Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DUDÁS RÓBERT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ma reggel a kormánypárti fideszes vezérszónok azt mondta, hogy ez a költségvetés egy hiteles, megbízható és betartható költségvetés. Én azt mondom, hogy az önkormányzatok kapcsán  és a felszólalásomban próbálok az önkormányzatokra, az önkormányzatiságra koncentrálni elsősorban , azt gondolom, kijelenthetjük, hogy átgondolatlan, gyakorlati szemléletet mindenképp nélkülöző és egyben káros költségvetésről beszélhetünk. Azokról az önkormányzatokról beszélek egyébként, amelyek a rendszerváltás óta az elmúlt harminc év vesztesei. Különösképpen az elmúlt tíz év tekintetében kell ezt kijelenteni. Merem ezt azért mondani, mielőtt vád érne, mert 2010 óta az önkormányzatiság minden szintjén jártam, minden szintjén volt beosztásom, kistelepülési képviselőként, megyei közgyűlési képviselőként, polgármesterként, illetve nemzetközi szinten a Régiók Bizottságában is képviseltem az önkormányzatokat, és láttam azt egyébként, hogy hogyan működnek az önkormányzatok akár Magyarországon, akár az Európai Unió más országaiban, és hogyan állnak a kormányok egyébként az önkormányzatokhoz és magukhoz az önkormányzatisághoz.De mi is történt? 2006-ban önök megnyerték szinte az összes önkormányzatot az országban. 2010-ben pedig kormányra kerülve el is kezdték átszervezni az önkormányzatiságot, az önkormányzati hivatalokat, a járási hivatalokat és a megyei közgyűléseket is más-más feladattal látták el. Csak az a baj, hogy ezek a lépések mind az önkormányzatiság, és ami még nagyon fontos, hogy az ott élők kárára történtek. Történt mindez azért, mert nem azt nézik, hogy mire van szükség, hanem hogy vane belőle politikai, anyagi haszon, vagy nem. Pusztán politikai szemmel nézik.

De nézzük a megyei közgyűléseket! 2010-ben a megyei közgyűlések  és még 2010-et követően is  két évig intézményfenntartással foglalkoztak, és látták el megyeszerte a szociális intézmények fenntartását és azoknak a működtetését. Ezután elvették tőle ezeket a feladatokat, és átkerültek a kormányhivatalokhoz. 2014-ig semmilyen feladattal nem rendelkeztek a megyei közgyűlések, majd megkapták a területfejlesztési operatív program forrásainak az elosztását, aminek meg is lett a következménye. Egypáran azóta már a vádlottak padján lesznek, mert büntetőeljárás indult ellenük.

Most már 2020-tól, a 2019. október 13-ától felálló megyei közgyűlésekben, ez a forrás sem kerül oda, újabb feladatot kell nekik adni. Csak az a baj, egyébként teljes mértékben létjogosultságát látom a megyei közgyűléseknek a rendszerben tartására, csak ez ne a kistelepülési, falusi vagy városi közgyűlések kárára történjen, ne ezeknek a közgyűléseknek vagy önkormányzati testületeknek a kárára történjen. Márpedig azt látjuk most, hogy a gazdasági övezetek felállításával, a településekről való forráselvonással, azoknak a megyei közgyűlési kézbe való adásával pontosan ezt teszik. Beleavatkoznak az önkormányzatiságba, beleavatkoznak ezáltal az ott élők életébe, és egy olyan helyről fogják egyébként a fejlesztési forrásokat elosztani, és onnan fogják megmondani, hogy mely településnek van erre szüksége, akik nem is látják. Egész Európában, de nyugodtan mondhatom, az egész világon a demokratikus berendezkedésű országokban kínosan ügyelnek arra, hogy a döntések a lakossághoz legközelebbi szinten történjenek meg  ez a szubszidiaritás elve , mert ott látják legjobban, hogy éppen adott helyzetben, adott forrásból mire van szükség, mit tudnak megvalósítani, mit kell megvalósítani. Ez nem ezt a célt szolgálja.

Azt is figyelmen kívül hagyták, hogy a legnagyobb önkormányzatokat tömörítő szervezet, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is élesen bírálta ezt az intézkedést, és kérte a kormányt arra, hogy vonja vissza, mert nem hatékony, és nem a települési önkormányzatok érdekét képviseli. Még azt is figyelmen kívül hagyták, hogy alkotmányos aggályokat is felvet, hiszen tulajdonszerzési joggal ruházzák fel ezáltal a megyei közgyűléseket úgy, hogy egyébként jelen állás szerint a megyei közgyűléseknek nincs tulajdonlási joga.

