A felszólalás szövege:

Az otthonvédelmi akcióterv, amelynek része az árfolyamvédelem és a végtörlesztés, különböző társadalmi célcsoportokat céloz meg, amelynek egyik legfontosabb eleme az előttünk fekvő T/4858. számú törvényjavaslat. Az eszközkezelőhöz való fordulás azon társadalmi csoportokat, hitelfelvevőket célozza meg, akik már nem tudják törleszteni a hiteleiket, már 180 napot meghaladó késedelemben állnak, tehát lényegében esélytelen, hogy ők valaha is vissza tudják fizetni a tartozásukat. Az egész otthonvédelmi akcióterv egyik prioritása a felelősség megosztása az adós, az állam és a bank között.

Jelen törvényjavaslat a Nemzeti Eszközkezelő működési kereteit szabályozza, azt, hogy miként fordulhat egy ügyfél a társasághoz, milyen feltételekkel vásárolja meg az eszközkezelő az ingatlant, illetve hogy mi történik a vásárlás után.

Maga a feltételrendszer képezte a legnagyobb vita alapját a bizottsági ülésnek, amely szerint nem elég széles az a kör, akik ezen feltételrendszer mellett igénybe vehetik ezt a szolgáltatást. Vita alakult ki a Nemzeti Eszközkezelő rendelkezésére álló 3 milliárd forint elégséges voltáról, illetve azon szándékról, amely az eszközkezelő ma meglévő forrásának a majdani bővülésével számol. Kérdésként merült fel, szükséges-e szociális rászorultsághoz kötni a feltételeket, valamint a szociális alapú lakbér kiszámításának módja, a kiszámítás képlete, a majdani visszavásárlás nem túl sokáig, mintegy két évig nyitva hagyott lehetősége.

A bizottság tagjainak hozzászólásában egyértelműen megjelent az aggodalom amiatt, hogy a törvényjavaslat a feltételek között nevesítette a két gyermek nevelését és a családi pótlék meglétét.

A bizottság egybehangzó véleménye volt, hogy a feltételek közül a legaggályosabb a lakóingatlanra bejegyzett jelzáloghitellel rendelkező pénzügyi intézmény hozzájáruló, külön nyilatkozata, ugyanis nem biztos, hogy a bank érdekében áll portfóliót tisztítani ilyen áron, hanem inkább hagyományos módon, az egyébként is már a kényszerintézkedésre kijelölt ingatlant végrehajtatja.

Tisztelt Ház! Vita alakult ki továbbá a lakásműködtetés, -karbantartás, -felújítás, -üzemeltetés költségeiről, amelyek a későbbiekben is az eszközkezelő lehetőségeit szűkítik.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden gond, minden vita és ellenvetés mellett és ellenére örülünk, hogy ez a törvényjavaslat a parlament elé kerül, és foglalkozik vele az Országgyűlés, mivel olyan célcsoportra fokuszál, amely a legelesettebbeket öleli fel, mivel Magyarországon azokon próbál segíteni a törvény szerint, akik a legelesettebbek, illetve akiknek már gyakorlatilag a kényszerintézkedés, a kilakoltatás veszélye a fejük felett lebeg.

Mint felszólalásom elején is jeleztem, a bizottság egybehangzóan támogatásáról biztosította a T/4858. számú törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

VARGA GÁBOR a fogyasztóvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelmi bizottság május 21-ei ülésén tárgyalta a biztosítási adóról szóló T/7032. számú törvényjavaslatot. A tárca felvezetését követően a bizottság a vita során arra az álláspontra jutott, hogy a törvényjavaslat támogatható.

A biztosítási adó bevezetése is tükrözi a kormány azon célkitűzéseit, amely szerint az adóstruktúrát kívánja alapjaiban átalakítani. Elsődleges cél a munkára rakódó közterhek csökkentése és ezzel párhuzamosan a forgalmi, fogyasztási alapú terhek növelése. Fontos szempont, hogy a biztosítási adó három közterhet is kivezet: ilyen például a biztosítók különadója, a baleseti adó, a tűzvédelmi hozzájárulás. Ezen három közteher megszűnésével jelentősen egyszerűsödik az adóteher. Az új adó nem érinti a beteg- és életbiztosításokat, így az nem gyakorol negatív hatást a megtakarításokra.

Az adóalany a biztosítási törvény szerinti biztosító, így az a lakosságot egyáltalán nem terheli pluszkiadásokkal. Meg szeretném jegyezni, hogy a bizottság ülésén részt vevő Mabisz munkatársa a bizottsági ülés után jelezte, hogy az Európai Unió 27 országából jelenleg is van 23 ország, ahol ez a biztosítási adó létezik, és megjegyezte azt is, hogy szerinte ez az adónem - ellenzéki képviselőtársaimat szeretném megnyugtatni - nem igazán hárítható át a biztosítottakra.

Úgyhogy a fentiek értelmében a bizottság egyébként 12 igen szavazattal támogatta a javaslat általános vitára való bocsátását, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/7034. számú törvényjavaslat általános vitájához szeretnék egy átfogó képet rajzolni.

A kormány az otthonok védelmében egy olyan védelmi rendszert épített ki, amely a hitelválság okozta minden reális élethelyzetet lefed. Az egyösszegű végtörlesztésen, az árfolyamrögzítésen és a kamattámogatási programon túl ez a védelmi rendszer tartalmazza a Nemzeti Eszközkezelő programját is. Itt szeretném hozzátenni, Varga képviselőtársam felszólalásánál, hogy míg az egyösszegű végtörlesztésnél, illetve a kamattámogatásnál, valamint az árfolyamrögzítésnél egy ilyen egyszeri intézkedésről van szó, nyilvánvaló, hogy az eszközkezelő egy hosszabb időtartamot ölel fel, hiszen ezeknek az ingatlanoknak az államhoz kerülésével az állam átvállalja, illetve megveszi ezeket az ingatlanokat. Ez egy hosszabb időt fog majd felölelni, és abból kifolyólag, azt gondolom, alaposabb előkészítést is igényel.

A kormány és a Bankszövetség 2011. május 30-án hozta nyilvánosságra az otthonvédelmi akciótervet, amely átfogó megoldást kívánt nyújtani a bajba került devizahitelesek számára. Az akcióterv tartalmazza a Nemzeti Eszközkezelő létrehozását is. A Nemzeti Eszközkezelő célja, hogy a hitelüket törleszteni nem tudó adósok ne kerüljenek az utcára. A fizetni nem képes adósok ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolja, így az adós kedvező albérleti díj mellett maradhat a korábbi ingatlanában.

A parlament 2011. december 13-án fogadta el a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvényt, amely a Nemzeti Eszközkezelő működési kereteit határozza meg. A kormány 2011. december 15-én megállapodást kötött a Bankszövetséggel, amelynek egyik eleme a Nemzeti Eszközkezelő kereteinek átalakítása, amelyet törvénymódosítással lehet kezelni. A jelen törvényjavaslat ezért született. A kérdéssel kapcsolatos előterjesztést a kormány 2012. május 9-én tárgyalta, és május 11-én került az Országgyűlés elé.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Bankszövetséggel kötött megállapodás szerint a korábbi 5 ezer ingatlan helyett a Nemzeti Eszközkezelő 25 ezer ingatlant vásárol meg 2014-ig, továbbá megegyeztek a felek abban, hogy a kényszerértékesítési kvótába nem számítanak bele a társaság által megvásárolt ingatlanok. A Nemzeti Eszközkezelő a jogosult jelzáloghitel-adósok ingatlanát abban az esetben is megvásárolja, ha a háztartásban csak egy gyermeket nevelnek, akire tekintettel a hiteladós, a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosult. A Nemzeti Eszközkezelő a tervezett 5 ezer ingatlan helyett 25 ezer ingatlant vásárol, amint már mondtam, 2014-ig. A felosztása: 2012-ben 8 ezer ingatlant, 2013-ban 7 ezer ingatlant, 2014-ben pedig 10 ezer ingatlant szeretne megvásárolni. A megállapodás értelmében a Nemzeti Eszközkezelő a lakásokat a kényszerértékesítési kvótára jelöléstől függetlenül is megvásárolhatja.

A törvényjavaslat szerint a hitelező írásban értesíti az adóst, hogy valószínűsíthető, hogy az adós megfelel a Nemzeti Eszközkezelő feltételeinek, és a hitelező elvi hozzájárulását adja az ingatlan Nemzeti Eszközkezelő számára történő eladásának. Ettől függetlenül az adósok a hitelezőtől kapott értesítés nélkül is kezdeményezhetik a Nemzeti Eszközkezelő általi vásárlást. Azon szociális szempontok, amelyek a programba való belépéshez szükségesek, a rugalmas változtathatóságuk érdekében kikerülnek a törvényből, és külön kormányrendeletben kerülnek szabályozásra.

Tisztelt Ház! A 2011. évi CLXX. törvény további módosításaira is szükség van, amelyek egyszerűsítik a jogszabályt, továbbá az állami vagyon megőrzését szolgálják. A törvény olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakások korábbi tulajdonosainak nyújtanak nagyobb létbiztonságot, így például a bérlő halála után az életében még vele együtt élő gyermekek is maradhatnak az ingatlanban. Korábban csak a házastársak, a családi pótlékra jogosító gyermek és az élettársak tehették ezt meg. A törvényjavaslat szerint az önkormányzatok beleegyezésével tulajdonukba kerülhetnek az igazgatási területükön lévő ingatlanok, de nem lesz kötelességük azok átvétele. Amennyiben a területileg illetékes önkormányzat nem veszi át az ingatlanokat, akkor az ingatlanok ingyenes átvételét más önkormányzat is kérheti, de csak abban az esetben, ha a saját közigazgatási területén és az érintett önkormányzat közigazgatási területén is él azzal a lehetőségével az összes lakóingatlan tekintetében.

(19.00)

A bérlő jogainak védelme érdekében a törvény előírja, hogy az önkormányzatok az ingatlanokat elsősorban bérbeadással hasznosíthatják. A törvényjavaslat megteremti a lehetőséget arra, hogy az eszközkezelő mint ügyfél fordulhasson még az adásvételi szerződés megkötését megelőzően az építésügyi hatósághoz, így elkerülhetővé teszi, hogy állami tulajdonba kerüljenek olyan lakóingatlanok, amelyek olyan rossz fizikai állapotban vannak, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használatuk kizárt, illetve amelyeket az ott lakók vagy építtetők rosszhiszeműen elbontottak, megrongáltak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat eltérést ír elő a lakástörvénytől: a Nemzeti Eszközkezelő általi bérbeadáskor nem a bérbeadó, hanem a bérlő szavatol azért, hogy a lakás rendeltetésszerű hasznosításra alkalmas. Továbbá rögzíti a javaslat azt is, hogy a bérlőt terheli a közüzemi költség és társasházi lakás esetén a közös költség fizetése, valamint ezek nem teljesítése esetén a bérbeadó felmondhatja a bérleti szerződést. A javaslat szerint a bérbeadó évente legalább egyszer ellenőrzi az ingatlan állapotát, amit a bérlő tűrni köteles. A törvény megszabja, hogy a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a bérbeadó a közüzemi díjhátralékról információt kérjen a szolgáltatótól A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. nem nyereségorientált, költségvetési támogatással működő állami vállalatként a lehető legkisebb veszteséggel kell hogy a tevékenységét végezze, ezért a törvény alapján a társasági adó hatálya alól kikerül.

A törvényjavaslat összesen hat témában ad a kormánynak jogosultságot rendeletalkotásra. Az első, amelyben jogosultságot adnak, a szociálisan rászorult személyek körét illeti, a második a Nemzeti Eszközkezelő és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben a bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértéke esetén, harmadsorban a hiteladósnak a Nemzeti Eszközkezelő felé keletkezett tartozásai megfizetésének elhalasztására, illetve a nem végrehajtható tartozások leírására vonatkozóan a hiteladós szociális helyzete alapján figyelembe veendő feltételeket, továbbá a bérleti szerződés bérbeadó általi felmondások részletes feltételeit és szabályait tartalmazhatja. Az e törvény hatálya alá tartozó lakóingatlanok bérlők közötti cseréjéhez való hozzájárulás feltételeit szabályozhatja negyedik esetben kormányrendelettel, ötödik esetben pedig a Nemzeti Eszközkezelő által havonta megvásárolandó lakóingatlanok maximálás számát, az ezen lakóingatlanok kiválasztásának módját, ha a megvételre felajánlott lakóingatlanok száma a kormányrendelet alapján havonta megvásárolható lakóingatlanok számát az adott hónapban meghaladja; hatodsorban pedig a Nemzeti Eszközkezelő feladatainak ellátását kizárólagos jog alapján végző költségvetési szervek és gazdasági társaságok körét, valamint e feladat ellátásával összefüggő kötelezettségeit szabályozó kormányrendeletben.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott T/7034. számú törvényjavaslatot, amely a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szól, támogatni szíveskedjenek, és amennyiben módosító javaslatuk vagy kapcsolódó módosító javaslatuk van, kérem, hogy azokat terjesszék be, és meg tudom ígérni, hogy azokat figyelembe fogjuk venni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)

VARGA GÁBOR, a fogyasztóvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A fogyasztóvédelmi bizottság a mai ülésén tárgyalta a MÁV Általános Biztosító Egyesületről szóló T/9000. számú törvényjavaslatot. A bizottság tagjai üdvözlik, hogy még az előző kormány idején csődbe ment MÁV Biztosító ügyében kapcsolatban végre megoldás születhet. A fogyasztóvédelmi bizottság több alkalommal tárgyalta már a MÁV ÁBE ügyét, de most jutott el az eset törvényi szintre is.

A benyújtott törvényjavaslat véglegesen rendezni kívánja a közel 11 ezer darab meglévő kárigényt és az azzal összefüggésbe hozható 6,4 milliárd forint értékű kárrendezési lehetőségeket. A kormány felismerte, hogy a MÁV ÁBE örökségének rendezése minél előbb szükséges, ezért alkotta meg a jelen javaslatot, ami véglegesen megoldja a fennálló problémákat.

(18.10)

A bizottság tagjai támogatják a törvényjavaslatot, hiszen az egyértelműen fogalmaz a károk rendezésének lehetőségeiről, a MÁV ÁBE és a Magyar Biztosítók Szövetsége közötti pénzügyi különbözeti elszámolásról, és végül, de nem utolsósorban közel 11 ezer fogyasztó folyamatban lévő ügyéről.

A szakmai vita lefolytatását követően a bizottság 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett támogatta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a Fidesz soraiban.)

VARGA GÁBOR, a fogyasztóvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A fogyasztóvédelmi bizottság ma reggeli ülésén tárgyalta a pénzügyi biztos önálló hivatalának felállításáról szóló T/8989. számú törvényjavaslatot.

Az ülésen elhangzottak alapján egyértelműen megfogalmazható azon álláspont, hogy a bizottság tagjai is egyetértenek a pénzügyi biztos személye és hivatala megalkotásának szükségességével, hiszen így kiszélesedik és teljessé válik a hazai pénzügyi fogyasztóvédelem. Köztudott, hogy már működik hazánkban pénzügyi felügyelettel foglalkozó szervezet, mint például a PSZÁF vagy éppen a pénzügyi fogyasztók jogait védő PBT, azaz a Pénzügyi Békéltető Testület.

A pénzügyi biztos személyének célja azonban nem a fent említett két intézmény helyettesítése, hanem azok munkájának hatékonyabbá tétele és szakmai kiegészítése lesz. Ez abban is megmutatkozik, hogy a törvényjavaslat egyértelműen rögzíti a biztos feladatköreit. Ilyen például a fogyasztók pénzügyi érdekeinek védelme, ajánlások megfogalmazása akár az Országgyűlés irányába is, vagy éppen az ügyek kivizsgálására való felhatalmazás is.

A bizottság tagjai üdvözölték azt a tényt, hogy a leendő biztos személyében végre lesz hová kötni a társadalom pénzügyi kultúrájának fejlesztését, hiszen ezért a szakterületért is a pénzügyi biztos lesz majd a felelős. Itt nem csupán a fogyasztók tájékoztatásáról van szó, hanem a vállalkozások irányában történő kommunikációról is.

A bizottság többségének véleménye szerint a hazai pénzügyi fogyasztóvédelem kiépítésére már az előző kormány idején is igen nagy szükség lett volna, azonban a Gyurcsány-Bajnai-korszakban semmilyen kidolgozott stratégia nem volt a pénzügyi területen bajba jutott fogyasztók megsegítésére, felvilágosítására vagy hosszabb távú oktatására.

(20.50)

2010 után az új kormány rögtön felismerte azon szomorú és aggasztó pénzügyi, gazdasági helyzetet, melynek következtében devizahitelesek százezrei kerülhettek volna az utcára. Ennek megakadályozása érdekében a kormánypárt létrehozott számos devizahiteleseket érintő mentőcsomagot, valamint kevesebb mint egy éven belül megalapította a Pénzügyi Békéltető Testületet, ahová díjmentesen fordulhatnak a pénzügyi problémával küszködő fogyasztók. A pénzügyi biztos független szakértői hivatalának felállítása egy újabb lépés lesz abba az irányba, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan, mint amilyen a magyar devizahitellel rendelkező családokkal történt az elmúlt években. A bizottság többsége elítéli azt a magatartást, hogy az ellenzéki képviselők már a bizottsági ülésen a pénzügyi biztos hivatalának sikertelenségét, eredmények nélküli működését vizionálták, anélkül, hogy ezzel kapcsolatban bármelyiküknek bármilyen tapasztalata lenne.

A szakmai vita lefolytatását követően a bizottság 15 igen, 3 tartózkodás mellett és nem szavazat nélkül támogatta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassák a javaslatot.

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere kapcsán kormányhatározatban definiálásra került feladatok végrehajtása egyértelmű pozitív hozadékkal járt a fogyasztókra és a vállalkozásokra nézve. Ez utóbbiak szerepe azért fontos, mivel hatékony fogyasztóvédelem nem létezhet vállalkozások nélkül. Hiába ugyanis a tudatos fogyasztó, ha valaki például fogyasztói ismeretek híján lévő, nem fogyasztóbarát magatartást tanúsító vállalkozással köt szerződést, és később közöttük vita keletkezik.

Ennek megfelelően a fogyasztóvédelmi politika kapcsán egyértelműen eredményesnek tekinthető a vállalkozások jogkövető magatartásának hatósági, ám preventív és alternatív eszközökkel történő ösztönzése. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság "fogyasztóbarát vállalkozás" védjegy című programja, valamint a pozitív lista hatóság általi bevezetése és működtetése lehetővé teszi, hogy a fogyasztók érdekeit figyelembe vevő, fogyasztóbarát kereskedők elismerést nyerjenek mind a hatóság, mind pedig a vállalkozások körében. E kezdeményezések egyszersmind a fogyasztók érdekeit is szolgálják, megadva számukra annak lehetőségét, hogy előzetesen tájékozódjanak arról a vállalkozásról, amellyel szerződést szeretnének kötni.

A fentiek mellett megfelelő módon valósult meg az arányos és következetes szankcionálási gyakorlat bevezetése és kimunkálása is. A kis- és középvállalkozások esetében így a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság először a figyelmeztetés eszközével él jogsértés esetében, azonban ez nem jár fogyasztói érdekek sérelmével, mivel a fogyasztók életét, biztonságát veszélyeztető vállalkozói magatartás a szükséges súllyal és szigorral kerül szankcionálásra, nélkülözve az előbb említett figyelmeztetést mint lehetőség eszközét.

Tisztelt Ház! E kérdéskörhöz tartozik az élelmiszer-biztonság is. E téren szintén jelentős előrelépés figyelhető meg az élelmiszerlánc felügyeletét ellátó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal aktív tevékenysége révén. Napról napra visszatérően hallhatók többek között azon híradások, amelyek sokszor az összes egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabály megszegésével tárolt élelmiszerek lefoglalásáról és megsemmisítéséről számolnak be. Ezek egyértelműen a hivatal hatékonyságát támasztják alá.

Szólnunk kell továbbá a hivatal általános iskolások részére az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tudatosság javítására meghirdetett kampányáról is, hasonlóan a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság "okos kosár" elnevezésű interaktív kezdeményezéséről.

(11.40)

Tisztelt Ház! Összegezve, úgy gondolom, hogy az elmúlt két évben történt, fogyasztóvédelemmel összefüggésbe hozható jogszabály-módosítások mind a fogyasztók érdekeit szolgálják. Az új kormány teljesen más típusú stratégiájának köszönhetően egy sokkal színesebb, hatékonyabb és pozitívan megjelenő Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról beszélhetünk.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok minden elhangzott már a vitában ezzel a T/10094. számú törvényjavaslattal kapcsolatban, azonban kistelepülési polgármesterként két fontos dolgot szeretnék megemlíteni.

Az egyik és egyben legfontosabb az ügyfélszolgálatokra vonatkozó rész, tehát a fogyasztói jogok és lehetőségek körének a bővítése. Azon kistelepüléseken, amelyek közelében nincs járási szintű nagyváros vagy megyeszékhely, az állampolgároknak igen sokat kellett utazniuk ahhoz, hogy a közszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyeiket intézhessék. Ez esetenként több ezer forintos útiköltségtöbblettel jelentkezett az állampolgár számára.

A problémát felismerve került bele a törvényjavaslatba, hogy minden ötezer főnél nagyobb településen az ügyfélforgalom számára munkanapokon nyitva álló helyiségben az alapvető szolgáltatásokat kötelezően biztosítsa a közműszolgáltató. Ilyen a panaszfelvétel lehetősége, a tájékoztató anyagok és formanyomtatványok hozzáférhetősége, valamint az üzleti szabályzat elérhetősége. Fontos az is, hogy nem kell, hogy minden szolgáltató külön helyiséget fenntartson. Hiszen akár több szolgáltató is közösen üzemeltethet egy ilyen típusú, ügyfélforgalom előtt nyitva álló területet. Ezen kölcsönös együttműködésben egyébként akár a Magyar Posta vagy a települési önkormányzatok is érintettek lehetnek.

A törvény azt is szabályozni kívánja, hogy a járási kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálati irodát működtessen minden szolgáltató. A lakosság megközelíthetősége szempontjából ez is egy nagyon fontos része a törvénynek.

A másik kiemelendő jelentőségű szakasza a javaslatnak a mérőóra-leolvasások problémájának a megoldása. Sokszor hallottam - most is - az elmúlt időszakban azokat a téves kritikákat, hogy innentől mindig kötelezően jönni fog negyedévente a leolvasó, és az órákat ellenőrzi. Ezt sokan problémásnak találták, többen interneten is megkerestek engem ezzel kapcsolatban, hiszen még az évi egyszeri leolvasás időpontját is nehezen tudja összeegyeztetni a fogyasztó és a szolgáltató.

Az elhangzott kritikák azonban tévesek, ugyanis senki sem kötelezi arra a fogyasztót, hogy a törvény adta lehetőséggel, tehát a negyedéves leolvasási joggal éljen. A törvényjavaslat 2. és 9. oldalán található, leolvasásra vonatkozó bekezdések egyértelműen fogalmaznak. A fogyasztásmérő berendezést legalább évente egyszer, profilalapú elszámolás esetén az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó arra irányuló kérelme esetén negyedévente le kell olvasni. A lényeg tehát itt található: a felhasználó arra irányuló kérelme esetén. Így a megjelent állításokkal ellentétben nem fognak háromhavonta megjelenni a mérőóra-leolvasók.

A törvényjavaslat arról is gondoskodik, hogy ha valaki netán pénzügyi vagy bármilyen megfontolásból a negyedéves leolvasást szeretné választani, de azt nem meri igényelni, hivatkozva arra, hogy napközben dolgozik és nem tudna otthon lenni a megfelelő időpontban, az bátran válassza a negyedéves leolvasást. Ugyanis az első sikertelen megkeresést követően a szolgáltató köteles a levélszekrényben üzenetet elhelyezni a sikertelen leolvasásról, és felhívni a figyelmet a második alkalomra, ahol a fogyasztónak már lehetősége van időpontot egyeztetni, akár munkanapokon este nyolc óráig is.

Úgy gondolom, hogy a felsorolt módosítások kimondottan fontosak, amelyek a rezsiárak folyamatos csökkentése mellett a fogyasztói jogok kiszélesítését is szolgálják. Bízom abban, hogy a törvény elfogadásra kerül, és az állampolgárok minél hamarabb érezni fogják ennek pozitív hatását.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A devizahitelt felvevők száma a 2003-2008 közötti időszakban nagymértékben megnövekedett. Az akkori szocialista kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy mérsékeljék a felvehető devizahitelek számát. Minden állampolgár boldogan fordult a legkönnyebb pénzügyi lehetőséghez, az alacsony kamatozású, devizában kiszámított hitelhez. Akkoriban még nem sejtették, hogy milyen kockázatot vállaltak az akkori kormány felelőtlen politikájának köszönhetően, s mennyien és milyen veszélybe sodorták saját maguk és a családjuk életét.

Mire elérkezett a kormányváltás, már háztartások százezrei váltak teljesen kiszolgáltatottá a bankoknak. Ezen károk enyhítése érdekében az új kormány 2010-től kezdve folyamatosan azon dolgozott, hogy különböző mentőakciókat készítsen a bajba jutott devizahitelesek számára: otthonvédelmi akcióterv, kilakoltatási moratórium, árfolyamgát, végtörlesztés, és még lehetne sorolni azokat a programokat, törvényeket, amiket a devizahitelesek problémáinak megoldása érdekében hoztunk.

A fent említett programok egyik része volt a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. társaság létrehozása is. A Nemzeti Eszközkezelő - más néven NET - több ezer háztartáson, devizahitelesen kíván segíteni azzal, hogy megvásárolja a hiteladós tulajdonában álló, jelzáloggal terhelt ingatlant, majd albérlőként tovább élhet a saját ingatlanában a hiteladós.

A NET kezdetben 5 ezer, majd 25 ezer ingatlan megvásárlását tűzte ki célként magának. Az eszközkezelő felállítása óta azonban megmutatkoztak olyan, kisebb-nagyobb technikai jellegű problémák, amelyeket kezelni szükséges. Ennek legfőbb célja az, hogy 2014-re el lehessen érni a kitűzött 25 ezres ingatlanállományi célt.

A törvényjavaslat elfogadásával jelentősen bővülhet azon háztartások köre, akik felajánlhatják ingatlanjaikat megvételre a NET számára, és ezáltal megmenekülnek az utcára kerüléstől. Fontos változás az is, hogy az eszközkezelővel kötött megvásárlásról szóló szerződés hatálybalépésével egyidejűleg egy visszavásárlási jog is kikötésre kerül, ami a korábbi ingatlantulajdonost illeti meg. A javaslat részletezi és pontosítja az eszközkezelővel kötendő felvásárlásra vonatkozó folyamatokat, valamint a visszavásárlási ár összetételét is.

A fogyasztóvédelmi bizottság tegnapi ülésén tárgyaltuk az általános vitára alkalmasságát a törvénytervezetnek. Sok fontos információ hangzott el a Nemzeti Eszközkezelővel és a devizahitelesek problémakörével kapcsolatban, de abban mind egyetértettünk, hogy az ügy megoldása nem tűr halasztást, hiszen családok tízezreiről van szó. A bizottság tagjaként és Fejér megye 6. választókerület képviselőjeként kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy rendszeresen beszéljünk, konzultációkat tartsunk a probléma pillanatnyi állapotáról és a lehetséges megoldásokról, hiszen a szakma és a civilek véleményével tudunk teljes képet kapni a további lépések szükségességéről.

Tisztelt Ház! Bízom benne, hogy a törvény segíteni fog minden olyan devizahiteles háztartáson, amely még nem tudott élni egyik állami mentőakció adta kedvező lehetőségekkel sem, és remélem, hogy a tisztelt Ház és az Országgyűlés is támogatni fogja a törvényjavaslatot, hiszen a devizahitelesek problémájának megoldása közös ügyünk, azt gondolom.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Elnézést kérek minden képviselőtársamtól, mert azt gondolom, hogy ezt a kétperces cunamit, ahogy elnök úr mondta, a felszólalásom generálta. Hadd idézzek ebből azért egy mondatot (Dr. Józsa István: Saját felszólalásából?), igen, saját felszólalásból. Tehát: "Az akkori szocialista kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy mérsékelje a felvehető devizahitelek számát." (Dr. Józsa István: Olvasni kell?) Igen, azt gondolom, ez verte ki a biztosítékot. Hiszen ha a mai állapotokat nézzük, és látjuk azt, hogy mi mindent tett ez a kormány azért, hogy azt az ősbűnt, amit a szocialista kormányok elkövettek 2002 és 2010 között, és különösen igaz ez a 2003 és 2008 között a devizahitelesek számának ugrásszerű megnövekedését tekintve, azért azt figyelmükbe ajánlanám, hogy ez nem csak Magyarország-specifikus eset volt.

Szeretném azt önöknek megmutatni, hogy abban a pillanatban, ahogy Közép-Európában a devizahitelezés meglóduló folyamat volt 2003-ban, a cseh és a szlovák, illetve a lengyel kormány azonnal közbelépett, és próbálta a devizahitelesek számát törvényben szabályozni. Hiszen az adott hiteleken, illetve az összes kihelyezett hitelen belül 15 százalékos korlátot tettek be a folyamatba. Azt gondolom, ha önök ennyire előrelátóak lettek volna, mint ahogy egyébként Tukacs István úr mondta, hogy mennyivel előrelátóbbnak kellene nekünk lenni a Nemzeti Eszközkezelőnél, illetve más egyéb programoknál, és ha láttuk és megfogadnánk a mostani ellenzék bírálatait, illetve javaslatait, akkor nem lenne szükség a mostani korrekcióra.

(12.20)

Azt gondolom, azt is meg kellene nézni az országgyűlési naplóban, hogy vajon az akkori ellenzék milyen felelős magatartással próbálta, mondjuk, ezeket visszaszorítani, és próbálta azt mondani, hogy azért álljunk meg egy pillanatra, és nézzük meg, hogy vajon az a devizahitelezés tényleg ennyire jó-e az országnak. Tehát azt gondolom, hogy azért mielőtt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ez az egész ennyire eszkalálódna, kicsit nagyobb nyugalomra és türelemre inteném önöket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Józsa István szavaira szeretnék reagálni. Egy családtörténetet mondanék el: '29-ben a dédnagyapám egy nagyon kis kölcsönt vett fel, tíz évig dolgozott három gyermeke azért, hogy vissza tudja fizetni a kölcsönt, és a családunkban ez egy ilyen szállóigévé vált, hogy kölcsönt, illetve hitelt nem veszünk fel. (Dr. Józsa István: Jól is jártak vele.) Ezt csak a későbbiekre mondanám, hogy ez miért is van. Ez a válasz önnek arra, hogy milyen meredeken emelkedtek a bérek; azért 2002 és 2010 között a minimálbér 52 ezer forintról 72-re tudott emelkedni, amikor nem volt válság, és hogyha valaki azt mondja, hogy ez egy szédületes emelkedés, akkor azért azt gondolom, hogy kikérhetjük magunknak, hiszen 2010 és a mostani időszak között, azt hiszem, 72-ről 98 ezerre emelkedett a minimálbér. (Dr. Józsa István: Bruttóban!) Ezt is tegyük félre!

