Felszólalás adatai

Magyarországon ma 2,1 millió öregségi nyugdíjas él, és meghaladja a 3 milliót azoknak a száma, akik öregségi nyugdíjasok vagy nyugdíjszerű ellátásból élnek. Ezekből a számokból is látszik, hogy indokolt annak az átgondolása, amit a beterjesztett javaslat megtesz, hogy az ellátások a megfelelő helyről kerüljenek finanszírozásra, mert a jelenlegi rendszer nem fenntartható. Szükséges a nyugdíjkassza átláthatósága és stabilitása miatt is: nagyon fontos, hogy a nyugdíjkassza bevételei és kiadásai egyensúlyban legyenek, és ne hitelből kelljen a kiadásokat finanszírozni.

Alapelvnek fogadtuk el, hogy nyugdíjat csak azok kapjanak, akik betöltötték az előírt korhatárt. Az időskori nyugellátás célja, hogy akkor nyújtson ellátást, amikor az életkor előrehaladásával a kereső tevékenységből eredő jövedelemszerzés erősen korlátozott. A már megállapított korhatár előtti nyugdíjak átalakulnak korhatár előtti ellátássá. Fontos, hogy ezek a változások nem érintik a 40 év munkával igénybe vehető nyugdíjkedvezményt. Nem hagyhatjuk idő előtt távozni a munka világából azokat, akik még töretlen munkaerővel rendelkeznek, az ember méltóságának, egészségének megőrzéséhez ugyanis alapvetően fontos a munkavégzés, amivel nemcsak önmagát, hanem a közösséget is segíti. Megengedhetetlen, hogy 30-40 évesen valaki nyugdíjas legyen, és mindez nemcsak a fizikai munkát végzőkre igaz; a lehetőség egyébként 15 éve áll fenn. Hányan kötöttek szerződést az állammal, akik már elmentek nyugdíjba, hogy így, ennek a kedvezménynek a birtokában választották a fegyveres szolgálatot, hiszen 25 év az elismert szolgálati idő? Azt hiszem egyébként jómagam is, hogy a kedvezményeket az ország teherbíró képességéhez kell igazítani.

S nézzünk néhány példát Európa jobb anyagi helyzetben lévő országaiból! Németországban a rendvédelmi dolgozók nem vagy csak alig részesülhetnek nyugdíjkorkedvezményben, ami azt jelenti, hogy az egyre növekvő nyugdíjkorhatár 65 évről 67 évre lesz emelve, és öt évvel korábban, azaz 60, illetve 62 éves korban mehetnek nyugdíjba. Ausztriában még szigorúbb a jogi szabályozás: a törvényes nyugdíjkorhatár 65 év, a rendőrségi állomány Ausztriában alig 1-2 évvel mehet korábban nyugdíjba. Franciaországban igen eltérő szabályozás vonatkozik a közalkalmazotti és közszféra egyes csoportjaira, ám teljes összegű nyugdíjra csak azok számíthatnak, akik legalább 37,5 évet ledolgoztak, illetve ez most már 2012-től 41 évre módosul. A rendőrök elmehetnek ugyan 50 évesen nyugdíjba, azzal a megkötéssel, hogy ebben az esetben nem kapnak teljes összegű nyugellátást.

Hogyan áll ez a környezetünkben lévő országokban? Lengyelországban most alakítják át a rendszert, mert nem tudják fenntartani. Szlovákiában 15 év után elmehetnek a fizetésük 30 százalékáért. Csehországban 30 év után kaphatják az utolsó nettó fizetésük 60 százalékát.

Érdekességként jegyzem meg, hogy 2010-re a 45 év alatt nyugdíjba ment fegyveresek száma összesen 42 267 fő, és 1421 főnek van 100 ezer forint alatti nyugdíja. Az átlagnyugdíj összege 176 574 forint. Egy utcai járőrrendőr nettó fizetése 110 ezer forint körül van éjszakai pótlékokkal és egyéb juttatásokkal együtt. Az átlag rendőrfizetés egyébként 207 ezer forint bruttó.

A rendszer átalakítása, a munkát vállalni akaró és képes emberek foglalkoztatásának elősegítése a célunk. Fontosnak tartjuk, hogy minden olyan kifizetés, amely a központi költségvetésből történik, kiadásként is ott jelenjen meg, ezzel az igénybevevőnek is egyértelművé válik, hogy milyen ellátást kap, és az miből kerül finanszírozásra. A törvényjavaslat ennek érdekében biztosítja a korábban már megállapított ellátások további, más jogcímen történő folyósítását, a jogszerzések lezárását, és a szerzett jogok érvényesítésének lehetőségét is. Az átalakítás nem hagy senkit ellátatlanul, kiszámíthatóvá válik és átláthatóvá.

A Fidesz-KDNP-frakció és a kormány számára rendkívül fontos a nyugdíjak értékállóságának megőrzése. Novemberben egyösszegű nyugdíj-kiegészítést kapnak a nyugdíjasok, januárban pedig megkapják az inflációnak megfelelő, több mint 4 százalékos nyugdíjemelést.

Most nézzük meg, hogyan alakult ez az elmúlt kormányok időszaka alatt! Az Antall-kormány idején a reálnyugdíj-változás mínusz 8,2 százalék; a Horn-kormány idején mínusz 11,9 százalék; az Orbán-kormány idején ez plusz 22,2 százalék; a Medgyessy-Gyurcsány-kormány idején 19,6 százalék, míg a második Gyurcsány-kormány idején ez mínusz 3,8 százalék.

Néhány korábbi intézkedés a kormányzati intézkedések közül: 2001-ben az Orbán-kormány törölte el a nyugdíj és a nyugdíj melletti foglalkoztatás jövedelmének összevonását, összevont adóztatását, amelyet a Gyurcsány-kormány ismét bevezetett; a 13. havi nyugdíj összegének maximálása, majd eltörlése; a 2009-es nyugdíjkorrekciót 2010-re halasztották.

A nyugdíjasok ellátásával foglalkozó intézmények "támogatását" hogyan alakította az előző kormány: az időskorúak nappali intézményeiben az egy ellátott után igényelhető normatíva 2006-hoz viszonyítottan 55 százalékkal csökkent; az emelt színvonalú bentlakásos intézményi ellátás normatívája pedig 52 százalékkal csökkent.

Mi Magyarország minden állampolgárának érdekeit tartjuk elsődlegesen szem előtt hosszú távon, ezért kérem, hogy támogassák javaslatunkat. (Taps a kormánypártok soraiban.)