Készült: 2024.09.21.23:38:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

59. ülésnap (2010.12.13.), 203. felszólalás
Felszólaló Rogán Antal (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:06


Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen érdeklődéssel hallgattam azokat, amiket elmondtak itt ellenzéki képviselőtársaim (Folyamatos, nagy zaj. - Az elnök csenget.), de azt hiszem, ideje, hogy néhány dologra rávilágítsak.

A Költségvetési Tanács esetében például nem egy gyengébb, hanem egy erősebb Költségvetési Tanács jön létre (Derültség az ellenzék soraiban.), hiszen a Költségvetési Tanács új jogkört kap, olyan jogkört, amellyel eddig nem rendelkezett, nevezetesen árumegállító joga lesz a költségvetés tekintetében. A kormánynak először a Költségvetési Tanács elé kell benyújtania a költségvetést, és amennyiben ezzel a Költségvetési Tanács nem ért egyet, abban az esetben nem hozhatja be a kormány az Országgyűlés elé, hanem újra kell tárgyalnia, és az új változatot kell a Költségvetési Tanács elé vinnie, a Költségvetési Tanács pedig a véleményével együtt terjesztheti be ezt az új verziót immár az Országgyűlésnek. Ez volt a Fidesz eredeti javaslata 2006-ban is, tisztelt képviselőtársaim, csak 2006-ban és azt követően is önök ezeket a javaslatokat leszavazták. Önök akkor a Költségvetési Tanácsnak nem adták meg ezt az erős jogkört, ami megállíthatta volna a költségvetés parlament elé érkezését.

És egy dologban van közöttünk különbség, tisztelt képviselőtársaim. Önök fontosnak tartják, hogy legyen egy új hivatal. Mi a Költségvetési Tanácsot fontosnak tartjuk, de azt, hogy a Költségvetési Tanácsnak hivatala legyen, több mint 800 millió forintért évente, ezt nem tartjuk fontosnak. Főleg azért nem tartjuk fontosnak, mert egyébként a Költségvetési Tanács munkáját két olyan szervezet is segíti a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék formájában is, ahol mind a két helyen tekintélyes apparátus foglalkozik ugyanezekkel a kérdésekkel, és mind a kettőre az adófizetők pénzéből nem százmilliókat, hanem milliárdokat költünk, tisztelt képviselőtársaim. Ezt követően önök a függetlenség jegyében azért harcolnak, hogy egy újabb hivatal működhessen, amely hivatal 800 millió és 1 milliárd forint közötti pénzébe kerül minden évben az adófizetőknek.

Mi csupán egy erősebb Költségvetési Tanácsért és annak a jogköreiért harcolunk, és a Fidesz 2006-os eredeti javaslatának megfelelően módosítjuk itt a Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályokat.

(18.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ami pedig a különadóra vonatkozó javaslatokat illeti, Szekeres Imre képviselőtársam csak egyvalamit nem mondott el, hogy egyetért-e velük vagy sem. Merthogy itt kedvező módosításra kerül sor az adózók számára, ami, azt gondolom, hogy egyik oldalról, az adózók részéről inkább örömmel szokott járni, és sokkal kevésbé azzal, hogy ezt ellenezzék. Természetesen, ha önök a különadó kedvező módosítását az energetikai szektorban, illetve a távközlési szektorban a kisebb vállalkozások számára, tegyék. Mi attól még, azt gondolom, ha itt kedvező módosítást végre akarunk hajtani, akkor hadd tehessük már, tisztelt képviselőtársaim, már pediglen ez a javaslat, amit itt a gazdasági bizottság a mai napon benyújtott az Országgyűlés elé, ilyen természetű kedvező módosítást foglal magába. Ezért azt gondolom, hogy ez bátran támogatható a parlament és képviselőtársaim részéről.

És végül hadd térjek ki arra, amire nem tértek ki ellenzéki képviselőtársaim: természetesen sor kerül ezen a javaslaton belül néhány olyan technikai jellegű korrekcióra, ami tükrözi ugyan az Országgyűlés eredeti szándékát, de itt még némi kiegészítésekkel jár együtt, például a helyi adók esetében, bocsánat, nem a helyi adók, hanem az iparűzési adó tekintetében figyelembe vettük azt az észrevételt, ami egyébként a távközlési szektor szereplői részéről elhangzott. És a mobilszolgáltatók esetében a számlázási hely szerinti iparűzési adó bevallását egy év elcsúsztatással fogjuk bevezetni 2012. január 1-jétől, lehetővé téve, hogy egyébként mind az érintett települések, mind pedig a szolgáltatók föl tudjanak készülni a változtatással járó hatásokra. És egyébként is, a törvénynél a kiszabás tekintetében a nem mobil, tehát vezetékes távközlési szolgáltatók esetében is figyelembe vettük azokat az érveket, amelyek alapvetően az előfizetői számra és nem a számlázási hely, illetve a számlázási nagyság szerinti iparűzési adó bevallására, illetve kivetésére vonatkoztak.

Tehát azt gondolom, itt is alapvetően az adózók számára kedvező módosítások kerülnek átvezetésre a salátatörvényen, és valljuk be őszintén, hogy ennek a költségvetési megalapozó törvénynek egyébiránt pontosan ez a célja, hogy figyelembe vegye azokat az elveket és figyelembe vegye azokat a szempontokat, amelyek alapján egy működőképes rendszer alakítható ki, és tartható fenn hosszú távon, tisztelt képviselőtársaim.

Ennek megfelelően itt mind a saját képviselőcsoportomból, mind pedig bármely képviselőcsoportból bátran ajánlom a képviselőknek, hogy a gazdasági bizottságnak ezt a zárószavazás előtti módosító indítványát támogassák, mert ezáltal - meggyőződésem szerint - az adótörvények is jobbak lesznek, és azt szolgálják, hogy a következő évben egyébként az Országgyűlés szándékainak megfelelően könnyebben végrehajtható módon, de az eredeti bevételi előirányzatokat tudják hozni az ország költségvetése számára. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ne is álmodj róla, hogy megszavazzuk.)

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai