Készült: 2024.09.20.09:15:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

207. ülésnap (2017.03.20.), 100. felszólalás
Felszólaló Sallai R. Benedek (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:02


Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Orbán Viktor miniszterelnök úr bejelentette, hogy nemzeti konzultáció kezdődik annak az öt veszélyforrásnak a kérdésében, amelyekkel Magyarországnak az idén szembe kell néznie.

Miniszterelnök úr szerint erre azért van szükség, mert Brüsszel újabb gazdasági jogosítványokat akar magához vonni, így gyengítve tovább a tagállamok szuverenitását. A kormány azonban megvédi a magyar érdekeket ‑ mondja a miniszterelnök úr ‑, és ennek akartunk utánajárni, hogy az említett módozatban mi is történik.

Miután az öt veszélyforrás közül csak kettőre lehet időm az interpellációban, ezért erre a kettőre szeretnék koncentrálni, amelyeknek igyekeztünk írásbeli kérdésekkel utánajárni. A miniszterelnök úr azt sugallta, hogy Brüsszel adóemelést akar rákényszeríteni a magyar kormányra. Mivel ennél többet nem árult el, az írásbeli kérdésben konkrétan rákérdeztünk, hogy milyen brüsszeli tervekről van szó. A válaszból kiderült, hogy a kormányfő elsősorban a társasági adóra gondolt, amikor adócsökkentést emlegetett.

Vagyis a nagy multicégek kedvező adócsökkentése az, amit a kormányfő védelmezni akar Brüsszellel szemben. Egy olyan adócsökkentésről beszélünk, amely kizárólag a nagy cégek profitját növeli; fontos forrásokat von el olyan területekről, mint az oktatás, a képzés, a környezetvédelem, az egészségügy, a lakhatás és a megélhetés.

A multikat a kisvállalkozókkal szemben újabb előnyökhöz juttató társaságiadó-csökkentés egy olyan vérbeli neoliberális lépés, ami méltó a Fidesz-KDNP-hez, és nyilván csak tovább fokozza a korábbi megszorításokat. Teljesen ellentétes a magyar emberek érdekeivel ‑ ez az, amit a miniszterelnök úr védeni akar.

Ott van a másik támadás is, amiről a miniszterelnök úr beszélt, ez a munkahelyteremtési támogatások elleni brüsszeli cselszövés. Ez alatt a hazai nagyvállalati támogatásokat értheti a gazdasági tárca ‑ az írásbeli válaszból ez derül ki. 2015-ben 3 milliárdot, de tavaly, 2016-ban már 24 milliárdot költött a kormány arra, hogy a nagy multicégeket közvetlenül támogassa. Olyan támogatásokról beszélünk, ami a cégeknek 20 millió forintot ad munkahelyenként, miközben a kis- és középvállalkozásoknak 1,5-3 millió forint jut egy-egy létrehozott munkahelyre. Nyilvánvalóan ezekre a támogatásokra nem leselkedne veszély, de a brüsszeli terv irányából a versenyszabályok miatt ez a megszüntetésre irányulna, de a miniszterelnök meg akarja védeni a multiknak juttatott támogatásokat.

Nyilvánvalóan nagyon-nagyon nehéz kérdés az, hogy ha ilyen tervek vannak, akkor az európai szociális pillér, a szociális munkavállalói jogok kiegyenlítése, közelítése az Unión belül ‑ a miniszterelnök úr, a szuverenitás álcája mögé bújtatva, valójában mégis mi ellen küzd? Gyakorlatilag az ellen küzd, hogy megtarthassák a multiknak nyújtható támogatásokat, lehetőleg alacsonyan lehessen tartani a béreket, és nyilvánvalóan ez irányú társadalompolitikai céljaikkal továbbra is csak a milliárdosokat tudják támogatni. Ez is csak arról árulkodik, hogy a kormányfő még mindig az alacsony bérekben, a kizsákmányolható munkaerőben látja a versenyképesség forrásait.

Tisztelettel érdeklődünk, hogy a multik érdekkijárójaként Magyarország miniszterelnöke Brüsszelben miért nem a magyar állampolgárokat képviseli. Erre várjuk tisztelettel a válaszát. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai