Készült: 2024.09.21.16:51:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

137. ülésnap (2004.03.30.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Beosztás környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:06


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt nem tudom, hogy három-négy évvel ezelőtt milyen vízügyi beavatkozások történtek a vízszint szabályozására; azt egyébként semmiféle dokumentáció nem támasztja alá, hogy bármiféle üzleti érdekből történt volna mesterséges vízleengedés.

A Balaton vízszabályozása azonban több ezer évre nyúlik vissza. Már a rómaiak, három méterrel magasabb vízszintnél, mint ami most a Balaton minimum vízszintje, elkezdték a Balaton mesterséges lecsapolását. Ezt folytatták a XVIII. században, amikor Mária Terézia olyan döntést hozott, hogy az itt lévő medencét szántóterületekké kell átalakítani, és további egy méter vízszintcsökkenés következett be; majd a XIX. században, a vasúti töltés megépítésével további fél méterrel csökkentették a Balaton vízszintjét, tehát a jelenlegihez képest több mint három méterrel volt magasabb az eredeti, a geológiai adottságoknak megfelelő balatoni vízszint. Ezek a szintek az idők folyamán hol lentebb, hol fentebb mentek, nyilván az időjárási körülmények befolyása miatt is. Az azonban, hogy a Balaton jelenlegi vízállása a csapadékos időjárásnak köszönhetően 58 centiméteren áll, 35 centiméterrel magasabb, mint a tavalyi szint, ez nem nyugtathat meg bennünket, mert még mindig a minimum szabályozási szint - 70 centiméter - alatt vagyunk 12 centiméterrel. Nem lehet tudni, hogy ez a tendencia mennyire folytatódik azon a vízgyűjtő területen, amit az utóbbi négy évben kénytelenek voltunk megélni, nevezetesen, hogy nincs vízutánpótlás.

Azokat a feltételezéseket, amelyeket ön mondott, én is hallottam, hogy esetlegesen ingatlanpanamák is állhatnak a háttérben. Nos, erre nézve a Balaton szabályozási terve, valamint a Balaton-törvény, amelyet az Országgyűlés hatalmas többséggel elfogadott ezelőtt két és fél évvel, garanciát nyújt arra, hogy a balatoni partszakasz eredeti állapotának helyreállítása megtörténjen. Az ortofotorendszer elkészült, minden mesterséges feltöltést feltérképeztünk, amely a tó elhódítását vagy esetleges elbirtokolását szolgálja; a vízügyi igazgatóság megkezdte e feltöltések visszabontását, illetve a határozatok kiadását; elindítottunk egy olyan programot, amely a strandok és kikötők kotrását célozza meg, ami egyébként 75 százalékos állami támogatással történik. A tó vízhozamát ez még nyilván nem rendezi.

A vízminőség kérdésében, hála a Jóistennek, nagyon jó a helyzet, a szennyvízkezelési program jól alakul. Örömmel vettem, hogy együtt voltunk frakcióvezető úrral Lengyeltótiban, ahol a megyei közgyűlés elnöke gyakorlatilag készre jelentette azt a programot Somogy megye tekintetében, amely 2005. december 31-éig írta elő a megyében a minimum 60 százalékos szennyvízkezelési kiépítettséget. Nem lehetünk boldogok, mert ezt a programot tovább kell folytatni, és el kell jutni oda, hogy 2006-2007-re a Balaton teljes vízgyűjtő területén a szennyvízkezelés olyan kiépítettségi fokra jusson, hogy mindenféle szennyezőanyag bejutása korlátozott, illetve ellenőrzött körülmények között történjen, ide értve természetesen a zagytárolókat is, amelyek a kotrás anyagainak és a mederből kiszedett, esetlegesen biológiailag nem oda illő szerves anyagoknak a tárolását hivatottak szolgálni.

Frakcióvezető úr felvetette a vízpótlás kérdését. A Tudományos Akadémia és a Műszaki Egyetem tavaly elkészített szakvéleménye alapján ennek most nem látják aktualitását. A minisztérium a kormánnyal együtt - a kormányhatározat ezt tartalmazza - ismételten elindított egy olyan szakmai tervezést, amely esetlegesen megvizsgálja a mesterséges vízpótlás lehetőségét, annak függvényében, hogy a következő évek időjárása hogyan alakul. Ezzel azonban nagyon óvatosan kell bánni, mert a karsztforrásokhoz nem szabad hozzányúlni; a Rába, ez már korábban eldőlt, nem képes a vízhozamot pótolni; a Duna nem oldható meg, mert más jellegű, más minőségű vízről van szó. Nyilván a szakmának és a tudománynak kell igazából ebben a döntést meghozni, és ha ez a döntés megvan, hogy ez milyen feltételekkel és hogyan teljesíthető, az pedig a politikának a kutya kötelessége, hogy ezt hajtsa végre. Ez nemcsak kormány-, hanem összországgyűlési feladat, valamint a gazdasági szférának is egyértelműen érdeke kell, hogy legyen.

Köszönöm szépen, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti padsorokban, valamint az MDF képviselőcsoportja részéről.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai