Felszólalás adatai

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezen a késői órán, így háromnegyed egy felé közeledve, megpróbálok túllépni azon, hogy az MSZP a korábbiakban itt az általa tökéletesen a gyakorlatba átültetett orwelli technikákról értekezett, olyan állománygyűlésekről, amelyekről talán nem is akarok tudni, hogy hol történtek és milyen körökben (Derültség a Jobbik soraiban.), és arról, hogyan sikerült a Bajnai-kormánynak csodálatos gazdasági teljesítményt és GDP-bővülést elérni, hozzátéve ehhez, hogy adott esetben, ha gyorsabban fogyatkozunk, halálozunk, a temetkezési vállalkozások emelkedő forgalma szintén növeli a GDP-t, de nem biztos, hogy ebben kellene mérni egy gazdaság sikerességét. Magyarország sikerességét sem lehet az önök teljesítményével mérni, hiszen mínuszos skálába jutnánk.

Visszatérve az előterjesztésünk témájához: a legijesztőbb ezzel kapcsolatban az, hogy láncreakciót indíthat el Magyarországon. Az a visszamenőleges hatály, az a társadalmiszerződés-felrúgás, ami itt, előttünk fekszik, adott esetben is - és higgyék el, eljön az a kor, amikor nem Fidesz-KDNP kormánya lesz Magyarországnak - egy olyan láncreakciót indíthat el, amikor erre a visszautaló hatályra visszautalva, egy másik hatalom, nagyon remélem, nem a mellettem helyet foglaló, az igenis újabb társadalmi szerződéseket fog felrúgni, és olyan láncreakciót indít el, amelyből nem lesz visszaút adott esetben.

Nem tudom, mi lehet ennek a vége. Talán azok az ötletek, amelyek Skandináviában merülnek fel manapság, amely szerint 20 évig fizet az állam nyugdíjat, 20 évig lehet nyugdíjjogosultság, utána azt követően pedig nem. Ha az illető, a delikvens megéri ezt az életkort, akkor oldja meg, ahogyan tudja. Vagy adott esetben bevezetnek majd egy alapnyugdíjat, ami talán még elégséges lehet az étkezésre és a gyógyszerszámlák kifizetésére? Egyébként általában manapság sem elég erre a magyar alapnyugdíj. És ezen felül nem lehet majd további juttatásokban részesülni? Hol van ennek a lavinának a vége, hogyha egyszer önök ezt elindítják?

Teljesen jogos, a választási kampány során is és azóta is számtalanszor hangoztattuk, hogy a visszaéléseket azonnal fel kell számolni, fel kell tárni. Én magam sem szégyellem azt a többszöri kijelentésemet, miszerint a társadalmon és a szociális rendszeren élősködőket le kell választani erről a rendszerről, tehát egész egyszerűen rendet kell vágni ebben a bozótosban, ez teljesen egyértelmű.

De a visszaéléseket kitevő minimális hányad miatt hogyan juthatunk el egy teljes rendszer felszámolásáig? Mondok egy nagyon egyszerű példát. A rokkantnyugdíjasok esetében 70 ezer olyan személyről tudunk, aki 55 év alatti. Ők nyilvánvalóan egy felülvizsgálat alá kell hogy essenek, bár egészen biztos vagyok benne, hogy közöttük nagyon sokan jogosan kapják ezt a járandóságot, de ezen 70 ezres tábor messze nem teszi ki azt az egész tábort, amit most itt hatály alá veszünk.

Miért nem az ő vizsgálatukról beszélünk? Itt ma végig kellett hallgatnunk ötvenszer az állam pazarló viselkedését, a szociális rendszer kiadásaira is kitérve, akkor miért nem vizsgáljuk felül a szociális rendszert? Miért nem nyúlunk a segélyezés rendszeréhez? Ez miért tabu? Miért rettegnek ettől? Eltelt egy év, fel sem merült az ötlet szintjén sem, hogy adott esetben nem társadalmi szerződést rugdosnak fel, hanem hozzányúlnak a segélyezés rendszeréhez. Aki nem dolgozik, ne is egyék, ez egy ősi szabály Magyarországon. Nem tudom, miért nem lehet ezt a gyakorlatba átültetni, miért nem merült fel ez még az ötlet szintjén sem. A kérdés nem költői, remélem, az államtitkár úrtól választ is kapok rá.

Teljesen egyértelmű az is, hogy itt erőteljes csúsztatások, a médiát átszövő csúsztatások hangzottak el. Látható, hogy egy rendvédelmi dolgozó esetében ahhoz, hogy az önök által hangoztatott több százezres nyugdíjakhoz, nyugellátásokhoz hozzá lehessen jutni, gyakorlatilag 500 ezer forintot kell az aktív korban keresni havonta. Ez nyilvánvaló blődli, nagyon kis százalékra érvényes ez a szám. Látható egy óriási aránytévesztés, miszerint itt most előszedjük azokat a dolgozókat, akiket önök vissza akarnak vezetni a munkaerőpiacra.

Egy volt Gripen-pilótát hová vezetnek vissza? Foglalkoztatásbővítés nélkül mit akarnak? Tehát megnöveljük a munkaerő-kínálatot, és nem teszünk mellé semmit? A másik oldalon itt folyamatosan az látszik, még ha a közmunkaprogramokra akarnák fogni ezeket az embereket, lassan arra sem tudnák, hiszen leépítették ezt a rendszert is, eközben arról beszélünk, hogy mennyit lehet spórolni azáltal, ha önök felrúgják ezt a társadalmi szerződést. Tudvalevő a számításokból, hogy a következő években pár milliárd forintot, miközben autópark-felújításra 7 milliárdot költenek - ez, ugye, nem titok, és nem is lehet hazugság, hiszen önök maguk is elismerték -, nyomtatók vásárlására 4 milliárdot, ez a kettő együttesen egyébként nagyobb összeget tesz ki, mint az a teljes, spórolásnak nevezett mennyiség, amit ezen előterjesztésnek kívánnak majd köszönni, nem beleszámítva egyébként azt is, hogy ezen spórolásnak nevezett mennyiséget súlyozni kellene azon jövőbeni segélyekkel és szociális juttatásokkal, amelyeket azon személyeknek kell fizetni, akiktől elveszik a nyugellátást, és akiket nem lehet visszavezetni a munkaerőpiacra. Itt tehát egy további negatív tétel jön be ebbe a rendszerbe, amivel nem számolt senki. Tehát egyszerűen, mint a szemet kötött bika, mennek előre, a saját gondolatvilágukból képtelenül, neki a falnak, sofőr nélküli buldózerként. Ennek nagyon rossz vége lesz a tekintetben, hogy pontosan azon rendvédelmi szerveknek ugranak neki, amelyekkel az aláírt társadalmi szerződés az önök legitimációját is erősíthetné.

Hová juthatunk el azzal, hogyha egy ilyen láncreakciószerű folyamatot elindítunk? Teljesen egyértelmű, támogatható is volna, vagy legalábbis tárgyalni lehetne ezen előterjesztésről, abban az esetben, hogyha nem visszamenőleges hatállyal kívánnák tető alá hozni, hanem azt mondanák, hogy aki innentől állományba kerül, azzal önök egy ilyen szerződést írnak alá, arra új feltételek vonatkoznak. Nyilvánvaló, úgy lenne tisztességes, hogy akkor másfajta kedvezményi rendszert tegyenek emellé, de el sem jutottunk oda, hogy erről egyáltalán gondolkozzunk.

Ha az egyoldalú diktátumoknak ilyen brutális, ilyen agresszív politikája nyer teret Magyarországon, akkor a következő az lesz, hogy a nyugdíjkorhatárt felemelhetik 65, 68 majd 70 évre. Ismerve azt, hogy Magyarországon egy átlagos férfi halandó mintegy 68,5 megélt életévre számíthat, tehát jelen pillanatban is már csak mintegy 3-4 évnyi nyugdíjra átlagosan, hangsúlyozom, el lehet érni azt a pontot is, hogy nem kell nyugdíjat fizetni, hozzá tudnak önök úgy is nyúlni ehhez a rendszerhez, hogy pusztuljon el a magyar hamarabb, mint ahogyan az amúgy megérdemelt nyugellátáshoz hozzájusson. El lehet jutni idáig, de nem biztos, hogy korrekt lenne, nem biztos, hogy önök erre kaptak nem is kétharmados, hanem 53 százalékos felhatalmazást. Nem hiszem, hogy lennének olyan szavazóik, akik a mai előterjesztést támogató kézjegyükkel látnák el. Egész egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ez egy épeszű társadalmi diskurzus eredményeként megszülethetett volna.

Végül pedig a legnagyobb és a legsúlyosabb tapasztalat az, amit nem látnak be, hogy az egész problémakör demográfiai okokra vezethető vissza. Ha Magyarországon a gyermekek születésének számát nem állítják helyre, és nem hatnak végre a korábbi Bokros-csomaggal ellenkező irányba, akkor Magyarországnak vége van.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(0.50)