Én azt gondolom, hogy - még egyszer szeretném akkor azt mondani - a szocialistáknál és önöknél van azért egy stílusbeli különbség. Az a gőg - bocsánat, elnézést Gőgös képviselőtársamtól -, amivel ön felállt, és amivel azt mondta, hogy itt ön szakértő, illetve még egy másik fideszes képviselőt megnevezett, alapvetően ez a devizahitelezéssel kapcsolatos dolog nem szakértői kérdés. Ugyanis a szakértői kormány, akik, önök 2002-ben kinevezték saját magukat, tették ezt meg Magyarországgal, és az alapvetően emberi tisztesség és hozzáállás kérdése, hogy vajon megengedhető volt-e abban a nyolc évben, amíg önök kormányoztak, hogy ilyen mélyre süllyesztették az országot, mind az embereket eladósítva, mind pedig az országot eladósítva, ez, alapvetően azt gondolom, inkább emberi hozzáállás kérdése. És azt gondolom, hogy ez a megnyilvánulás, amelyet ön tett, hogy ön ért hozzá, illetve a Szocialista Párt ért hozzá, ez a 2014-es választásokra nézve is már egy veszélyt rejteget magában, miközben önök megpróbálják előadni azt, hogy hitelesen és szakértően álltak hozzá.

Az önök szakértelme abban mutatkozott meg, amelyet 2002 és 2010 között műveltek evvel az országgal, és remélem, hogy erre 2014-ben mindenki emlékezni fog. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

VARGA GÁBOR (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Módosító indítványt nyújtottunk be képviselőtársaimmal az agrárkamarai törvénnyel kapcsolatban, és az agrárkamarai törvény módosítása az általános indoklás szerint így szólna: "Az agrárkamarai törvény a megyei szervezetek elnökeinek biztosítja a helyet az országos küldöttgyűlésben és elnökségben, így nyilvánvaló, hogy a kamara megyei és országos szervezete egymással szorosan együttműködik. A megyei és az országos szervek között nincs olyan érdekellentét, ami a megyei elnökök országos szerepvállalását korlátozná, illetve alátámasztaná. A törvény azonban a megyei kamarák, szervezetek elnökei, illetve az országos szervezet elnöki, alelnöki, főigazgatói tisztségének egyidejű viselését megtiltja. A megyei elnöki tisztségnek az országos elnöki, illetve alelnöki tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségét - amely a gazdasági kamaráknál eleve nem áll fenn - javasolt ezért megszüntetni. Érdemes viszont továbbra is fenntartani a főigazgatói tisztség és a megyei elnöki tisztség összeférhetetlenségét."

A megyei képviselőtársaimmal közösen mi ezt a törvénymódosítást azért nyújtottuk be, mert bennünket - sajnos vagy hála istennek - pont ez a törvény érint, megyei képviselőket, hiszen a megyei agrárkamarai választásokon a megválasztott elnök úr az országos agrárkamarába kerülve az elnökségben részt vesz, illetve alelnökként az elnökségnek tagja. Azt gondolom, azzal, hogy őt az alelnöki tisztségre megválasztották, automatikusan nem kell lemondania a megyei elnöki tisztségéről. Számos gazda keresett meg bennünket ezzel kapcsolatban, és kérte, hogy módosítsuk ezt a törvényt, és adjunk be módosító indítványokat, amit képviselőtársaimmal együtt megtettem.

A mai nap folyamán a mezőgazdasági bizottságban részt vettem, és hallgattam a vitát, amit lefolytattak kormánypárti, illetve ellenzéki társaim. Én azt gondolom, hogy a vita - mivel az általános vitát is le fogjuk ma folytatni - inkább politikai ízűre, mint szakmaira sikeredett. Én azt kérném önöktől, hogy lehetőség szerint próbáljunk megmaradni a szakmai síkon, és vegyék figyelembe azt, hogy az országos alelnökség, azt gondolom, egy sokkal magasabb és nagyobb tisztség, mint amit mi, Fejér megyei képviselők kérünk, nevezetesen azt, hogy a megyei agrárkamara-elnökséget, amely egy választott tisztség, a megyei agrárkamara elnöke megtarthassa.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

VARGA GÁBOR, a fogyasztóvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelmi bizottság ma délelőtti ülésén tárgyalta a T/11299. számú törvényjavaslatot. Az ülésen elhangzottak alapján egyértelműen megállapítható azon álláspont, hogy a bizottság tagjai egyetértenek a törvényjavaslattal, illetve a módosító javaslattal, és általános vitára alkalmasnak találják az előterjesztést. Kérem az Országgyűlést, hogy szavazatával is támogassa ezen törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen.