Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Tisztelt elnök úr, én zárszót szeretnék mondani, hogyha van rá lehetőségem.

ELNÖK: Válaszra van lehetőség.

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Válaszra van lehetőség - akkor két megjegyzésem van. Egyrészről nagyon szépen köszönöm az aktív részvételt a vitában, másrészről pedig nagyon szépen köszönöm azokat a segítségeket, amelyeket úgy kaptam meg, hogy egymást kiegészítve, illetve egymás felvetéseire válaszolva gyakorlatilag önök elmondták - többek között Vidorné dr. Szabó Györgyi - a kormány álláspontját a módosító indítványról.

Babák képviselőtársamnak, polgármester úrnak pedig bátran ajánlom a figyelmébe a gázszerelés helyett a kártyás fogyasztásmérők felszerelését és elterjesztését, bevezetését, illetve az adósságszolgálat megszervezését a településén. Hogyha figyelte az elmúlt napokban történteket itt az Országgyűlésben, akkor választ kaphatott arra, hogy hány település milyen sikerrel vezette be az adósságkezelési programot is és a kártyás fogyasztásmérők felszerelését és elterjesztését is.

Köszönöm szépen.

Elnök úr, énhozzám az az információ jutott el, hogy nekem most lehetőségem van zárszót mondani.

ELNÖK: Nem fogom vizsgálni az elmondottak tartalmát, államtitkár úr.

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! A családok mintegy 64 százaléka nevel ma gyermeket Magyarországon, ezért a családok támogatása olyan társadalmat átható kérdés, amelynek alakulása a társadalomnak nemcsak a jelenére, hanem a jövőjére is hatással van. A mindenkori családpolitikának kiemelt célja, hogy a gyermekekre tekintettel egy igazságosabb újraelosztást valósítson meg, erősítse a társadalom alapsejtjeit jelentő családok létbiztonságát, mérsékelje a gyermekszegénységet, és egyúttal a gyermekvállalást is ösztönözze. A kormányt ezek az elvek vezérelték, amikor átalakította a családtámogatási rendszert. Sajnos, az ellenzék nem mindenben osztja ezt a véleményt, álláspontját a bizottságokban lefolytatott viták során és most ismételten kifejtette, mint ahogy hallhattuk az elmúlt egy órában.

Véleményem szerint a kormány a családtámogatási rendszert méltányosabbá, átláthatóbbá tette, mert az eddigi háromelemű rendszerből egy új, jelentősen megemelt összegű családipótlék-rendszert alakított ki. A családi pótlék azért vált az átalakítás kiindulópontjává, mert csak az alanyi jogon mindenkit megillető ellátás képes annak a célkitűzésnek a teljesítésére, miszerint a gyermeknevelést jövedelmi, vagyoni helyzetre tekintet nélkül egyformán támogatni kell.

Ugyanakkor a kormány a rászorultsági elv mentén kiemelt figyelmet fordít és továbbra is támogatja a nehezebb anyagi körülmények között élő családok gyermekeit. A családtámogatási rendszer átalakítása ugyanis nem magában álló folyamat, azt kiegészíti egyrészt a szociális ellátások reformja, melynek keretében a családi segélyezés bevezetésével további korrekcióra nyílik lehetőség. Másrészt a legszegényebb családok támogatásának a kiegészítésére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény szolgál, amely lehetővé teszi, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz kapcsolódó kedvezményekhez hasonlóan a jogosultsági feltételeket a különböző kedvezmények igénybevételénél ne kelljen külön igazolni, és mindenhol érvényesüljön az egységes szempontrendszer.

A kormány mindig arra törekedett, hogy az átalakítás senkit se érintsen hátrányosan, ezért már a 2006. évi költségvetési törvény módosítása során kezdeményezte a jelen törvényjavaslatban megfogalmazott változásokat. A jelen törvénymódosítás ennek során a gyermeket nevelő, szociálisan rászoruló családok anyagi terheinek a mérséklése érdekében olyan irányban változtatja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény szabályozását, hogy a hivatkozott törvényben jogosultsági feltételként megállapított jövedelemküszöb emelésére kerüljön - 10 százalékkal - sor, az öregségi nyugdíjminimum 100, illetve 110 százalékáról 110, illetve 120 százalékra. Ezzel biztosítható, hogy ne essenek ki a gyermekek a gyermekvédelmi rendszer védőhálójából, sőt több gyermek szociális biztonsága legyen garantált.

Ugyancsak a gyermekek nagyobb szociális biztonságát garantálja, hogy az egyszeri támogatás elnevezésű rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez társuló, a 2006. évben 5 ezer forintos összegben megállapított pénzbeli támogatás évente egy alkalommal történő kifizetése helyett a pénzbeli támogatást évente kétszer javasolja folyósítani: minden év júliusában, illetve novemberében.

A törvénymódosításban megkülönböztetett figyelmet kap a mintegy 3 ezer gyermeket nevelő-gondozó, jellemzően nagyszülői gyám is, hiszen egy kibővített jogosultsági kör számára új támogatási formát határoz meg kiegészítő gyermekvédelmi támogatás elnevezéssel. A módosítás szerint a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 22 százaléka lesz.

Tisztelt Országgyűlés! Véleményem szerint a törvényjavaslat tárgyalása során mindvégig az volt tapasztalható, hogy a tisztelt Országgyűlés mindent el kíván követni azért, hogy az átalakított családtámogatási és gyermekvédelmi rendszer működőképes legyen, és az a családok, a gyermekek érdekét szolgálja. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának kedvezőbb feltételei, a bevezetésre kerülő kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, valamint a hozzájuk kapcsolódó pénzbeli támogatások, pótlékok a kormány álláspontja szerint olyan fontos kérdés, amely mindenképpen prioritást élvez.

Kérem, fogadják el a megtárgyalt törvénymódosítást, amelynek forrása bevezetésre került a 2006-os költségvetés XXIV., ICSSZEM-fejezetébe.

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)