Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr felvetésére azért mindenképpen egy reális helyzetértékelést szeretnék adni itt a tisztelt Ház nyilvánossága előtt. Tudni kell, hogy ma Magyarországon több mint 4,4 millió ember dolgozik, és ez jócskán meghaladja azt a 3,9 milliót, aki a 2010-es évek előtt tette a dolgát. Ez olyan jelentős gazdaságipotenciál-növekedés, ami mellett semmiképpen nem szabad elmenni szó nélkül.

A munkanélküliségi ráta 3,8 százalék, és ez is egyértelműen azoknak az intézkedéseknek köszönhető, amelyek akár az ágazati életpályamodellek, akár a bérmegállapodások, akár az adókedvezmények kapcsán létrejöhettek. Mindenképpen látni kell, hogy a gazdaság egy felívelő pályán van, és az is látható, hogy mára már egyre több üres álláshely is van, vagyis a magyar munkaerőpiacon megváltoztak a körülmények. Ennek a változásnak mindenképpen van egy olyan üzenete, hogy erre reagálnunk kell. Reagálnunk kell, hiszen amennyiben úgy teszünk, mint ha mi sem történt volna, akkor el fognak mellettünk menni a versenytársak, a gazdasági szereplők meggyengülnek, és nagyobb baj is keletkezhet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a munka törvénykönyve módosítását célzó tervezet nem a munkavégzés mennyiségét kívánja emelni, hanem azt az időszakot célozza kibővíteni, amelyen belül a munkáltató a munkaidőt beoszthatja. A bevezetésre kerülő szabály a jelenlegi 12 hónapos lehetőséget meghosszabbítva, 3 éves időszakban teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó hosszabb munkaidőkeret kialakítását. Annak érdekében pedig, hogy a munkavállalót a hosszabb munkaidőkeret kialakításával összefüggésben ne érhesse aránytalan teher, sem hátrány, a javasolt munkajogi eszköz nem önmagában a törvény szabálya által válik lehetővé, hanem az csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben az ilyen munkarendben a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek megállapodnak.

(13 .10)

Az ilyen megállapodást kollektív szerződésben rögzítik tehát. A szakszervezetek így  a helyben érvényesülő munkaerőpiaci környezetre, az adott munkahelyen foglalkoztatott munkavállalók igényeire is figyelemmel  közvetlenül tudják érvényre juttatni igényeiket és elvárásaikat a munkaidő-szervezés tekintetében. Úgy véljük, hogy ez a megállapodási kényszer megfelelő garanciát nyújt ahhoz, hogy a munkáltató ne alakíthassa ki egyoldalúan a munkakörülményeket, hogy a munkavállalókat magukat is érdekeltté lehessen tenni a vállalkozás gazdaságos működésében.

A törvényjavaslat fő eleme a munkaidő szabályozásával a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele, úgy, hogy amennyiben ezt a kollektív szerződés rögzíti, hangsúlyozom, a munkaidőkeret legfeljebb 36 hónapos időszakban kerülhessen megállapításra a jelenlegi 12 hónap helyett. A munkaidőkeret alapja a jelenlegi szabályt megtartva a heti 40 munkaóra marad. A heti átlagos munkaidő a 48 órát ebben a rendszerben sem haladhatja meg tehát. Amennyiben a munkáltató nem rendeli el az összes munkaórát, a fel nem használt idő a munkaidőkereten belül egy későbbi időpontra osztható be.

A törvényjavaslat alapján a munkavállaló a kollektív szerződésben meghatározott teljes időszakban az általános munkarend alapulvételével folyamatosan a munkaszerződésben meghatározott munkabért kapja akkor is, amikor nem dolgozza le valamennyi munkaóráját, és akkor is, amikor a meghatározott munkaóráknál többet rendel el számára munkáltatója. Természetesen a törvény nem változtat azon, hogy a munkavállaló számára a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék az egyéb pótlékokkal, például műszakpótlékkal, éjszakai pótlékkal együtt az adott hónapban kerül kifizetésre.

Kérdésének vagy fölvetésének második részére: azt látni kell, hogy az európai uniós irányelv keretében 416 túlóra rendelhető el, és ebben az esetben a hazai rendelkezés ez alatt az irányelv alatt marad. Nem egy ország Nyugat-Európában is  például Ausztria és Németország  nem határoz meg konkrét útmutatót ebben a vonatkozásban, illetve alkalmazza azt a 600 óra időkeretet, ami, azt gondolom, jócskán meghaladja a magyar javaslatot.

A dolgozók ebben a viszonylatban legálisan a saját munkahelyükön kereshetnek többet, azért ez egy fontos dolog, garantáltan megkapják a pénzüket a munkahelyükön, a gazdasági pozíciók erősödnek úgy a munkaadó, mint a munkavállaló vonatkozásában, vagyis ezek az elgondolások, ezek a javaslatok azt támasztják alá, hogy a kihívásoknak megfelelően rugalmasabb válaszra legyen képes a magyar munkaerőpiac. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)