Felszólalás adatai

DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Köszönöm szépen a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyre szélesedő globális gazdasági válság sajnos nem hagyja érintetlenül a gazdaság egyetlen területét, egyetlen szektorát sem, érinti a termelés és a fogyasztás egészét, érinti a szolgáltatásokat, így természetesen érinti a tárcánkhoz tartozó közlekedést és energetikát is. Ez a két terület viszont nem csupán válság sújtotta terület tud lenni, hanem aktív kormányzati, illetve beruházási politikával ezeken a területeken lehetőség nyílik arra, hogy próbáljuk meg tompítani a válság hatását akár munkahelymegőrzéssel, munkahelyteremtéssel, akár gazdasági fejlesztésekkel.

Engedjék meg, hogy az energetikai szektor tekintetében elmondjam: a kormány természetesen tudatában van annak, hogy ezen a területen a magyar családok létbiztonsága, illetve a gazdaság versenyképessége szempontjából két tényezőnek van kiemelt hatása, egyrészt az energiahordozók árának, másrészt pedig természetesen a biztonságos ellátásnak. Az energiahordozók ára tekintetében már meghoztuk a szükséges döntéseket, hiszen 2009. január 1-jével a villamos energia lakossági ára éppen csak az infláció mértékével emelkedett, gázáremelésre pedig egyáltalán nem került sor január 1-jével, ráadásul a távhőszolgáltatás versenyképességéről szóló törvényt is sikerült megalkotni, bevezetve egyúttal a Robin Hood-adó intézményét.

A másik nagyon fontos kérdés az ellátásbiztonság, hiszen az elmúlt egy hónap, január első három hete megmutatta, hogy milyen kihívásokat jelent Magyarországnak, illetve Kelet- és Közép-Európának az Oroszországtól való energetikai függőség. Ebben természetesen feladataink vannak. Ilyen például az, hogy a most is rendelkezésünkre álló körülbelül 500 millió köbméteres stratégiai tárolókapacitást a tervezett ütemben továbbfejlesztjük, és a törvényben elhatározott határidőig, év végéig 1,2 milliárd köbméterre fogjuk majd növelni.

A tárolás mellett nagyon fontosak - hiszen munkahelyteremtő, illetve gazdaságélénkítő hatásuk van - a földgázszállításokkal kapcsolatos infrastrukturális fejlesztések. Ilyen például a különböző gázvezetékek megvalósítása - tegnap, tegnapelőtt a Nabucco-csúcson, illetve az Európai Bizottság ülésén már nemcsak politikai, hanem gazdasági támogatást is sikerült ehhez szerezni -, valamint természetesen az Európában működő, az egyes európai uniós országok közötti gázösszeköttetések megteremtése, az úgynevezett interkonnektor programok, amelyeknek nagyon jelentős gazdaságfejlesztő hatásuk van. Az előbbire 250 millió eurót, az utóbbiakra együttesen 55 millió eurót ítélt meg tegnap az Európai Bizottság. Azt szeretnénk, ha ezeknek a fejlesztéseknek az eredményeképpen Magyarország gáz szempontjából, illetve az elektromos energia szempontjából igazi közép-kelet-európai regionális elosztó központtá nőhetné ki magát. Erre predesztinál minket jó földrajzi fekvésünk, a magyar szakértelem, ami egyébként ezen a téren egész Európában egyedülálló, illetve a magyar gázipar technológiai színvonala is.

Természetesen nem csak gázról van szó, amikor energetikai fejlesztésekről beszélünk. Arra szeretném kérni a tisztelt Országgyűlést, hogy vigyük tovább azt a nagy többséggel meghozott néhány évvel ezelőtti döntésünket, amikor is 96 százalékkal döntött úgy az Országgyűlés, hogy meg kell hosszabbítani a Paksi Atomerőmű meglévő reaktorainak az üzemidejét. Ezt a folyamatot tovább kell vinni, fel kell gyorsítani, mert nagyon jelentős gazdaságélénkítő hatása lehet.

Ugyanilyen fontos feladataink vannak a megújuló energiákban, illetve az energiahatékonysági programokban is, hiszen európai uniós forrásból körülbelül 100 millió forint áll erre rendelkezésünkre a következő néhány évben. Magyarország nagyon jelentős potenciállal rendelkezik biomassza- és biogázerőművek létesítése kapcsán, illetve a geotermikus energiában.

Engedjék meg, hogy néhány mondatot beszéljek a közlekedésről is, mind a közösségi közlekedésről, mind pedig a közösségi infrastruktúra-fejlesztésről. Minden bizonnyal nagyon negatívan és erőteljesen fog hatni ez a válság Magyarországon a közösségi közlekedésre. A visszaeső ipari termelés, az áruszállítási igények várható erőteljes csökkenése és ezzel párhuzamosan a személyszállításban a munkahelyek elvesztése, a turizmus visszaesése miatt várhatóan csökkenni fog a mobilitás, várhatóan csökkenni fognak ezek a megrendelések a magyar közösségi közlekedés felé, ezért ennek a várható keresletcsökkenésnek átalakításokkal kell együtt járnia. Természetesen meg kell lépni azokat az intézkedéseket, amelyek eredményeképpen hatékonyan fenn tudjuk tartani a magyar közösségi közlekedést mind az áruszállításban, mind pedig a személyszállításban.

(11.30)

A személyi egyéni közlekedés területén talán a legfontosabbak az infrastrukturális fejlesztések. Engedje meg az Országgyűlés, hogy elmondjak néhány olyan dolgot, amit a következő időszakban megvalósítunk, nagyon röviden. Amiket most mondok, már nem tervek, nem előkészítés alatt álló projektek, hanem gyakorlatban megvalósuló építések lesznek. 219 kilométeren folytatjuk az autópálya-építéseket. Jövő év közepéig körülbelül 1100 kilométer négy-, ötszámjegyű út fog Magyarországon megújulni, és ezenfelül még idén év végéig 200 kilométer olyan út épül meg, ahol 11,5 tonnás útburkolat-megerősítést fogunk csinálni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tehát az energetikai szektor, a közlekedési ágazat kulcsfontosságú lehet a válságkezelés, a munkahelyteremtés szempontjából, ezért dolgozunk, ehhez kérjük az önök segítségét.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)