A veszélyhelyzet alatt az önkormányzatok voltak azok, amelyek helyben megtették a védekezést. Megtettek mindent. Megtettek mindent annak érdekében, hogy a helyi lakosság élete, egészsége biztosítva legyen. Hétről hétre hallhattuk itt a kormány részéről a beszámolókat azzal kapcsolatban, hogy éppen mennyi védőeszköz érkezett be Kínából, mennyire van még rendelésünk. 140-150 millió maszkról beszélünk, 2,5 millió tesztről beszélünk, csak azt nem tudjuk, hogy ezek hová kerültek, és ha már a nemzeti konzultációt ki lehet postázni, miért nem postáztak minden lakosnak egy-kettő, de inkább három maszkot, hogy tudjon egyébként ő is védekezni helyben. Ezeket a dolgokat az önkormányzatok oldották meg. És mit kaptak cserébe? Elvonásokat.

Kistelepülési önkormányzatok. Picit visszamenve megint az időben, a 2010-es kormányzást követően felállították a járási hivatalokat. Azért próbálok ezekre rávilágítani, mert volt kistelepülési polgármesterként azt gondolom, lehet, hogy másképp látom, de inkább úgy mondom, hogy sokkal inkább jobban látom a kistelepülésen élők életét, élethelyzetét, mint azt esetleg a fővárosból lehet egyáltalán látni.

(16.20)

A járási hivatalok felállításával források és feladatok kerültek elvonásra, és kerültek át a járási hivatalokhoz. Ez városban nem feltétlen jelent nagy problémát, mert lehet, hogy egyik épületből csak éppen a másikba kell menni, ugyanakkor viszont, ha már nem tudják helyben intézni az ügyeket az emberek, hanem egy másik településre kell elmenni, akkor az már helyben igencsak nagy problémát okoz, és ez történik 2010, ’11, ’12 óta folyamatosan, hogy az emberek nem tudják helyben intézni a dolgokat. Ezzel nemcsak az önkormányzatokat, az önkormányzatiságot nézik le és lehetetlenítik el, hanem egyébként az ott élőket is.

És akkor itt engedjék meg, hogy a költségvetés egy olyan pontjára utaljak  maradva az önkormányzatoknál, főleg a kistelepülési önkormányzatiságnál , ami a látványberuházásokat, illetve ténylegesen a haveri beruházásokat illeti, mert már szinte nevesítve is vannak ezek, és hogy mire kellene sokkal inkább ezeket fordítani.

Az elmúlt évekből kettő dolgot mondok, amiknek a bezárása, vagy egyébként a lehetséges bezárása komoly fennakadást okozott és tud okozni a falvakban élőknek. Az egyik ilyen a takarékszövetkezetek átgondolása. Takarékszövetkezeti vezetői szinten olyan döntések születtek, hogy rengeteg településen megszüntették a takarékszövetkezeteket. A másik ilyen hely pedig a postának a helyzete. A postahivatalok rengeteg kistelepülésen kerültek összevonásra. Törvényi szinten szabályozva van, hogy hány ezer fő alatt nem kötelesek postahivatalt működtetni. Abban az esetben  és higgyék el, ez így van a vidék Magyarországán , ha a takarékszövetkezetek és a posták is bezárnak, rendkívüli módon el lesznek lehetetlenítve az ott lakók. Ezeknek a fenntartására, finanszírozására kellene fordítani azokat, amik egyébként látványberuházásokra mennek.

Na de, hogy ne mondják, hogy csak kritizálok, pozitívumot is szeretnék mondani. A szociális kiadások területén, én polgármesterként is azt érzékeltem  természetes, hogy mindig lenne a pénznek helye, hiszen számos dolog vár megvalósításra , hogy a szociális kiadásokra adott kormányzati támogatás egy megfelelőnek mondható összeg, és ez a következő évi költségvetésben is hasonlóképpen biztosítva van; mint ahogy el kell hogy mondjuk, hogy volt egy adósságkonszolidáció is az önkormányzatiság kapcsán.

Azt viszont rendre elfelejti mindenki mondani, hogy az adósságkonszolidáció létrejöttekor…  amikor is az eladósodott önkormányzatoknak az adósságát vállalta át az állam, és itt különbséget kell tenni azért önkormányzat és önkormányzat között, mert nem minden önkormányzat adósodott el. Volt, amelyik el sem adósodott; volt, amelyik önhibájából, és volt olyan, amelyik önhibáján kívül adósodott el, viszont elvették nyomban a gépjárműadó 60 százalékát azoktól az önkormányzatoktól is, amelyek egyébként nem szorultak adósságkonszolidációra, azoktól is elvették a 60 százalékát. Az a helyzet, hogy most pedig egy forint sem marad az önkormányzatoknál ebből, ráadásul a költségvetés tartalmazza azt is, hogy 2024-ig nem is terveznek ezzel.

