Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy ember halála, elvesztése mindig tragédia a szűkebb vagy tágabb környezetének, és különösen súlyos ez a tragédia, ha viszonylag fiatalon veszítünk el valakit. Ha pedig egy olyan embert vesztünk el, aki egy egész nemzetnek a példaképe, egy olyan embert, akire, azt hiszem, mindannyian felnézünk ma is  azok a szerencsések, akik közelről ismerték a személyes ismeretség okán, és azok, akik csak a tévében láthatták hozzám hasonlóan, és a mérkőzésekből, az interjúkból, a személyes megnyilatkozásokból szereztek benyomásokat , ha olyan valakit veszítünk el, aki egy nemzet számára volt fontos, akkor az egész nemzeté a veszteség. Éppen ezért jogos és méltányos az, hogy a nemzet osztozzon a család gyászában és veszteségében, és ne csak jelképesen, hanem segítsen is, ahogy tud. Beszélt Steinmetz Ádám visszafogottan arról, hogy milyen racionális érvek szólnak amellett, hogy jogos és méltányos, hogy az olimpiai győzteseket ez a nemzet elismeri külön anyagi értelemben is. Én hadd beszéljek az érzelmi részéről ennek a dolognak, Ádám erről talán nem akart beszélni az érintettsége, a személyes kötődései miatt.

Azt gondolom, az egy országnak fontos, hogy megbecsülje azokat az embereket, akik gazdagítanak minket. Azt hiszem, az olimpiai győztesek nem egyszerűen dicsőséget hoznak ennek az országnak, nemcsak egyszerűen a saját személyes teljesítményükkel, egy nagyon jelentős, nagyon nagy teljesítménnyel járulnak hozzá ennek az országnak az elismertségéhez, hanem ahogy Hiszékeny Dezső képviselőtársam is mondta, talán ők azok, akik alkalmasak arra, hogy picit átgondoljuk azt, hogy mi az, ami fontos nekünk ebben az országban, mik a mi közös kincseink, mik azok a dolgok, amelyek felülemelkednek a napi harcokon, a létért való napi küzdelmen. Azt hiszem, ezért hálásak lehetünk minden olimpiai győztesnek, és hálásak lehetünk, hozzáteszem, azoknak a sportolóknak, akik rendkívül sok energiát, személyes életüket teszik fel arra, hogy sikereket érjenek el a sport területén akkor is, ha egyébként nem érik el akár az olimpiai bajnoki címet.

Én tehát azt gondolom, és a Demokratikus Koalíció álláspontja az, hogy jogos és méltányos az, ha segíteni akarunk ebben a helyzetben, helyes az, ha az Országgyűlés módosítja ezt a törvényt, hiszen amikor hoztuk az olimpiai járadékról szóló szabályokat és módosítottunk, talán egyikünk se készült arra, hogy ilyen tragédia bekövetkezhet, hogy ilyen fiatalon vesztünk el egy olimpiai győztest, hogy még ilyen problémákkal kell foglalkoznunk. Érdemes lesz majd, nem most, hiszen most valóban a megemlékezésnek és a gyors segítségnek az ideje van, átgondolni egy kicsit a szabályokat, különösen az élettársi viszony elismerését általánosságban is, nem csak egy ilyen konkrét esetben, erről majd talán beszéljünk, de most nem ez a pillanat van.

Most az a pillanat van, amikor az Országgyűlés szimbolikusan is elismerheti Benedek Tibor teljesítményét és emlékét, elismerheti általában azt, hogy mit adnak az olimpiai győztesek és egyáltalán az olimpikonok ennek az országnak és ennek a nemzetnek, ennek a közösségnek, és segítséget is tudunk nyújtani a hátramaradt családnak legalább ilyen értelemben az együttérző szavainkkal, az elismerésünkkel és legalább azzal, hogy hozzájárulunk az anyagi nehézségek enyhítéséhez.

A Demokratikus Koalíció tehát jó szívvel támogatja ezt a valóban hazafias törvényjavaslatot, és természetesen támogattuk a kivételes, rendkívüli tárgyalást is, fontos, hogy ez gyorsan megszülessen. Ma is és természetesen holnap a szavazáson is támogatni fogjuk ezt a javaslatot. (Taps.)