önálló bírósági végrehajtók kinevezési feltételeinek és szolgálativiszony-megszűnési okainak a szigorítása. További bővítésre kerül egyrészt a végrehajtóval szemben indítható fegyelmi eljárások jogalapja, másrészt szintén bővítésre kerül a végrehajtói szolgálat felfüggesztésére okot adó körülmények köre. A végrehajtók fegyelmi eljárását illetően a szabályozás is módosul. A módosítás jelentős mértékben megemeli a fegyelmi büntetésként kiszabható pénzbírság összegét, ennek megfelelően a pénzbírság összege a végrehajtóval szemben 5 millió forint helyett 20 millió forint erejéig terjedhet.

Végül a módosítás értelmében, ha a jogi végzettséggel nem rendelkező önálló bírósági végrehajtó 2022. december 31-éig nem igazolja oklevéllel egyetemi jogi végzettségét, akkor a végrehajtói szolgálata megszűnik.

A harmadik érintett törvény, amit kiemelnék, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, amelynek módosítása tekintetében kiemelten fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat által differenciáltabbá válnak az egyes igazságügyi alkalmazottakkal szemben kiszabható fegyelmi büntetések.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A negyedik érintett törvény, amit kiemelnék, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXII. törvény, amelynek módosítása tekintetében fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat a közérdekvédelmi feladatokat ellátó ügyész által ellenőrizhető szervek köréből a bíróságokhoz hasonlóan kiemeli a választott bíróságokat is, illetve a „jogalkalmazó szervek” fogalma helyett bevezeti a „jogvitát elbíráló szervek” fogalmát.

(11.20)

Emellett módosításra kerülnek az ügyészség közérdekvédelmi tevékenysége során végzett adatkezelési szabályok.

Az ötödik érintett törvény, amelyet kiemelnék, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, amelynek módosítása tekintetében hangsúlyozom, hogy a törvényjavaslat módosítja egyrészt az ügyészségi alkalmazottak szolgálati jogviszonyára vonatkozó törvényi szabályokat, pontosítva a rendkívüli lemondás indoklásával kapcsolatos szabályokat, másrészt az ügyésszel szembeni fegyelmi büntetések körét kiegészíti a két fizetési fokozattal visszavetés büntetéssel, de a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak fegyelmi büntetési rendszerével kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket, harmadrészt pedig a jelenleg hatályos 30 nap helyett 60 napra változtatja a fegyelmi eljárás lefolytatásának időtartamát.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP mindezek alapján támogatja az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10744. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A bűncselekménnyel okozott kár, illetve a sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló T/10860. számú törvényjavaslat célja, hogy könnyítést biztosítson azon sértettek számára, akik ügyében bár a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, de a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a sérelemdíj nem térült meg, mert az még sértetti igényérvényesítésre nem került, de a Ptk. szempontjából még nem évült el. A törvényjavaslat ezen cél elérése érdekében módosítja a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezéseit, továbbá a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény rendelkezéseit. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nézzük először a polgári perrendtartásra vonatkozó rendelkezések módosulását! A jogalkotó mindenekelőtt meghatározza, hogy mely sértettek számára milyen igények megtérítésére áll rendelkezésre ez a gyorsított per. Mivel a gyorsított per számos tekintetben eltér az általános polgári perrendtartástól, ezért a törvényjavaslat előírja a bíróság és a felek számára, hogy miképpen kell eljárni ebben a gyorsított perben. A hatáskör és illetékesség tekintetében főszabály, hogy a gyorsított per a törvényszék hatáskörébe tartozik a sértett lakóhelye szerinti illetékességgel.

Az igényérvényesítés könnyítése érdekében a törvényjavaslat a Pp.-módosítással költségfeljegyzési jogot biztosít. A gyorsított per mielőbbi lezárhatóságának érdekében a törvényjavaslat a Pp.-módosítással előírja a soron kívüli eljárást oly módon, hogy a gyorsított perben nincs helye beavatkozásnak, viszontkeresetnek, beszámításnak, és maga a per nem kapcsolható össze semmilyen más perrel. A törvényjavaslat a Pp.-módosítással lehetőséget teremt arra, hogy okirati bizonyítás esetén a bíróság a pert első fokon tárgyaláson kívül bírálja el. Ebben az esetben a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül, továbbá az elsőfokú ítélethozatalra is tárgyaláson kívül kerül sor. Amennyiben azonban az okirati bizonyításon felül egyéb bizonyítás is szükséges, úgy az elsőfokú bíróság a felperesi keresetet tárgyaláson fogja elbírálni.

Az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezésnek van helye. A fellebbviteli eljárás gyorsítása érdekében a másodfokú bíróság a fellebbezésről tárgyaláson kívül dönt. A másodfokú jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelemnek van helye, a felülvizsgálati eljárás gyorsítása érdekében a Kúria a felülvizsgálati kérelemről tárgyaláson kívül dönt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a bv-törvényre vonatkozó rendelkezések módosulását! A jogalkotó mindenekelőtt a bv-törvényt egy 70/B. § (2/a) bekezdéssel egészíti ki, mely szerint ha az elítélttel szemben meghozott ügydöntő határozat alapján megállapítható, hogy a sértett polgári jogi igényét a bíróság egyéb törvényes útra utasította, vagy az elítélt által elkövetett bűncselekménynek van olyan sértettje, aki büntetőeljárásban nem érvényesített polgári jogi igényt, azonban a bűncselekményből eredően kára vagy sérelme keletkezett, a büntetés-végrehajtási bíró tájékoztatja a sértettet arról, hogy lehetősége van a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a sérelemdíj megtérítése iránt gyorsított polgári pert indítani, ha követelése a polgári törvénykönyv szerint még nem évült el. A fentieken túl a bv-törvény a kártalanítási ügyek nagy számára tekintettel módosul a tekintetben is, hogy a büntetés-végrehajtási bírók részére az eljárási határidő megemelkedik annak érdekében, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a sértettek felkutatására, valamint az egyéb szükséges intézkedések hatékony elvégzésére.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták hangsúlyozottan fontosnak tartják az áldozatok védelmét, továbbá az áldozatok kártérítését. Mindezek alapján támogatjuk a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított eljárásról szóló T/10860. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(11.50)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő év költségvetése a gazdaságvédelem költségvetése a járványügyi készültség fenntartásával. A költségvetésitörvény-javaslat biztosítja, hogy a magyar gazdaság jelentős növekedés mellett stabil maradhasson a 2021. évben is. A 2021. évi költségvetésben a hangsúly a családok és a nyugdíjasok védelmén, a gazdaság újraindításán, továbbá az ország biztonságán van. A jövő évi költségvetésünk 4,8 százalékos GDP-bővüléssel számol, 3 százalékos infláció és 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány mellett úgy, hogy közben az adósságráta újra 67 százalék alá kerüljön.A munkahelyek megőrzése és újrateremtése a 2021-es költségvetésben a Gazdaságvédelmi Alapra épül, melyen keresztül 2021-ben 2555 milliárd forintot meghaladó forrás áll majd rendelkezésre, csaknem 3000 milliárd forintos forrással pedig Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapot hoznánk létre.

Az ellenzéki frakciók részéről történő elutasítás a költségvetési törvénnyel szemben csak egy újabb vakrepülés a részükről, ráadásul úgy, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter úr tegnapi expozéját meg sem hallgatták a teljes ellenzékből, csak egy hölgy volt a parlamenti ülésteremben erre hiteles (sic!), és ennyire hiteltelen az ellenzék véleménye. Ilyen hozzáállással nem csoda, hogy nyolcévnyi szocialista-liberális kormányzás után a 2010. évben egy olyan országot vettünk át, amely a csőd szélén állt, és morálisan is megroppant.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar gazdaság megszenvedte a szocialista-liberális kormányzást, a Fidesz-KDNP elmúlt tízévi gazdaságpolitikája azonban a magyarok munkájával együtt és a Mindenható kegyelme által előrevitte az országot, jó esély van arra, hogy az előzmények és a járvány ellenére is Európában az egyik legjobb és legstabilabb eredményt tudjuk produkálni.

A koronavírus ez évi negatív gazdasági hatását jövőre jelentős növekedéssel fogjuk ellensúlyozni. A legfontosabb, hogy az elveszett munkahelyek helyére újakat teremtsünk, és minél több munkahelyet meg lehessen őrizni. Rendkívül fontosnak tartjuk azt is, hogy a fizetőképességet fenntartsuk. Ne feledjék: ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésünk sikeres legyen, az önkormányzatokra is nagy szükségünk van, ezért a jövő évi költségvetésben az ideihez képest 16 százalékkal több forrás van az önkormányzatok számára biztosítva.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A parlament Igazságügyi bizottságának elnökeként a továbbiakban a költségvetés igazságügyi részét emelném ki.

Rendkívül fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az elmúlt tíz évben a Fidesz-KDNP által elfogadott költségvetéseknek köszönhetően a magyar bírói szervezet a XXI. századi digitális innovációkkal gyakorlatilag Európa élvonalába kerül. A 2021. évi költségvetési törvény ezt az irányt erősíti tovább. A 2021. évi költségvetési törvény ugyancsak erősíti a 2018-ban általunk megkezdett finanszírozással az ügyfélközpontú bírósági rendszer továbbfejlesztését.

A „Digitális bíróság” projekt szintén a miáltalunk elfogadott költségvetés alapján indult a 2018. évben, amely három alappilléren nyugszik: a bírósági határozatok közzétételén és anonimizálásán; a bírósági eljárások iratainak elektronizálásán, az úgynevezett e-akta létrehozásán és fejlesztésén, amely biztosítja azt, hogy a felek tértől és időtől függetlenül hozzáférhessenek a peres aktához; a harmadik pedig a bírósági rendszernek a közhiteles nyilvántartásokkal való összekötésének létrehozásán és fejlesztésén való munkálkodás. A 2021. évi költségvetési törvény ezt a három digitális bírósági alappillért továbbra is erősíti.

Mindeközben a költségvetés támogatta és támogatja a bíróságok, a bírák, a bírósági dolgozók egyre magasabb szintű anyagi juttatásait úgy, hogy közben a tárgyi feltételeket is fokozottan egyre megfelelőbbé teszi.

Itt elég utalnom egyrészt arra, hogy költségvetési forrásból laptopot, táblagépet lehetett vásárolni a bíráknak, hogy a bírói távmunka minél inkább előtérbe kerüljön, hogy ők is tértől és időtől függetlenül tudjanak dolgozni az adott ügyön. Másrészt pedig arra utalnék, hogy szintén költségvetési forrásból megkezdődött a bíróságok egységes megjelenését biztosító átfogó felújítása, és ezzel egyidejűleg bíróságonként az ügyfélközpontok kialakítása. Itt jelezném, hogy például csak az Egri Törvényszék felújítása 3,5 milliárd forintból történt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A bíróságok után az ügyészi szervezetről is szeretnék néhány gondolatot kifejteni a költségvetésitörvény-javaslat kapcsán, ezúton is üdvözölve dr. Polt Péter legfőbb ügyész urat és az ügyészeket a tegnapi ügyészség napja alkalmából. (Csányi Tamás tapsol.) Ne feledjék, az első ügyészi törvény 1871. június 10-ei kihirdetésének évfordulója 1991 óta június 10e az ügyészség ünnepnapja!

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az elmúlt tíz évben a Fidesz-KDNP által elfogadott költségvetéseknek köszönhetően a magyar ügyészség részére a működéshez szükséges megfelelő források rendelkezésre álltak, és e törvényjavaslat szerint a jövőben is rendelkezésre fognak állni.

Jelentős hangsúlyt kapott az ügyészség gazdálkodásában az informatikaieszköz-ellátottság bővítése, továbbá új épületek kialakítása, a régi épületek felújítása oly módon, hogy azok már a legmodernebb infrastruktúrával rendelkezzenek. A jövő évi költségvetés ezt a dologi irányt továbbra is biztosítja az emelkedő üzemeltetési költségek fedezetével együtt úgy, hogy mindemellett a személyi juttatásokra felhasználható összeg is nő. Mindezekből megállapítható, hogy a jövő évi költségvetés az igazságügy költségvetése is lesz.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták támogatják a költségvetésitörvény-javaslat elfogadását. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Köszönjük napirend előtti felszólalását, amelyben foglalt tényekkel és helyzetértékeléssel, továbbá az abból levont következtetéseivel mi, kereszténydemokraták egyetértünk. Sőt, nemcsak egyetértünk, hanem kifejezetten támogatjuk is az ez irányban megvalósított kormányzati politikát. Úgy látjuk, hogy a következő másfél évben a korábbinál is szorosabb összefüggés lesz a gazdaság állapota és a kormányzati teljesítmény között, ezért különösen fontos a jövő évre is átnyúló pandémiás gazdaságvédelmi akcióterv a járványügyi készültség fenntartásával. Fontos, hogy a magyar gazdaság stabil maradjon úgy, hogy a hangsúly a családok védelmén, a gazdaság újraindításán, továbbá az ország biztonságán legyen. Ehhez eurómilliárdos nagyságrendben újabb forrásokat allokálnia kell a magyar gazdaságnak. Nemcsak itthon, de külföldön is erre a megoldás az MFF.

De vannak olyan európai uniós országok, különösen déli tagállamok, amelyek a pandémiás időszak alatt annyira túlköltekeztek, no nem a beruházásokkal, hanem a közvetlen kifizetésekkel, hogy a Bizottság 2021. január 1-jétől megnyíló kerete  az úgynevezett MFF  a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság leküzdése szempontjából már túl késői megoldást jelentene számukra, mert még csak 2020 júniusát írjuk, és a büdzséjük szinte kiürült. Az újabb tagállami hitelfelvétel több tíz milliárdos euró nagyságrendben pedig az eladósodottságuk okán már csak kamatozással lenne lehetséges, és nem prompt, hanem talán csak valamikor a téli időszakra történő folyósítással.

(13.30)

A déli államok ezen problémáikat felvetették a Bizottság előtt, amely erre válaszul a 2020. május 27-ei javaslatában azt a választ adta, hogy létre kell hozni az úgynevezett Next Generation EU helyreállítási csomagot, amelynek javasolt kerete 750 milliárd euró, amelyből a tagállamok 500 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárdot pedig hitel formájában kapnának, illetve állna rendelkezésre. A kérdés csak az, hogy miképpen változtatja meg az Európai Uniót az, hogy most nem külön-külön a tagállamok vesznek fel hiteleket saját fedezetre, saját tagállami visszafizetésre, hanem maga az Unió vesz fel hitelt közös felelősségvállalással, közös visszafizetésre. Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt miniszter úr, ilyen még nem volt.

Miniszter Úr! Ezen fortélyos bizottsági javaslat közben a Brüsszel-Strasbourg-Soros-féle triumvirátus, a nyugati liberális média és a hasonszőrű NGO-k kettős mércét alkalmazva újabb rágalomhadjáratot indítottak hazánkkal szemben, pedig jó lenne, ha végre már bocsánatot kérnének Magyarországtól számtalan fake newsuk okán. De még most sem  most sem!  mea culpáznak. Hiába jelentette be a magyar kormány, hogy 2020. június 20-ára a különleges felhatalmazásnak és a veszélyhelyzetnek is vége szakad, ez nem hatotta meg a rágalmazóinkat. A globalista politikai lobbi tovább nyomul ellenünk, még süllyedő hajójuk közepette is erre fókuszálnak, nem a túlélésre, ezzel nagy hibát követve el.

Miniszter Úr! A koronavírus-járvány időszakához képest most újra jelentős növekedés tapasztalható a migránsok számában. A pandémia idején bebizonyosodott, hogy ha van politikai akarat, akkor a határ igenis lezárható, bebizonyosodott az is, ha van politikai akarat, akkor az Európai Unió külső határai megvédhetők, az illegális migráció pedig megfékezhető. Most azt látjuk, hogy Nyugat-Európában erre újra nincs politikai akarat, ez pedig azt jelenti, hogy nekünk, magyaroknak az illegális migrációval hosszú távon számolnunk kell. Ezeknek az embereknek a célja nem az, hogy hazánkban menekültstátuszt kapjanak, hanem az, hogy rajtunk keresztül eljussanak Nyugat-Európába. Nincs szó valódi politikai menedékkérelmi hullámról, hiszen Görögországban és Szerbiában sem üldöznek egyetlen bevándorlót sem. Mi ez, ha nem nyílt támadás velünk szemben, velünk, magyarokkal szemben, de egyben az őshonos európai népekkel és nemzetekkel szemben? Mi ez, ha nem nyílt támadás az Európa gyökerét képező keresztény civilizációval szemben?

Miniszter Úr! Mi a saját kultúránk szabályai (Az elnök csenget.) és értékei szerint akarunk élni. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló T/10990. számú törvényjavaslat kis terjedelmű, a vállalati fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozóan a reorganizációs gazdaságpolitikai és jogpolitikai célkitűzések megvalósításához szükséges legsürgetőbb változásokat tartalmazza. Ennek érdekében a törvényjavaslat néhány stratégiai ponton avatkozik be a csőd- és felszámolási eljárásokba azzal a céllal, hogy egyszerűsödjön a kapcsolattartás szabálya, és érdemben nőjön az egyezségkötések száma, továbbá azért, hogy az úgynevezett vagyonkimentések miatti perekben és a vezető tisztségviselőkkel szembeni felelősségáttörési, marasztalási perekben a túlzott időkorlát alóli mentesítés bekövetkezzen.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Figyelemmel arra, amit Bóka János államtitkár úr expozéjában már kifejtett, továbbá arra, amit Becsó Károly fideszes képviselőtársam felszólalása során már elmondott, én csak az alábbiakat szeretném kiemelni a törvényjavaslatból. A törvényjavaslat egyértelmű gazdaságpolitikai célja, hogy rugalmasabb eljárási keretek álljanak rendelkezésre a kormánynak a vállalatmentő megoldások kialakítására és az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedések összehangolására. Ezért a törvényjavaslat a kormány számára ad felhatalmazást a gazdálkodó szervezetek reorganizációjára, működésképességük fenntartására, illetve helyreállítására, továbbá tartozásaik rendezésére vonatkozó sajátos szabályok megalkotására. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolásában a törvényjavaslat állami elővásárlási jogot teremt az adós vagyonának értékesítése során.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásai nyilvánvalóan még hosszabb időn keresztül lesznek jelen a magyar gazdaságban, Európa gazdaságában és a világ gazdaságában is. Így felelősségteljesen, ha gondolkodunk, akkor számolnunk kell azzal, hogy a következő időszakban, bár létezik a gazdaságvédelmi akcióterv, de ennek ellenére is felszámolás alá kerülhet fontos gazdasági szerepet betöltő társaság vagy olyan gazdálkodó szervezet, mely jelentős infrastruktúrát tulajdonol. Ezzel a rendelkezéssel azt akarjuk elérni, hogy a koronavírus-járvány miatti nehézségeket kihasználva külföldi befektetők és befektetőcsoportok a magyar gazdaság bármely területén az irányítást ne kaparinthassák meg. E patrióta gazdaságpolitikának jó eszköze az állami elővásárlási jog megteremtése.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/10990. számú törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.