A vidék Magyarországán ezekből az adókból  lehet azt mondani, hogy 1,5-2 százalékot tesz ki pusztán ez az adóbevétel , ezekből a befolyó összegekből nem fejlesztéseket hajtanak végre, hanem a kötelező feladataikhoz szükséges forrásokat tudják biztosítani. Amennyiben elvonások érik az önkormányzatokat, akkor helyben a kötelező feladatoknak az ellátása kerül veszélybe. Azt már nem is mondom, hogy az önkormányzatok az önálló feladataikat lassan el kell hogy engedjék, de a kötelező feladatok ellátása is veszélybe kerülhet; veszélybe kerülhet az orvosi ügyelet ellátása, és mondjuk, egy óvodának a fenntartása, ami egyébként szintén önkormányzati kötelező feladat, mert az állami normatíva egyébként az óvodák költségét nem fedezi.

Ugyancsak reggel egy másik kormánypárti vezérszónok azt mondta, hogy bízzunk önökben, és egyébként is könnyű a szomszéd költségvetését beosztani. Tisztelt hölgyeim és uraim, azért csak jelzem, hogy ez nem a Fidesz költségvetése, és nem is az ellenzék költségvetése, ez Magyarország költségvetése.

Ami pedig a bizalmat illeti, Szűcs Lajos képviselő úr szájából hangzott ez el, az ő költségvetési gondolatai kapcsán azért nehéz bizalmat szavazni úgy, hogy egyébként a Tenisz Szövetségnél épp most derült ki, hogy 3,5 milliárdos mínuszt sikerült összehozni az ő elnöklete alatt.

A mai napon szóba került már például a „Magyar falu” programnak a mivolta és a fontossága. Ezt én is egy nagyon fontos programnak tartom, mint ahogy a „Modern városok” programot is. Nem akarok személyeskedni, de itt is meg kell hogy említsem, a kormánypárti sorokban ülnek olyan személyek, akik pontosan, akár a „Magyar falu” programon keresztül vagy pedig a TOP-os források tekintetében visszaéltek a hatalmukkal. (Kormánypárti képviselők jelzésére:) Képviselő asszony értetlenségének adott hangot, legalábbis mutatta. Itt van akkor nekünk mindjárt Boldog István, de kistelepülési polgármesterként én azt nagyon jól tudom, hogy egyébként nincs egyenlően elosztva ez a lehetőség; elméletileg igen, és itt jön az elmélet és a gyakorlat közötti különbség. Elméletileg mindenki pályázhat, a gyakorlatban pedig, amikor a körzet kormánypárti képviselője összehívja a hozzá köthető polgármestereket, és megbeszélik azt, hogy ki mire pályázzon, természetesen más is beadhatja, csak az éppen nem fog forrást kapni, innentől kezdve már a rendszerben komoly problémák vannak.

Számos módosítót fogok beadni a mai és a holnapi napon a körzettel, a megyével kapcsolatosan. Ténylegesen nem politikai szándékból fogom ezt megtenni, hanem a térség fejlesztésének, a települések fejlesztésének az érdekében. Fogom ezt tenni úgy, hogy az éppen az adott módosítóhoz tartozó körzet kormánypárti képviselőit fel fogom kérni, hogy a ParLex-rendszeren belül csatlakozzanak ehhez a módosítóhoz, fejlesszük együtt, tegyünk együtt közösen, fejtsük ki közösen a lobbitevékenységet. Természetesen ő kormánypárti képviselőként még jobban meg tudja ezt tenni. Lobbizzunk együtt, dolgozzunk együtt a térség fejlesztésének az érdekében!

Aradszki képviselő úr mondta, hogy jól haladunk a szegénység felszámolásában. Én elhiszem, hogy papíron ezek jól mutató dolgok, de képviselő úr, jöjjön le vidékre, csak ezt ott ne mondja el, vagy ha elmondja, akkor nagyon más véleményt fog hallani.

És akkor még egy dolgot engedjenek meg itt a végére, ez pedig a következő: számos alkalommal fejtettük már ki a véleményünket a nyugdíjemelés kapcsán, a differenciált nyugdíjemelés kapcsán. Ez is egy olyan pont, amit a költségvetésnek figyelembe kellene venni, különösképpen a minimálnyugdíj helyzetére, ami 12 év óta 28 500 forint.

És akkor engedjenek meg zárásként egy nemzetközi összehasonlítást. Magyarország az átlagkereset és a minimálnyugdíj arányát tekintve egyébként a világ sereghajtó országai sorában van. Abban az esetben, ha 28 500 forintról 80 ezerre emelnénk ezt az összeget, akkor érnénk el Brazília szintjét. Tehát itt tart ez a kérdés.

És visszautalva az Aradszki képviselő úr által mondottakra, számos lépés történt és történhetett a szegénység felszámolása érdekében, nem vitatom el, rengeteg tennivaló van még, és rengetegen élnek nemcsak hogy minimálnyugdíjon, hanem rengetegen élnek a létminimum alatt. Én azt kérem önöktől, hogy a költségvetés egyes sorait átgondolva támogassák ezeket az általam is felvetett kérdéseket. Az önkormányzatokat pedig ne sarcolják, hanem segítsék! Az önkormányzatokat támogatni kell, mert ők azok, amelyek a helyben lakókat is támogatni tudják. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)